Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
Nagyobb támogatást, több bizalmat Társadalmi bíróságok megyénk tanácsi vállalatainál Kereken 55 ezer ember, tehát a megye lakosságának közel 10 százaléka tartozik a társadalmi bíróságok hatáskörébe. Sokszor és sokat írtunk már a Próbáljunk segíten í Írásunkkal 150 dunapataji óvodás és szüleik érdekében szólunk. A mástélszáz csöppség közül jelenleg csak övenen járhatnak óvodába, a többiek részére egyszerűen nincsen hely. Két évvel ezelőtt süllyedni kezdett, életveszélyessé vált az óvoda épülete. Üj alapozás szükséges — állapították meg a szakértők. Vállalkozó is akadt volna ekkor, de a felújítási terv még hiányzott. A megyei tanács tervező irodája később elkészítette a terveket, a megyei tanács pedig ebben az évben fél millió forintot biztosított a felújításra. Végre van tervdokumentáció, fedezet — állapították meg boldogan a község vezetői és a szülők tavaly októberben, örömük azonban korainak bizonyult. Fél év óta ugyanis hiába keresnek egy olyan vállalatot a megyében és az országban, amely elvégezné a munkát 1965-ben. Emiatt aztán ki tudja, mennyi ideig foglal le 50 óvodás két iskolai tantermet, ami részükre egyébként is rossz, korszerűtlen, kényelmetlen elhelyezést jelent. De az iskolai munkát is nehezíti a két tanterem hiánya, hiszen a délelőtti tanítási órák megtartásához nagyon nagy szükség lenne ezekre a helyiségekre is. Ilyen körülmények között viszont délutánonként kénytelenek pótolni a pedagógusok, a gyerekek a délelőtti kiesett tanítási órákat. „Most már semmi reményünk az óvoda ez évi felújítására és az is kérdéses, hogy a jelenleg meglévő 500 ezer forintot biztosítja-e jövőre a megyei tanács” — panaszolta keserűen Vincze Károly elvtárs, a községi tanács vb elnöke és hozzátette: Egyszerűen tehetetlenek vagyunk . .. ... Közben egyre szaporodik a munka a határban, a földeken, és a szülök képtelenek óvodában elhelyezni gyermekeiket. Véleményünk szerint, akármennyire is szűkében vagyunk az építőipari kapacitásnak, mégiscsak kellene megoldó?* találni a dunapataji óvoda ez évi felújítására. A helyi tanács vezetői a községben működő házilagos építöbrigá- dok igénybevételével is próbálkozhatnának, és nem is lennének magukra hagyatva a munkában. Meg- kSrdeztük ugyanis Papp Dezső elvtársat, a megyei tanács tervező irodája vezetőjét, aki azt mondotta: Tisztában vagyunk a dunapataji óvoda felújításának rendkívüli fontosságával. Éppen ezért szívesen adnánk ehhez tervezői művezetés formájában segítséget — természete sen társadalmi munkában. Bubor Gytrta dolgozóknak ezekről a választott szerveiről, a működésükben rejlő nevelő és tudatformáló erőről, arról a hatásról, amelyet a munkafegyelem, a szocialista erkölcs megszilárdítása érdekében gyakorolhatnak. Nem érdektelen tehát, ha ép pen a fenti szempontok alapján megnézzük, milyen aktivitással és eredményességgel dolgoznak a társadalmi bíróságok megyénk tanácsi vállalatainál. Nagy jelentőségű ez a kérdés akkor, ha tudjuk, hogy a megyénkben lévő 107 ilyen bíróság közül 42, tehát az összesnek 40 százaléka tanácsi vállalatoknál' fejt ki tevékenységet. A számok beszélnek A Bács-Kiskun megyei Főügyészségnek a fenti témakörről készített tájékoztatójában azt olvashatjuk, hogy a tanácsi vállalatoknál működő társadalmi bíróságok munkája általában elmarad a többitől. Mert például az 1964-ben lefolytatott 443 eljárásból mindössze 97 volt az, amit tanácsi vállalatoknál bonyolítottak le. Tévedés lenne arra gondolni, hogy talán nem merültek fel olyan ügyek, amelyeket a dolgozók kollektívája előtt megtárgyalhattak