Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
1965. június 4, péntek S. olds! Törődjünk az ösztöndíjasokkal... Nem sok termelőszövetkezet van már megyénkben, amelynek ne volna legalább egy — felsőfokú technikumban, főiskolán vagy egyetemen tanuló — ösztöndíjasa. Éppen ezért nem árt utánanézni: hogyan fogadják őket a gazdaságok; a leendő szakemberek megtalálják-e számításukat. Főként az úgynevezett „beilleszkedés” kérdése vetődik fel, amely eléggé összetett, hiszen alakulását számtalan tényező határozza meg. Nem kis részben függ a gazdaságok vezetői és az ösztöndíjasok magatartásától. Túlsóit igények Magyar Ferenc, a megyei ag- ropropagandista ezzel kapcsolatban számos példát sorolt fel: — Bejön hozzák a végzős fiatalember, és kijelenti, hogy valamelyik tsz-ben csak úgy hajlandó dolgozni, ha háromezer forint havi fizetést és lakást kap. Mit mondhatnánk erre? Azt, hogy néhány év leforgása alatt szerezzen némi gyakorlatot, s aztán esetleg szóba kerülhetnek a magasabb igények is. Az ilyen fiatalokat hamar kijózanítja az élet, s ha az elméleti tudás, valamint a szakma özeretete dolgában nem állnak rosszul, megtalálják a helyüket. Az a tapasztalatunk, hogy a túlzott és illuzórikus igényeket sok esetben az iskolákban plántálják a jövendő mezőgazdászokba. A „nevelésnek” ezzel a módszerével nem értünk egyet. Van másfajta példa is. A kiskunfélegyházi járás egyik tsz-ében hónapokig senki sem szólt az oda került ösztöndíjashoz. Semmiféle feladattal nem bízták meg, s ezen túlmenően még az sem izgatta a vezetőket, hogy a fiatalember albérleti szoba hiányában az irodai asztalok tetején tért esténként „nyugovóra”. Érthetetlen a gazdaságvezetők ilyen magatartása. Tudunk viszont olyan esetekről is, hogy az ösztöndíjas végzett hallgatót már a második héten főagronómusi beosztásba helyezték, nagy fizetéssel és nagy feladattal. Legtöbbször aztán be is következett a kudarc, s ennek a gazdaság és a kezdő szakember egyaránt megitta a levét. Nem mellékes feladat A legtöbb nehézség abból adódik, hogy a tsz-ek vezetői magukra hagyják az iskola, illetve az egyetem padjait épphogy csak maga mögött hagyó agronómust vagy mérnököt. Űgv vélekednek: kisebb gondunk is nagyobb ennél. Holott a legnagyobb feladat: törődni az emberekkel. Ez sohasem lehet mellékes. Váradi Albertnek, a Bajai Járási Tanács vb elnökhelyettesének ezzel kapcsolatban a következő a véleménye: — Úgy gondoljuk, hogy a nagyüzemi gyakorlattal való megismerkedést az eddiginél jobban segítené, ha a végzett hallgatók az egy év gyakorlati időt nem más-más, hanem ugyanabban a gazdaságban töltenék el, legyenek bár öten, vagy hatan. Természetesen olyan tsz-ben, ahol ehhez minden szempontból alkalmasak a feltételek; ahol nagy gyakorlattal, s ráadásul jó pedagógiai érzékkel is rendelkező szakemberek vannak. A megbecsülés sem marad el — Foglalkoztatni és kötelességérzetre kell szorítani a fiatalokat — mondja Babits Antal, a csávolyi Egyesülés Tsz elnöke. — Ügy érzem, a mi feladatunkat képezi a szakemberek széles, s gyakorlatilag is jól képzett gárdájának kialakítása. Ez a tsz-ben nem üres deklaráció. Az Egyesülésnek már négy ösztöndíjasa végzett eddig, s jelenleg is ketten tanulnak. Babinyecz Lajos például tavaly végezte el az agráregyetem gépészmérnöki fakultását. Havi 500 forint ösztöndíjat kapott a tsz-től. — Negyven erőgépünk van — mondja. — Az egy évvel ezelőttinek több mint a kétszerese. Az egyetemen szerzett tudásomat tehát bőven hasznosíthatom. Tavaly például még nem volt rendszeres és kötelező karbantartás. Most? A tsz vezetősége előírta, hogy bizonyos mennyiségű üzemanyag fel- használása után ne a traktoros, hanem az arra hivatott szerelők vizsgálják felül a gépet. Ez hasznos dolog. Kiszámítottam: a nagyobb hibák megelőzésével évente 700 ezer forintot takaríthatunk meg. — Megtalálta itt a számítását? — Feltétlenül. A munkám megszerettetésében sokan a segítségemre voltak. És amióta eredményt is tudok felmutatni, a megbecsülés sem marad el. Hatvani Dániel Módosították az alapszabályt A szabadszállási Lenin Tsz legutóbbi közgyűlésén módosították a közös gazdaság alapszabályát. Erre főként azért