Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

. Mérlegen megyénk birkózésportfa számát. Ez elsősorban nem is annyira munka, mint anyagi kérdés, mert lelkes fiatal akad bőven, de birkózószőnyeg nél­kül szakosztályt alakítani hiá­bavaló fáradság lenne. Az 50— 60 ezer forintos szőnyeget pe­dig csak igen kevés sportkör tudja beszerezni. Fontos kérdés a meglevő szakosztályok fej­lesztése is. Szinte mindenütt ugyanazok a nehézségek jelent­keznek. Kevés az edzésidő, nincs megfelelő terem és az edzők egyedül a jelenlegi létszámmal sem tudnak kellően foglalkozni. Mindezen nehézségek nem­csak a megyei birkózóélet ve­zetőit, hanem a megyei TS el­nökségének tagjait is foglalkoz­tatják. Reméljük, hamarosan orvosolják is a bajokat, és ak­kor megyénk birkózósportja is­mét a régi fényében ragyog majd. Drámai küzdelem Csütörtökön NB II-s férfi ko­sárlabda bajnoki mérkőzést ját­szottak Félegyházán. Pécsi Tanárképző Főiskola— Kiskunfélegyházi Reménység 86:82 (39:48) NB XI. férfi Kiskunfélegyháza, 150 néző, v.: Velkey, Szamosi. KRVSC: Kerék (37), Szolnoky (6) — Bettiik (15), — Görög (16), Rádi dr. (8). Csere: Borda. Hatalmas iramban kezdődött a játék. A Vasutas az első fél­időben végig 10 pont körül ve­zet. A II. félidőben is folytató­Üj rendszerű versenyek a céllövó'sportban A% \IHS bajai járási küldöttértekezlete után Pénteken Baján a Fegyveres­erők Klubjában ült össze az MHS bajai járási küldöttérte­kezlete, ahol számot adtak a bajai járási elnökség nevében az elmúlt két év alatt kifejtett munkáról és egyben megszab­ták az alapszervezetek előtt ál­ló feladatokat. További utat mutatott a küldöttértekezlet a feladatok megoldásához, a fia­talok katonai elő- és utóképzé­séhez, a szervező propaganda- munka szélesítéséhez. Baja város és járásban ered­ményekben gazdagon zárultak le az alapszervek vezetőségvá­lasztó taggyűlései. Az MHS-ve- zetőségek mindenütt megerő­södtek, képeseknek látszanak az előttük álló feladatok meg­oldására! A taggyűlésen hal­latták szavukat a szövetség tag­jai és sok helyen a leányok is dott a nagy iram. A Vasutas tartotta a vezetést, de már lát­szott, hogy fáradnak a játéko­sok. A 15. percben szerezte meg először a vezetést a Pécs, 74:73 állásnál. Utána drámai küzde­lem folyt, felváltva 1 ponttal vezettek a csapatok. A hajrát a vendégek jobban bírták erő­vel és idegekkel és négy pont­tal győztek. A játékvezetők ki­tűnően bíráskodtak. Jók: Kerék, Görög, Szolnoky. A Pécs legjobb dobói: Mado- csay 37, Verbőczi 20, Zsigárdi 14. Nagy hagyományai van­nak _ Bács-Kiskun megyében a birkózásnak. Olyan neves ver­senyzők kerültek ki innen, mint Bóbis Gyula olimpiai bajnok, vagy Pintér I., Hullai, Garaczi, akik többször nyertek magyar bajnokságot, de innen jutottak az élvonalba Kerekes, Keller- man, Zsibrita és még jó néhány neves birkózó, nem is beszélve Pólyák Imre olimpiai bajnokról, aki a lajosmizsei szalmazsákon ismerkedett meg a birkózás alapjaival és indult el a világ­hírnevet jelentő olimpiai dobo­gó felé. Ennyi siker szép hagyo­mány birtokában hogyan fejlő­dik a megye birkózósportja. Er­ről adott számot a napokban a megyei TS elnöksége előtt a szövetség vezetősége. A beszá­molót Dobó Sándor elnök tar­totta. Elmondta, hogy a szövet­ség vezetése komoly gondot okoz, mert az elnökség tagjai bizony nem veszik komolyan megbízatásukat. Alig egy-kettő akad közöttük, aki kitartó, kö­vetkezetes munkát végez. A töb­biek. .. legfeljebb néha taná­csot adnak. Hogy a sok nehéz­ség ellenére mégis sikerült a legtöbb problémát megoldani, az elsősorban