Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

1968. május 15, szombat 3. oldal Érdemes volt újrakezdeni A KISZ-fiatalok felszabadulási munkaversenyében a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységének formakészítő bri­gádja végzett az első helyen és elnyerte a megyei KISZ-bi- zottság vándorzászlaját. Egy különösen forró nyári délutánon találkoztam velük először. Ütban az öntödébe, ke­resztülmentünk a formázok ter­mén és kísérőm feléjük biccent­ve megjegyezte: a legjobb iß brigádunk. A köszönésre fel­ütötték fejüket, de látva, hogy nem hozzájuk igyekszünk, la­pátolták a homokot tovább. A villanásnyi idő alatt emlé­kezetem mindössze ennyit rög­zített a dicsérő jelzőn kívül: öntőformák szabályos sora kö­zött négy-öt félmeztelen mun­kás — fekete porral borított arcukon, hátukon veríték szán­totta világos csíkok. Most itt ülnek velem szemben a hosszú lócán, „civilben”. A fürdő után friss, fiatal arcokat nehéz lenne azonosítani az ak­kori „szerecsen-maszk okkal”. Túl vagyunk a bemutatkozáson, már tudom, hogy a lassú beszé­dű, komoly fiú Miklós Ferenc, a brigádvezető. Mellette az örökké vidám Bogdán Benjá­min fészkelődik, a pad közepe­táján a zömök, csupa ín, izom Gyurász István ül és a sort 1 Or~ rető. 1 «épe retö-’ 1 «épe í'c'.o.' i r —^W -'eoe_»*a' i * /in i“' 1 «épe ^ *6 tő­I «épe i'ope i^öTTön. -épt Xetö­Kétszáz szál piros rózsa Egyik hölgyismerősöm újsze­rűén magyarázta a virágboltok forgalmának ugrásszerű növe­kedését. Szerinte ennek . az az oka, hogy a nők semmitől sem félnek ■jobban manapság, mint az elhízástól, ezért csak az ehe­tetlen ajándékokat fogadják szí­vesen. ’ Akár ezért, akár másért, de kétségtelen, hogy a bonbonos dobozkák, mogyorós csokoládék ideje lejárt, hódít az illatos ajándék és virágboltos legyen a talpán, aki mindig eleget tud tenni az igényeknek. Néha bi­zony azt a bizonyos kereskedői furfangot is elő kell venni, hogy ne távozzon csalódottan a ked­ves vevő. A Kecskeméti Községgazdál­kodási Vállalat virágboltjában például évről évre megjelenik egy úr és kétszáz szál piros ró­zsát rendel felesége névnapjára. A színhez és a számhoz hajtha- tatlanul ragaszkodik, ami nem jelentene klüönösebb problé­mát, ha menyecske névnapja egybeesne a rózsanyílás idejé­vel. De nem esik és ezért a virágbolt árubeszerzője kényte­len beutazni a fél országot, mire — szinte szálanként — össze tudja szedni a rózsákat. Még ennél is nehezebb fel­adat elé állította azonban az üzlet eladóit a múlt év őszén egy szegedi rózsarajongó. Át­utazva Kecskeméten, megpil­lantott a kirakatban néhány szál különlegesen szép rózsát. — Ilyen példányokkal Szege­den még soha nem találkoztam — lelkendezett és haladéktala­nul rendelt negyven tövet. Meg is kapta határidőre. Má­ig sem tudja azonban, hogy küldönc hozta lóhalálban a tö­veket Szegedről, ugyanattól a kertésztől, ahonnan a virágok is származtak. Kereskedői furfangot emle­gettem az írás elején, de most helyesbítek: A virágbolt alkal­mazottainak szakmaszeretetére, áldozatkészségére is szép pél­dát szolgáltat e két kis história. Jó lenne, ha tanulnának be­lőle azok az eladók is, akik ha­sonló esetben habozás nélkül így válaszoltak volna a kun­csaftnak: Nincs ... Elfogyott... Nem is lesz. D. D. Túri Imre technikus, a brigád műszaki patronálója zárja. Csak Farkas Balázs hiányzik. „Igazoltan” — mondták az imént mosolyogva társai. Ba­lázs rövidesen apa lesz és ért­hető, hogy alig várta a műszak végét, rohant a kórházba ma is „őrségre”. Egy kalapból mindannyian Gyorsan összeállítjuk a bri­gád eddigi történetét: 1959-ben határozták el, hogy ezentúl kö­zösen dolgoznak. 