volt szükség, hogy konkrét, jól körülírt szabályokst állapítsanak meg olyan esetekre, amelyekről az alapszabály csak nagy általánosságban rendelkezik. Másrészt szükséges volt egymástól jól elhatárolni a küldött- és közgyűlés hatáskörét, amelyet a rendelkezés ugyancsak nem szabályoz. Megállapodtak abban, hogy a terhes nők részére, a terhesség hatodik hónapjától kezdődően, könnyebb munkát biztosítanak. Továbbá: szülés előtt és után tíz-tízheti időre felmentik és munkaegységjóváírásban részesítik őket, ha előtte legalább egy évig rendszeresen dolgoztak a közösben. Ezenkívül jár szülési segély is. ha a segélyezendő két éven át rendszeresen, tagként vett részt a közös munkában. Meghatározták a közösben ledolgozandó kötelező munkanapok számát is. Ez a 60 éven aluCikkünk nyomán Az anyagot hasznosítják de... Április 22-i számunkban „Nagyvonalúság a népgazdaság rovására” címmel bíráltuk a Lajosmizsei Vas- és Fémipari Ktsz felelőtlen anyaggazdálkodását. A bírálatra az adott okot, hogy a szövetkezet felhalmozott 850 köbméter parkettakészítésre alkalmas faanyagot, anélkül hogy megteremtette volna a gyártás műszaki és egyéb feltételeit. így például nem rendelkezett a szükséges gépekkel, telephelye szűk volt az új profil beindításához, és elektromos hálózata sem bírta volna el az új gépek üzembe helyezésével járó terhélésnövekedést. Végül, de nem utolsósorban termelési tervében sem szerepelt a parkettagyártás. A felelőtlenségre felhívtuk a KISZÖV vezetőinek figyelmét is, és gyors intézkedést kértünk. Grósz József, a KISZÖV termelő és ellátó osztályának a vezetője tegnap közölte szerkesztőségünkkel, hogy a kért intézkedés nem maradt el. A lajosmizsei szövetkezetben megkezdték a fa felmérését — az anyagátvétel ugyanis annak idején szabálytalan módon történt — és ezzel párhuzamosan fel is dolgozzák parkettafriz- nek. A félkészterméket egy nagykőrösi ktsz-nek adják majd el. A szerződés értelmében cserébe kész parkettát kapnak — termelői áron — és ezt a megyei építő ktsz-ek között osztják szét. A frizgyártás beindítása előtt gondoskodtak az elektromos hálózat bővítéséről és a szövetkezet tervébe is beiktatták pótlólag ezt a munkát. Örömmel nyugtáztuk a közlést, de most is feltehetjük azt a kérdést, amivel korábbi cikkünket zártuk: Nem lehetett volna megelőzni mindezt? De híradást várunk arról is, hogy mikor vonják felelősségre azokat, akik kárt okoztak nemcsak a szövetezetnék, hanem a népgazdaságnak is. B, D. Új szőlőfajta az üveg alatt Katonatelepen, a Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász János Telepén — a már meglevő tízezer mellé — az idén 30 ezer szálat gyökereztetnek az Olimpia nevű új csemegeszőlőből. Felvételünkön Erős Já- nosné, a telep dolgozója az üvegházban megöntözi az új szőlőfajta kiültetésre kerülő magoncait. Eladni tudni kell — Gyűrrrheti, csavarhatja, loccsolhat- ja, ennek a köppenynek nem árt a jégeső sem!... Tessék, tessék, háziasszonyok! Ez valódi NDK-áru! A karalábé-, zöldhagyma- és retekhal- mok friss illatú folyosóin kívül, az üzletpavilon előtt harsány hangon kínálja portékáját a piaci árus. Dudor bajusza körül kivörösödött a bőr, s fénylő izzadság jelzi, nem kis munka a kiabálás. Míg szónokol, a zöldesbarna, lakkfényű esőköpenyt széles mozdulatokkal csavarja rövid, vastag karjára. A köpeny valóban nem szakad el. Még akkor sem, mikor kiszámított pillanatban ügyesen megrántja a műanyagtekercset. — Vegyék, míg a készlet tart! — zeng figyelmeztetően szózata. — Csak százharminc forint darabja... Vakok munkája... — fejezi be hatásos lejtéssel az ajánlást. Ez a váratlan pszichológiai fordulat úgy meglepi az egyik fiatalasszonyt, aki a köpeny anyagát íogdosta, morzsolgatta eddig, hogy szó nélkül számolja ki a 130 forintot. Csak fizetés után próbálja meg az esőkabátot. Kissé odébb sárga fakalitkák piramisa áll egy asztalkán. A kalitkákban sárga, zöld, kék törpepapagájok ugrándoznak, frityégnék. Sok a néző. Fekete inges, vékony arcú fiatal férfi az árus. — Nem repül el? — mutat egy öregember az egyik madárra, amely a kalitka tetején — kívül kucorog. — Nem. Ez szelíd papagáj — nyugtatja meg a madárkereskedő, és ha már