Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

1965. Június 17, csütörtök 3. oldal Híaüshos Nagyarányú munkaversenyt kezdeményezett az alpári Búza­kalász Tsz párt- és KlSZ-szer- vezete. A közös gazdaságban ilyen jellegű vállalkozásra a ko­rábbi években nem volt példa. Az idén négy — az állatte­nyésztő, a kertészeti, a növény- termesztő és a traktoros — bri­gád összesen 82 tagja küzd a szocialista cím elnyeréséért. Em­lítésre méltó, hogy a versenyzők több mint négyötöd része harminc éven aluli. Ebben az évben már mintegy hatvan fiatal tért vissza a ter­melőszövetkezetbe. Ennek az a magyarázata, hogy a tsz legtöbb üzemágában a jövedelemelosz­tás készpénzfizetéses formáját alkalmazzák, prémiummal ki­egészítve. Az anyagi ösztönzés fontos szerepet kap a versenymoz­galomban is. Ha például a 117 holdat mű­velő kertészeti brigád teljesíti tervét, jutalmul 2500 forintot kap. A nagyüzemi szőlőt és gyü­mölcsöst művelő brigádok ré­szére 3000 forint céljutalmat tűz­tek ki. A sertéstenyésztők munkájá­nak ösztönzéséül már szemé­lyenkénti jutalmat állapítottak meg. Ötszáz forintot kap az a gondozó, alti a sertéseket a meg­kívánt 100—110 kilós átlagsúly­ban tíz hónapos koruk előtt át­adja. A traktorosoknál ugyan­csak elsőrendű feltétel a tervek teljesítése, ám ha emellett üzem­anyagot is megtakarítanak, en­nek értékének a felét megkap­ják. Ez a feltétel már eddig is eredménnyel járt; májusban a 18 traktornál összesen két és fél hekto­liter gázolajat takarítottak meg. Azért nem többet, mert az öt új traktor bejáratás alatt volt, csak fogyasztotta az üzem­anyagot, de munkát nem vég­zett. Várható tehát, hogy a meg­takarítás a következő hónapok­ban lényegesen nagyobb lesz. A traktorosok jutalmazásának feltétele még az is, hogy rend­szeresen elvégezzék a napi kar­bantartást, s egyikük ellen se kelljen fegyelmi eljárást indí­tani. Ha az utóbbi bekövetke­! zik, az egyéb feltételek teljesí- J tése esetén is a brigád csak a felét kapja a megígért jutalom­nak. Ilyenformán a traktorosok mindegyikére nagy felelősség hárul, s ezt bizonyára érzik is, hiszen az idén még nem fordult elő szabálysértés. Egyébként a nemrég lezajlott megyei ifjúsági versenyben — Fekete István személyében — közülük került ki az első helyezett. A verseny nemcsak a bri­gádok között, de egyénen­ként is folyik. A közös gazdaság vezetőségé­vel a vállalásokat tartalmazó szerződést is egyénenként kö­tötték meg. Hasonlóképpen tör­ténik az értékelés, olyan mér­tékben, ahogy a teljesítés mér­hetővé válik. Mind a versenyzők, mind a tsz-vezetők egyaránt remélik, hogy a vállalások teljesítése a! közös gazdaság idei eredményeit j jelentős mértékben növeli. ■* A KIS TELL VILMOS Tudod mit: inkább edd meg az almát! ÖRDÖGLAKAT A tanacs vb elnökhelyettese i túl van egy megbeszélésen, í Menne ki a járásba, a határba, a tsz-ekbe, hogy személyesen győződjön meg a dolgok állásá­ról. Beszélgessen a tsz-gazdák- kal, vezetőkkel. Ha az ember saját szemével lát, saját fülével hall, többet ér, mntha csak pa­pírok tömegéből kell egy-egy ügyről tájékozódni. — De nem mehetek ... Nem mehetek! — mondja nem kis elégedetlenséggel... Itt van ez I a sereg apró, személyes ügy. Le | kell levelezni. Meg kell írni a rendeletszámot, szájba kell rágni, mit intézzenek a tsz ve­zetői ... A mezőgazdasági osztályvezető megértéssel figyelte eddig. Szeme követte a vb-elnökhe- lyettes