Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
1965. június 3. csütörtök 3. oldal A párt bizottsági ülés napirendjén : A nyári munkákra való felkészülés Az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottsága a napokban a soron levő mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos felkészülésről, a szükséges termelőeszközök biztosításáról és nem utolsósorban a politikai szervezés, mozgósítás módjairól tanácskozott. A város közös gazdaságaiban a nyári időszakban 1050 hold kukorica, három és fél száz hold burgonya, 230 hold cukorrépa és 80 hold napraforgó ápolását kell elvégezni. A belvíz miatt — amely a terület egy löszén jelenleg is akadálya a vetésnek — két és fél száz hold kalászos növényt kell kiszántani, s a helyére kukoricát vetni. Emiatt néhány helyen a kukorica első és második kapálásának ideje egybeesik az aratáséval. A tavalyi takarmány-gazdálkodásban számottevő kiesést okozott, hogy a késői behordás, illetve a huzamos renden hagyás miatt a szénatermés több helyütt tönkrement. Éppen ezért az idén fokozott gondossággal kell 650 hold lucernát és 1200 hold réti szénát betakarítani. Emellett az árokpartok, csatornák, szérűskertek és a dűlőutak íűtermésére is szükség van. Ami a lucernaszárítását illeti, azt túlnyomórészt renden végzik a szövetkezeti gazdák. Hideglevegős szénaszárító berendezéssel mindössze egy tsz rendelkezik. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság példamutató segítséget nyújt a szövetkezeti nagyüzemeknek: az arra rászoruló tsz-ék egyikében vállalta egy ventillátoros berendezés felépítését, ezenkívül két fűkasza kijavítását. A gabona vetésterületének a háromnegyed részén kerül sor az idén gépi aratásra. A 4400 hold kalászos 47,8 százalékát kombájnnal, 26,2 százalékát pedig aratógéppel vágják. A pártbizottság megállapította, hogy a kombájngabona tisztítására való felkészülés nem kielégítő. Szakszerűen épített, gépesített kombájnszérűvel csak a Vörös Október Tsz rendelkezik. Megfelelő magtár is a közös gazdaságoknak csupán a kisebbik részében található. Szükség van — egyszerűbb megoldással — a nem állandó jellegű kombájnszérűk gépesítésére is, amit rületének a négyötödén végeznek nyári talajművelést, annak a bizonyítéka, hogy a szövetkezeti gazdaságok többsége lépést tart a korszerű agrotechnikával. Jobb a termelőszövetkezetek gépi ellátottsága is. A tavalyi 48-cal szemben jelenleg 57 erőgépük van, s ez a szám előreláthatólag rövidesen még hattal növekszik. Ennél kisebb mértékben ugyan, de gyarapodott a munkagéppai'k is. A gépek mellett több mint 1300 szövetkezeti gazda és családtag, továbbá 81 kettős lófogat áll készen a nyári munkákra. Ennek ellenére a Vörös Október és a Kinizsi Tsz kivételével szükség lesz a csúcsidőszakban idegen kézi munkaerő igénybevételére is. Leszögezte a pártbizottság, hogy a tsz-ek alapszervezeteinek legfőbb teendője most a munkák felmérése, s a leghatékonyabb módszerek alkalmazására mozgósító agitáció mellett vezetőségi üléseken és taggyűléseken megvitatni, majd személyekre „lebontani” a feladatokat. Fontos, hogy a párton kívüli aktivisták is ne csak tájékoztatást, hanem konkrét megbízatásokat kapjanak. Az alapszervezetek vezetői a KISZ-istákat és a nőbizottságok tagjait is mozgósítsák a tennivalók elvégzésére. A kommunisták kísérjék figyelemmel az elfogadott anyagi ösztönző módszerek alkalmazását, a munkaverseny állását, szem előtt tartva a Központi Bizottság decemberi és a megyei párt- bizottság februári határozatának a gazdasági tervek teljesítésére vonatkozó részét. J. T. C* " 1 "1 ■■■ rr m r | z l Szívből jovo ajándék Egy gyermek számára sokféle kincs létezik. Érthetően ragaszkodik a játékához, a színes ceruzához, az üveggolyóhoz. Mégis, ha kell. a gyerek is le tud mondani