Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

1965. fdnttts 33, 5. oldal Átadás: augusztus 20-án Nemrégiben megírtuk, hogy a Kecskeméti Árpád Mozi építésé vontatottan halad, a kivitelező vállalat lassú munkája miatt az a veszély fenyeget, hogy Kecskemét mozi nélkül marad, mert a Városi Mozi is hamarosan felújításra kerül. Cikkünk megjelenése után az Építési és Szerelőipari Vállalat nagyobb erőt összpontosított az Árpád Mozi építéséhez, mun­kájuk szépen halad, így örömmel jelezhetjük, hogy a legújabb — és reméljük: végleges — terv szerint Alkotmányunk ünne­pén megkezdi előadásait az Árpád Mozi. Képünkön: Sűrű állványerdő veszi körül a mozi épületét. Június 25—július 19 SOPRONI ÜNNEPI HETEK Június 25-e és július 19-e között eöben az évben is sor kerül a ha­gyományos Soproni Ünnepi Hetek megrendezésére. A hazai és külföl­di vendégeket gazdag program vár­ja az ország egyik legszebb, legré­gibb városában. Nemzetközi lovasverseny, NB I-es labdarúgó-mérkőzés, kézilabda-, lab- darúgó-villámtorna, go-kart, szer­torna, országos természetjáró tájé­kozódási verseny szerepel — többek között — a sportprogramban. Divatbemutatót, két kiállítást te­kinthet meg., a ■ közönség, például képzőművészeti, népművészeti és helytörténeti bemutatókat. A kulturális műsor június 25-én toronyzenés ünnepi nyitóhangver­sennyel veszi kezdetét, amit a kö­vetkező napokon Beethoven-est, fú­vószenekari sétahangverseny, orgo­nahangverseny követ. A Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar hangversenyén közreműködik Kyoko Ohno japán zongoraművésznő, a Kossuth-díjas Tátrai-vonósnégyest pedig a fertődi kastélyban hall­hatják az ünnepi hetekre látogatók. A további zenei program: fúvósze­nekari sétahangversenyek a város­ban, a fertőrákosi kőfejtőben, ezt követően az Állami Budapest Tánc- együttes vendégszereplésére kerül sor, majd Sebestyén János orgona- hangversenyére. Kosztümös kamara- zenekari, továbbá szabadtéri szimfo­nikus hangversenyt is rendeznek, utóbbit a fertődi kastély parkjá­ban, a Magyar Fúvósötös és a MÁV Szimfonikus közreműködésével. Két alkalommal vehetnek részt a vendégek a Szép Sopron és környé­ke című, színes, fényképes előadá­son, július 7-én pedig megnyitják a soproni nyári szabadegyetemet. Több színházi előadást is tarta­nak. A Veszprémi Petőfi Színház együttese Gyárfás Miklós: Egérút és O. Wilder—Petrovics: Hazudj igazati című müvét mutatja be. A soproni Vasas Művészegyüttes Ibsen: Nóra című drámájával lép a közönség elé. Szudáni útijegyzetek I. A Messiás utódai A Khartum! telefonkönyvben lapozgatva a Mahdi név ötlött a szemembe. A két oldalt megtöl­tő Mahdi névsort böngészve esz­méltem rá, hogy a terjedelmes névsor Szudán nemzeti hőse, Mohammed El Mahdi —, a Mes­siás leszármazottainak és vál­lalatainak listája. A telefonkönyv arról árulko­dott, hogy Mahdi utódai letér­tek az ősük hirdette útról, a szegénységről. A Mahdi-listán ugyanis a személynevek közé ékelve ilyen angol nyelvű címsza­vak is szerepelnek: Board of Di­rectors of Dainat el Mahdi Com­panys, vagyis az El Mahdi Tej­üzemi Társaság Igazgatóság igaz­gató tanácsa. De a Mahdi névvel a Szudáni Mezőgazdasági Bank vezetőinek névjegyzékén ugyan­csak találkozhattam. A bank egyik osztályvezetője Moham­med Mahdi. Mahdi, a Messiás az 1870-es években tűnt fel az angol— egyiptomi elnyomás alatt síny­lődő Szudánban, s a külföldi hó­dítók és a helyi gazdagok elleni szent háborúra mozgósította a szegény népet. A szegény arab csalódból származó Mohammed Ahmed muzulmán prédikátorból