volna. A Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalatnál ugyanis tavaly 56 fegyelmi ügyet intéztek el, de közülük egyet sem vettek társadalmi bíróság elé pedig — az ügyészi megállapítás szerint — számos alkalom kínálkozott volna erre. De ez az arány — ami egyáltalán nem dicséretre méltó — nemcsak a fent említett üzemben található meg. így van ez általában megyei szinten a tanácsok irányítása alá tartozó más vállalatoknál is. Tavaly ugyanis ezeken a munkahelyeken 785 fegyelmi eljárást folytattak le, amiből a társadalmi bíróságok mindössze 97 ügyet bíráltak el. Ez azt jelenti, hogy az összes fegyelmi vétségeknek csupán 11 százaléka került a dolgozók választott szervei elé, annak ellenére, hogy ezek a bíróságok sokkal hatékonyabbak, eszközeik több lehetőséget nyújtanak a neveléshez, a munkaerkölcs megszilárdításához, s nem utolsósorban a hasonló esetek megelőzéséhez. Akiket mulasztás terhel Kétségtelen, hogy a fenti számok mögött megtalálható szemlélet több tanácsi vállalatnál érezteti negatív hatását. Nem lehet vitatni, hogy a társadalmi bíróságok tárgyalásain érezhető őszinte légkör, a munkatársak segítő szándékú hozzászólása feltétlenül kihat az egész dolgozó kollektíva magaviseletére, az emberek egymáshoz való viszonyára is. Sajnos, azt is lehet tapasztalni, hogy a tanácsi vállalatoknál — de máshol is — a megválasztott bírák egy része kényelmetlennek, terhesnek érzi a megbízatást, nem szívesen vesz részt munkatársai magatartásának megítélésében. A mulasztás azokat terheli, akik nem világosítják fel ezeket az embereket feladatuk lényegéről, tevékenységük pozitív hatásáról. Üjra a vállalati igazgatókat, a szakszervezeti bizottságok titkárait kell elmarasztalni, akik többségben elhanyagolják a társadalmi bíróságok folyamatos működtetését, azt a kötelességüket, hogy a vállalaton belüli demokratizmus hordozójává, mintegy megtestesítőjévé tegyék e választott szerveket. A megoldás lehetősége Egyáltalán nem mondunk újat, ha rámutatunk azokra a lehetőségekre, amelyek a megoldáshoz vezethetnek. Főleg a vállalati jogászokra vár a feladat, hiszen a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendelet számukra kötelezően írja elő a bíróságok munkájának sokoldalú segítségéi. Ennek, sajnos — a fentiek szerint — eddig még nem tettek eleget. A tanácsi vállalatok között természetesen számos olyan is van, ahol a társadalmi bíróság jól működik. Nem ritka az olyan tárgyalás sem, ahol 10— 15 dolgozó szólal fel. Ezek az emberek zömükben egészséges szemléletnek adnak hangot. Ilyen jól működő bíróság van például a Kalocsai Sütőipari Vállalatnál, a Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalatnál, a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatnál stb. Lehet tehát jól működő társadalmi bíróságokat létrehozni. Nagyobb támogatást, több bizalmat érdemelnek ezek a szervek, amelyek a társadalmi tulajdon védelmében, a munkafegyelem megszilárdításában igen aktív segítői lehetnek a vállalati kollektívának. Gál Sándor Virágos város (Pásztor Zoltán felvétele.) T^DiíSiiTLÖim Tüzet oltott az úttörőraj Annak ellenére, hogy a községi tanács, a tűzoltótestület, az iskola tanárai is több alkalommal foglalkoztak a tűzrendészet! szabályok betartásának fontosságával, a jó idő közeledtével egyre gyakrabban fordul elő gondatlanságból keletkező tűzeset. Így történt ez Apostagon a közeli napokban két esetben is. Gubinszki Sándor Zrínyi utcai, majd pedig Takács Dániel Akácfa utcai lakásán a kisgyermekek gyufával játszva tüzet okoztak. Különösebb káreset nem volt, mert a tüzet időben észrevették és eloltották. A munkából a tűzoltótestület úttörőraja derekasan kivette a részét, melyért dicséret illeti őket. I. L-né Közös erővel Az esztendő csapadékosabb hónapjaiban Orgoványon, az Ürögi Lajos utca nagy részét A virágcsendélettel ékes dísztáviraton némi meglepetéssel olvastam a következő szöveget: a Tiszta udvar, rendes ház-mozgalomban szerzett érdemeiért a Magyar Televízió meghívja Önt a nagycsütörtök esti Ki mit tud?