legféltettebb kincséről. Egyszerűen azért, hogy boldoggá tegyen egy másikat. Akikről írunk, ilyen gyerekek. Én nem ismerem személyesen ezeket a kisiskolás lányokat, fiúkat. Mégis meghatódom, amikor rájuk gondolok. Magam előtt látom azóta is a megtakarított zsebpénzből vásárolt csokoládészeleteket, az ügyes kis kézimunkákat, a kivágott papírfigurákat, a füzeteket, az író- és tanszereket. Szabó Lászlóval. a Vöröskereszt megyei titkárával nézegettük a Bács- Kiskun megyei általános iskolások ajándékait, amiket a vietnami kisgyerekeknek gyűjtöttek össze és küldtek el. A címzettek mandulasze- míí, fekete hajú apróságok, akiknek feje fölött amerikai bombázók zúgnak, akiknek házát, otthonát felgyújtották. Olyan kisgyerekek, akik a dzsungelba menekültek és sokszor éheznek, mert a kenyérkereső édesapa az ellenséggel harcol a fronton és falán már el is esett. Még nincsenek leltárba véve az a j án dék cs omagok. „Egyelőre felesleges ez a munka, hiszen nap nap után új küldemények érkeznek” — magyarázta halk hangon a megyei vöröskeresztes titkár. Ám mire ezek a sorok napvilágot látnak, már gondosan összecsomagolva útnak indultak a megyei kórház gépkocsiján Budapestre a Vöröskereszt Országos Központjába a Kecskeméti II. sz. Általános Iskola, s a megye más városaiból. falvaiból küldött ajándékok, Ä fővárosból repülőgépen viszik tovább a többi megyék úttörőinek, kisdobosainak csomagjaival együtt a játékokat, az iskolaszereket. Egy kis ország legifjabb állampolgárainak távoli, szívből jövő, féltő, aggódó üzenetét. B. Gy. Élénkülő mozgatom M egyén k mezőgazdasági * " üzemeiben az idén 370 brigád összesen hat és fél ezer tagja versenyez a szocialista címért. A brigádok, munkacsapatok legtöbbje már az . elmúlt, sőt a tavalyelőtti élvben is elnyerte a megtisztelő címet. Az állami gazdaságokban, a gépes gépjavító állomásokon négyötéves a mozgalom, s a hozamok növelésében, az önköltség csökkentésében a brigádok évről évre jelentős részt vállalnak magukra. Eredmények szegélyezik a mozgalom eddig útját, hiszen a brigádok legtöbbje — vállalását teljesítve — elnyeri a címet. Mégis megállapítható, hogy a nemes versengés korántsem olyan széles körű, mint amilyen lehetne, hiszen a termelőszövetkezetekben az idén is csak 33 brigád tet.t vállalást. Bár kétségtelen, hogy a szocialista címért küzdő szövetkezeti brigádoknak koránt sincs akkora múltjuk, mint az állami szektorokban versenyzőknek. Az átszervezés utáni években ugyanis az indulás elemi gondjainak a megszüntetése várt a közös gazdaságokra. Ma már azonban nemcsak mód és lehetőség van a versenymozgalommal való törődésre, de kimondottan szükség is van rá. Mégpedig azért, amiért az állami gazdaságokban és a gépállomásokon: a termelés növelése végeit. Ez az alapvető cél. Az is igaz azonban, hogy ezzel kapcsolatban már nemcsak célról, hanem eredményről is beszélhetünk. Kiemelkedő példával szolgál a bajai Vörös Fény Tsz, amely megszilárdulását éppen a versenymozgalomnak köszönhette. öt brigádjának másfél száz tagja vetélkedett tavaly — vagyis a gazdáknak csaknem a fele. Mindent idejében, az előírt minőségben végeztek el. Ebben az évben csupán a traktorosbrigád 300 ezer forint megtakarítást vállalt. Nyolcvan asz- szony 170 holdon végezte el a fészektrágyázást a kukorica alá, mivel kevés volt a sortrágyázó gép. A lehetőségek gazdaságon- “ ként mások és mások, a vállalások azonban csak a lehetőségekre épülhetnek. Nyilvánvalóan egészen másfajta célkitűzése kell, hogy legyen például egy hartai és egy kunada- csi tsz-ben dolgozó brigádnak Közismert, hogy a szocialista versenymozgalomban a terme léshez hasonló szerepe van a tanulásnak és a szocialista módoi való együttélésnek. A gépiesség, a bürokratizmus azonban itt is éppúgy elkerülendő, mint