Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
IMS. fjjgus 2T vasárnap 3. oldal Üzem — társbérletben Ä tájékozatlan vendég sokáig bolyonghat, mire megtalálja a Szerszám- és Gépelemgyár Kecskeméti Telepét. Ennek az üzemnek ugyanis — bármilyen furcsán hangzik — nincs saját bejárata. Portáját csak a Felsőfokú Gépipari Technikum udvarán keresztül lehet megköars- ( líten; Nem csupán az érdekesség kedvéért jegyeztük meg ezt, sokkal inkább azért, mert jó' jellemzi a kis üzem jelenlegi helyzetét. Mielőtt azonban alaposabban megismerkednénk a „technikum társbérlőjével”, tekintsünk vissza rövid, de eseménydús történetére. Átszervezés átszervezés után I960 nyarától mostanáig három gazdája volt a telepnek: a Budapesti Malomgépgyár, a Kiskunfélegyházi Gépgyár (jelenleg Vegyipari Gépgyár) és a Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára. Az utóbbi vállalat átszervezése óta a Szerszám- és Gépelemek Gyárának Kecs keméti Telepe címet viseli az üzem, de ez az átszervezés nem hozott alapvető változást életében. A krónikát még csak azzal kell kiegészítenünk, hogy két év óta a gyorsan terjeszkedő Felsőfokú Gépipari Technikummal osztozik a telep a volt Tán- csics-laktanya épületein. Eső után köpönyeg lenne most arról beszélni, hogyan lehetett volna elkerülni a hercehurcát, ami bizony igen sokba került a népgazdaságnak. Nemcsak azért, mert az elhamarkodott intézkedések nyomán gépek, anyagok „utaztak” feleslegesen Budapest—Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza—Kecskemét között, hanem azért is. mert a gyors egymásutánban következő változások megnehezítették a munkaszervezést és lehetetlenné tették a telep tervszerű fejlesztését. Voltak olyan hónapok, amikor munka nélkü' lézengett a telep dolgozóinak tekintélyes része és a kényszerű tétlenség törvényszerűen a fegyelem meglazulásához vezetett Ugrásszerű fejlődés Ilyen előzmények után nyi1- vánvalóan nem volt könnyű rendet teremteniük az üzem vezetőinek az elmúlt két évben, annak ellenére, hogy a munkásgárda legjobbjai mellettük álltak, akár a teljesítmény emeléséről, akár a munkafegyelem helyreállításáról volt szó. A pártszervezet kezdeményezésére már tavaly indítottak munkaversenyt az üzemben, a mozgalom azonban csak az idei tavaszon, a felszadulásunk évfordulója tiszteletére tett felajánlások nyomán vált igazán a fejlődés motorjává. Azóta szinte ugrásszerű a javulás. Tavaly például 220 ezer forint volt a selejtből eredő kár, idén az első félévben nem éri el a 60 ezer forintot sem. De sorolhatjuk a fejlődést jelző adatokat tovább: az átlagos teljesítmény 1964-ben 92,8 százalék volt, az idén az év első három hónapjában meghaladta a 86 százalékot. Igazolatlan hiányzás miatt az elmúlt évben még 53 munkanap esett ki a termelésből, az elmúlt hónapokban pedig mindössze hat. Lesz-e szakmunkás A kezdeti gondok jó része tehát megoldódott az üzemben. De időközben újak születtek Manapság az okozza a legtöbb fejtörést a gazdasági vezetőknek, miképpen készíthetik elő a küszöbön álló fejlesztést a jelenlegi mostoha körülmények között Elkészült a beruházási program és előreláthatólag 1967-ben megkezdik a korszerű, új ipartelep építését a Szegedi út mellett. A munka 1969—1970-re fejeződik be és ezt követően a termelési értéket a jelenlegi 10 millió forintról 100 millió forintra, a munkáslétszámot pedig 85-ről hatszáz főre emelik. Megváltozik a termelés jellege is. Most alkatrészeket gyárt a telep, a fejlesztés megvalósítása után azonban áttérnek