minden kézmozdulatát, amellyel a számos, legsürgősebb ügyiratot kiválasztotta a többi I közül. Aztán megszólal ő is. — Pedig ilyen kérdésekben — 1 mint földjáradék, háztáji föld, I haszonbérleti díj fizetése, meg a ( többi hasonló — helyben, a szövetkezeteknél kellene intéz- | Péter bácsi „HÁRMAS SZABÁLYA” BESZEDICS Péter, a hartai Üj Élet Termelőszövetkezet ser­tésgondozója, nemrég a „Kiváló állattenyésztő” jelvény boldog tulajdonosa lett. A tsz központ­jának déli napfényben fürdő udvarán beszélgetünk arról az útról, amelyiken idáig jutott. — Mindig szerettem a jószág­gal bánni. Már egyéni korom­ban sem volt ritka az olyan esztendő, amikor hét-nyolc hí­zott sertésre, esetieg egy jó tinó­ra vagy bikára szerződtem. — Hat éve vagyok szövetke­zeti gazda. Eleinte, három éven át fogatos voltam, de egy szép napon odaálltam az üzemegy­ségvezető elé: — Mondanék én valamit, Stift elvtárs. — Hallgatom. — Sertésgondozó szeretnék lenni. — Ha kedve van hozzá, sem­mi akadálya — válaszolta. AZOKAT a dátumokat, ame­lyeken valami jelentős, főként pedig ha kedvező esemény tör­ténik, az ember szívesen és könnyen jegyzi meg. így van ezzel Péter bácsi is. Pontosan tudja, hogy 1962. augusztus 3. óta gondozza az Űj Élet Tsz sertéseit. — Tisztaság, hozzáértés, lelki­ismeretesség — ebben foglalja össze a maga és munkatársai hármas szabályát. — Hármónk gondjára 710 sertést bíztak. Az etetést percnyi pontossággal vé­gezzük. Most például, a nyári időszakban reggeli fél 5-rc meg­kapják az első „fejadagot”, fél­tizenegykor pedig a következőt. A SÚLYGYARAPODÁSRÓL szólva elmondja, hogy volt már olyan hónap, amelyikben egyik­másik szállás hízói 34 kilogram­mot is magukra vettek, s rá­adásul az előírtnál kevesebb takarmány fogyott el. — Az istállót „felparcelláz­tuk” magunk közt. Te itt taka­rítasz, ez meg a te „határsávod”. Példás a rend, a tisztaság. Ez is kihat a jószág fejlődésére. Hi­szen nem mindegy, milyen a környezete, milyen almon fek­szik ... Hét-nyolc hónapos ko­rukra 110—120 kilóra is „feltor­násszák” magukat. Volt három olyan süldőm is, hogy 5 hóna­pos korban 80 kilogrammot nyomtak. Jó a kollektív szellem a gon­dozók között. Ha valamelyikük­nek váratlan dolga adódik, a másik kettő vállalja az ő „mű­szakját” is. A szabad napokat is így veszik ki. Inkább előző nap jócskán megfogják a dolog vé­gét, így aztán másnap ketten is győzik a többletmunkát. — TAVALY 2780-ra rúgott a havi átlagjövedelmem — mondja, amikor a „forint” felől érdeklődünk. — A fiam a cél­gazdaságban kőműves, őrá már nem kell keresni. A feleségemé a háztáji gondjának egy része. Van két jó anyadisznónk, s a tehén napi 25 litert ad. Mindez jól kiegészíti a közösből szár­mazó jövedelmet. J. T. I kedniök a vezetőknek... De ezt j sokszor megkerülik, és ... — ... és a tsz-tag meg jön I hozzánk a panaszával — vág bele az elnökhelyettes. — Ha pedig már beutazott, befáradt a járáshoz, nem küldhetjük el. Felvesszük a jegyzőkönyvet, ki­írunk a tsz-vezetőségnek. Meg­írjuk, amit ők éppen úgy tud­nak mint mi, amit nekik kell megoldaniuk. Aztán majd me­gint visszaírnak, tettek-e vala­mit. Ha meg nem válaszolnak, mi keressük meg őket, miért nem küldenek értesítést, tör­tént-e valami érdemleges. Aztán ha ismét hallgatnak, megint sürgetünk, mert hiszen nemcsak náluk van határidő, hanem ná­lunk is... ■— Látom, abban az ügy­ben már „színes” lapokat is kap­tatok — mutat egyik szétrende­zett papírcsomóra az osztályve­zető. — Igen... Na, látod, ez is. Ágoston Ilona panaszügye. 