Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-24 / 147. szám
1965. június £4, csfit5rt«k 3. oldal NDK kereskedelmi küldöttség a Kecskeméti Konzervgyárban A Terimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Konzervipari Tröszt vendégeként, tegnap NDK kereskedelmi küldöttség látogatta meg a Kecskeméti Konzervgyárat. Az NDK Belkereskedelmi Minisztériumának és Külkereskedelmi Vállalatának képviselői újabb árurendelésekről tárgyaltak a gyár vezetőivel, majd megtekintették a borsó- és konzervfeldolgozó üzemeket. Majdnem tizenháromezer vagon áru; átvételét tervezzük A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás helyzete ízletes újdonság Az Országos Hűtőipari Vállalat kecskeméti hűtőháza ízletes újdonsággal kedveskedik a fogyasztóknak: megkezdte a gyümölcs jégkrém-gyártást. A csemege receptje — egy mázsa árut véve alapul — a következő: végy 26 kilogramm málnát, földiepret, barackot vagy meggyet, passzírozd finomra, majd keverd össze 40 kilogramm tejszínnel és 18 kilogramm cukorral. Ezek után adj hozzá még vagy 16 kilogramm habfixet — ettől lesz krémszínű a massza — és ízesítsd rummal. Ugye ez csak jó lehet? Az is. Eddig körülbelül 200 mázsa gyümölcsjégkrémet töltött öt- dekus papírpoharakba és adott át a kereskedelemnek a hűtőház. Ha a fogyasztók megkedvelik az árut, akkor idén már nagyobb mennyiséget gyárt. Megyénk növény- és madárvilágának védelme A természetvédelmi akcióbizottság ülése A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő természetvédelmi akcióbizottság szerdán Kecskeméten tanácskozást tartott. A megbeszélésen részt vett Kiss Miklós, az Országos Természetvédelmi Hivatal erdőmérnöke és dr. Pát- kai Imre, az Országos Madártani Intézet munkatársa is. Az ornitológusok, biológusok Mészáros György, a természetvédelmi akcióbizottság elnökének tájékoztatása alapján, megvitatták megyénk növény- és madárvilágának helyzetét, s annak védelmét. A tanácskozáson egybehangzó vélemény alakult ki arról, hogy a Duna—Tisza közi vidék rendkívül gazdag növény- és állatvilágát meg kell óvni a kipusztulástól, és ismertebbé kell tenni a természetbarátok körében. A puszták, a sívóhomok-terüle- tek művelésbe vonásával, az Alföld tervszerű erdősítésével sok károsodás éri az ősi növényzetet, és sok esetben szállás nélkül maradnak a vándormadarak. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy védetté kell nyilvánítani a bugaci ősi borókást, valamint a kiskőrösi járásban levő szűcsi erdő értékes növényvilágát. Továbbá a védett területeken is gondoskodni kell arról, hogy az ottlevő értékes növényzetet megőrizzék. A ritka természeti szépségű, s már évek óta védetté nyilvánított Tőserdőben is sok kárt tesznek a gondatlan kirándulók. A jövőben társadalmi őrök vigyáznak majd a ritka növényzetű erdők, terek madár- és növényvilágára. Ezenkívül javaslat hangzott el az énekesmadarak megvédésére is. amelyeket a következő napokban tett követ — a Kiskunsági Erdőgazdaság több száz odút helyez majd el a madárrezervátumokban, erdőkben. A Szövetkezetek Bács-Kiskun | megyei Értékesítő Központjának j 1965-ben a jóváhagyott tervek szerint 12 685 vagon kertészeti termelvényt kell felvásárolnia. Ebből 1795 vagon burgonya, 15563 vagon zöldség, 5327 vagon I pedig gyümölcs. ! Az eddig eltelt nem egészen hat hónap alatt az idei évre tervezett felvásárlási mennyiségnek csupán tizedét vásároltuk fel. A zöm tehát hátra van. Felkészültek a telepek Felvásárlóhelyeink felkészültek és az adott lehetőségek keretein belül technikai felszereléseink is megvannak, megítélésünk szerint olyan személyi feltételekkel rendelkezünk, ami biztosíték arra, hogy nagyobb zökkenők nélkül forgalmazzunk az idei esztendőben. Göngyölegekből és csomagolóanyagokból