1961-től kez­dődően háromszor nyerték el egymás után a szocialista cí­met. Tavaly azonban rövid idő­re megtört a munkacsapat szé­pen ívelő pályája. A törzsgár­dából hárman búcsút mondtak a vállalatnak és néhány hóna­pig úgy volt, hogy teljesen szét­robban a kollektíva. — Amikor meghallottuk, hogy a kongresszus tiszteletére ver­senyt hirdet a megyei KISZ- bizottság, összedugtuk a fejün­ket és elhatároztuk, hogy ha ki­sebb létszámmal is, mint koráb­ban, ismét életre hívjuk a bri­gádot — emlékezik Miklós Fe­renc. — Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb megtettük volna ezt versenyfelhívás nélkül is, mert az elmúlt években bizony nagyon megszoktuk már a közös munkát. Valahogy nem is ment úgy a „meló”, mint akkor, ami­kor egy kasszára dolgoztunk mindannyian. Az a tudat, hogy a hónap végén mindenki egy­formán részesedik a kalapba öntött fizetésekből, jobban sar­kallja az embert akárminél. Senki sem szeret ugyanis olyan forintokhoz nyúlni, amelyekért a cimborája fáradozott. Megosztva a tudást Érdemes volt újrakezdeni, hi­szen ä brigád már a kongresszu­si munkaversenyben is a leg­jobbak közé került, idei első ne­gyedévi eredményeivel pedig ki­érdemelte a megyei KISZ-bi- zottság vándorzászlaját. A sikerekről a legilletékesebb, Pogány Károly művezető be­szél: Nekem is nagy segítséget és megnyugvást jelent, hogy a ké­nyes, különösen fontos munka — az egészségügyi berendezé­sek, zuhanyozó tálcák külföldi megrendelésre készülnek — ezeknek a fiúknak a kezében van. Selejtszázalékuk mindig jóval a megengedett határ alatt mozog, az első negyedévben például alig haladta meg a 3 százalékot. Gyártmányaik zö­me elsőosztályú minősítést ér­demel. De nincs hiba a meny- nyiségi előirányzat teljesítésé­vel sem. A brigád teljesítmé­nye most, a norma-karbantar­tás után is 100 százalék íölött maradt. Rövidesen megtudom azt is, hogy ez az egyetlen olyan kol­lektíva a formázó műhelyben, amelynek tagjai minden mun­kafolyamatot el tudnak végez­ni, és az év elejétől három dol­gozót tanítottak meg szakmá­juk ezernyi fogására. Már a döngölő hangfán... Ezernyi fogást emlegettem és ez nem túlzás. Csak a laikus számára tűnik egyszerűnek egy forma elkészítése. Az öntvény minőségét igen sok tényező be­folyásolja. így például a homok összetétele, vagy a forma ke­ménysége. — Az igazán jó formázó már a döngölő hangján észreveszi, ha valami nincs rendben — hallottam az egyik brigádtag­tól. Ehhez persze sokéves gya­korlat kell és bizonyára igazuk van amikor azt állítják, hogy ráadásul még „érzék” is. Arra a kérdésre, hogy mi a brigád további célja, mit sze­retnének elérni a közelgő Vi­lágifjúsági Találkozó tiszteleté­re indított versenyben, közösen fogalmazzák meg a választ: — Természetesen ismét el akarjuk nyerni a szocialista cí­met — vágja ki habozás nélkül Gyurász István. — És még to­vább csökenteni a selejtet. — teszi hozzá más. — Hónapok óta gondolkozunk azon, hogyan le­het megakadályozni az öntvé­nyek leggyakoribb hibáját: a gázbuborék-képződést. Azt hi­szem nem is állunk messze a „rejtély” megfejtésétől. — fe­jezi be a gondolatot a brigád­vezető. Együtt indultunk hazafelé. Az udvaron néhány percre megáll­tunk az építőmunkások mellett — éppen a nagy csarnok alap­ját betonozzák. — Igen várjuk már, hogy el­készüljön — mondja sóhajtva Bogdán Benjámin —, mert eb­ben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dogozha­tunk majd. Urak leszünk, igaz-e? — vágja hátba cimborátját. Az pedig felém kacsintva vissza­kérdez: — A glasszéíkesztyűt megvetted már, te úr jelölt? B. D. Nagyüzemi magtisztitás tsz-einkben A különböző mezőgazdasági üzemek számára és exportálás végett évente több mint negy­venféle növényből összesen ezer vagon vetőmagot nyernek me­gyénk termelőszövetkezetei. Az aprómagvak feldolgozása, tárolása mindig nagy gondot okozott. Főként a támasznövény- nyel termesztett bükkönymag feldolgozása volt nehézkes. Ezt a munkát eddig esigatriőrökkel végezték, ám egy-egy berende­zés — nagy kiszolgáló személy­zet segítségével — óránként csu­pán 2,5 mázsa magot tud kü­lönválasztani a támasznövény magjától. E kisüzemi módszer alkalma­zása nemcsak költséges, hanem a magvak idejében történő fém­zárolását is késleltette. A mag­szállítmány ezért legtöbbször késve érkezett az igénylő gaz­daságokba, illetve sokára került exportra. Megyénkben az idén 70 ter­melőszövetkezetben összesen 3800 holdon foglalkoznak a bük­köny-mag termesztésével. A tisztítás munkáját viszont ebben az évben már nagyüzemesítik. Erre a célra három nagy telje­sítményű szovjet gépet vándo­rolhatnak majd az érdekelt kö­zös gazdaságokban. Egy-egy gép — kevés kézi munkaerő­segédlettel — óránként 30 mázsa bükkönymagot tisztít ki, s ily módon a külföldön is kitűnően értékesíthető magszállítmányt idejében sikerül rendeltetési he­lyére juttatni. Épül a korszerű tehénistálló Másfél millió forintért önitatós berendezéssel és fejőházzal is ellátott százférőhelyes tehénistállót építenek a kiskunfélegyházi Bem József Tsz-ben. A terv szerint teljes egészében jövőre lesz készen a korszerű létesítmény, de az építését végző Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat megígérte, hogy — ha a technikai berende­zések még hiányoznak is — ez év novemberében már be lehet köt­ni az állatokat. 1 Megelőzés mindennél fontosabb A mezőgazdasági üzemegységek tűzvédelméről A mezőgazdasági tűzvédelem­ről, az óvórendszabályok haté­konyságáról készített felmérést a megyei tűzrendészeti pa­rancsnokság. M egállapították, hogy az állami gazdaságokban az előző évekhez viszonyítva tavaly emelkedett a tűzesetek száma. Míg 1963-ban a tíz alka­lommal keletkezett tűz 218 ezer, addig 1964-ben 16 tűzeset összesen 267 ezer fo­rint kárt okozott. Az erdőgazdaságoknál tavaly három alkalommal kellett ki­sebb tüzet oltani, míg a gépál­lomások közül mindössze csak egyből jelentettek tüzet. Az elmúlt évi tűzvédelmi vizsgálatok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy több mezőgaz­dasági üzemegységben már si­került társadalmasítani a tűz­védelmet, megkezdődött a rend­szeres védelmi oktatás, és az önkéntes tűzoltótestületek jelen­tős eredményeket érnek el a megelőző óvórendszabályok be­tartásában. , Igaz, hogy a tűzkár-statiszti­ka még nem mutatja a véde­kezés újabb eredményeit, de az idei megelőző intézkedések azt bizonyítják, hogy a legtöbb gazdaságban és gépállomáson fokozott gondot fordítanak a tűzkárok megelőzésére. S ez nem utolsósorban annak kö­szönhető, hogy a járási és a megyei tűzrendészeti bizottsá­gok hathatós segítséget adtak a gazdaságok vezetőinek. Az Izsáki Állami Gazdaságban a helyi tűzrendészeti bizottság javaslatára megkezdték a vil­lámhárítók felszerelését a szer­fás épületekre. Javult a tűzren­dészeti fegyelem a Kalocsai Ál­lami Gazdaságnál is — az idei gazdasági esztendőre való elő­készületekbe bevonták a járási tűzvédelmi szakembereket. Nem fejlődött a védekezés a Bácsalmási Állami Gazdaság­ban, ahol például tavaly a mátételki üzemegység vezetője ellen szabálysértési eljárást kel­lett lefolytatni, mert a gépszem­léket csak felületesen tartották meg. Kezdetleges a felkészülés a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban is, ahonnan tavaly a megyében legnagyobb takar- mánytüzet jelentették. Sajnos, a felületes tűzvédelem miatt az állami gazdaságokban észlelt tü­zek 60 százaléka így keletkezett. A gépállomásokon végzett ta­vaszi szemle azt bizonyítja, hogy szinte valamennyi munkahelyen betartják az óvórendszabályokat, s a helyi bizottságok rendszere­sen ellenőrzik az üzemanyagtá­roló tűzbiztonságát. A megelőző tűzvédelem a legfőbb biztosíték arra, hogy ez évben csökkenjen a tűzkár megyénkben. S a megelőzést nagymértékben segíti a tűzrendészeti felvilágo­sító munka fokozása, a tűzmeg­előzési szabályok ismertetése. A megyei tűzrendészeti parancs­nokság biztosítja az oktatáshoz szükséges segédeszközöket, ok­tatófilmeket, sőt, esetenként szakképzett előadót is. Tanácselnökök értekexlete a Parlamentben Pénteken a Parlamentben dr. Dallos Ferencnek, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével érte­kezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai­nak elnökei. Részt vett a ta­nácskozáson Kiss Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű kérdé­sekről tájékoztatta a megjelen­teket. Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke a tanácsok és a népi el­lenőrzés kapcsolatával, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke a sport­mozgalom átszervezésének ta­pasztalataival és a tanácsok fel­adataival foglalkozott. (MTI) Vietnamnak — 2 hónappal hamarabb Az Esztergomi Labor Műszer­ipari Művek dolgozói 37 sterili­záló autóklávot gyártottak viet­nami megrendelésre. A bérén dezéseket különleges kivitelbe: készítették. A trópusi égha.ila' különös gondosságot igényelt gyártásnál, így a szokásosnál 10 százalékkal több munkát ló­dítottak a berendezésekre: / autoklávokat mégis két hóna pal a határidő előtt készítettéi; el, hogy ezzel is segítsék a vi­etnami népek

Next

/
Oldalképek
Tartalom