a késztermékgyártásra: járműhidraulikákat állítanak elő. A kitűzött célokat egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani. Fokozatosan kell felkészülni a nagyarányú fejlődésre. A tervezett létszámbővítés például csak úgy képzelhető el, hogy a telep a következő években rendszeresen emeli a szakmunkások számát. Néhány — bátortalan — lépést kétségtelenül tettek ez irányban. Bővítenék egy-kéí üzemrészt, gépeket vásárolna« és új gyártmányok bevezetésé; is tervezik. A termelés meny nyiségi és minőségi növelése azonban a telep vezetői szerint sem kielégítő. Néhány kisebb — főképpen gépi — beruházási mielőbb meg kellene valósítani ahhoz, hogy a szakmunkásgárda létszám és gyakorlat szempontjából is megfeleljen a követelményeknek, ha majd ugrásszerűen növekszik a termelés. Helyes lenne, ha a gyár központja a jövő évi termelési és beruházási terveket már úgv állítaná össze, hogy figyelembe venné a kecskeméti telep távolabbi igényeit is. Békés Dezső Alkotó emberek | illlllllllllllllllllllllllUllllllíiiUllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIICilllllllUlli Nem először írunk már ár. Bauer Ferencről, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési osztályának vezetőjéről. Mondhatni, évről évre figyelemmel kísérjük az általa irányított nagy jelentőségű kutatási feladatnak, a homokkal dacoló, az eddiginél bővebb hozamot adó H-rozs nemesítésének újabb eredményeit. Feljegyzéseinket lapozgatva, mégis azt állapítottuk meg: szokatlanul hosszú idő telt el azóta, hogy legutóbb találkoztunk. Ennek is megvan, persze, a magyarázata. Az utóbbi hónapokban tudományos tevékenységének rendszerbe foglalása, kandidátusi értekezésének az elkészítése kötötte le szinte minden percét. A vaskos kötetre terjedő értekezést —, amelynek címe: „Adatok a he- terózishatás kihasználásához rozsnál” — januárban nyújtotta be az Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságához, az elmúlt hónapban pedig sikerrel védte meg tudományos álláspontját. I Párját ritkító bibliográfia — Az értekezéshez szakkönyvek százait kellett áttanulhelyezkedve lesznek képesek pártszervezeteink eredményes eszmei-politikai nevelőmunkát végezni a tömegekben. | PARTSZERVEZETEINK I eszmei-politikai nevelő munkája akkor szolgálja igazán a szocialista tudatformálás ügyét, ha ezt a munkát nem szakítják el a gazdasági feladatok megoldásától. Látniok kell, hogy az anyagi gazdaság felhalmozódása teszi lehetővé a sokoldalú szocialista ember kibontakozását, ezért az anyagi javak bőségéér* folytatott harc igazi emberi tett. Ha ezt belátjuk, akkor nem lesz nehéz meggyőzni a gazdasági munkaterületen dolgozókat sem arról, hogy a termelés nem lehet öncélú tevékenység, hanem csak az emberi lét kiteljesedését szolgálhatja. A gazdasági feladatok ideológiai megközelítésének egyik elsőrendű területe a szocialista munkaerkölcs kialakítása, álta lánossá tétele. A munkának már a szocializmusban hivatássá és életcéllá kell válnia, csak így válhat majd a boldogság forrásává. A hivatástudat né’- küli munka viszi az emberek egy részét az élvezetek munkán kívüli keresésére, talmi élvezetekben való tobzódásra, amihez előbb-utóbb nem lesz elég a sa ját becsületes munkával megszerzett kereset. A társadalmi tulajdon megkárosítóinak többsége ezért ma nem hivatásos bűnöző, hanem életcél és hivatástudat nélküli ember, akik a munkán kívül keresik az életűi értelmét. Éppen ezért a szocialista munkaerkölcs fejlesztésében fontos feladat a munka alkotó