vált forradalmi vezérré. Mint felszentelt prédikátor a Fehér- Níluson levő Abba-szigeten nyo­morúságos sorsú parasztok és halászok között, élt, nap mint nap látta keserves életüket. Lát­ta, hogy az arab kereskedők és a muzulmán egyházi vezetők, milyen kíméletlenül szipolyoz- zá>k ki őket. A szegények sorsa indította arra, hogy a tömege­ket harcba vezesse. Forradalmi felkelése a vallási mozgalom köntösét öltötte. A népben élt egy muzulmán legenda, amely szerint egyszer, amikor a muzulmánok nehéz időket élnek, meg fog jelenni egy második próféta (Mahdi - Messiás), aki majd visszaállítja az igazvallást és megszabadít­ja a tömegeket szenvedéseiktől. Mohammed Ahmed saját ma­gát Messiásnak nyilvánította, akit Allah küldött népének fel­szabadítására. Az elnyomott és kizsákmányolt parasztok és rab­szolgák tízezrei örömmel üdvö­zölték és követték felszabadító­jukat. Mahdi botos hadserege négy év alatt (1881—1885) meg­tisztította Szudánt az angol— egyiptomi csapatoktól és több mint 10 éven át a mahdista ál­lam megőrizte függetlenségét. Mahdi — maga is szegény ember — a szegények érdekeit helyezte előtérbe és mozgalmát ezekre a tömegekre támaszkod­va tovább fejlesztette. Mahdi halála (1855) után Abdullah ka­lifa idején azonban új hűbér- urak váltak ki a mahdista ve­zetőrétegből és maga Abdullah kedvezményeket, •vagyonokat adott a hűbéruraknak és a rab­szolga kereskedőknek. A szegé­nyek ügyéért küzdő Mahdi utó­dai így Szudán egyik leggaz­dagabb családjává váltak és EGYÜTT A FIATALOKKAL Vázlat egy járási agropropagandista tevékenységéről Szinte egymásnak adják a ki­lincset a fiatal lányok, pelyhed- ző állú legények a Kalocsai Já­rási Tanács mezőgazdasági osz­tályán. Pénzes Imre, a járási agropropagandista ugyanis nem tart külön fogadóórákat, őt bármikor felkereshetik. Ez is egyik oka népszerűségének. A járásban mindenki szemé­lyes ismerőse, aki a mezőgaz­dasági szakképzettség dolgában számításba jöhet. S hogy ez az ismeretség nem haszontalan, arra biztosíték Pénzes Imre két évtizedes pedagógusi tapaszta­lata és érzéke. Az utóbbi hét évben tanulmányi felügyelő volt. Tavaly májusban került a mezőgazdasági osztályhoz. Kapcsolatai azonban koránt­sem korlátozódnak az ismeret­ségre. Teljesen ismeretlen fia­talemberektől is kap levelet a Tiszántúlról, Dunántúlról, vagy akár a fővárosból. A Mezőtúri Felsőfokú Technikum egyik végzős hallgatója — leendő me­zőgazdasági gépésztechnikus — például az iránt érdeklődik, hogy a járás melyik közös gaz­daságában kaphatna állást. Harmincöt gyakornok — Most iskolázunk be negy­vennégy fiatalt könyvelői, har­mincat pedig gyors- és gépírói tanfolyamra — tájékoztat. — Húszán közülük mór eddig is termelőszövetkezetben dolgoz­tak. Ez hót a mostani nagy jö­vés-menés oka. Kiderül, pár éve még alig akadt jelentkező a tanfolya­mokra. A fiatalok nem ismer­ték a lehetőségeket, a gazdasá­gok pedig nem törődtek a szak­képzéssel. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a harmincegy tsz közül mindössze négyben volt egyetemet, illetve felsőfokú technikumot végzett gyakornok. Az is igaz, hogy elsősorban itt, a járásnál hanyagolták el a szakember-utánpótlást. A gyakornokra nem fizetnek rá a szövetkezetek — hiszen az egy éven át központi díja­zásban részesül. A rátermett és elméletileg jól képzett fiatalok visszaélve a Messiás nevével é« művével az Ansar (a Próféta Segítői) szervezettel fékezik az ország fejlődését. Khartumban tartózkodtam, amikor Szudán északi tartomá­nyában képviselői választások folytak. A