1200 forintról van benne szó. A tsz- ben kell elintézni, de hozzánk fordult, mert ott biztos nem ka­pott megfelelő választ. Várjál csak, megszámolom ... Egy, ket­tő, három ... kilenc — ejti rá az utolsó iratot a többire. Már­cius 5-től május 18-ig ennyi iro­mány született a panaszról. Borzasztó, hogy papír nélkül nem lehet elintézni semmit. Eb­ben az ügyben a jegyzőkönyv­felvétel után kint jártam a tsz- ben. Szóbelileg mindent ponto­san megbeszéltem az elnökkel. De ha egyszer akta indul, meg­állni nem lehet. Nem volt elég a személyes megbeszélés: írás­ban is le kellett szögezni ugyan­azt. Utána több levélváltás kö­vetkezett. Majd egy tanácskozá­son ismét személyesen érthet­tem szót az elnökkel... Tessék, nézd ezt a nagy levélborítékot. Értekezlet alatt éppen a kezem ügyében volt, még ezen is lát­hatod a ceruzával írt sorokat. Az elnökkel így is „tárgyal­! tunk”. De a szó elrepül; meg­írtam, amit egymással tisztáz­tunk. Mert ugye, nyomának kell lennie, mert ugye már két sür­getést kaptam a felettes szervtől én is ... „Színes lapon.” A sok-sok papír közt egy házi használatra készült kimu­tatás. Eszerint 207 ügy elinté­zése „lóg a levegőben” a kecs- | keméti járás tsz-eiben. Azaz, lehetséges, hogy azok mór jó- J részt dűlőre jutottak, de a tsz | még nem válaszolt írásban. Az ! elintézetlen ügyek számával I nem dicsekedhet a lászlófalvi Alkotmány, a lakiteleki Szikra, a városföldi Dózsa, Petőfi, a ti- szakécskei Béke és Tiszagyöngye Tsz — de rajtuk kívül sok más gazdaság sem. Az aktaszületés folyamatának kis területéről van itt szó. Ám ha belegondolunk, hogyan is kezdődik egy-egy ügy útja az íróasztalon — ez esetben pél­dául a szövetkezeti tagok egyéni gondjairól van szó —, valami kezd világosodni előttünk. A bürokrácia akkor kezd felesle­gessé, tehát a cselekvés gátló­jává válni, mikor konkrét intéz­kedés helyett — felelősség át­hárítás céljából, kényelemből, meg nem értésből — az akták labirintusába engedjük az ügyet. — Olyan ez, mint az ördög­lakat, Aki a kezünkbe adja, tudja a nyitját, de hagyja, hogy kínlódjunk, meddő próbálkozás­sal töltsük az időt. A-**'* ő nézi erőlködésünket. A végén mégis ő „fejti meg” a titkot. A felesleges adminisztrá­ció felszámolására irányuló erő­feszítéseinket könnyíti meg a Minisztertanács új rendelkezése, amely előírja az írásos jelenté­sek számának, terjedelmének, valamint — mellékleteinek csök­kentését. Az egészséges folya­mat megindult, most már az a fontos, hogy ki-ki a saját mun­katerületén se szűkmarkúskod- jék a papírmunka leépítésével. Tóth István Húsz új DIDK gyártmányú géptípust próbálnak ki: a magyar mezőgazdasági üzemek A magyar mezőgazdaság üze­meiben mintegy harmincezer NDK- gyártmányú gép dolgozik, s a jelenlegi hetvenféle típus rövidesen húsz újabbal gya­rapszik. A Német Demokratikus Köz­társaságban teljes gépcsaládokat igyekeznek kialakítani, egy-egy munkafolyamat teljes gépesíté­séhez. Az egymáshoz kapcsolódó gépláncok közül gazdaságaink széles körű kísérletben próbál ják ki a burgonyakombájnt, amely­ből az idén már nyolcvan áll rendelkezésünkre. A gép a bur­gonyát felszedi, osztályozza, tisztítja, és kocsiba is rakja. A, répabetakarítás komplex gépe-; sítésében jelent majd nagy se-; gítséget a két részből álló gép­sor, amely először