a kevés számú aktíva lelkes munkájának érdeme. És ami a fő, bár az egyes szakosz­tályok munkájában mutatkozott némi visszaesés, összességében mégis emelkedett a sportolók Félegyházi sporthírek Kiskunfélegyházán befejező­dött a városi sakkbajnokság. A bajnoki címet meglepetésre Hevér Miklós, a Petőfi Gimná­zium 15 éves tanulója szerezte meg 10 ponttal. A fiatal baj­nok játéka megfontolt, szükség esetén pedig bátor, kezdemé­nyező is volt és a verseny alatt a szerencse sem pártolt el tőle. A bajnokság során több érde­kes, színvonalas játszma akadt. Feltűnő volt, hogy a két I. o. versenyző, Huszár Ferenc és Farkas Károly milyen mérsé­kelten szerepelt. Kitűnő telje­sítményt nyújtott Hegedűs Gá­bor, a Fáklya versenyzője, aki csak fél ponttal maradt el az első helytől. Harmadik helyet Tóth Ákos, a Műanyaggyár versenyzője szerezte meg 9,5 ponttal. Negyedik az ugyan­csak 15 éves Berger Zoltán, ötödik Huszár Ferenc, hatodik pedig Farkas Károly lett. * A május 1-i ünnepség kere­tén belül fiú és leány ifjúsági kosárlabdatornát is rendeztek Félegyházán. Leányoknál a Közgazdasági Technikum csa­pata lett az első, a fiúk verse­nyét a Petőfi Gimnázium nyer­te a Móra Gimnázium előtt. * Kiskunmajsán az általános iskola úttörőelnöksége kézilab- da-villámtornát rendezett, me­lyen három leány és három fiúcsapat vett részt. Eredmé­nyek: Leányok: II. sz. Iskola— I. sz. Iskola 6:1, I. sz. Iskola— II. sz. Iskola B 4:2, II. sz. Is­kola A—II. sz. Iskola B 7:4. Fiúk: I. sz. Iskola—II. sz. - Is­kola 9:1, II. sz. Iskola—I. sz, Iskola B 5:5, I. sz. Iskola A— I. sz. Iskola B 20:5. * A járási asztalitenisz szövet­ség 12 csapat részvételével üze­mi asztalitenisz-csapatversenyt rendezett. Első helyet a Vasuta­sok csapata szerezte meg. 2. Műanyaggyár, 3. ITSK. Az egyé­ni versenyt Rigó Imre (Vasutas) nyerte Rádi (Szegedi Sparta­cus) és Hegedűs (Műanyaggyár) előtt. létszáma és minőségileg is előbbre jutott megyénk birkózó­sportja. A szakosztályok mun­kája nem mindenütt fejlődött egyenletesen. Ma 10 sportkör­nek van itt birkózószakosztá­lya, amelyből négy már régeb­ben is működött, míg hat szak­osztály 1960 óta alakult. Vegyük sorra őket. Legrégebbi hagyományai a Kecskeméti TE szakosztályának vannak. Mostanában nem sze­repelnek valami fényesen. Fel­nőtt versenyzőjük alig van. Az NB II-ből is kiestek, de az if­júsági csapatuk eredménye sem volt elegendő az országos baj­nokságon való induláshoz. Pe­dig nagyon sok gyerekkel fog­lalkoznak. A bajok forrása in­kább a vezetők közötti meg nem értés és a KTE sportkör elnök­ségének teljes közömbösségében lelhető fel. Hírnevükhöz méltóan szere­peltek a Félegyházi Vasas bir­kózói. Jók a csapateredményeik és évről évre több kiugró tehet­ségű birkózót nevelnek, A má­sik régi szakosztályban a Ka­locsai Kinizsiben is visszaesés mutatkozik, főleg amióta a Hon­védnél is működik birkózószak­osztály. Kár, hogy a Kinizsi ve­zetői a hibák leküzdése helyett a Honvéd szakosztályát próbál­ják okolni, bár kétségtelen, hogy a Honvéd edzője is „ludas” a nézeteltérésekben. A nemrég alakult Kalocsai Honvéd igen jó erőt képvisel. Mindkét kalocsai sportkör el­hanyagolja azonban az utánpót­lás nevelését és ez nem vezethet jóra. Az új szakosztályok közül a Tiszakécskei Tsz. sportkör ért el legjobb eredményeket, de több kitűnő versenyzőt nevel a kis­kőrösi, bajai és kunszetmiklósi szakosztály is. Ez utóbbi alig kétéves múltra tekint vissza és máris szép fejlődést mutatott fel. A megyei birkózószövetség a kevés számú társadalmi mun­kásával is komoly célokat