a munkában tett vállalásoknál. Téved, aki a tanulást példám csak az iskolába járással együtt tudja elképzelni. Nem hagyható figyelmen kívül a tsz-tagsóg viszonylag magasabb átlagélet- kora, ami nyilván a tanulási kedvre sem hat kedvezően. Éppen ezért eredményként könyvelhetjük el azt is, ha a brigádok tagjai például rendszeresen megtekintik a televízió mezőgazdasági jellegő előadásait, vagy akár riportjait, vagy ha előfizetnek a mezőgazdasági szaklapokra és elolvassák, tanulmányozzák is azokat. Természetes, hogy a zömmel fiatalokból álló brigádok esetében már magasabbak a követelmények. Ami pedig a szocialista módon való együttélést jelenti, e törekvésnek mindazok megfelelnek, akik hozzájárulnak a szocialista falu új arculatának formálásához. A járási verseny bízott sá” gok hozzáláttak a mozgalom szélesítéséhez, összehívják a brigádvezetőket, megbeszélést tartanak velük. Ezek a tanácskozások sokat ígérőek, segítik az ügyet — de ez a támogatás csak akkor érvényesül, ha találkozik a tsz-vezetők igenlésével is. Mert természetes, hogy az utóbbiak segítsége nem nélkülözhető. Jó munkaszervezéssel tegyék lehetővé, hogy a brigádok ne kényszerüljenek munka vágy- egyéb eszközök hiányában leállni, biztosítsák, hogy a brigádtagok együtt maiadhassanak. Nem megvetendő az anyagi ösztönzés hatása sem. A bajai Vörös Fény például annak is köszönheti eredményeit, hogy a vezetőség nem szűkkeblűskö- dött, ha célprémium kitűzéséről volt szó. Helyes, ha a vezetők a jutalmazás mértékének meghatározását, a vállalások eredményének megállapítását, rendszeres értékelését a termelőszövetkezet „parlamentjére”, a közgyűlésre bízzák. H. D. az aratás kezdetéig még meg lehet valósítani. — Ugyancsak idejekorán gondoskodni kell a még sok helyen be nem szerzett ponyváról, üzemanyagtároló edényekről stb. is. A termés elveretéséhez kellő számú cséplőgép áll a város tsz-einek rendelkezésére. A tavalyinál alaposabban készültek fel a tarlóvetésre, illetve a tar- lóhántásra és a nyári mélyszántásra. Az, hogy a kalászosok teKönnyítenek a nyilvántartási kötelezettségen A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az irányító munka szempontjából nélkülözhető, illetve a tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szerveket feleslegesen terhelő jelentési és nyilvántartási kötelezettségek megszüntetéséről. Ennek megfelelően az eddigi 23-mal szemben ezentúl csak 17 féle jelentést küldenek a földművelés- ügyi és néhány más minisztériumnak, a rendszeresen vezetett nyilvántartások száma pedig 49-ről 21-re csökken. Az egyszerűsítés különösen nagy könnyítést jelent a községi állatorvosoknak, mivel a falvakban vezetett állategészségügyi nyilvántartások közül 14 bizonyult nélkülözhetőnek. Visszaadott percek A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár forgácsoló üzemében még az év elején a normakarbantartásról folyt a vita. A Kos- suth-brigád hosszasan latolgatta a lehetőségeket. Ezúttal, hogy nemcsak az időmérőkre bízták a döntést az új norma kialakításában, a munkásbecsület is azt diktálta, minél gondosabban lefaragni a felesleges perceket a munkadarab előállítására adott időből. A vitába az azonos munkán dolgozó Szabadság-brigád is bekapcsolódott, s végül megszületett az elhatározás — munkadarabonként 40 percet adnak le az eddigi normaidőből. A Zrínyi brigád sem maradt rest, tagjai mindent mérlegre téve úgy vélték, hogy az általuk készített alkatrészt 9,7 helyett 9,2 perc alatt is lehet gyártani. A forgácsoló üzemiek egy hónap alatt 224 óra munkaidő-megtakarítást értek el. A gyár szakszervezetének bizalmi értekezletén sok szó esett a forgácsoló brigádjainak kezdeményezéséről. Ügy határoztak, hogy a módszert beillesztik a munkaversenybe, s az értékelésnél figyelembe veszik a „visszaadott” perceket is. A vegyipari gépgyárban egyébként az első negyedévben 7772 munkaórát takarítottak meg a normakarbanlartással és veszteség- idő-csökkentéssel. Természetesen, a normakarbantartással kapcsolatos kormányrendelet nyomán a megye más üzemében is születtek jó eredmények. Ez bizonyítja legjobban, hogy amikor nagy jelentőségű feladatok végrehajtásáról van szó, a legjobb ötletek, a legtöbb segítség, a leglelkesebb támogatás a munkások részéről várható. A munkanormák felülvizsgálatának tapasztalatairól teljes kép még nem alakult ki az SZMT közgazdasági bizottságának legutóbbi jelentése azonban már néhány iparágban rámutat, hol történt előrehaladás és hol maradtak el a kívánt eredményektől. Az első negyedévben a megye szocialista ipara — állapítja meg a beszámoló — 16 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezt kétharmadrészben a munka termelékenységének emelésével értük el. Az élelmiszeriparban rendezett normák nyomán többek között a Kecskeméti Konzervgyár főzelékkonzerv-üzemében 31,5, a fémcsomagolóban 17,5, a raktárban 18,5, a Kecskeméti Barnevál csirkebontó részlegénél 17, a tojásfeldolgozóban 22 százalékos termelékenység-növekedés következett be. A helyiipari üzemekben nem könnyű a normakarbantartás, hiszen 8 iparágban 40 féle szakmával kell foglalkozni. A nem éppen modern üzemekben sokféle gyártmány, gyakran változó profilok nehezítik a munkaszervezést, a technológiai előírások megtartását, a korszerű normák alkalmazását. Ennek ellenére minden normát felülvizsgáltak, s belőlük 1442-t igazítottak ki. Ennek eredményeként 43 825 normaórát takarítottak meg, amely 110 munkás és 69 alkalmazott felvételét tette feleslegessé. A közgazdasági bizottság jelentése azonban a hiányosságokat is feltárta. Többek között azt, hogy a szakszervezeti bizottságok nem mindenütt kapcsolódtak be kollektíván a normakarbantartás politikai előkészítésébe és végrehajtásába. Voltak üzemek, ahol csak az SZB-titkárok végezték ezt a munkát. Érthető, hogy ilyen esetekben elsikkadt a dolgozók véleményére való támaszkodás. Azt sem tudták több helyen megértetni a munkásokkal, hogy a cél nem a keresetcsökkentés, hanem a termelékenységemelés. Még az olyan üzemben mint a Kecskeméti Konzervgyár — ahol rendszeres normakarbantartás folyik — tapasztalható volt bizonyos fokú g'épiesség a végrehajtásban. Csak a 100 százalékon felül teljesítők normáit vizsgálták felül, s nem keresték annak okát, hogy miért nem érik el egyesek az előírt termelési követelményeket. Sokoldalú vizsgálódás, a munka szervezettségének elemzése, a' különböző termelési folyamatok gondos összehangolása kell, hogy megelőzze a normakarbantartást. A munkateljesítmények nagymértékben függenek az anyagellátástól, a munkahely kiszolgálásától, a gépek megfelelő ápolásától, kihasználtsági fokától stb. Mindezeket helyes, ha figyelembe veszik az üzemi párt- és gazdasági vezetői, s a szakszervezeti bizottságok. Az elmúlt négy hónapban mintegy, 4000 munkást érintett a normakiigazítás és az átlagot tekintve megállapíthatjuk, hogy emiatt a bérek nem csökkentek. A dolgozók a legtöbb helyen viszonylag elég hamar újra elérték a 100 százalék körüli teljesítményt. | A normák rendezésének jó része azonban még hátra van. Emellett a normakarbantartás folyamatos, állandó feladat. Ezer — elsősorban a szakszervezeti bizottságok — végezzenek rendszeres politikai munkát a dolgozók között — azok körében is akiket nem érintett a változás. Tájékoztassák őket a célkitűzésekről üzemi tanácsüléseken, termelési tanácskozásokon, hiszen a munkások, ha megértik egyéni érdekük és a közösségi érdek közötti ösz- sszefüggéseket, számtalan hasznos javaslattal segítenek majd feltárni a termelékenység emelésének további, belső tartalékait. Nagy Ottó f