fejeli a répát, a fejét és levelét felszecskázza! és az utána haladó pótkocsiba; rakja. Második munkafolyamat-; ként a répát is felszedi a föld­ről, megtisztítja és oldalirányú felhordóval a szállítókocsiba to- I vábbítja. (MTI) Ésszerűen Kecskemét városrendezési tervéről beszélgetünk a tanács ! | építési osztályán, örömmel je- ] gyeztük fel, hogy a program kidolgozásában igen sokat se- ; gített már eddig is Gedei Ár­pád, a megyei tervezőiroda fiatal mérnöke, aki társadul- J ; mi munkában látja el a fő- ; ; építészi teendőket. A témával kapcsolatban az < I egyik idős műszaki vezető J I megjegyezte, hogy szerinte az j ilyenféle társadalmi munka ; - hasznos igazán, mert ebben - ! éi-vényre jut az „önkéntes” ! szakértelme is. Gondolatát az- \ ; zal egészítette ki, hogy az öt­venes években részt vett jó' | néhány „ásóra-kapára” kam-! ! pányban maga is. Követ hor- í dott, földet talicskázott — j | öregedő fejjel. Szívesen esi- ] | nálta ugyan, de kétségtelenül több hasznát látta volna a kö- ' ; zösség áldozatvállalásának, ha 1 i szakértelmének megfelelő J munkát bíznak rá. Érdekes elgondolkozni kissé a műszaki szavain, mert bár í a kampányok ideje lejárt, ma I sem mindig gazdálkodunk jól j a társadalmi munkában rejlő < erővel. < Nemrégiben találkoztunk a j következő bejegyzéssel egy j szerszámkészítő szocialista bri- j gád naplójában: „Társadalmi < munkában virágoskertet léte- ! sítettünk az üzem bejárata! előtt.” Kérdésünkre — vajon | nem találhattak volna jobb, a j termelést közvetlenül segítő1 feladatot? — a brigádvezető < vállát vonogatva így válaszolt: I A szakszervezeti bizottság ön- \ tevékenységre biztatott ben- j nőnket, amikor tanácsot kér- < tünk. Mi, pedig hirtelenjében < nem találtunk más munkát. < Virágoskert is kell. Szerin- \ tünk mégis kár volt árvácska- j palántázásba ölni a kipróbált < szakmunkásokból álló brigád < energiáját. Ezt a feladatot leg- í alább ilyen jól, ha nem job­ban elvégezték volna a KISZ- szervezet lányai is. Ügy látszik, egyes helyeken t átestek a ló másik oldalára. í Azzal a jelszóval, hogy nem ) szabad túlszervezni, egyáltalán í nem szervezik, irányítják a \ társadalmi munkát. Téved, aki > úgy véli, hogy kedvét szegi a S dolgozónak azzal, ha — nem l véve el tőle a kezdeményezés ( jogát — nagyobb, felelősség- telj esőbb munkát bíz rá. Aki \ szabad idejének egy részét fel- > áldozza, látni akarja az ál- > dozatvállalás eredményét is. s Eredményt pedig elsősorban l azon a területen produkálhat > az ember, amely megfelel szak- ? értelmének, érdeklődési köré- > nek. > Mindez természetesen nem jelenti, hogy társadalmi mun­kát csak szőkébb munkahe­lyének falai között végezhet eredményesen bárki. A Kecs­keméti Áramszolgáltató Vál­lalat KlSZ-fiataljai például az úttörőtábor villamosítását vál-, lalták, és ezzel 35—10 ezer fo­rintot takarítottak meg az ál­lamnak. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységének ifjú szerszámkészítői is üze­men kívül végeztek társadal­mi munkát: fémvázat készí­tettek a város fejlődését be­mutató maketthez. Építő munkánkban nem nél­külözhetjük azt a pluszt, amit a dolgozók önkéntes áldozat- ! vállalása jelent. A társadalmi munka hatékonyságát azonban céltudatos szervezéssel növel­ni lehet és azzal, hogy kinek- kinek képessége, hajlama sze­rint osztunk a feladatokból. B. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom