Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

Június I-tői újból megindul az idegenforgalom Magyarország és Csehszlovákia között

Ez év februárjában a MÁV és az IBUSZ közös közleményben tájékoztatta a lakosságot arról, hogy száj- és körömfájás miatt átmeneti időre korlátozták az utasforgalmat Magyar- ország és Csehszlovákia között.

A korlátozást Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye kivételével feloldották. 1965. június 1-től kezdve tehát a magyar és csehszlovák állampolgárok — mint megelőzően — betétlappal és vízum nélkül utazhatnak.

A földszintes, családiház-sze- rű kis épület úgy bújik meg a

Il-e* számú bajai szociális otthon udvarában, mint kisunoka a nagymama mellett. Rendel te- tése is bizonyos mértékig rokon a főintézménnyel, mégpedig abban, hogy idős emberek otthona ez is. Csakhogy nem az egyedüli. — „Lakói” mintegy öt vénén délelőtt kilenc-tíz óra között érkeznek a város különböző részéből s délután három óra körül szedelőzködnek, indulnak haza — meséli az épülethez kalauzolva Bükki Józsefné, a szociális otthon igazgatónője.

Tágas folyosóra nyílik az ajtó. A nagy ablakok teli virággal, az öregek fiatal gondozónője pedig már éppen a követ mossa. Az első szobában, a klubteremben kényelmes fotelszékek, tiszta terítővei letakart négyszögletes asztalok sorakoznak.

— Csak nem mentek már el a napközisek? — kérdem a gondozónőt, aki máris vezet a másik helyiségbe, az ebédlőbe. A fehér asztal mellett még mindenki a szokott helyén ül, ahol ebédjét elfogyasztotta.

— Ízlett? — kérdezem rögtön a bemutatkozás után.

— Finom volt, pörköltet is kaptunk — hangzik egyszerre többfelől is a válasz.

Nagyon otthonos a hangulat — mint egy nagy családban. Kérdezni sem kell szinte, hogy ki, mivel tölti legszívesebben

Borhamisítók

Bács-Kiskun megyében az elmúlt évben kiemelkedően jó szőlőtermést takarítottak be az l állami gazdaságok, termelőszö-/ vetkezetek és az egyéni szőlősgazdák. A borból származó jóvedelem tehát beváltotta, sót néhány helyen túl is haladta iá hozzáfűzött számításokat. Néhány kapzsi szőlősgazda azonban nem elégedett meg a becsületes, és nem is kevés jövedelemmel, s megpróbálkozott egy rókáról két bőrt lehúzni, több bort eladni, mint ameny- nyit megtermelt.

A zsírosabb üzlet, a nagyobb jövedelem reményében

igyekezett olyan módszerek alkalmazásával növelni borkészletét, amelyet szigorúan tilt a bortörvény. A bort idegen anyag hozzáadásával próbálták feljavítani, a vízzel pedig mennyiségét gyarapítani. Az ital ezeknél a gazdáknál egyébként gyorsan fogyott, hiszen az esküvő, a vendégeskedés, a pénzért való kimérés nemegyszer hektoliterekkel csökkentette a hordók tartalmát. Igen ám, de az állami pincegaz d as ággal kötött szerződést is teljesíteni kell. Ilyenkor a 11 fokos bor, tízre, kilencre változott, mert az adómentesen elfogyasztott eladott bort már kútvíz helyettesítette. S a vizet eladni a legjobb üzlet!

Szánk községben az olajkutak fúrásánál dolgozó munkások száma nagy lehetőséget teremtett a zugbormérésre. A tíz-tizenöt forintos termelői bor rövid idő alatt ezerliterszámra fogyott el. Zelei Ferencnek is jócskán hiányzott a szerződésre termelt borából, s ezért 2762 liter vizezett „nedűt” szállított a pincészetbe. Az Országos Borminősítő Intézet megállapította: Zelei Ferenc tilosán kezelt italt akart értékesíteni. A bor adója minőségrontás esetében literen ként húsz forint, tehát Zelei Ferenc 55 240 forintnyi adóval tartozik. A nagy mennyiségű bor hamisítása egyben társadalmi tulajdon elleni csalás kísérlete is, valószínű tehát, hogy Zelei Ferencet nem az adó kifizetésére kötelezik, hanem borát elkobozzák, s büntető eljárást indítana}? ellene- íte Zelei F-&;

renc nem önt vizet a borhoz, hozzávetőlegesen 16 000 forintot kapott volna a pincegazdaságtól, de így...

