Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

1965, Jfinins 11, csütörtök 5. oldal Saíchmo énekel Tudósítónk részt vett Louis Armstrong budapesti sajtófoga­dásán. Ott szerzett élményeit foglalja össze alábbi rövid írá­sában. lttf indenki eljött, aki tehette. A lemezről, rádióból is­mert Louis Armstrong, a „tás­kásszájú, a rekedt hangú, a han­gok nagy mágusa itt van, egyet­len estére Budapestre jött. Zúg a taps a Népstadion le­látóin. Nyolcvanezer néző — soha még ennyien nem gyűltek össze zenét hallani — veri össze a tenyerét, mered a zöld pálya j közepén pirosló emelvényre. j Satchmo dalol! Rekedt hangja mint az áldozati szertartások sötét, keserű füstje felszáll az) égig, úgy tűnik: nem is 80 ezer embernek, az egész világnak énekel. Harsog, ujjong és őrjöng az aranytrombita, szól a dzsessz, az egyszerre féktelen és vissza­fogott, az elragadtatás eksztázi­sában is fegyelmezett dixieland. — Sohasem volt még ilyen óriási és hálás közönségem — jelentette ki a fellépését követő villám-sajtótájékoztatón. — Meglepett és örömmel töltött el ez a lelkes és hozzáértő fogad­tatás. Záporoznak a kérdések. Arm­strong nevet, tele szájjal. Örül a sikernek, az újságírók meg \ annak, hogy szemtől szembe lát- j hatják századunk muzsikájának, a dzsessznek egyik legnagyobb egyéniségét. Satchmót, az arany­trombitást, aki a századdal együtt született a dzsessz szülő­földjén. New Orleansban. Azóta stílusok sokasága tűnt fel és merült el a feledés homályában, és az újságírók is arra kíván­csiak, hogy mi a véleménye a divatos irányzatokról, a Beatle- sekről, saját művészetéről. — A divat változik — mond­ja. — De a jó zene az mindig zene marad. ;,. mint az övé .. y. Zs. flhsl mindig felkarolják az újai Vili. A láng messzire világít a tétel. Száraz előadással nép­szerűsítik? Korántsem. Igénybe veszik a színjátszást, a felolvasást, a filmet és a diái. A színjátszó csoport dramatizál­va előadja a Néhai bárány t, aztán levetítik a Noszty fiú es­te Tóth Marival című filmt 1. Az összekötő szöveget narrálo rok mondják el. Az író más el beszéléseit, regényeit dialílmn'- vetítik. Rövid, velős magyaré - szövegek. Nincs az a diák, aki egy ilyen előadás után ne sze­retné meg azt az írót, akiről az előadás szólt. A helybeli pedagógusok egy­öntetű véleménye szerint eze' az irodalmi előadások rendkívül népszerűek, eredményesek, úgy­hogy a művelődési ház ki akarja terjeszteni a módszerét a járásra is. A halasi diákok tanáraik ve­zetésével népes csoportokban vettek részt az effajta irodalmi rendezvényeken. m Ha a nemrég befejeződött mű­velődési évadról szóló beszámo­lót nézegetjük, sokatmondó számok tűnnek szemünkbe. A gimnázium levelező tago­zatának I. osztályos tanulói ré­szére tanulókört szerveztek, havi 20 forintért fűtést, világítást, helyiséget és tanárt kaptak a résztvevők, 24 foglalkozáson 118-an. Háromhónapos ifjúsági aka­démiát rendezett a művelődési ház, ahol a fiatalokat a legkor­szerűbb előadásokon jogi, mű­szaki. közgazdasági, irodalmi, művészeti, pedagógiai, világné­zeti kérdésekben igazították el. Tizenhét fogalkozáson 647 részt­vevő: komoly szám. Sorolhatnám az ülnök-akadé­miát, a munkásakadémiát, a szerteágazó ismeretterjesztő elö- idásokat, amelyek a közbejött akadályok ellenére is nagyon szép eredményeket hoztak. Egyet azonban okvetlen meg kell e|ii- .