jellegének bemutatása, az egész társadalom javára végzett munka becsületének megteremtése. Látniok kell a tömegeknek, hogy nem emberfeletti követelményeket támasztunk, erkölcsi normáink megvalósíthatók. Csak azt tesszük követelménnyé, aminek a feltételei a munka társadalmi és technikai körülményeiben már adva vannak. A mi társadalmunk nem egyoldalú odaadást követe! a munkában, hanem egyúttal szakadatlanul fejlesztjük azokat a technikai és társadalmi viszonyokat is, amelyekben az egyes embertől a jobb munkát megköveteljük. Nálunk a munka társadalmi-technikai és erkölcsi viszonyai kölcsönösen feltételezik egymást. | FONTOS | feladat a szocialista munkaerkölcs kialakításában annak bemutatása is. hogy nagyszerű társadalmi céljaink megvalósulása az egye dolgozó emberek személyes érdeke. A társadalmi érdek előtérbe helyezése a magánérdekkel , vagy egyes üzemek, termelési ágak részérdekével szemben valamennyi állampolgár személyes érdeke. A részérdekeknek a népgazdasági érdek vagy társadalmi érdek fölé helyezése csökkenti a szocialista társadalom hatékonyságát és így hátráltatja a nagy többség egyéni boldogulását is. Ebből a szempontból kell állást foglalnunk a termelés anyagi ösztönzőinek kérdésében is. | VALAM ENNYI | munkahelyen abból induljanak ki a párt- és gazdasági vezetők, hogy az anyagi érdekeltség elve nem a magánérdek érvényesítése a szocializmus viszonyai között, hanem olyan eszköz, amely az egyéni érdeket a népgazdaság fejlesztésének, a munkatermelékenység növelésének szolgálatába állítja. Csak ezt az elvet figyelembe véve lehet az anyagi ösztönzést alkalmazni, mert így magában hordja az erkölcsi ösztönzés lényegét is, a társadalom javára végzett munka becsületét. A becsületes munka követelménye az is, hogy az egyes emberek életszínvonalának emelkedése mindig arányban legyen a társadalmi gazdagság növekedésének színvonalával, azaz következetesen érvényesíteni kell az anyagi javak elosztásának szocialista elveit. A fé' állásoknak, mellékállásoknak a társadalmilag szükséges határokon belül kell maradniok, hogy azok ne szüljenek egyes embeA jászszentlászlói Aranyhomok Tsz szélfútta homokterületein kincset ér a jó minőségű szálastakarmány. Éppen ezért különös gondot fordítanak a lucerna betakarítására. A 20 holdnyi pillangósnövény jó terméssel fizetett. A felvételen látható szövetkezeti gazdák vontatóra, majd a majorságban kazalba rakják a szénát. (Lakatos József felvétele.) Gondoskodnak a takarmányról A jövőnek dolgozik mányoznom — mondja — az azokban foglalt, s általunk hasznosítható tapasztalatokat rendszerezn em. Lapozgatjuk az élénk színű vászonba kötött disszertációt, amelynek végén található a 380 művet magában foglaló felsorolás, a rozzsal foglalkozó szak- irodalom mindeddig legteljesebb hazai bibliográfiája. Ennek a hatalmas anyagnak a feldolgozása, meg a szakadatlan nemesítő munka mellett még számos tevékenység teszi a kutatónak szinte minden percét „betáblázottá”: közéleti feladatok, sűrűn ismétlődő értekezletek, tapasztalatcserék, külföldi szakmai kongresszusok. Nemrég tért vissza Poznanból, az ott első ízben megrendezett Nemzetközi Rozskonferenciáról, s máris újabb meghívást kapott az NDK-ba. A német kollégákat rendkívül érdekli a téma, már csak a vetélkedés miatt is, hiszen a magyar eredmények jelenleg „fej hosszal” vezetnek. — Értekezésem a heterózis- hatással kapcsolatos újabb eredményeket szedi csokorba — folytatja a csendes szavú kutató. — A szelekciónak az eddig csak