már az elmúlt évben is kielégítő volt a helyzet és a jelenlegi készleteink, továbbá lehetőségeink ismeretében úgy látjuk, hogy az idén sem lesz számottevő probléma e tekintet1 ben. Szállítóeszköz-ellátottságunk nem kifogástalan és különösen a hűtővagon hiánya okoz gondot. Az év első negyedében 104,8 százalékra teljesítettük az erre az időszakra tervezett felvásárlásunkat. A második negyedévre 1386 vagon a felvásárlási tervünk. Ez ideig csupán 700 vagont vásároltunk fel, ami azt jelenti, hogy időarányosan lényeges a lemaradásunk. Ez szinte kizárólagosan a kedvezőtlen időjárás következménye. Felvásároltunk több mint 8 millió csomó hónapos retket. Ez az áru szinte teljes egészében Kiskunfélegyháza környékéről származott. A dunavecsei járás területén 40 vagon spenótot és 30 vagon sóskát vettünk át az idei tavaszon. A termeltetés és a felvásárlás tevékenységünknek csak egyik része, hiszen az átvett árut értékesíteni is kell. Ez a feladat semmivel sem kisebb, mint az előbbi kettő. A megye lakossága, a főváros és az ipari gócpontok ellátása, továbbá az export igényeinek kielégítése rendkívül körültekintő munkát követel. Az előbb már említett kedvezőtlen időjárás és az egyes áruféleségek késére, az érés eltolódása kétségkívül befolyásolta ezt a tevékenységünket is. A kisebb mennyiségben jelentkező áruk arányos elosztása, amikor az igények általában nagyok, gondok elé állítja dolgozóinkat. Igyekeztünk és igyekszünk megyénk lakosságának igényeit a lehetőségekhez mérten mindenkor és mindenütt kielégíteni. A megyei ellátás — megítélésünk szerint — jobb. mint az elmúlt években, amit bizonyít az is, hogy üzlethálózatunkban az idén több mint 2 millió forinttal forgalmaztunk többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez az emelkedés nem a fogyasztói árak növekedésének következménye, hiszen fogyasztói áraink általában az elmúlt évi szinten vannak. Az 1965-ös évre exporttervünk 3854 vagon. Eddig legnagyobb mennyiségben retket szállítottunk ki külföldre, 2,5 millió csomót. Tíz nap helyett négy óra A napokban indult meg a földieper exportra és ebből ez ideig 20 vagon került külföldre. Ugyancsak a közelmúltban kezdtük meg a cseresznye külföldre való szállítását is. Zömmel a nyugati piacokra küldtünk mintegy 20 vagon spárgát is. A tavalyinál több áruféleséget és nagyobb mennyiségben kívánunk közvetlen repülőgéppel kiszállítani. A repülőgépes exportszállításoknak felmérhetetlen előnye van. Addig, amíg a vasúton az áru a külföldi megrendelőkhöz 7—10 nap alatt érkezett ki, például a Skandináv államokba vagy Angliába — addig repülőgéppel 2—4 óra leforgása alatt Helsinkibe vagy Londonba jut a friss magyar gyümölcs. Vasúton történő exportszállításnál azt az árut, ami ilyen hosszú útra, nagy távolságokra indul, 60—70 százalékos érettségben kellett felvásárolnunk és természetszerűen az ilyen félig érett áru ízre, zamatra nem érte el a 90—95 százalékra érett áru ízét. Repülőgépes szállításnál fogyasztásra érett árut exportálunk és így a külföldi vevő megismeri a magyar gyümölcs kiváló zamatát, nyilvánvalóan megkedveli azt. és ezzel külföldi piacaink^ szélesíteni tudjuk. 1964-ben csupán kajszibarackot és szilvát szállítottunk közvetlen repülőgéppel és az idén már a szamóca szállítását is megkezdtük. Nagy segítséget jelent, hogy a kecskeméti hűtőraktárunk ebben a szezonban már teljes kapacitással dolgozik. Tárgyalásokat folytattunk a felvásárlásra kerülő áruk fogadását illetően a Kecskeméti Konzervgyárral. Rögzítettük az árubonyolítás idei évi főbb irányelveit. Megtárgyaltuk töb- j bek között az éjszakai árube- j szállításokat és a rakodólapos j áruszállításokat, amely elősegíti [szállítóeszközeink kihasználá- ! sát, a gépjárművek gyors fel- I és