S nemcsak Zelei Ferenc látott pénzszerzési lehetőséget az olajbányászok borral való kiszolgálásában. Bizonyíték erre Rigó Ferenc esete is, aki 1023 liter bort vizezett fel. Rigó Ferencnek sikerült kiszednie az olajbányászok zsebéből a pénzt, de a pincészetben már nem sikerült eladnia a kútvizet.

A szanki esetek önmagukban is elég tanulsággal szolgálnak arra, milyen

fondorlatokkal próbálják egyesek megtölteni pénztárcájukat.

idejét, hiszen özv. Kollár Bélá- né még beszélgetés közben sem hagyja abba a kézimunkázd:,t, színes buzsáki párna mintái virulnak ki az öltések nyomán. Egy másik nénike szorgalmasan silabizálja a Szabad Föld-et, egy harmadik vaskos regénybe mélyed.

— Ki lehet a „korelnök”? Szenvedélyes kártyapartnereken áll meg Bükkiné tekintete. Bemutatják. A 85 éves Vojka Józsi bácsi, aki idős élete párjával jár a napközibe, amely a társadalmi összefogás jóvoltából két éve működik itt Baján. Azóta a bajai mintára hat másik napközit szerveztek a megyében, zömmel a bajai járásban, s két újabb megnyitását tervezik az idei évre. Hiszen vita akörül már nincs, hogy ez a forma kiváló lehetőséget teremt arra a gondoskodásra, amely társadalmunk munkában megfáradt, idős tagjait megilleti. Közülük is különösképpen azokat, akik magukra maradtak, egyedül viselik létfenntartásuknak nem annyira anyagi, mint fizikai gondját. Kis otthonuk takarítását, a bevásárlást, főzést... *

Számukra nagy könnyebség — mint ahogy el is mondták, — hogy a napköziben ízletes ebéd várja őket, megnyugvás, hogy társakra találnak, akikkel kulturált környezetben kedvükre elbeszélgethetnek ... Télen fűtött helyiségek várják őket, nyáron pihentető virágos udvar kerti székekkel, napernyőkkel. Az étkezésért jövedelmüktől függően fizetnek. Azaz a négyszáz forinton aluli nyugdíjjal rendelkezők térítés nélkül kapnak ebédet, a 400—600 forintos jövedelemmel rendelkezők a napi étkezési díj 50 százalékát 2,25 forintot — fizetik, s csak azok a teljes összeget, akiknek a 600

forintot meghaladja a nyugdíja. A gondoskodás e módja a társadalom számára sem jelent nagy anyagi terhet, hiszen egy húsz személyes napközi évi fenntartási költsége mindössze 80 ezer forint, míg 25 idős ember szociális otthonban való ellátása 400 ezer forintba kerül évente. S azok, akik ma napközibe járnak, a fent említett seAkadnak azonban nagyobb „borászok” is. Torma Béla, Kelebia, Deák Ferenc utca 55, és testvére Torma Ferenc kiskunhalasi lakosok egy helyen tartották borukat. A bor a szüret óta különböző csatornákon — jó pénzért elfolyt, s egyre vészterhesebben közeledett a szerződött bor leadásának ideje. Torma Béla az 5447 liter borhoz 1300 liter vizet, míg testvére, Torma Ferenc az 5446 liter borhoz szintén 1300 liter vizet öntött, s ezzel a borral állítottak be a pincészethez.

A két testvér „turpisságát” természetesen felfedezték. A minőségrontásból származó adó ösz- szege a két borhamisítvénynál összesen 269 860 forint lenne. A bort azonban elkobozzák és két Torma-testvér társadalmi tulajdon elleni csalás kísérletéért felel majd a bíróság előtt. A hamisítóknak nem volt elég a 82 ezer forint, amelyet a bor- pince kifizetett volna a jó minőségű borért.

Többet akartak, igaz kissé elszámították magukat.

Régi szólás-mondás, hogy „a szőlőből is lehet bort készíteni, de a törvény értelmében csakis szőlőből készült bort lehet forgalomba hozni. A borhamisítókat, a minőség kártevőit a fogyasztók és a népgazdaság érdekében éppen ezért szigorúan megbüntetik.

Gémes Gábor

A legidősebb napközis: a 85 éves Vojka Józsi bácsi.

A legszorgalmasabb kézimunkázó: özv. Kollár Béláné, szintén túl van már a hetvenen.

gítség nélkül előbb-utóbb a szociális otthoni elhelyezésre szorulnának.

