Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
V. Md£3 03 Elindultak az emberibb élet útján Hogyan élnek megyénk cigánylakosai? A Szelídi-tó madárvilága Ornitológusok felmérték a Szelidi-tó madárvilágát. Megállapították, hogy 15 fajta vízimadár és nádirigó tanyázik a környéken. Nádirigóból itt a legtöbb a megyében, 30—40 fészek függ a nádasokban. Ezer népművészeti baba Űj cikkel bővítette termőid is- $iját a Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet, kalocsai népművészeti babát is készítenek, amelynek gyártását és öltöztetését külön tanfolyamon tanulták meg a hímzőasszonyok. A népművészeti babákból eddig ezret kapott a kereskedelem. Lassan letelepednek a történelem vándorai — a cigányok. Ez a sorsforduló nemcsak nekik fontos, hanem valameny- nyiünk szempontjából is jelentős, hiszen az életünk javulásával vált lehetővé, hogy segítsünk megoldani évszázadok óta élő problémáikat. Nem könnyű feladat esz, beleértve egyrészt az anyagi, másrészt a szemléleti vonatkozásokat. Nézzük meg azonban, hogy megyénkben mire jutottunk a cigánykérdés megoldásával, mit tettünk eddig azért, hogy emberibb körülmények közé segítsük azokat, akik maguk is a tisztább, becsületesebb élet felé törekszenek? A megyei tanács végrehajtó bizottsága több esetben foglalkozott a cigányok helyzetével, s megoldást sürgető fontos határozatokat is hozott. Az ügy, természetesen, továbbra is „napirenden” van, és egyre megnyugtatóbb eredményeket tudunk elérni. Akik dolgoznak, és akik nem Bács-Kiskun megye 560 ezer főnyi Okosságának mintegy 1,4 százalékát képezi az itt élő 7300 főnyi cigány, akikkel a járási, városi és községi tanácsok nemcsak elvi vonatkozásban foglalkoznak, hanem konkrét terveket dolgoznak ki a telepek felszámolására, a munkába állítás, a tanulás lehetőségeinek biztosítására. Vizsgáljuk meg most a foglalkoztatottságot. — Nyugodtan leszögezhetjük, hogy a munkaügyi előadók néni tesznek hátrányos megkülönböztetéseket velük szemben, sőt keresik a lehetőségeket, hogy munkába állhassanak. :4 rí V. Új jelzések, táblák A közúti közlekedésben a veszélyes helyeket táblákkal jelölik meg, mégpedig a baleseti veszélyt magában rejtő helyek előtt olyan távolságban, hogy a járművezető cselekedni tudjon. A veszélyt jelző táblákon kívül, éppen a jelentős számú gépjármű miatt, tiltó rendelkezéseket adó tilalmi jelzőtáblákat is elhelyeznek a közutakon. Ezekre azért van szükség, hogy a közút egyes szakaszain, pontjain megtiltsák egyes gépjárművek közlekedését, kanyarodását, korlátozzák a sebességét, a megfordulást, tolatást, biztosítva ezzel a balesetmentes közlekedést. A tilalmi jelzőtáblák általában kör alakúak és piros sze- gélyüek. A tilalmi jelzőtáblák fehér mezejében elhelyezett ábrák szinte a laikusok előtt is utalnak a tilalom bizonyos fajtáira,jellegére. A tilalmi jelzőtáblával megjelölt helyeken a járművek csak a legnagyobb óvatossággal közlekedhetnek, hiszen a tilalom egyben veszélyre is felhívja figyelmüket. Mi az átmenő forgalom? Sokszor látnak a gyakorlatban olyan eseteket, hogy az utca kezdetén tábla tiltja a gépjárműveknek, esetleg a gépkocsiknak a behajtást. A járművezetők azonban ennek ellenére behajtanak, s a közelben tartózkodó rendőr mindezt nem észrevételezi. Nincs szabálytalanságról szó, nézzük csak mit mond a KRESZ ezzel kapcsolatban: „Ha a tilalmi jelzőtáblák alsó szegélyén vagy az azok alatt elhelyezett kiegészítő táblán az „Átmenő forgalom” felirat szerepel, az a jármű, amely a tilaloiű hatálya alá tartozik, de úticélja a tilalmi táblával megjelölt útszakaszon van, az úticélhoz legközelebb eső útkereszteződésnél behajthat, illetőleg bemehet, innen azonban a legközelebbi útke'reszteződésnél távoznia belli a Magyar Államvasutak kézbesítő- és gyűjtőjármüvei, a posta, az elektromos-, viz-, a gáz- és a csatornázási művek, valamint a köztisztasági szervek üzemi jármüvei az úticél megközclitésére, illetőleg elhagyására vonatkozó rendelkezések megtartásával — fokozott figyelemmel — abban az esetben is behajthatnak, ha az az „Átmenő forgalom” felirattal jelezve nincs.” Megállás, várakozás A KRESZ módosítását — annak ellenére, hogy egyszerűsített két tilalmi jelzőtáblát — sok járművezető nem érti, sőt a tábla utasítását figyelmen kívül hagyja. Ezért érdemes tisztázni a megállást és várakozást korlátozó tábla kettős szerepét. „Megállás vagy várakozás korlátozott”, a jármüvei a ki- és beszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl, illetőleg a kiegészitő táblán feltüntetett időn túl tartózkodni tilos. „Megállni tilos” felirattal vagy kiegészítő táblával megállási tilalmat jelent. A kiegészítő felirat utalhat arra is, hogy a várakozás, napok szerint váltakozóan, hol az úttest egyik, hol a másik oldalán tiltott.” Előzni tilos ? Aki a közúton közlekedik, sokszor kénytelen a szabálytalankodókat figyelmezteni, éppen a balesetmentes közlekedés érdekében. Előfordul azonban, hogy az „Előzni tilos” jelzőtábla után a gépjárművezető megelőzi a kerékpárost és az „megfenyegeti” a gépkocsivezetőt. Tegyük hozzá, ebben az esetben a kerékpárosnak nem volt igaza, mert az előzés szabályosan történt. Erre vonatkozóan a KRESZ így intézkedik: „Előzni tilos”; az útszakaszon az előzés tilos, de gépjárművel szőlő motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár előzése a forgalmi sávon belül megengedett.” Az új jelzések, srabályok az élet által felvetett követelmény szerint módosultak. Azok ismerete, helyes alkalmazása csak tovább javíthatja a közúti közlekedés biztonságát. Géme6 Gábor Két évvel ezelőtt, 1963-ban az egész megyében 901 cigány I jelentkezett munkára, nők és férfiak vegyesen. Ebből összesen 481 főt el is helyeztek. Nem azt jelenti ez, hogy a többieknek nem tudtak munkát adni, hanem, hogy közülük sokan válogatnak a felajánlott lehetőségek közül, míg végül egyiket sem fogadják eb A nehézséget az okozza, hogy szákképzettséggel nem rendelkeznek. Az elmúlt évben már csak 682 jelentkezett munkára, tehát a létszám csökkenést mutat. A munkától való tartózkodásukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy például 1965 márciusában a megyében 1880 férfi-munkahelyet nem tudtak betölteni, ugyanakkor 27 cigány férfi állás nélkül volt, munkát nem vállalt. A nők vonatkozásában szintén ez a helyzet, csak kisebb számokkal. Egy év alatt száz lakás A rendezett életkörülmények legelső feltétele az állandó munka után, a lakás. Nehezíti ennek a problémának a megoldását, hogy a cigányok nagyobb része különösen az év enyhe időszakáhan vándorol. Állandó jellegű településen csak körülbelül 30 százalékuk él. A felszabadulás óta eltelt húsz év alatt sok cigánycsalád letelepedett és elérte a lakosság átlagos kulturális és gazdasági színvonalát, beilleszkedett a közösségbe és állandó munkája van. A megye két városában: Kecskeméten és Kiskunfélegyházán hathatós intézkedések történtek már a cigánytelepek felszámolására. Ezek a közismert példák ösztönzik más városok, községek vezetőit is. A megyében összesen száz lakás épül az idén a cigányok részére kedvezményes feltételekkel. Többek között Bátmonostoron 12, Kiskőrösön 10, Kecelen 9, Jánoshalmán pedig hat lakás épül a cigányoknak a tervek szerint. Az építkezéshez szükséges tervrajzok már elkészültek, telkeket a tanácsok biztosítottak. A kérdés tehát néhány év alatt teljes egészében megoldódik. Környezet és műveltség Nyilvánvaló, hogy a putrik felszámolása és egészséges lakások juttatása nem könnyű feladat, de ezt feltétlenül meg kell oldani. A szellőzetlen, sötét. nedves viskókban ugyanis gyakori a megbetegedés, sokan komoly bajt szereznek így. Nyaranként például egyes telepieken vérhas ütötte fel a fejét. Az egészségőrök igyekeznek lelkiismeretesen végezni munkájukat, de ezt sokszor — ép- pien alacsony műveltségi színvonaluk miatt — maguk a cigányok akadályozzák, vagy teszik lehetetlenné. Kiskunmaj- sán például WC-ket építettek a telepieken, amit az ottaniak teljesen leromboltak. Egészség- ügyi vonatkozásban mutatkozik meg leginkább az elmaradottság, amit ezek az emberek — néhány kivételtől eltekintve PBTOFl NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dánlet Kiadja a Báos megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőségi Kecskemét, városi Tanácaház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság; 10-38. Vidék) lapok) 11-12. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Ife. Telefon: 11-6» Terjeszd a Magyar Posta. Előfizethető) a helyi oostaHivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési dlt i hónapra 19 forint * * * ***** — az évszázados kitaszítottságból magukkal hoztak. Az új, egészséges lakás egymagában is emberibb környezet, ami kétségtelenül befolyással lesz az odaköltöző családok életszemléletének, rendszeretetének kialakítására is. Igen nagy szerepet kap ebben az iskoláztatás, a művelődés, amit már az óvodában él kell kezdeni. Sajnos, e tekintetben — az óvodáról van szó — még csak próbálkozásokról adhatunk számot. Jobb a helyzet az iskoláztatással. Azoknak a cigányoknak a gyerekei, akiknek állandó lakásuk van, szinte kivétel nélkül járnak iskolába. A fő nehézséget a vándorcigányok adják és különösen az, hogy akik megkezdik a tanulást, nem fejezik be, ki- maradoznak, lemorzsolódnak, És még valami... Az úgynevezett cigánykérdéshez azonban a fentieken kívül még más is tartozik. Mert igaz, hogy nem mindegyik fogadja el a felajánlott munkát, de azt sem lehet elhallgatni, hogy több helyen — hivatalokban, vállalatoknál, de főként a lakosság körében — lealázóan, durva hangnemben beszélnek a cigányokkal, megkülönböztető bánásmódban részesítik őket. Természetesen a dolognak két oldala van, s mindkét részről jelentős és dicsérendő kivételekkel találkozhatunk, melyeknek ellentéteként kirívó eseteket is felsorolhatunk. Kiskun- majsán például gyakran előfordul, hogy — amikor megkapják a fizetést — ittas álla- pjotban taxival vitetik magukat a cigányok, de gyerekeiknek egy fillért sem adnak tanszerre, ruhára. Többen közülük adóhátralékosok, nagyobb ösz- szegű kór-házi ápolási díjjal tartoznak, amit aligha lehet majd behajtani. Itt tehát a cigányoknak kell bizonyítani, hogy alkalmasak a becsületes munkára, a rendezett életre. Hogy ez sikerüljön nekik, az a kötelességünk: ösztönözzük őket az állandó munkára, tanulásra, ami által teljes értékű állampolgárokká válhatnak. Gál Sándor Ahogy nem szabad... Tudjuk, a vendéglátóipar —■ „szezonszakma”. Ez azt jelenti, hogy alkalmazkodnia kell az évszakok változásához, az ételek—italok „terítését” úgy kell megoldani, hogy ahová csak szükséges, megfelelő időben, elegendő mennyiségű, minőségű és választékú áru jusson. Nem könnyű ez a feladat, s néhanapján valóban előfordulhat, hogy a szakemberek rajtuk kívülálló okoknál fogva nem tehetnek az előforduló hibákról. Vasárnap, a félegyházi strand vendéglőjében azonban nem erről volt szó. A tikkasztó forróságban betérő éhes, sörre, üdítő italra szomjas vendégek százai órákig vártak, mert: „Csak üiővendéget lehet itallal kiszolgálni”. Délután azonban több órás várakozás után ezt közölték a betérővel: „Csak pultnál lehet sört kapni.” Az ebéd hasonló tortúrával járt. A felszolgáló egyórás ri- mánkodás után, mikor szóba állt a vendéggel, közölte: „Csak főzelék van feltéttel és resztéit máj.” Félóra múlva: „Sajnos, a máj elfogyott, de van sertéspörkölt. Italt azonban csak a -kartárs hozhat. Hogy mikor? Nem tudom, nagyon sokan állnak a pultnál.” És ez a párbeszéd nagyon sokszor nagyon sok emberrel megismétlődött. Mindössze három pincér és a fizető végezte ezúttal a vendégek kiszolgálását; ez a létszám természetesen, nagyon kevés volt. De miért nem vezényeltek oda elegendő számú felszolgálót? Erre is választ kaptunk a megyei vendéglátó- ipar központjában: Azért, mert a vállalat félegyházj kirendeltsége egy olyan rendezvényt vállalt el vasárnapra, amit ie kellett volna mondani. Ez a válasz azonban sovány vigasz az idegesítő, kellemetlen órákért, amiben sok száz vendégnek része volt saját pénzéért vasárnap a félegyházi strand vendéglő ben. — De legalább a jövőre nézve figyelmeztessen e rossz példa: ilyen felelőtlenséggel, hanyagsággal nem szabad dolgozni, még egy strand vend églő ben sem. — bubor — A kincses polcok A múlt év novemberében megnyílt solti földművesszövetkezeti áruházban szinte mindenféle cikket megtalálnak a vásárlók. Van itt vegyes iparcikk, könyv, játék, illatszer, ruházati és méteráru, cipő és miegyéb — ami csak kell a falu egyre igényesebb lakóinak. Képünkön a .„szellemi táplálékok” gazdag polcait mutatjuk be. Nagy a választék, nehéz a választás. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefont U<M. ***** *<**