lerakását, növeli a forgási ; sebességet, gazdaságosabbá teszi a munkát. Az átvételi uráliról Több olyan megjegyzéssel találkoztunk, hogy átvételi áraink esetenként nem reálisak, nincsenek összhangban a jelentkező árumennyiségekkel, az időjárás okozta nehézségekkel és a termelési költségekkel. Kötve vagyunk az országos szervek által kialakított és meghatározott átvételi árakhoz, differenciálni, más árakat megállapítani és alkalmazni nincs módunkban. Kétségkívül helyes lenne a termelés, de a kereskedelem szempontjából is, ha a megyei szervek az árak kialakításának tekintetében — különösen a primőridőszakban — nagyobb önállóságot élveznének és szabadon határoznák meg az egyes cikkek átvételi árait, mert ezzel a megye termelésére is hatást tudnának gyakorolni. Természetesen nemcsak az elkövetkező néhány hónap feladatát látjuk, hanem az elkövetkezendő évek várható gondjait is. A járások párt- és tanácsi vezetőivel az 1966-os év árubázisának megteremtése érdekében előzetes megbeszéléseket folytatunk és már most igyekszünk megteremteni a népgazdaság szempontjából kü lönösen fontos primőráru-termelés feltételeit. A kiskunhalasi járás vezetői például egyetértve elgondolásunkkal, mintegy ezer holdon szervezik az elkövetkezendő évre a korai árutermelést. A zöldségféléknél évről évre nagyobb súllyal esik a latba a primőrtermelés és az üvegfelületek utóhasznosítása. Jó néhány gazdaság, mint például a kecskeméti Béke, a tiszakécskei Tiszagyöngye, a tompái Szabadság, a lászlófalvi Alkotmány Tsz, rendelkezik olyan üvegházakkal, melyeknek kihasználása megfelelő áruféleségek kellő időben történő termesztésével igen gazdaságos. Mind a belföldi, mind pedig a külföldi fogyasztók évről évre nagyobb mennyiségben igénylik a ! primőrárut és a kora téli hó; Az aratási előkészületekről tanácskozta k Szerdán délután Kecskeméten a városi pártbizottság székházéban az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács vb vezetőinek jelenlétében tanácskozást tartottak a megyeszékhely tsz-einek elnökei. Részt vett a megbeszélésen Erdélyi Ignác, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Peile Géza, a városi tanács vb elnöke. A tanácskozás napirendjén az aratás és a betakarítás munkáira való felkészülés szerepelt. Ennek jelentőségéről, s a legszükségesebb tennivalókról Sánta Lajos, a városi tanács vb elnökhelyettese számolt be. Elmondotta, hogy a város határában összesen nyolcezer hold — ebből a termelőszövetkezeti táblákon 6600 hold — kalászos termését kell betakarítani. Kombájnolásra mintegy 2900 holdon kerül sor. Kézi aratást 1300 holdon terveztek, fel kell azonban készülazok családtagjainak mozgósítása. Ez utóbbiak közül sokan dolgoznak üzemekben, vállalatoknál. A párt- és tanácsi szervek már tárgyaltak az üzemek vezetőivel annak érdekében, hogy a számításba jövő dolgozók a nyári munkák dandárjának időszakában mehessenek szabadságra. A városi tanács vb elnökhelyettese ezután az arató és betakarító gépek kétműszakos üzemeltetésének, az üzemanyagtárolásról való gondoskodásnak, s az idejében megszervezett tűz- és balesetvédelemnek a fontosságát hangsúlyozta. Ami a betakarított szemtermés átadását illeti, ennek időpontjáról — a torlódások elkerülése végett — már most ajánlatos megállapodást kötni a felvásárló vállalattal. A tanácskozás a közös gazni ennél nagyobb arányú kézi j daságok elnökeinek a felkészü- kaszálásra is. E munka meg- j léssel kapcsolatos beszámoiójá- szervezésében elsőrendű feladat j val ért véget, a szövetkezeti gazdák mellett | j x. napokban — novemberben, decemberben előállított friss zöldségféléket. A megfelelő adottságokkal rendelkező gazdaságoknak a lehetőségeket ki kell használniok. Figyelemmel kísérjük az elmúlt évek gyümölcstelepítéseit, számolunk azok termőre fordulásával és azzal a hatalmas áru- mennyiséggel, ami ezekről a területekről néhány éven belül jelentkezik. Itt kívánjuk megemlíteni és felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a belföldi, de különösképpen az exportpiacok felé korlátlannak látszó értékesítési lehetőségeink vannak a csonthéjas és a bogyós gyümölcsökből. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy kajszi- barack, meggy, szamóca telepítésével és termelésével sokkal intenzívebben foglalkozzanak a gazdaságaink, mint az elmúlt években tették. Minden pere drága Az elmúlt hetekben bekövetkezett kedvezőtlen időjárás, a szinte folyamatos, hosszú esőzés, nehézségeket okozott az áru szedésében. Tudjuk, hogy ezeknek a nehézségeknek a felszámolása, leküzdése igen nehéz. Minden lehetőséget ki kell azonban használni az áru szedésére, nemcsak az esőtlen napokat, hanem ahol a talaj lehetővé teszi, még az esőtlen órákat is, továbbá az ünnepnapokat és vasárnapokat is. A fáradságos munkával és igen nagy költséggel megtermelt és fogyasztásra alkalmas árut nem szabad veszendőbe hagyni. Ma már nemcsak a külföldi fogadók támasztanak magas minőségi igényeket, hanem belföldi fogyasztóink is kritikus szemmel vizsgálják a minőséget. Nem azt nézi a vevő csupán, hogy mennyibe kerül az áru, hanem elsősorban talán azt, hogy mennyire tetszetős, milyen minőségű. Ez a tény önmagában is sokatmondó és szinte felhívás a termelőszektorok felé. A jó minőségű és megfelelően osztályozott áru egyenlő a gazdaságos termeléssel, és ha a minőség jó, elégedett a fogyasztó, gyorsan és kevesebb gonddal bonyolít a kereskedelem. Perényi István, a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjának igazgatója Sok kicsi, sokra megy Az utóbbi években az áruforgalom nagyarányú növekedésével együtt emelkedett a vasútnál a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma is. Tavaly országosan 14 millió 600 ezer forint kár keletkezett a szállítmányok megdézs- málása, vagy hanyag kezelése révén. A károk nagy része a szakszerűtlen, hiányos csomagolásból, hanyagul végzett árufelvételből, téves árukiadásból, hamis mérlegelésből, gondatlan tolatásból, rakodásból, fuvarozásból eredt. Mindemellett jelentős veszteségeket okoztak a társadalmi tulajdon dézsmálói is. Hogyan lehetne elkerülni azt, hogy a közvagyon szállítás közben ne szenvedjen ennyi kárt? A válasz egysze- [ rű. A vasúti szállításnak meg- van a gondosan kidolgozott ; szabályzata, amely egyúttal a ; társadalmi és egyéni tulajdon védelmét hivatott szolgálni. ! A megfelelő rendeletek betar- [ tására és ellenőrzésére kell ; nagyobb gondot fordítani és; ahol szükséges szigorú felelős- ! ségre vonást alkalmazni. A cikk elején említett kár- 1 összeg azt bizonyítja, hogy ; sok helyen a vasutas dolgozók nem értették meg milyen < hatalmas veszteséggé nőve-! kednek az általuk elkövetett ; kisebb-nagyobb gondatlansá- gok, ha országos viszonylat- ban összegezzük őket, mert sok kicsi csak sokra megy. Igen tanulságos a kárs’ta- tisztika az állomások vezetői részére is. Sokszor huzamosabb ideig egy-egy állomásfőnök előtt zajlottak le a fegyelmezetlenségek. Ha a megfelelő ellenőrzést nem mulasztják el és idejében fellépnek a köztulajdon hanyag kezelői, illetve eltulajdonítói ellen, sok bajt megelőzhettek volna. A vasút a társadalmi tulajdon védelmére létrehozta a vasútőri hálózatot. A vasútőrök eredményes munkájukért nemegyszer a belügyi szervektől is dicséretben részesültek. Ám, nem elég csupán az ő tevékenységükre számítani a közvagyon védelmében. A vasutas pártszervezetek, KISZ- és szakszervezeti alapszervek mozgósíthatják leginkább tagjaikat a károk megelőzésére. a társadalmi tulajdon védelmére. Sziládi Sándor