beszélni kezd, folytatja. — A ház dísze a papagáj. Díszítsék lakásukat ezzel a madárral! Beszélő papagájt tessék! — Miennyibe kerül egy madár? — érdeklődik egy ragyogó fekete szemű, alacsony ifjasszony, aki szinte megbabonázva, félig nyitott szájjal szemlélte eddig a kis virgonc jószágokat. — A leány harminc forint, a beszélő — a fiú — negyven, ötven. Melyik milyen, asszonyom. — Melyik a beszélő? — Például itt van ez — nyúl a piramis hátsó részén álló drótkalitkába az éladó. — Karcsú, csinos, nézze ezt a porcelán- kék tollát... Gyuri... Gyere csak Gyurikám ... Tetszik látni, meg van gyűrűzve a lába, amennyiben nem felel meg, tessék panaszt tenni. Itt a címem is... Pardon! Milyen kalitkát tetszik hozzá? Ez a legkisebb 10 forint, a nagyobb 15, emez húsz. Ezt a tízforintosat tetszik? — Ne, ne ásd. Azt a nagyobbat tessék' A fakalitka régi lakója kikerül, bedugják Gyurit. A deszkaaljra — ceruzával — rákerül a pesti cím. — És csak a Gyuri nevet tudja megtanulni? — kérdi fizetés közben az asszonyka. — A világon nincsen olyan szó, amit a papagáj meg ne tanulna, kérem. Ez fiú, azért tanítható meg beszédre. — A lány-madár nem? — Azt tetszik hinni, a papagájoknál nem úgy van, mint az embereknél?... Itt is a fiú a nagyobb dumás. Ez is azzal fűzi be a papagáj-lányt,.. Méltóztassék, tessék választani! Itt kapható a lányok öröme a fiú-papagáj! ' Tóth István li férfiaknak 200, a 60 éven felülieknek 150, az ötvenöt éven aluli nőknek ugyanennyi és az 55 éven felülieknek, továbbá az egy éven aluli kisgyermekkel rendelkezőknek 120. Aki háromnegyedrészt, vagy ennél nagyabb mértékben eleget tesz az előírásnak, az megkapja a háztáji teljes, 1600 négyszögöles területét. aki 50—75 százalék között teljesít, 1200. s aki feleennyi napot sem dolgozik a közösben, az 800 négyszögöl háztájit kap. Végül, mint említettük, a küldött- és közgyűlés hatáskörében döntöttek. Közgyűlést évente kétszer, küldöttgyűlést kétha- vonként hívnak össze. Küldöttnek harmincöt gazdát választanak. Kizárólag a közgyűlés dönthet az alapszabály módosítása, az elnök, a vezetőség, az ellenőrző bizottság és a küldöttgyűlés tagjainak megválasztása, elmozdítása, illetve visszahívása tárgyában, a költségvetés és a zárszámadás, továbbá a jövedelem felosztása, az esetleges veszteség viselése, a földjáradék kifizetése és más gazdasággal történő egyesülés kérdésében. Ahhoz, hogy akár a küldött-, akár a közgyűlés határozatképes legyen, a küldöttek, illetve a gazdák legalább kétharmados jelenléte szükséges. eŰ—I Balogh Györgvné, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke — Hogyan halad a megyében a vállalati munkaügyi döntőbizottságok megalakítása? — Sajnos, nem sok jót mondhatok. A rendelkezés értelmében a vállalati bizottságok állandó elnökét, illetve elnökhelyettesét a gazdasági és szakszervezeti vezetőség javaslata alapján a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke nevezi ki — kétéves időtartamra. A javaslatoknak azonban eddig csak körülbelül a fele érkezett be hozzánk. Ráadásul ezekből is sokat nem a kívánt módon készítettek el és ezeket kénytelenek voltunk visszaküldeni. — Melyek a leggyakrabban előforduló hibák? — Számos vállalat nem mellékelte az elnöki és az elnökhelyettesi tisztségre javasolt dolgozók erkölcsi bizonyítványát, vagy nem készített rövid jellemzést róluk. — Talán nem tudják pontosan egyes vállalatok szak- szervezeti és gazdasági vezetői, hogy mi a teendőjük? — Az ide vonatkozó szabályokat a Munkaügyi Közlöny idei 2. számában mindenki megtalálhatja. — Meddig kell pótolni a mulasztást azoknak a vállalatoknak, amelyek még nem küldték el a javaslatot, vagy hiányosat küldtek? — Június derekáig mindenütt meg kell alakítani a vállalati munkaügyi döntőbizottságokat, késlekedésre tehát nincs idő. — Befejezésül még egy kérdés: — Mikor küldik el a ki» nevezéseket azoknak a válla« latoknak, amelyek megfelelő időben, szabályosan elkészítették a javaslatot? — Június 5-ig postára adjuk a kinevezéseket. — Köszönjük a rövid telefoninterjút — Örömmel tettem eleget a lap kérésének, mert azt remélem, hogy cikkükkel segítenek gyorsabb, eredményesebb intézkedésre serkenteni