Kék-Nílus városának házfalai tarkéllottak a cikor- nyás, arabbetűs felhívásoktól. Nem ismerem az arab abc-t, de az írásjelek mellé pingált cip­rusfákról, kalászról és afrikai kunyhóról megállapíthattam, hogy egyik, vagy másik falon melyik párt toborzott magának szavazókat. A ciprusfával jelölt felirat felső részében — a cip­rusfát az UMMA Párt sajátí­totta ki — a párt elnökének, Sadik el Mahdinak arcképe dí­szelgett. Az UMMA magyar je­lentése anya, nemzet. Szó sze­rint tehát az UMMA a nemzet pártja. Valójában azonban csak a nemzet legszűkebb rétegének, a feudális uraknak és a külföl­di, főként az angol és amerikai tőkót>ői hasznot húzó komprá­dor-burzsoáziának az érdekeit képviseli. A párt elnöke, Szadik el Mah­di a Messiás dédunokaöccse. Szadik még csak 33 éves és az oxfordi egyetemen szerzett dip­lomát. Pártja, az UMMA, nagy­bátyjának a Messiás unokájá­nak jóvoltából győztesen került ki a választási harcból. Az UMMA párt a 156 képviselői mandátumból ugyanis 74-et szerzett meg. A Messiás unoká­ja a Próféta Segítőinek, az An­sar nevű fanatikus szektának a főpapja. S az Ansar hívei fő­papjukra, Mahdi unokájára úgy tekintenek, mint a próféta aka­foglalkoztatása pedig minden kétséget kizáróan hasznos. Ép­pen ezért a legtöbb közös gaz­daság havi 10—30 munkaegy­séggel egészíti ki gyakornoka fizetését. Ez év februárjában Pénzes Imre kimutatásokkal ballagott fel a Földművelésügyi Minisz­térium lépcsőin: a járás kü­lönböző szövetkezeteiben mi­lyen szakképzettségű gyakor­nokra lenne szükség, A precíz előkészítés nem maradt ered­mény nélkül: az idén harminc­öt gyakornokkal gyarapodik a járás mezőgazdasági szakem­berállománya. Hárman közülük szövetkezeti ösztöndíjat kaptak. A meggyőzés eredménye — Ha már itt tartunk, mi a helyzet a járásban a tsz-ösztön- díjasok beiskolázása körül? — Itt is ugrásszerű a fejlő­dés — válaszol Pénzes Imre. — Tavalyelőtt még csak három, tavaly viszont már huszonhá­rom gazdaság vállalt ösztöndí­jast. A „felfutás” mindamellett nem ment könnyen, sok, hiva­talos munkaidőn túli órámba került, amíg a tsz-vezetőket sikerült meggyőznöm az ösztön­díjazás előnyeiről. Azt hiszem, helyes az az elképzelésünk, hogy a tanult fiatalok a saját szülőfalujukba kerüljenek visz- sza. Hiszen így bőséges helyi ismerettel rendelkeznek, s nem jele t problémát a lakás, az étkeztetés, ami szintén nem mellékes dolog. Nos, az ösztön­díj ezt a tendenciát nagyon se­gíti. És az idén? Pénzes Imre, a járási KISZ- bizottság bevonásával felmé­rést készített, amely szerint a most végző középiskolások kö­zül huszonkilencen kérték fel­vételüket egyetemre és felső­fokú technikumba. Rajtuk kí­vül még ketten jelentkeztek a korábban érettségizettek közül. A közös gazdaságok viszont negyvenkét ösztöndíjast vállal­ra fának kinyilvánítójára, szó­szólójára. S a nagy Mahdi uno­kája, a próféta szószólója azt mondta: szavazataitokat adjá­tok az UMMA pártra, Szadik el Mahdi pártjára. Noha az Ansar vallási mozgalom, mégis inkább valamiféle nomád katonai szer­vezet, amely még a függetlensé­gi harcok idején alakult ki. így tagjai 10 és 100 fős egységekre vannak osztva. Ezek az osztagok teve-, ló-, vagy szamárháton — a főpap szavára — bárhová el­mennének. Februárban, amikor II. Erzsébet angol királynő Khartumban vendégeskedett, a főpap kívánságára a próféta se­gítőinek 30 ezer tagja Khar- tumba érkezett, s két teljes hé­tig ott táborozott. Hátborzongató volt, amikor a husángokkal és késekkel felfegyverkezett turbá- nos sereg ütemesen kiáltozta: „La illaha ill Allah