•

Tehát a forma kitűnő, a napközis hálózat további szélesítésre érdemes. S a tartalom? Bizony ehhez még elkelne néhány ötlet, némi kis segítség is. A bajai otthonban például nem láttam rádiót, újságot is csak egy nénike kezében. Tévedés ne essék: nem panaszkodtak, nem hiányoltak semmit — hiszen már az otthont is kedves ajándéknak tekintik, mely megszínesíti, könnyebbé teszi életüket De nekem az volt az érzésem hogy kicsit kénytelenek bezárkózni saját gondjaikba, örömeikbe — ha az ország-világ hírei, az élet lüktetése a rádió, az újságok s gyakoribb látoga tők, vendégek közvetítésével nem jut el hozzájuk.

Sokféle érdeklődési körű idős ember van egy ilyen napközi ben. Nyugdíjas pedagógus éppúgy, mint munkás, paraszt. Akiket — ezt sohasem feledjük — nem szellemi igényeik csökkenése, hanem munkában eltöltött éveik alapján nyugdíjaztak S a napközi kiváló keretet nyújthatna ahhoz, hogy érdeklődésüket a város, a társadalom élete iránt ébren tartsuk, s azzal, hogy időnként tájékoztatjuk őket — életük munkáját is elismerjük.

E. É.

Ebéd utáni tereiére «» íehér asztal mellett.

ÖREGEK a napköziben

X TANÁCSELNÖK LÁTOGATÓBAN. Igen hasznos, érdekes összejövetelt rendeztek a napokban a mélykúti csapat úttörőotthonában. A csapatgyűlésre ellátogatott a községi tanács vb elnöke, Vezdán József elvtárs, s az összegyűlt pajtásoknak beszámolt a község jövőbeli fejlesztéséről (Riporter őrs.)

*

— VÁNDORZÁSZLÖ. A Nemzetközi Gyermeknap ünnepség- sorozatának fénypontja lesz Tompán a vörös vándorzászló átadása, amit a megyei pártbizottság ajánlott fel a legeredményesebben dolgozó úttörőcsapat számára. Az egész napos programot sport- és kultúrműsor tölti ki. (Sulyok József.)

*

0 ÜTTÖRÖPROGRAM. A

kecskeméti Szalvai Mihály Üt- törőházban a vakáció ideje alatt is rendeztek összejöveteleket. Június 1-én „Mint a mókus fenn a fán ...” címmel dalvetélkedőt tartanak a táborba induló pajtások részére, június 3-án a megyeszékhelyi úttörők itt találkoznak a VIT küldöttekkel, június 4-én tartják az irodalmi és művészeti szakkörök találkozóját, június 8-án a nyolcadikos őrsök részére akadályversenyt rendeznek, június 11-én pedig Törökfáiba kirándulnak a fiatalok. Június 11-én, délután 3 órakor, a Filmbarátok klubja rendezésében Görögországról amit filmvetítés követ. Június hangzik el ismertető előadáSj 25-én „Barangolás a kék jelzésben'’ címmel turisták részére tartanak ismertetőt.

*

— ŰTTÖRÖAV ATÄS. Ma délután öt órakor rendezik meg Kerekegyházán a hagyományos úttörőavatást. A 3586. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat zászlaja előtt több mint ötven úttörő és kisdobos teszi Ie az esküt.

*

X GYERMEKSZlNHÁZ. Ma délelőtt, a kecskeméti gyermekszínházban tartják meg a megyei bábegyüttesek fesztiválját. Csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel az óvodások részére rendeznek bábelőadást, ahol bemutatják a Nyulacska házikója és a Szurtoshátú szalmaboci című darabot.

. •

— Örsi vetélkedőt rendezted az öregcsertői 1460. számú Petőfi Sándor úttörőcsapatnál. A vetélkedő során az első helyre a Matróz-őrs színjátszó csoportja került. A pajtásokat oklevéllel jutalmazták. (Kovács Zsófia)

*

= Nap nap után vaskos kül- ' Tlemények érkeznek a szalk- szentmártoni úttörők részére külföldi tesvér-úttörőcsapatok- tól. A pajtások közül ugyanis sokan tartanak kapcsolatot szovjet, csehszlovák és német úttörőkkel. Rózsa Erzsi, Mihók Feri, Kerner Erzsi meg a többiek, büszkén mutatják a szovjet pioníroktól kapott könyvet, nyakkendőket, jelyényeket, s egyéb ajándékokat, ök viszonzásul, maguk készítette dísztárgyakat, fényképfelvételeket küldtek a Szovjetunióba.

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztői dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-36. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskeméti Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetés: dl: i hónapra 13 forint.

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85. Indexj 25 065,