Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

I Felújítják a művelődési házat A művelődési ház elaggott épület, valaha orvosi lakás volt benne. Aztán átalakítgatták, de nem felel meg a célnak, hál­ván egy nagyterme, 300 szemé­lyes. Fazekas János tanácselnök elújságolja, hogy az öreg és korszerűtlen művelődési ház a jövő év első felében 300 ezer forintos költséggel felújításra kerül, bővítenék rajta és akkor odaköltöztetik a községi könyv­tárat is. Mert az is kinőtte szűk szőbácskáját a tanácshá­zán. Ideje lesz már a művelődési ház felújításának, mert itt va­lóban megrekedt a művelődés. Az igazgatónő — Nagy Etelka — ideiglenes szerződése június végével megszűnik. Arra szá­mít a község vezetősége, hogy a szegedi egyetemen most vég­ző népművelési szakosok közül jön majd valaki ide. Pályázat útján meghirdették az állást. Az új igazgatónak azonban nemcsak az állást, hanem a kedvet is meg kell teremteni a munkához. Mert egyelőre csak a két termelőszövetkezetben van valamelyes kultúráiét. A Vörös ’Csillag 12 tagú táncos®- portja Perényi Sándor és Tég­lás Katalin vezetésével jó mun­kát végez, minden ünnepi ren­dezvényből részt kér. Az új művelődésiház-igazgatóra vár a feladat, hogy a községben fel­lelhető „anyagot” összegyűjtse és elindítsa a pezsgő életet in­tézménye falain belül és kívül. Az országút mellett semlyékes bíbictanyák. Tavakká szé­lesedik a hívatlan víz. Szikes foltok villannak elő. Fél szem­mel tekintve vigasztalan kép ez a sík víz és a belőle kikan­dikáló vadvirágtenger. Ám Fülöpszállás 16 ezer holdas határa mást is rejt. Szepesi György tsz-fiatal esetét bízvást nevezhetem mai atipikus példának”, ö szüleivel együtt megfutamodott annak idején, felment Pestre, kalauz lett a villamosnál. Nemrégiben hazatért a Vörös Csillagba és mire beáll a tél, itthon lesznek a szülők is. Szép számmal térnek vissza a „hűtlen" fiatalok a köz­ségbe. Mostanában nem fogy, hanem emelkedik a lakosság száma. Mosógéptől — bukósisakig Mosógépet cipel egy ifjú legény- abrosz és a lakodalmi edény. Gye­ké. A sarkon megáll a kétkerekű- rekkocsit is adunk ki, aztán varró­vei, megigazítja a gépet. Megkér- gépet, diavetítőt, fényképezőgépet, dezem: honnét? Még labdát is, ha egy kiránduló — Innét a kölcsönzőből. társaság játszani akar. Kerékpárt Tényleg, két házzal errébb a köl- napi 20 forintért, ám egy hétre ol- csönzőbolt. csóbb: 40 forint. Kapható nálunk Több száz hold új telepítés Heincz Györgyné egyik leg­szorgalmasabb látogatója a könyvtárnak. Kevés olyan új magyar könyv kerül a könyv­tárba, amit ő ne olvasna el. Remélhetőleg az anyagi ala­pok is rendbe jönnek. A ter­melőszövetkezetek ugyanis — éppen a pangás miatt — be­szüntették a művelődési ház anyagi támogatását, csupán a községi sport fejlesztésére ad­nak 3000—3000 forintot évente. És a maguk kis területén — saját könyvtár, iskoláknak jut­tatás jutalomkönyvekre — ál­doznak a művelődésre. Új állomási kap a község Fényképezte: Pásztor Húsz év óta szégyenük a fü- löpszállásiak, hogy nincsen vasútállomásuk. De nemcsak szégyenük, hanem szenvedik is ezt az állapotot. Mert az állo­másépületként használt faba­rakkba zordabb időben befolyik az eső. A régi állomást 1944- ben lebombázták. Most már nemsokáig tépázza a szél-eső a rozzant fabarakkot. A tervek elkészültek, 1966-ban megkezdik az állomás építését. A tervek sokatmondóak: min­den igényt kielégítő, korszerű vasútállomást kap Fülöpszál­lás, lesz benne IBUSZ-pavi- lon, elegendő szolgálati lakás, várótermek, átutazószállások, itt kap helyet az Utasellátó, valamint az utazóközönség ké­nyelmét szolgáló egyéb intéz­mények és berendezések. Azt mondják: ez lesz a bu- dapest—kelebiai vasútvonal, legszebb vasútállomása. írta: Balogh József A tanácselnök, Fazekas Já­nos mezőgazdasági szakember, régebben főmezőgazdász volt az egyik helybeli téeszben. A két termelőszövetkezetet apró­lékosan ismeri, látszik, hogy sokat foglalkozik velük. Ezt mondják a tsz-ekben is: a ta­nácselnökre mindig számíthat­nak. Sorolja a termelőszövetkeze­tek adatait: munkaegységre át­számítva 30 forint átlagot érteik el. Ám mindkettőben nagyrészt részesművelés folyik, legalább­is a szőlőben és az ipari nö­vényt termő területeken. Az ál­lattenyésztésben darabbérben dolgoznak. így ha a