Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

A felelősség Világ proletárja!, egyesüljétek? A MA&YAR SZOCIALISTA MUWKÄSPÄRX BÄCS-KISKV/1M MEGYEI LÁPJA XX. ÉVFOLYAM. 104. SZÄM Ara 60 fillér 1965. MÁJUS 5, SZERDA A vállalati gazdálkodásról, . a cigánylakosság helyzetéről ZZu'X* f Egyik nagyüzemünk párt- bizottságának munkáját tár­gyalta nemrég a felettes párt­szerv végrehajtó bizottsága. A hasznos tanácskozáson sok mindenről szó esett, ami előbbre lendítheti a terme­lést és segíthet az akadályo­zó tényezők — főként a szub­jektív, embereken múló gátló körülmények — elhárításá­ban. A gyári pártbizottság titkára — tapasztalt régi ve­zető, aki jól ismeri az objek­tív, tőlük független nehézsé­geket és sokat küzd azok el­hárításáért is — egy érdekes példát mondott el, amely azt bizonyítja, hogy sok még a „belső tartalék” az emberi helytállásban, felelősségválla­lásban. Azaz — igen gyakran az jelenti a féket egy-egy utasítás helyes végrehajtásá­nál, hogy aki ezért közvet­lenül is felelős, szeretné „fel­felé” hárítani ezt a terhet. — Egy kényesebb terme­lési utasítás közléséről lett volna szó, amit a művezetők­nek, részlegvezetőknek kel­lett végrehajtaniuk. Ketten közülük, talán népszerűségü­ket féltve, ezt úgy akarták megoldani, hogy bejöttek hoz­zám és arra kapacitáltak, ér­tessem meg a tennivalókat részlegük dolgozóival én, mint a pártbizottság titkára. Ez ugyanis, szerintük az én fel­adatom. Ök csak a gazdasági dolgok megoldásáért felelnek, a termelési agitáció már nem az ő reszortjuk. Talán mon­danom sem kell, hogy nem vállaltam a „helyettesítést”, habár lehet, hogy jobban jár­tunk volna. Másnap ugyanis kiderült, hogy így adták to­vább az utasítást: „Mi ezzel ugyan nem értünk egyet, de ez a gyárvezetőség paran­csa ...” Ilyen és ehhez ha­sonló felelősségáthárítás, saj­nos, még elég gyakori je­lenség, s nagyon megnehezíti a gazdasági vezetők dolgát... — panaszolta az üzemi párt- bizottság titkára, mintegy bi­zonyítva, hogy a termelési le­maradás okai között bizony még jócskán megtalálhatók náluk a „szubjektív” ténye­zők is. Részt vettem a közeli na­pokban egy mezőgazdasági jellegű értekezleten is, ahol a megyei felsőbb szerv kép­viselője szinte „kibeszélte a tüdejét”, hogy meggyőzze az egyik gazdaságilag igen el­maradott termelőszövetkezet tagságát a kivezető út helyes­ségéről, a megerősítés módo­zatairól. összecsaptak itt a tagság részéről személyi ér­dekek és a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás, az elmaradottság ismérvei is. Gyakran hangzott el azonban részükről a felettes járási szervek bírálata is, akik — úgymond — meglehetősen magukra hagyták őket gond­Miközben a kiskunfélegyházi szövetkezetek földjein egyre se­rényebb a munka — a város peremén működő gépállomás dolgozói szorgalmasan folytatják a gépek javítását. jaikban. Azt vártam, hogy a jelenlevő járási vezetők vala­melyike majd felszólal. Rész­ben, hogy segítsen a tsz ügyei­vel már hetek óta vesződő megyei vezetőnek a meggyőző érvek felsorakoztatásában — hiszen nekik, elvileg, jobban kellene ismerniük az ottani problémákat —, másrészt, hogy önkritikusan szóvá te­gyék, amit addig elmulasz­tottak, s főként, amit ezután tenni akarnak a szövetkezet gazdálkodásának megjavítá­sára. Ez a felszólalás azon­ban — nem tudni mi okból — elmaradt. A felelősségtel­jes kiállás pedig, véleményem szerint, feltétlenül hasznos lett volna. A megyei tanács legutóbbi ülésén számos érdekes és megszívlelendő felszólalás hangzott el a tanácstagok ré­széről. Többen is említették közülük a fiatal szakemberek alkalmazásának, kinevelésé­nek visszásságait. A tsz-ek- ben heverő és ösztöndíjakra