íteni: nagy gondot fordítanak az állandó kiállításokra. Művé­szeti, műszaki, világnézeti és oolitechnikai kiállítások: 16 ki­állítás 349 napig, 18 ezer néző­vel. Bel- és külterületen -is. Balogh József Diákok a kairói egyetemi városban. A háttérben a diákszálló egyik épülete. Csörömpölve, szirénázva vág- ! tattak a tűzoltóautók és a rend- : őrségi gépkocsik a kairói Gar­den Cityből a Kasr el Kihin az j amerikai egyetem épületóriása felé. Az egyetemet sűrű füst bo­rította, időinként magasra csap­tak a rötvörös lángoszlopok. — Tűz van! Tűz van! — kiál­tozott ijedten az utca népe. Mi is történt valójában, a kö­zelmúltban egy békés napon a verőíényben fürdő fővárosban ? Egyiptomban mintegy 800 af­rikai fiatal ösztöndíjas tanul, hogy a gyarmati iga alól sza­badult népének, hazájának fel­készült, hozzáértő szakembere legyen. Ezek a fiúk és lányok a kairói egyetemi városban ott­honra leltek. Mindent biztosí- j tottak számukra a tanuláshoz. 1 Ám a mai Afrika fiataljai éber | szemmel figyelik a nagyvilág eseményeit, s élénken reagál­nak a látszólagosan legjelenték­telenebb dolgokra is. Ezúttal az amerikai imperia- ; listák afrikai és ázsiai manőve­rei , vonták magukra az afrikai fiatalok figyelmét. S hogyan juttatták kifejezésre tiltakozá­sukat az amerikai kalandorpo­litika ellen? Délelőtt, szokás szerint, egye­temisták étkeztek kisebb cso­portokban, vagy magányosan az amerikai egyetem könyvtárába, úgy mint máskor. Amikor az­után a hatalmas olvasóterem megtelt, hirtelen benzines üve­gek kerültek elő, tartalmát szót­őn toaték, s már lobbant is a vészes láng. A tűz hatalmas volt. Afrika fiai félreérthetetlen jeladásra készültek. Elemi ere­jű volt a tett. A könyvtár fel­épül, a társadalom pótolja a könyveket, amelyek sajnos, a tűz martalékává váltak. De az üzenet eljutott a címzettekhez. A volt gyarmatok hallatják hangjukat. Hisz ki ismerné ná­luk jobban a gyarmatosítók, a népeket bármikor leigázni, ki­rabolni és elpusztítani kész im­perializmus igazi arcát. Száza­dunk második felében, az atom­korszakban, amikor a Kozmoszt embert szállító . űrhajók szelik. Szudánban, a volt angol gyar­maton száz emberből csak egy tud írni—olvasni. Végig a Ní­lus mentén megdöbbenti az em­bert a falvak szegénysége. Saj­nos, a gyarmati rend öröksége­képpen a gyermekeik fele nem éri meg a 15 éves kort. A föl­det művelő fellahok háromne­gyed x-észe gyomorrákban, máj- és szembetegségben szenved. Minden száz emberből nyolc­van nem tud írni—olvasni — ezt örökölte az angol gyarma­tosítóktól és Faruk-rendszeré­től az Egyesült Arab Köztársa­ság. A nyomasztó, nehéz örök­ség eltüntetéséhez pedig még kevés az iskola, - kevés a tanár, a tanító. Egy évtizede 40 ezer egyete­mi hallgató volt összesen az egyiptomi egyetemeken, ebben a tanévben 45 fakultáson száz­ezer! Ez a gyors felfutás termé­szetes, hiszen az Egyesült Arab Köztársaság fejlődése, a nem­zeti ipar felépítése, kiművelt emberfők sokaságát, egész had­seregét igényli. Éppen ezért — noha az új Egyiptomban a pénznek sok he­lye lenne — ötször annyit for­dítanak ma az egyetemi okta­tásra, mint egy évtizeddel ez­előtt. Egész Afrikában a legna­gyobb „hiánycikk” ma a diplo­más ember. Több mint 5 ezer egyiptomi tanár és tanító dol­gozik az afrikai földrész orszá­gaiban, Algériában, Szaúd-Ará­biában, Irakban, Líbiában ér Kuwaitban. Abd el Azim Shehata, a kai­rói egyetem főtitkára mesélte el, hogy ő 1937-ben végzett az egyetemen. — A mezőgazdasági fakultá­son, ahol én tanultam, egyetlen női hallgató sem volt. öt lány nyert mindössze az egész or­szágban diplomát az orvosi fa­kultáson. A forradalom ingye­nessé tette az oktatást, az ele­mi iskolától egészen az egyete­mig. Ez alapos változásokat ho­zott. Ma az egyetemeinken 18— 20 százalék a lányhallgatók ará­nya, s sohasem szabad elfeled­ni, hogy lányainkat végső soron a háremekből raboltuk el, s tet­tük a holnap számára nagy ér­tékké. Onnan mentettük ki dol­gozó és tanuló lányainkat, asz- szonyainkat. És egy szintén nagy