-vetélkedő zsűrijébe. Nem utasíthattam vissza a megtiszteltetést, a megjelölt napon tíz perccel a műsorkezdés előtt ott izzadtam én is a reflektorok fényében, hetvenhét zsűritag- társammal együtt, egy apró, ovális asztal mellett. Csak annyit tudtunk, hogy az Elégvegyes Vállalat Igazgatója feliratú, dúsan aranyozott karszékbe kell megfelelő embert választanunk a szép számú vetélkedő közül. Pontosan tizennyolc órakor a műsorvezető a kamerákba mosolyogva, bekonferálta az első versenyzőt, a «,memóriaművésztl’. Ki ezt tud, ki azt Enyhén pocakosodó, ötven év körüli legényke lépett a mikrofon elé. Zsenge kora ellenére megdöbbentő nyugodtsággal kezdte a produkciót, pedig nem kis feladatra vállalkozott. Magnetofonról lejátszottak előtte egy hosszabb részt az Elégvegyes Tröszt főigazgatójának legutóbbi beszédéből. És a versenyző rövid koncentráció után elismételte a hallottakat — hibátlanul. Ugyanúgy érvelt, ugyanúgy hangsúlyozott, ugyanannál a mondatnál háborodott fel, ugyanúgy... Szóval, ha lehet, még az eredetinél is pontosabban idézte a magas rangú vezető szavait. Döntésünk egy pillanatig sem lehetett kétséges: helyet foglalhat a székben. Igen ám, csakhogy utána egy még ügyesebb, negyven év körüli süvölvény perdült elénk. Perdült, ahogy mondom, mert ez táncos volt. És nem is akármilyen. Mindig úgy ropta, ahogy valahonnan fölülről fütyültek neki. Ha lassan, halkan gurgulá- zott a füttyszó, negédesen andalgott, ha sebesen, magasan trillázott, akkor meg úgy kapkodta lábát, mintha dinamit lenne a talpa alatt. Mélységesen egyetértettem minden zsüritársammal: övé a karosszék. Még meg sem melegedhetett talán alatta a plüss, máris át kellett adnia a következő versenyzőnek, aki bizony megszégyenítette volna a legnevesebb, cirkuszi kígyóembereket is mutatványával. Olyan fantasztikusan tudott hajlongani, mintha gumi lett volna a gerincoszlopa helyén. De nincs olyan jó, akinél még jobb ne lenne. A szolid, kis szemüveges bűvész mindannyiónkat önfeledt tapsra ragadtatott azzal, hogy pillanatok alatt vagy két tucat „ajánlólevél” feliratú borítékot rántott elő a legelképzelhetetlenebb helyekről, még a zsűri elnökének belső zsebéből is. Végezetül egy igen lámpalázas, középkorú legénykét bocsájtottak elénk. Ez azonban nem produkált semmit. Csak csendesen — elég rosszul hangsúlyozva — sorolni kezdte milyen egyetemeken szerzett diplomát eddig. Halálosan untuk mindannyian. Én még el is aludtam... — és erre aztán felébredtem. A feleségem duruzsolta a fülembe: úgy látszik fiacskám, hogy te csukott szemm l is kitűnően tudod élvezni a népi tánccsoportok vetélkedőjét. Békés Dezső rendszeresen elborította a víz. Éveken keresztül koptatták a környék lakói a hivatalok kilincsét ez ügyben, sok felszólalás is elhangzott, a helyzet azonban nem változott. A napokban köra reggel hozzáfogtak és késő estig be is fejezték a terület rendezését az utca lakói, tanácstagjuk, Nagy Zoltánná vezetésével. A vízlevezetőárkokat kiásták, az alacsonyabb részeket pedig feltöltötték. A munkából szinte az utca minden lakója kivette a részét. F. Gy. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-36. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/*. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065,.