szánt, de fel nem használt összegeket, a már végzett fia­talokkal való „labdázást”, azt a hajmeresztő példát, amikor a bajai járás egyik tsz-e „nem fogadta”, vagyis nem alkalmazta saját ösztöndíja­sát, hanem másutt kellett annak elhelyezkednie. Felhá­borító felelőtlenség ez a szö­vetkezet vezetősége részéről saját — lassan már kiöregedő — tagságával szemben, s bi­zony megérdemelnék az ilyen, látszólag „takarékos”, de valójában nagyon is pa­zarló és rövidlátó vezetők, hogy a közgyűlés — ha ugyan ott is nem a maradiság kap­na hangot —, vonja őket fe­lelősségre. Néhány jellemző esete ez csupán a felelősség nem kie­légítő voltának, vagy teljes hiányának, de úgy gondolom, példákért, bárhol éljünk is a megyében, felesleges a „szom­szédba menni”. Akad még ehhez hasonló a legkülönbö­zőbb munkaterületeken. S anélkül, hogy most hosszan boncolgatnánk indítékait, ér­demes elgondolkozni rajtuk. Azon, hogy mennyivel előbb járhatnánk sikerekben, ered­ményekben és közéletünk még fellelhető kisebb-nagyobb visz- szásságainak leküzdésében is, ha ki-ki vállalná munkájának „kockázatát”, s a maradiság, a téves nézetek elleni harcot is. Ha kell, saját népszerűsé­gét is veszélyeztetve. Hiszen a későbbiek során az ilyen fele­lősségvállalás, a jövőt is, és nem csak a pillanatnyi érdeke­ket néző tettre készség hozza meg az igazi népszerűség aranyfedezetét, a bizalmat, amely többet ér az alkalmi meghúzódás, a pillanatnyi ér­dekek keresésének kényelmes E munka ütemének gyorsítá­sát, s a teljesítmény minőségé­nek javulását nagymértékben segíti az erőgépek szalagrend­szerű ..orvoslása”. Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A tanácskozáson négy napirendi pont szerepelt. Első­ként dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára ismertette azokat a bejelentéseket, ame­lyekkel az elmúlt ülés óta fog­lalkozott a végrehajtó bizottság. Ezt követően került sor a ta­nácsi vállalatok elmúlt évi gaz­dálkodásáról szóló mérlegbeszá­moló ismertetésére. A beszámo­ló, amelyet Borbély Lajos, a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője terjesztett elő, részletesen taglalta a tanácsok irányítása, felügyelete alá tar­tozó vállalatok elmúlt évi pénz­ügyi és gazdasági tevékenységét. A végrehajtó bizottság ülésé­nek további részében dr. Bo­Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa, mint már je­lentettük, hétfőn este meg­kezdte a Szovjetunió panaszá­nak vitáját az Egyesült Álla­mok dominikai agressziójáról. A tanács hozzájárult ahhoz, hogy Kuba képviselője is részt vegyen a vitában. A vita első napján Fedorenko szovjet kül­dött szólalt fel elsőnek. Rámu­tatott arra, hogy az Egyesült Államok nyílt agressziót köve­tett el egy kis ország ellen, cél­ja, hogy idegen állam katonai ere­jével fojtsák el a domini­kai nép függetlenségre irá­nyuló törekvését, biztosítsák az Egyesült Államok számára megfelelő „rend” fenn­tartását, s ez az agresszió nem csupán az ENSZ alapokmányá­nak, hanem az Amerikai Álla­mok Szervezete alapokmányá­nak is legsúlyosabb megsértését jelenti. A szovjet küldött idé­zett az amerikai külügyminisz­térium egyik kiadványából, amely szerint az USA 1812 és 1932 között 85 ízben hajtott végre fegyveres intervenciót dóczky László, az államigazga­tási és jogi állandó bizottság el­nöke jelentést terjesztett elő a tanácsok által megalakulásuk­tól 1964. december 31-ig alko­tott tanácsrendeletek hatályos­ságának és gyakorlati alkalma­zásának megvizsgálásáról. A jelentésből kitűnt, hogy az el­múlt 11 esztendő alatt — 1954— 1964-ben — a megye tanácsai összesen 353“ tanácsrendeletet alkottak. Végezetül megyénk cigány­lakosságának jelenlegi helyzeté­ről tárgyalt a végrehajtó bizott­ság. Az erről szóló jelentést Ká- dasi László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője ismertette. Kifejtette, hogy a cigánylakosság helyzetét javíta­ni célzó párt- és tanácsi hatá­rozatok nyomán jelentős előre­más népek ellen. S az utóbbi időben ismét fokozta ilyen irá­nyú tevékenységét. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács nem marad­hat közömbös egy szuverén ál­lam belügyeibe történő fegyve­res beavatkozás tényével szem­ben, amely a nemzetközi béke és biztonság szempontjából igen komoly következmények­kel járhat. A Biztonsági Tanácsnak kö­vetelnie kell, hogy az Egye­sült Államok haladéktala­nul vonja ki erőit a Domi­nikai Köztársaság területé­ről — mondotta Fedorenko. Ezután Stevenson amerikai küldött szó­A Szovjetunió Legfelső Taná­csa két házának elnökei levél­ben válaszoltak arra a felhívás­ra, amelyet a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nemzetgyű­lépés történt a foirlalkoztatott- ságuk, lakás- és kulturális hely­zetük alakulásában egyaránt. A cigányság érdekében kifejtett munka elismeréseként a végre­hajtó bizottság dicséretben ré­szesítette Kecskemét és Kiskun­félegyháza városok vb elnökeit a lakás biztosításért, a Kiskun- majsa Községi Tanács V. B. el­nökét és a cigányosztályok pe­dagógusait az eredményes szer­vező és fáradságos iskolai mun­kájukért, Kiskunhalas város népművelési felügyelőjét és a Gőzön István Művelődési Ház munkatársait a cigánylakosság körében kifejtett eredményes népművelő tevékenységért. Emellett a végrehajtó bizottság több határozatot hozott a ci­gánylakosság helyzetének továb­bi javítására. Iáit fel, aki heves kirohanáso­kat intézett a Szovjetunió ellen, ismételgette a korábbi hivata­los amerikai magyarázatokat az Egyesült Államok dominikai akcióját illetően az ott tartóz­kodó amerikai állampolgárok megvédéséről, s kommunisták csoportjának szerepéről. — Az amerikai fődelegátiis hamis ér­velésével szállt vitába Fernando Alvarez Tabio kubai küldött, aki hangoztatta, hogy az Egyesült Államok olyan mozgalom ellen küldi had­erőit, amelynek célja az or­szág alkotmányának helyre­állítása. A Biztonsági Tanács kedden este folytatta ülését. lése intézett a különböző orszá­gok parlamentjeihez. A levél kifejti, hogy a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa teljes mértékben támogatja a vietna­mi békés rendezés érdekében a felhívásban foglalt javaslatokat és felszólítja a többi ország parlamentjeit, hogy szintén tá­mogassák a felhívásban foglal­takat. A válasz egyúttal hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Államok­nak be kell szüntetnie hadmű­veleteit és mindennemű me­rényletét a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Ha az Egyesült Államok ag­ressziója a VDK ellen fokozód­ni fog, a szovjet kormány szük­ség esetén, a VDK kormányá­nak felhívására megengedi, hogy Vietnamba utazzanak azok a szovjet állampolgárok, akik har­colni kívánnak a vietnami nép igazságos ügyéért, a VDK szo­cialista vívmányainak fenntar­tásáért — mondja befejezésül a levél. 'MTIj Fábián József, a rnunkagépjaviíás részlegének vezetője Kiss Lajos szerelővel közösen a kukorica földbe juttatására alkalmassá átsze- Papp István, a javító részleg vezetője és Varga Gábor szerelő relt a félegyházi Lenin Tsz gabonavetőgépét. rendbehozza egy UE—28-as traktor sebességváltóját. öröménél. F. Tóth Pál fiz agressziéaak véget kell vetni! Heves amerikai kirohanás a BT dominikai vitáján Áz Egyesült Államok feleleveníti az intervenciós politikát R Szovjetunió Legfelső Tanácsának válasza a VÖK nemzetgyűlésének feSEiivására A gépek „orvosai”

Next

/
Oldalképek
Tartalom