változás: mindig dicsekszem ve­le, hogy diákjaink túlnyomó többsége, 80—90 százaléka mun­kás és fellah szülők gyermeke. S ezek a gyerekek napjainkban francia, angol és más könyvek helyett anyanyelvükön írott könyvekből tanulhatnak. Óriási dolog ez! Míg a főtitkár beszél, vissza- visszaszökik a gondolat: a zord homoksivatag széléről, a Nílus iszapjából vert viskókból érkez­nek ide az egyetemi város falai közé a lányok és fiúk. Olajmé­cses, írástudatlan, csak nyomort látott, ritkán jól lakott szülők gyermekeiből diplomás emberek lesznek. Ök teremtenek majd az emberi kultúra ősi hazájá­ban új életet, új világot. Boldo­gabbat, mint ami szüleiknek ju­tott osztályrészül. — Látogasson el feltétlenül El-Mansura környékére, szíve­sen látnánk a mi falunkban, apám házában — mondotta egy arab egyetemista, Abdel Aziz Mohamed Sharaf. — Tapasztal­ná, hogy ml a szünetekben sem pihenünk. Az elemi iskolai ok­tatás ugyan már az egész or­szágban kötelező, de a munkás és fellah fiatalok nagy része még írástudatlan. Ha látná, mint várnak bennünket, diáko­kat haza! Mi tanítjuk őket ír­ni, olvasni, mi értetjük meg ve­lük a világ sorát, mi válaszo­lunk kíváncsi kérdéseikre. Ez is a mi munkánk. Legalább olyan felelősséget és odaadást kíván, mint a tanulás. Ez a legkeve­sebb, amit mi, diákok megtehe­tünk, (Folytatjuk.) A kiskunhalasi művelődési ház számtalan új kezdeménye­zésnek volt már elindítója, s arról is nevezetes, hogy mindig szívesen, az elsők között alkalmazza mások jó módszereit. Többek között bi­zonyára ennek köszönhető, hogy olyan nehéz évadban is, mint az idei — amikor a legtöbb he­lyen több hetes szünetre kény­szerültek a népművelők — ki­tűnő eredményeket értek el. Ahelyett, hogy évi jelentésük- [ bői a számokat sorolgatnánk, lássunk itt most inkább néhá­nyat az említett önálló törekvé­sekből, új módszerekből. — 1 1. I Itt van például az utcai is­meretterjesztés. Meghirdetik, hogy a város va- \ lamelylk külterületi utcájának egyik házában csütörtök este is­meretterjesztő előadás lesz. Csak a közelebbi házak lakói részére. Erre a kijelölt ház gazdája tisz­tára söpri az udvart, kirakja valamennyi székét, aztán kezde­nek szállingózni a vendégek. A legtöbbjének kezében kisszék. Szépen összegyülekeznek, meg­érkezik az előadó is. Aztán min­den hivatalos formaság nélkül megindul az előadás, mint egy beszélgetés. Mindig pontosan arról, ami j a jelenlevőket érdekli. Egész­ségügyi problémákról, gazdasági kérdésekről, politikai és irodal­mi eseményekről. Közvetlen nyelven, hogy mindenki meg­értse, Aztán megindul a kérde- , zősködés. Először elfogódottan , és legöbbször csak unszolásra ; bújik ki az első szó, de lassan j . megoldódnak a nyelvek, és egy- ; egy ilyen alkalom komoly szel­lemi gyarapodást jelent a részt­vevőknek. Persze, csak jó időben tudják 1 : csinálni, mert az egyre gyara- ! < podó közönség száma miatt té- j gas udvar kell hozzá. Szeretik, í: egyre többen látogatják. ; _____ L* ű : Vagy itt van például a ma- j gyár irodalom ismertetése a diá- ‘ kok körében. Eredeti elgondo­lás! Például: Mikszáth Kálmán Negyven szakmunkás eredményes vizsgája [ zott: a napokban lefolyt záró­vizsga után negyvenen kaptak szakmunkás-bizonyítványt. A sikeres szóbeli és gyakorlati vizsga eredményeként heten kitűnő, tizenhármán pedig je­les eredményt értek el, Csábrády János tudósító Három évvel , ezelőtt indult meg az első ezüstkalászos tan­folyam Szánkon a Hazafias Népfront kezdeményezésére, a Hunyadi Tszcs, vezetősége tá­mogatásával. A múlt évben csaknem hetven hallgató tett sikeres vizsgát, de az idei esz­tendő is szép eredményt ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom