Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
WW. május M. péntek 3. oldal Gyorsan nőnek a rezgő- és a fehérnyárfa „utódai Kísérletek az erdősítés szolgálatában A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területekből a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság ^«•íészetei évente 5—6 ezer holdon végzik el a fásítást, telepítenek új erdőket, erdősávokat. E nagy munka révén nemcsak művelés alá kerülnek a terméketlen, buckás területek, hanem kedvezően megváltozik a vidék éghajlata, s megtörik a szél uralma is. A tapasztalatok alapján beigazolódott ugyanis, hogy az erdővel, illetve erdősávval védett szántóföldeken kisebb mértékű a csapadék elpárolgása, kevesebbet szenvednek a növények a széltől. A laza szerkezetű homoktalajok fásitásához évek óta kere sik azokat a szárazságot tűrő fajtákat, amelyek a mostoha körülmények között is gyorsan nőnek, s nagy felületű lombot nevelnek. Az Erdősítési Kutató Intézet nyolc éve létrehozott kerekegyházi gazdaságában több száz hazai és külföldi tű- és lomblevelű faféle, valamint cserje alkalmazkodó képességét figyelik a sivó-horűokháton. Közülük néhány már üzemi megfigyelésre is került. A helyi viszonyokhoz legjobban alkalmazkodik a duglászfenyő Európában meghonosodott fajtája. Az erdei és a feketefenyő is, megfelelő körülmények között, Nagyobb teljesítményű NDK traktorok 27 féle munkagép kapcsolható hozzájuk A magyar gazdaságok tíz évvel ezelőtt kezdtek megismerkedni az NDK-ban gyártott mezőgazdasági gépekkel, amelyekből eddig mintegy 30 OOO-et vásároltak. Többek között 4500 RS—09-es traktor, nagyszámú különböző munkagép, összesen 70 féle géptípus dolgozik Magyarországon. A napokban érkeztek meg az RS 09/124-es traktorok, a régebbi típus továbbfejlesztett változatának első szállítmányai. Az eddigi 18 helyett most 25 lóerős motorral rendelkező traktorok műlfödé- sévél tanfolyamokon 600 magyar traktoros ismerkedik majd meg. Ez évben 550 ilyen nagyobb teljesítményű NDK gyártmányú traktorral gyarapszik a magyar gazdaságok gépparkja. Ezekhez a traktorokhoz 27 féle munkagép kapcsolható. évente 20—60 centimétert növekszik. Bugac, Kunadacs, Kun- peszér környékén és Kiskunhalas térségében ezekből a fajtákból már fiatal erdők terebélyesednek. A lomblevelek közül az olasz és a francia nyárfák fejlődnek a leggyorsabban. Ezeket azonban mélyműveléssel kell a földben elhe’yezni, mert fejlődésük csak akkor kielégítő, ha gyökérzetük a talajvízzónába kerül. A gyorsan növő nyárfa homoktűrő fajtáit egyébként a megyében számos kísérleti telepen figyelik. A Kecskemét határában levő legnagyobbon 70 féle hazai és külföldi nyárfa alkalmazkodó képességét tanulmányozzák a kutatók. Itt évente rendszeres mérésekkel a törzs vastagsága, hosszúsága és a lombfejlődés adatainak összesítésével faegyedenként bírálják el. hogy melyek azok a fajták, amelyek a laza homokban is gyorsan fejlődnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rezgő- és a fe- hémyárfa keresztezéséből származó utódok növekedése a legszembetűnőbb. A kísérleti telepen elért eredményeket egyébként máris jól hasznosítják megyénkben az erdősítés munkájában. A legjobb MEO a munkásbecsület Huszonhatmillió forint értékű műtrágya és növényvédőszer Megyénk nagyüzemi gazdaságai április végéig az AGROKER raktáraiból négy és fél ezer vagon nitrogén, több mint 2600 vagon foszfor és félezer vagont meghaladó mennyiségű káli tartalmú műtrágyát vettek át, illetve használtak fel. Az ellátást irányító szervek egyébként — elsősorban a zöldségtermesztő gazdaságok javára — növelték a nitrogéntartalmú talajerőpótló eredetileg jóváhagyott mennyiségét, s így ebből a műtrágyából a tervezettnél összesen 340 vagonnal többet juttattak mezőgazdasági üzemeinknek. Az AGROKER jó előre gondol a szántóföldek ősszel esedékes alapműtrágyázására is, s az erre a célra szükséges talajerő- pótlókból már az év első négy hónapjában jelentős mennyiségű előszállítást bonyolított le. Az p" eleje óta folyamatosan látja el a gazdaságokat növényvédőszerrel is. A kora tavaszi növényvédelmi munkákra eddig 33 vagon kén port, hat vagon gyümölcsfaolajat, Novendából és Neopolból pedig négy-négy vagonnal használtak fel nagyüzemi gazdaságaink. A lucerna kártevői ellen használt Melipax porozószerből is 100 mázsát szállítottak rendeltetési helyére, s ennek a mennyiségnek még a hatszorosa van az AGROKER raktárában. A vetési bagolypille hernyója elleni védekezéshez szükséges Thiodanhoz elsősorban azok a gazdaságok juthatnak, amelyek szerződéses kapcsolatban állnak a vetőmagtermeltető vállalattal. A rézgálicon kívül a hasonló hatású egyéb szerekből — így a megyeszerte közkedvelt, jól bevált Zinebből — is elegendő mennyiséget tárol a vállalat. Hasonlóképpen a Wofatox- Spritzpulver iránti keresletet az azonos hatású Parathion 20. elnevezésű szer forgalomba hozatalával igyekszik megfelelően kielégíteni. A háztáji és a szórványgyümölcsösökben végrehajtandó védekezéshez többféle Parathion- tartalmú, s az eddig használtaknál kevésbé mérgező hatású készítmény — Phosphotíon, Intra- tion. stb. — került forgalomba. Zökkenőmentes a különféle gyomirtószerekkel való ellátás is. A Dikonirtból például eddig 600 mázsát kaptak a gazdaságok. Ebből a szerből, valamint a Hungazinból is elegendő mennyiséget tárolnak a vállalat raktáraiban. Az értékét tekintve, a tervezett 23 millió helyett 26 és fél millió forint értékű növényvédőszer került az év első harmadában megyénkben forgalomba. J. T. Egyelik a cukorrépát Megkezdődött a növényápolás megyénk szántóföldjein. A Kalocsai Állami Gazdaság határában a cukorrépát egyelik és sarabolják. Képünkön a növénytermesztő női brigád egyik munkacsapata látható a mezőgazdasági nagyüzem 12 holdas tábláján. Egy Kiváló dolgozó oklevéllel kitüntetett karbantartó fogalmazta meg így a véleményét: „Szerintem elsősorban az ember becsületén, szákmaszerete- tén múlik, milyen munka kerül ki a keze alól. Ezeket nem pótolhatja sem a szigorú ellenőrzés, sem az anyagi ösztönzés.” Régi, egyszerű igazság, mégis oly sokszor szem elől tévesztik egyesek. Találkoztunk már olyan vezetővel, aki kereken kijelentette: A munkás csak akkor dolgozik precízen, ha alaposan a körmére néznek. Minden más csak mellébeszélés. Általában azok vélekednek így, akik hajlamosak a könnyelmű általánosításra és egy-két kirívó eset elegendő nekik ahhoz, hogy kijelentsék: Az embereket kizárólag a pénz érdekli manapság, és a cél érdekében attól sem riadnak vissza, hogy értéktelen terméket adjanak ki a kezükből. Nem vitatjuk, hogy a minőségi ellenőrzés gyenge lábon áll egyik-másik vállalatnál. Sokszor kérdeztük már mi is. amikor otthon felfedeztük a drága pénzen vett holmi ordító hibáit: vajon miért kapta a fizetést a terméket előállító munkás és a felülbíráló MEÖ-s? Az általánosító vezetővel mégsem érthetünk egyet. Kevés kivételtől eltekintve az emberrel vele születik a szépre, a tökéletesre való törekvés és az, hogy a jól végzett munka örömet okoz számára. Társadalmunkban maradéktalanul érvényre juthatnak és tovább fejlődhetnek ezek a vonások. Nálunk semmi sem kényszeríti a dolgozót arra, hogy becstelen eszközökhöz folyamodjon a megélhetés érdekében. A munka minőségének javításáért vívott harcban csak azok érhetnek el sikert, akik az ösztönző módszerek helyes alkalmazása mellett a dolgozók becsületére, öntudatára építenek, és nem az adminisztratív intézkedéseket tartják egyedül üdvözítő módszernek. Az év elején az egyik kecskeméti üzemben ugrásszerűen megnövekedett a selejt. A párt- szervezet kezdeményezésére a vezetőség összehívta a különösen sok hibás terméket előállító üzemrész szocialista brigádjait. Tőlük kért és kapott is hathatós segítséget. A munkacsapatok vállalták, hogy mielőtt a MEO asztalára teszik, saját maguk ellenőrzik termékeik minőségét és fülön fogják a hanyagokat. Az eredmény nem maradt el: a következő hónapokban a selejtszázalék már a megengedett alatt maradt. Vajon képes lett volna-e bármiféle adminisztratív intézkedéssel elérni a szóban forgó üzem ezt a sikert? Aligha. Hiszen az ellenőrök számát sem lehet a végtelenségig növelni, és vannak olyan munkaterületek, ahol igen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen a dolgozók segítsége nélkül _ megállapítani, hogy ki a felelős a hibákért. Az imént azt mondtuk, hogy társadalmunkban maradéktalanul érvényre jut és fejlődik az emberek szépre, jóra való törekvése, becsülete van a jó munkának. Minek tulajdonítjuk tehát, hogy mégis találkozunk a hanyagság kétségtelen jeleivel? i Sokan igen gyorsan megtalálják a legkényelmesebb magyarázatot: A dolgozók egy része előtt még csak az lebeg, hogyan kereshet kis munkával is sok pénzt. Igen, ezzel is számolnunk kell akkor, amikor a minőség javításáért hadba szállunk. De nem hallgathatjuk el, hogy manapság is születnek olyan intézkedések, amelyek, jóllehet a termelés, a termelékenység fokozását célozzák, nem növelik a dolgozók munkakedvét, szakmaszeretetét. Köztudott, hogy a negyedév végi hajrák idején rohamosan növekszik a selejt. Törvényszerű ez, hiszen a — sokszor felesleges — hajsza kínos kötelességgé silányítja az alkotást. Sokat árthat egy rosszul előkészített, megalapozatlan normarendezés. a hanyagságok megtörése, akár jó emberségből, akár azzal az indokkal történik is ez, hogy: ha figyelmeztetem a munkást, búcsút mond a kapufélfának és nem találok helyette mást. Ahol a vezető szimpátiája dönti el. ki kap jutalmat, ott joggal vélekednek így a munkások: Minek erőlködjünk, hiszen úgyis csak X lehet jó fiú a főnökök szemében. Nyilvánvalóan nem sorolhatjuk fel most itt mindazokat az okokat, amelyek gátolhatják a munka minőségének javítását. De úgy hisszük, ennyi is elég annak bizonyítására, hogy a gazdasági vezetőnek, az üzemek kommunistáinak, a szakgzerve- vezeti aktivistáknak és a KISZ- fiataloknak bőven van tennivalójuk, ha valóban feladatuknak tekintik a legjobb MEO, a munkásbecsület ápolását. Békés Dezső erőlködik, beleizzad a nagy igyekezetébe, de azért csak nyomja piszkos izzadságát! A lakók meg merik a vizet. Kézről kézre adják a vödröt. De amit kimernek este, feltelik reggelre. Ezt pontosan ellenőrzik a szakemberek. Mindennap megjelennek négyen-öten, hiimmögnek, szidják az anyaföldet. Vitatkoznak, ki a hibás, kinek mit kell tennie. A vita eredménye: nem tesznek semmit és a földet okolják. A lakók pedig tovább hordják a vizet. Egészen addig, míg az egyik lakónak a következő ötlete támadt: ne hordják a vizet. Ha már van víz. akkor miért ne használhatnák ki a vízadta lehetőségeket, A fáskamrákban, a folyosókon rendezzenek be kacsafarmot. A szennyvíz hizlalja a kacsákat, s azok pedig pénzt fialnak. Megszavazták: legyen kacsafarm. Próbaként húsz kacsát levittek a régi fáskamrák helyére, a mosókonyhába, a raktárba, a szárítóhelyiségbe, hogy meggyőződjenek az eredményről. Ä kacsák szépen fejlődtek. Egy napon azonban váratlanul bizottság érkezett. írást lobogtattak. Feljelentést, hogy a bér ház alagsorában kacsatelepet létesítettek, holoi, köztudomású: a belvárosban tilos kacsát tartani. Erre paragrafus is van. Mindezt elmondták a lakóknak és nyomhat ítéletet is hirdettek. A kacsákat elkobozták ét ötezer forint büntetést róttak ki. A büntetést azóta kifizették. És most kórusbar szidják a földet. Az anyaföldet, amely ilyen nagy bajba keverte őket. Sz. J. Súlyos kihágás A ház külsőre szép volt, de süllyedt és az alagsorában mindig felgyülemlett a víz. Kivették a szintet jelző vasat, hogy ne lássák a lakók, mikor, mennyit megy lejjebb az épület. A süly- lyedés egyébként is nagyon relatív. Ez a néhány centi, igazán semmi. Legfeljebb a falak repednek meg. A házat bizottságok szemlélték és mindannyiszor megállapították: a föld az oka mindennek, az anyaföld, amely már egy három emeletes házat sem bír el. Ez baj. Mert a földet nem lehet felelősségre vonni. Még bírósági utón sem. Nem lehet odaállítani a bíróság elé és rádörögni: — ön bűnös, mert a gondjaira bízott házat csúszni engedi! Bűnös volt, mert összetörte a szennyvízcsatornát és nem szólt a tervezőknek: így nem lehet belémhelyezni ezeket a csöveket, mert ellenkező irányba áramlik a víz, mint amerre akarják. Ezért bizony szólni kellett volna a földnek. Bűnös mulasztást követett el és ráadásul összetörte az emberalkotta csöveket. Ezért a fejét kellene venni! Ha lehetne! Ha lenne rá jogszabály. De, nem lehet! Pedig ideje volna már bíróság elé állítani. Mert egyre szemtelenebb. Már odáig vetemedett, hogy nemcsak a szennyvizet nyomja be a fáskamrákba, hanem a talajvizet is. Látszik, hogy