tű­zött maga elé. Tovább szeret­nék növelni a szakosztályok A Megyei sportlövő Szakszövetség május 30-án Kecskeméten rendezi meg a megyei tízek céllövő verse­nyét. A versenyben minden fegy­verrel és versenyszámban a megye tíz legjobb sportlövője küzd a győ­zelemért. Cél a minőségi céllövő­sport fejlesztése. Ez az első eset, hogy a színvonal emelésére a szak- szövetség Ilyen irányú megmozdu­lásokat is tesz. — A versenyzők ré­széről igen nagy az érdeklődés, de csak azok indulhatnak, akik leg­alább május 20-ig a II. o. szintet elérik. A sportlövő szakszövetség a me­gyei céllövő bajnokságot június hő 12-én és 13-án rendezi ugyancsak Kecskeméten, mely szintén új mó­don történik. Itt is csak azok a versenyzők indulhatnak, akik a já­rási bajnokságon legalább a II. o. szintet elérték. A csapatversenyben pedig csak az az egyesület, ame­lyik a járási bajnokságon csapat­átlagban a II. o. eredményt ért el. Emeli a bajnokság értékét, hogy a gyorstüzelő pisztolyosok is rajt­hoz állnak. elmondták véleményüket. Buja városban és járásában az el­múlt két év alatt igen ered­ményesen dolgoztak az MHS alapszervezetei. A jó munka nyomán megnőtt a tömegbe­folyásunk, és ezáltal óriásit emelkedett a Magyar Honvé; delmi Sportszövetség tekinté­lye. A lelkes munkánknak meg lett az eredménye. Büszkén je­lentjük, hogy a megyénkben a bajai járás honvédelmi mun­káját értékelte a legjobbnak, a legeredményesebbnek a megyei elnökség és ezért részükre az MHS „Kiváló munkáért” ván­dorzászlót és oklevelet adomá­nyozta. A küldöttértekezleten öröm­mel számolhatott be a járási elnökség az eddig végzett mun­kákról és arról, hogy a további feladatokat úgy akarja megol­dani, hogy ezután is Baján ma­radjon a megyei elnökségünk vándorzászlaja. A küldöttértekezlet alkalmá­val köszöntjük mindazokat a vezetőket, társadalmi aktívá­kat, akik fáradságot nem is­merve igyekeztek, hogy a fia­talokat a hazaszeretetre nevel­jék. Megismertessék okét a fej­lett haditechnikával, hogy be­vonulásuk előtt így felkészítve lépjenek be az élet legnagyobb iskolájába. Mindezt a tudástaz MHS-en belül a különböző sport- és szakágakban játszva elsajátítják a fiatalok. Nincs nagyobb tisztesség és öröm, mint a fiatalokat bátor­ságra, állhatatosságra, hazasze­retetre, pártunk és népünk iránti hűségre nevelni. Ennek jegyében ülésezett az MHS bajai járási küldöttértekezlete. Pechtler Ferenc Középiskolás kézilabda-döntő Kiskunhalason Színvonalas sporteseménynek lehettek tanúi pénteken egész napon keresztül a kézilabda­sport rajongói Kiskunhalason. A Szilády Áron Gimnázium re­mek pályáján rendezték meg Bács-Kiskun megye 1965. évi középiskolás férfi és női kézi­labda-bajnokságának a döntőit. A négyes döntők résztvevői — férfiak: Kecskeméti Bányai Gimnázium, Kecskeméti Piaris­ta Gimnázium, Bajai ITSK és a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium. Nők: Kecskeméti Katona Gimnázium, Kiskőrösi Petőfi Gimnázium, Kiskunmaj- sai Dózsa Gimnázium és a Kis­kunhalasi Szilády Áron Gimná­zium. A pályára felvonuló csapato­kat Asztalos András, a véndó látó gimnázium igazgatója és Mészáros Tibor megyei szakfel­ügyelő köszöntötte. Végeredményben mindké csoportban megérdemelt halasi győzelem született. A Szilád” Áron Gimnázium férfi és nő együttese veretlenül szerzet bajnokságot. A döntő eredmé­nye: férfiak: 1. Szilády Gimná­zium 5, 2. Bányai Gimnázium 4, 3. Bajai ITSK 3, 4. K. Piár. — Nők: 1. Szilády Gimnázium KiskŐ- ös 4. ■>. Kiskunmaj- '!