családta­gok is besegítenék — ami a legtöbb családban így is van — akkor nagyobb a pénz, több a forint. Az egy családra eső át­lagjövedelem 12 ezer forint. És a háztáji. A két termelőszövetkezetben Rossz a mindennapi kényéi* Sütőüzem — sajnos — nincs a községben. — Milyen a kenyérellátás? Kalmár Imre tanácstitkár válasza: — Mennyiségben elegendő, de a minőség ellen igen gyakori a pa­nasz. A Kalocsai Sütőipari Vállalat szabadszállási üzemében 6Ütik a mi kenyerünket, ami legtöbbször ehetetlen, ragacsos. A szállítás is erősen kifogásolható: nyitott teher­autón érkezik hozzánk a kenyér. Énhez nem kell sok magyarázat. Kalocsa híres jó kenyeréről. Ugyanaz a vállalat másik üzemé­ben nem tudna hasonló minőségű jó kenyeret sütni, mint odahaza? . A község nevezetessége — las­sanként büszkesége — a mező­gazdasági szakmunkásképző­iskola. Erről az iskolatípusról és pontosan erről az iskoláról az utóbbi időkben számos cikket írtak. Korszerű mezőgazdasá­gunk innen várja jövendő szak­munkásait. Ebben az iskolában öntözéses gépkezelőket képeznek. Most végez az az osztály, amely- lyel 1963-ban indult az iskola. Nagy Gábor igazgató büszkén és boldogan mutatja a névsort: Ez a huszonnnyolc diák indult el a „hősi korszak”-ból és egy sem morzsolódott le. Ritka szép teljesítmény! Azóta sok minden megválto­zott körülöttük. Ragyogó tiszta szobákban alszanak, ízléses tár­salgó áll rendelkezésükre. Ki­csi, de szép ez az iskolaépület. Három hónapot töltenek itt bent évente, a többit a két ter­melőszövetkezetben, bázis-gazda­ságukban, ahol külön öntözött területet bíznak a gyakorlati munkát végző tanulókra. Jó volna, szép volna itt min­den, csak az a baj, hogy nincs az iskolának saját konyhája. A napi 18 -forintos normából a helyi földművesszövetkezeti ét­terem igyekszik ugyan jó ellá tást adni, de amit ad, az a fej­lődő fiataloknak — kevés. Ezért szeretnének saját konyhát, ahol esetleg önellátók lennének. Ha már az öntözésnél tar tunk, meg kell említeni egy „vizes” dolgot: a község szikes területén — bekapcsolva a Du- na-völgyi öntözőrendszerbe — létesül nemsokára a Kiskunság legnagyobb halastava. A Sze­gedi Halgazdaság rendezkedik be itt 1000 holdon. A felmérés már megtörtént, a tervek ké­szen vannak. A halastó is meg- |esg bfiláthatp iüön belül. bukósisak is, egy napra 3 forintért. De ez még nem minden. — Golyóstollak töltését és szemfel­szedést is vállalok és azonkívül kezelem a törpebenzinkutat... — Televízió- és rádiójavítás? Ház­tartási kisgépek? — A szabadszállási ktsz szakem­berei minden kedden és pénteken kijönnek a községbe. A Kecskeméti Ruházati Ktsz pedig összeszedi min­den héten egyszer a szennyest, és egy hét múlva ragyogó tisztán visz- szahozza. A háziasszonyok nem győ­zik dicsérni a pontos és jó munkát. A fülöpszállási nők is szeret­nek szépek lenni. És hogy ez a vágyuk teljesüljön, arról a fodrászüzletben gondoskodik Losonczi Ibolya és Sántha Fe- rencné. Csak egy kicsit bővebb volna az üzlet, akkor több ven­dég vágya teljesülhetne itt! — valoDan, itt minaent Kölcsönöz­het a Jakosság — mondja Csapiár Jánosné boltvezető. — Legkapósabb persze a porszívó és a mosógép. De viszik a lemezjátszót, rádiót és magnót is. Télen nagy cikk a per­zselőgép, ősszel-tavasszai pedig az A kis naposok terítenek az óvodában. A kondérokban már ott párolog a finom borsóleves és a rántott hús új krumplival. A koszt minőségét elárulja a kicsik gömbölyű arca. három éve folyik nagyüzemi telepítés. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet 50 hold szőlőt telepített, továbbá 160 hold gyümölcsöst, ebből 100 hold őszibarackos. De nem marad el mögötte a Kiskunság sem: 150 hold új telepítésű sárfehér és ezerjó szőleje jövőre már ter­mőre fordul. A tanyavilággal azonban baj van. Szeretnék legalább bok­rokba tömöríteni, de nehezen megy, akadályok merednek az igyekezet útjába. Itt van például Kurjantó. Száznyolcvan háza, iskolája, boltja van. Formailag tanya- központ. Mégsem lehet fejlesz­teni, mert: nincsen közműve- sítve. Nem tömörülhetnek be ide a tanyasiak. Arról tervez­getnek — ez javaslatként ben­ne is van a távlati fejlesztési tervben —, hogy Kis-Izsák ide- csatolásával menne a dolog. Csak hát ez még a jövő zené­je... Ezerholdas halastó épfii

Next

/
Oldalképek
Tartalom