kukoricánál alkalmazott egyik módját, amelyet az elméleti kutatások nyomán ajánlottak, intézetünkben elsőként alkalmaztuk gyakorlati reknél vagy csoportoknál pusztán személyes, anyagi célokra való törekvést, ne válhassanak az önző harácsolás és a vele járó kispolgári, polgári életeszmény forrásaivá. A termelés folyamatában alkalmazott műszaki normák váljanak az egyéni munka társadalmi mértékévé, amelyek egyúttal mérik a dolgozó személye- fejlettségét is (szaktudását, munkához való viszonyát stb). A technikailag jól megalapozott munkanorma, vagy az éppen adott technikára jól alkalmazott munkanorma a dolgozót a képzés, a szaktudás növelésére ösztönzi és emellett odaadó, megbízható munkára, általában a szocialista erkölcsi tulajdonságok kialakítására vezeti. A laza normák pontosan ellentétes hatást érnek el és kettős kárral járnak: demoralizálják a munkást és akadályozzák terveink, gazdasági céljaink mielőbbi megvalósulását. |ÜGY Vélem] hogy az ideológiai irányelvekben meghatározott sokoldalú feladatok között a fent tárgyalt kérdésekkel még nagyon sokat kell foglalkoznunk, de azt a gondolatot mindig érdemes felidézni, hogy a gazdasági és ideológiai naun ka elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, és a két terüle' eredményei kölcsönösen feltételezik egymást. nemesítési arányokban. Ehhez két és fél millió virágot kellett kasztrálni. A módszert az úgynevezett klónozással — a rozs tőosztásával — tökéletesítettük. Ezáltal nem csupán az anya, hanem az apanövény is ismertté válik. A kísérleti munka egyik része a H-rozs nemesítése. — Milyen arányban vesz már részt ez a homoktalajra nemesített, a mostoha körülményeket, a szárazságot és a fagyot jól tűrő, szilárd szalmájú gabonafajta a köztermesztésben? I Köztermesztés a vetésterület kétharmadán — A két évvel ezelőttihez képest csaknem kétszer akkora területen, 60 ezer holdon termesztik már nagyüzemi gazdaságainkban. Tavaly, a megyei tanács vb, az Állami Vetőmagfelügyelőség és intézetünk ösz- szefogása révén, másfél száz vagon H-rozs vetőmagot sikerült fémzárolni. Idén 190 vagon Bács-Kiskun és 10 vagon Cson- grád megye igénye. Több szomszédos megyében ugyanis, ahol kisebb-nagyobb mértékben már termesztik, szintén érdeklődnek a növény iránt. I Nem rekordra törekszünk A terméshozamról ejtve szót, felvetődik a Fajtakísérleti Intézet egyik 'gazdaságában elért 28 mázsán felüli „rekord” is. — Tagadhatatlanul remek eredmény ez — vélekedik dr. Bauer Ferenc —, de csak kuriózum. A H-rozs jelentőségét én elősorban az eddigi 4—5 mázsáról általánosságban 5—6 mázsára javult átlaghozamokban látom. Hiszen a rozs mindig a legmostohább talajok növénye volt, nem is várhatunk hirtelen, „látványos” többlethozamot. A gyakorlatban mind jobban hasznosuló eredmények azonban a kutatót azzal a jóleső érzéssel töltik el, hogy munkájának gyümölcse, ha lassan is, de beérik. Megyénk 90 ezer hold rozs-vetésterületéből jövőre már 80 ezer holdon rin- ganak a H-rozs kalászai. És ha 10 ezer hold után sor került a fajta előzetes elismerésere, bízunk abban, hogy a hovatovább 100 ezer holdon köztermesztésben levő, keresett és bevált gabonafajtánk végleges hivatalos elismerése sem várat már sokáig magára. — A nemesítő a jövőnek dolgozik — szól elgondolkozva a kutató. — Már folynak a kísérletek egy intenzív fajtájú — rövid szárú, jól kombájnolható — törperozs kitenyésztésére is. Jóelőre felkészültünk, lépést tartunk a nagyüzemek várható fejlődésével, a követelményekkel. Jóba Tibor