• K. KM oh-, f niázium. Szalui László Erkölcsi Zsebrenc aránylag kis község. Van kocs­mája, vegyeskereske­dése, autóbuszmegálló­ja, külön postája és — futballcsapata. Tizen­két lelkes sportoló. A tizenegy játékos és a tizenkettedik az egy személyben intéző — edző — elnök — gond­nok — gyúró „fömufti”. Ő volt a leglelkesebb valamennyi között. Ha hiányzott valaki a csa­patból — tartalék hí­ján — ő állt be helyet­te. És ő követelte a leghangosabban, hogy építtessen végre a ta­nács futballpályát le­látóval, öltözővel, kivi­lágítással. Egy indula­tos kijelentése szálló­igévé is vc.lt: „A liba­legelőn nem lehet be­kerülni a megyei I. osztályba!” A tanácsülés végez­tével — ahol pályaépí­tés elkészítése volt az egyetlen napirendi pont — a tanácselnök meginvitálta otthoná­ba az intéző — edző — elnök — gondnok — gyúrót. — Látod komám, hogy a KÖFA nem bír­ja el. De van egy javas­latom. Forduljatok a lakossághoz. A munká­sokhoz, az úttörőkhöz, az egyházközséghez és a KISZ-istákhoz. Majd ők segítenek. Társadalmi munkában megcsinálhatjátok. Zsebrencén mint a futótűz, úgy terjedt el a hír, hogy focipályát építenek. Egymás sar­kát taposták az embe­rek, hogy jelentkezze­nek az intézőnél: „Kedves komám, írj csak fel a listára, ott leszek én, ha kell a le­gény a gátra ... Csakhogy ... No, igen! Az a bizonyos — csakhogy! Az emberek vállal­ták a munkát. De — mint az egyik mondta —, ne Zsibóki mellett épüljön a pálya, ha­nem a Gerendásban. A másik kötötte az ebet a karóhoz, hogy a fut­ballpályát a Nagyszé­násra építsék. Külön­ben el se jön. Még meccsre se. Szegény edzőnek bi­zony főtt a feje. Szám­talan vélemény, elkép­zelés, elgondolás. Nem beszélve Szűcsi nyilat­kozatáról. Azt mondta Szűcsi, hogyha nem a templomkert mögé épí­tik a pályát, közvetle­nül a háza szomszéd­ságába, akkor nem ját­szik többé a csapat­ban. Már pedig Szűcsi, az aranylábú összekö­tő nagy kincse az együttesnek, a szom­szédos Maszatosi Tor­na Klub már felaján­lott neki kétszáz négy­szögöl háztájit, ha át­megy hozzájuk. Az elnök egyszerűen nem tudott eligazodni a sok vélemény között. S a helyzetet még csak nehezítette, hogy neki is volt elképzelése a pálya elhelyezéséről. — Ide építjük a pá­lyát a főtérre ... — je­lentette ki határozot­tan az egyik csapatér­tekezleten. S másnap megkezd­ték a munkát. De csak tizenegyen dolgoztak. Hiányzott a sértődött Szűcsi. És nem jöttek el a lelkes sportbará­tok sem, akik pedig az egykori tanácsülés után oly nagy hévvel jelentkeztek társadal­mi munkára. „Inkább ne is legyen pálya ha az ő elképzelésüket fi­gyelmen kívül hagy­ják” — volt a véle­mény. Még a kölyökcsa­pat centercsatára sem jött dolgozni —, nem engedte a papája, a tanácselnök. A tizenegy szorgos ember feltúrta a főte­ret. De egy nap vala­min összevesztek, és félbeszakadt az építke­zés. Hónapokig állt fel­túrva a zsebrenci köz­ségközpont. Addig, míg a járástól egy funkcio­nárius arra nem vető­dött. (Elromlott a ko­csija.) — Mi ez a szörnyű­ség? — kérdezte a ta­nácselnöktől. S az elmondta. Zsebrencen végül is csak lett futballpálya^ úgy, hogy a tanácsülés háromszázezer forintot szavazott meg az épít­kezésre. Két év alatt el is készült — de azó­ta nincs aki használ­ja. A csapat ugyanis széthullott —,' a gond­nokot az ülésen erköl­csi halottnak nyílvání­tották, hiszen miatta érté szó a községet. Miatta bírálták meg a tanácselnököt. A gyúró azóta át­szerződött a Maszatosi TK-hoz. És mikor vé­letlenül Zsebrencre vi­szi a dolga, elmélázva szemlélgeti a pályát —, ahol libák legelnek, pi­pik túrják a homokot s néha egy-egy 7 ' koca is arra v~'ő k. u: í

Next

/
Oldalképek
Tartalom