oua Mo­hammed rasoul Allah.” (Egy az isten, és Mohammed az ő pró­fétája.) E fanatikus tömeg felvo­nultatásával a Mahdi család februárban kikényszerítette a haladó összetételű koalíciós kor­mány átalakítását a jobboldal javára, a választásokon pedig biztosította képviselődnek beju­tását a parlamentbe. A Próféta Segítői szavazataik­kal az elnöki palota kulcsát ad­ták a Messiás dédunokájának, Szadik el Mahdinak a kezébe. Khartum jól értesült köreiben azt rebesgették, hogy a Mahdi család a fiatal és okos Szadik el Mahdit, az UMMA párt el­nökét szeretné az államfőd szék­be ültetni. Bőgős László Következik: Az Anyanyák, nának. Ha lenne elég jelent­kező! Terv 1970-ig A járási agropropagandista az évtized végéig szóló fejlesztési terv készítésével is foglalkozik. Evégett töltöttek ki a közös gazdaságok igen alaposan ösz- szeállított kérdőívet. Nemrég itt járt a Minisztertanács kikül­dötte, s egy mintapéldányt ma­gával vitt a kérdőívből, hogy jó példaként ismertethesse a többi járás illetékeseivel. Korántsem öncélú Pénzes Im­re aktivitása. Minden ténykedé­se elárulja, mennyire szívén viseli a járás mezőgazdaságá­nak jövőjét, amelynek alaku­lása nem kis mértékben függ az egyetem és a technikum padjaiból kikerülő fiatal szak­emberektől. Természetesen a szakmunká­sok népes gárdájára is szükség van, s még inkább az lesz a kö­zeli években. Tavalyelőtt össze­sen három, tavaly tizenhárom és_ az idén — beszélgetésünk időpontjáig — huszonhárom fia­tal jelentkezett szakmunkásta­nulónak. Az ez évi létszám előre­láthatóan eléri a harmincat. A fejlődés nagy, bár a grafikonja meredekebb is lehetne. — És ahhoz mit kellene tenni? — Erősíteni az iskolák és a közös gazdaságok közötti kap­csolatot — feleli az agropropa­gandista. — De nem úgy, hogy a diákok végezzék el a földön azt, ami a gazdák feladata. El­lenben a tanulókkal meg kell ismertetni, hogy a mezőgazda­ság ma már a foglalkozások széles skáláját nyújtja, s min­den területen egyre nagyobb szerephez jut a gépesítés. A távlatok nagyok. És érdemes nagy távlatokban gondolkodni. Alig múlik el nap, hogy Pén­zes Imrét ne keresné fel leg­alább féltucatnyi fiatal. A pe­dagógust látják benne — a se­gíteni kész embert. Hatvani Dániel Bajai művész meghívása Lausanne-ba /É velencei biennálékhoz ha- sonlóan két évenként Lausanne-ben is megrendezik a művészeti élet nagy eseményé­nek számító gobelin-kiállítást. Az idén június 17-én nyílt meg ez a jelentőségében egyre növekvő bemutató a Lausanne-i Képzőművészeti Múzeumban, ahol két fiatal magyar művész: Széchenyi Lenke és Tarján Hé­di munkája is szerepel. A zsűri elnöke a 72 esztendős Jean Lurcet, a „modern gobe­lin atyja’’. Az egyetemes alkotó­festő, könyvillusztrátor, kera­mikus, metszetkészítő kommu­nista művészt Picassóval egy sorban emlegetik. Az ő vezetése alatt álló nemzetközi szervezet hívta meg országunkból Tarján Hédit és a bajai Széchenyi Len­két, hogy bemutassák első kö­zös munkájukat, egy pályadíj­nyertes közös alkotásukat. A Lausanne-i Biennalé idei bemutatóján a kisebbméretű gobelinek kerülnek kiállításra, de az alsó határ így is 8 m2. A két magyar résztvevő szőnye­ge a Madách Színház előcsar­nokát díszíti. Nem szokványos kompozíció, a szövevényes és rendkívül rajzos kép három nézőpont figyelembevételével készült. Ezen a Biennalén a világ leg­ismertebb gobelinjei és művé­szei szerepelnek. Magyarország modern és új utakon járó gobe­lin-művészetének elismerését je­lenti tehát a két fiatal művész meghívása. Mészáros Pülöp

Next

/
Oldalképek
Tartalom