Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

2. oldal 1965. május 20, csütörtök Újabb amerikai erőfeszítések Oéikelet-Ázslában A Biztonsági Tanács szenegáli vitája Égnek a felrobbantott líbiai olajkutak A DÉL-VIETN AMBAN állomásozó amerikai had­erők parancsnokságának szóvivője szerint újabb nagyméretű légitámadásra került sor a hét kö­zepén Vietnam térségében. A VDK több helysé­gét érték súlyos károk és hír érkezett arról is, hogy nagy erejű rakétatámadást intéztek a de­markációs vonaltól északra fekvő területek el­len. Huszonnégy órán belül ez volt a második amerikai légitámadás. Vietnamban egyébként hangoztatják, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok folytatri kívánja a VDK területének bom­bázását. A Fehér Ház nyilvánosságra hozta an­nak az emlékiratnak a szövegét, melyet McNa­mara hadügyminiszter juttatott el Johnson mi­niszterelnökhöz. Ebből kiderül, hogy Amerika folytatja délkelet-ázsiai katonai potenciáljának erőteljes növelését. A kongresszus által megsza­vazott 700 millió dolláros pótköltségvetést tehát, Vietnamban használja fel katonai célokra. Űjabb támaszpontok építésére is sor kerül, és erőtelje­sen növelik a rakétakészleteket. A képviselőház keddi ülésén többen élesen támadták a hadügy­minisztériumot a Bien Hoa-i támaszpontot ért károk miatt. Egyesek sürgették, hogy a hely­színre küldött bizottság mielőbb számoljon be a vizsgálatok eredményeiről. Hangsúlyozták, hogy minden jel arra mutat — a legölemibb óv­intézkedéseket se tartották be. A Fehér Ház egyébként újabb erőfeszítéseket tesz a környező országokban, hogy rávegye őket vietnami ag­ressziójának legalább hallgatólagos támogatásá­ra. Ennek a szellemében született az a most nyilvánosságra hozott amerikai—dél-koreai kö­zös közlemény, melyet Pák Csöng Hi dél-koreai és Johnson amerikai elnök tárgyalásai után hoz­tak nyilvánosságra. E szerint az Egyesült Álla­mok a jövőben is katonai és gazdasági segítsé­get nyújt Dél-Koreának és 150 millió dolláros fejlesztési kölcsönt helyezett kilátásba. A két elnök kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy továbbra is szorosan együttműködik a saigo- ni rendszer megsegítésé- ben. A BIZTONSÁGI TANÁCS kedd esti vitájában, meiVen a küldöttek megtárgyalták Szenegálnak a sorozatos portugál provokációk miatt emelt panaszát, Uruguay küldötte csatlakozott három afro-ázsiai ország — Elefántcsontpart, Jordánia és Malaysia — határozati javaslatához. Ez fel­szólítja Portugáliát, hogy haladéktalanul intéz­kedjék a portugál fegyveres erők Szenegál ellen irányuló további akcióinak megszüntetéséről. Szenegál, mint ismeretes, a BT elé terjesztett panaszában közölte, hogy Salazar katonai egy­ségei két év alatt 16 alkalommal sértették meg Portugál-Guineából az állam területét és légi­terét. Az ENSZ apartheid-bizottságának kedd esti ülésén a nyugati hatalmakat hibáztatták azért, hogy a világszervezetnek mind ez ideig nem sikerült rákónyszerítenie a Dél-afrikai Köz­társaság kormányát az apartheid-politika fel­adására. A LÍBIAI HÍRZÁRLAT ellenére részletes tá­jékoztatást közöl a kairói rádió az országban uralkodó feszültségről. Mint ismeretes, Líbiában hatalmas robbanásokról adtak hírt a távirati irodák. Felgyújtották ugyanis az angol és ame­rikai társaságok tulajdonában levő öt legnagyobb olajkutat. A hatóságok a nyomozás révén letar­tóztatásokat és házkutatásokat tartanak az el­lenzéki csoportok körében, jelenti az A1 Ahram. A robbanások teljesen lerombolták a keleti olaj­övezet legfontosabb berendezéseit. Több olajkút még mindig ég. Líbiában a brit katonai hatósá­gok rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe az olajkutak és a támaszpontok körzetében. Az angol katonaság megtorló akciói kiterjednek az olajbázisok közelében levő városokra és falvak­ra is. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Bolíviában megbénult a gazdasági élet MONTEVIDEO—LA PAZ. (TASZSZ, AFP, Reuter) A bolíviai katonai junta által Paraguayba száműzött Lechin, volt bolíviai alelnök Asunción- ból telefonon nyilatkozott a TASZSZ montevideói tudósítójá­nak. Kijelentette, hogy a bolí­viai általános sztrájk tulajdon­képpen a Barrientos-kormány önkényuralma elleni tiltakozás kifejezője. Lechin Barrientost személy szerint hibáztatta a megtorlásokért és a vérontáso­kért. (Folytatás az 1. oldalrólj Tekintettel az óráról órára változó helyzetre, a távirati je­lentésekből nem lehet megálla­pítani a katonai helyzet alaku­lásának pontos képét. Ami a politikai kibontakozást illeti, az amerikai elképzelések egyelőre csődöt mondtak. Mint ismere­tes, az amerikai kormánytiszt­viselők Santo Domingóban azon fáradoztak, hogy rávegyék a jobboldali juntát és az alkot­mányos kormányzatot: Alkud­janak meg, tegyenek mindket­ten hátrafelé egy lépést, s kép­viselőikből alakuljon meg egy olyan kormányzat, amely a je­lenlegi körülmények között is népszerűnek tűnhet a domini­kai nép túlnyomó többsége előtt. Ilyen ember lett volna például a milliomos, jelenleg Amerikában élő Antonio Guz­man, volt dominikai földműve­lésügyi miniszter. Az Imbert-junta azonban még az amerikaiaknak sem akar kompromisszumot tenni. A Reuter jelentése szerint az Egyesült Államok egyoldalú do­minikai beavatkozása miatt is­mét több latin-amerikai ország képviselője hangot adott ellen- véleményének. Mint már jelentettük, U Thant ENSZ-főtitkár személyes képviselője: Jose Antonio Ma­' A Bolíviai Szakszervezeti Szö­vetség által kikiáltott általános sztrájk következtében az ország összes ónbányáiban leállt a mun­ka, de megbénultak a gazdasági élet egyéb szektorai is. A sztrájk napi 150 ezer dollár veszteséget jelent az óntermelésben. Egyes értesülések szerint a bolíviai fegyveres erőket a bá­nyavidék közelében összpontosí­tották. A bolíviai hatóságok kedden a felforgatás vádjával mintegy 60 személyt letartóz­tattak. yobre kedden Santo Domingó­ba érkezett és megkezdte tár­gyalásait a szemben álló felek képviselőivel. A Dominikai Köztársaságban fel­kelés robbant ki, amit brutális ame­rikai beavatkozás követett. Mindez a kis Karib-tengeri országra irá­nyította a nemzetközi érdeklődés reflektorait. Érdemes egy pillantást vetnünk ennek a földnek a viharos múltjára. Dominika Hispaniola szigetének nagyobbik részét foglalja el. Más­félszer nagyobb Hollandiánál, terü­lete 48 000 négyzetkilométer, lakosai­nak száma hárommillió. Ezt a fes­tői földet Kolumbusz első útján, 1492-ben fedezte fel. Ö alapította a nyugati félteke legelső fehérek által benépesített városát, Santo Domin- gót, amely ma Dominika fővárosa. Ősöreg, hatalmas fát mutogatnak itt A népi legenda szerint ennek a törzséhez kötötték a „Nagy Admi­rális”, Kolumbusz zászlóshajójának, a Santa Mariának a kötelét. Santo Domingóban volt az Üjvilág első kórháza és első egyeteme. De a mai Dominika volt a spanyol hódítók kegyetlenkedésének első színhelye is Amerika földjén. Sok évszázados uralmuk alatt a spanyolok csaknem teljesen kiirfot­Brutyó János felszólalása a CGI kongresszusán . PÁjRIZS. (MTI) . A francia főváros külvárosá­ban, Ivry-ben vasárnap óta fo­lyik a CGT 35. kongresszusa. A legnagyobb francia szakszerve­zeti szövetség tanácskozásán 37 ország szervezett dolgozói kül­döttségekkel képviseltetik ma­gukat. A magyar dolgozók ne­vében Brutyó János, a SZOT főtitkára üdvözölte a fennállá­sának 70. évfordulóját ünneplő testvér-szakszervezetet. Brutyó János a hárommillió magyar szervezett dolgozó szo­lidaritásáról biztosította a fran­cia szakszervezeti szövetséget a munkásosztály egységéért, a dolgozók jogaiért és jobb éle­téért folytatott harcában. Ez­után átnyújtotta Benoit Fra- chon-nak, a CGT főtitkárának a SZOT selyemzászlaját. ták az indián őslakosságot. Any- nyira, hogy a nagy ültetvények tu­lajdonosai számára elemi problé­ma lett a munkaerő. A „lelemé- nj'cs” hódítók azonban ezt is a maguk módján oldották meg. Ezen a földön kezdődött az emberi tör­ténelem egyik legszágyenleteséTíb akciója, a „fekete elefántcsont” im­portja: néger rabszolgák behozatala Afrikából. Hispaniola szigetén, a Dominiká­val szomszédos Haitiben volt a tör­ténelem egyik legnagyobb rabszol­galázadása. Egy sokat szenvedett, bölcs, öreg néger, Touissant szer­vezte meg a felkelést. Éjszakán­ként messzi földről eljöttek a kuny­hójához sorstársai és ő a szabad­ságról beszélt nekik. Meg arról, hogy a szabadságot nem adják in­gyen. Egy este az egész szigeten megszólaltak az ősi vadoo-dobok, a rabszolgák megrohanták a francia ültetvényesek kastélyait. Napoleon hatalma« hadsereget küldött a szi­getre sógora vezetésével. Touissan- tot elfogták és ez a zsenális for­radalmár, politikus, hadvezér Észak- Normandia egy nyirkos várbörtöné­ben fejezte be életét. A francia csa­patokkal azonban végzett a parti­zánmozgalom és a sárgaláz, Touis- sant utódja, Dessalines pedig kikial­Óráról órára változik a helyzet Dominikában Dominikai krónika I. A Nagy Admirális fája KAIRO. (MTI) Szerdán délelőtt Kairóban el­ső ízben ült össze az EAK és Irak közös legfelső irányító tes­tületé, a múlt év decemberében létrehozott „politikai direktó­rium”. A Kubbah-palotában megnyílt tanácskozáson Nasszer Sasztri sajtóértekezlete Taskentben TASKENT. (TASZSZ) Lai Bahadur Sasztri, India miniszterelnöke szerdán Taskent­ben szovjet és indiai újságírók részvételével sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy őszinte és ba­ráti megbeszéléseket folytatott a szovjet vezetőkkel, akik meg­értést tanúsítottak India vala­mennyi problémájával kapcso­latban. Megbeszéléseinek fő té­mája a béke és a békés együtt­élés volt — jelentette ki az in­diai kormányfő, majd köszöne­tét mondott Leonyid Brezsnyev- nek és Anasztáz Mikojannak, akik elfogadták a meghívást, hogy látogassanak el Indiába. Sasztri hozzáfűzte, hogy Alek- szej Koszigint is meghívta or­szágába. Az üzbég kormány szerdán vacsorát adott Sasztri miniszterelnök tiszteletére. — Sasztri szerdán kíséretével együtt Taskentből hazautazott. Az angol királynő Bonnban BONN. (MTI) II. Erzsébet királynő bonhi tartózkodásának második nap­ján megkoszorúzta a város fő­terén a Beethoven-emlékművet, beírta nevét a város emlékköny­vébe. Délben Erhard kancellár vendége volt a Schaumburg-pa- lotában. Este p'etersbergi rezi­denciáján fpgadást adott Lübke elnök tiszteletére. A királynő látogatása Nyugat- Németországban egyelőre háttér­be szorít minden más eseményt, s ugyanakkor egyre nyilvánva­lóbbá válik, hogy Bonn milyen irányú politikai jelleget akar kölcsönözni a látogatásnak. Lüb­ke elnök a kedd esti fogadáson mondott pohárköszöntőjében akárcsak Erhard kancellár a ki­rálynő látogatását köszöntő-cik­kében — különösen kihangsú­lyozta a szoros angol—nyugat­német együttműködés politikai jelentőségét, majd külön köszö­netét mondott a királynőnek, hogy Nyugat-Berlinbe is elláto­gat, s ezzel kapcsolatban han­goztatta: az NSZK továbbra is tántoríthatatlanul követi eddigi céljait. A királynő válaszában emlékeztetett az elmúlt két vi­lágháborúra, s kijelentette: „Kapcsolatainkban azóta már leküzdöttük ezt a tragikus sza­kaszt” — majd hozzátette: „Az előttünk álló fontos feladatokat csak a legszorosabb együttmű­ködéssel oldhatjuk meg.” A ki­rálynő hangsúlyozta: teljes szí­véből támogatja a német újra­egyesítésre vonatkozó óhajt, s az a véleménye, hogy „a lehető legszélesebb - keretek ... között egyesíteni kell egész Európát”. Egy lengyel diplomata disszidálása Wladislaw Tykocinski, a nyu­gat-berlini lengyel misszió ve­zetője május 16-án hazaárulást követett el: elhagyta állomás­helyét és az amérikái hatóságok rendelkezésére bocsátotta magát. Tykocinski a későbbiekben Miguen, a nyugat-berlini ame­rikai katonai misszió protokoll­főnöke, továbbá amerikai kato­nai csendőrök és nyugat-berlini rendőrök kíséretében rendkívül feldúlt idegállapotban vissza­tért lakására, hogy az NSZK-ba való távozásra bírja feleségét és másfél éves gyermekét. Az asszony az ajánlatot kategori­kusan elutasította. A nap és az éjszaka folyamán Tykocinskiék lakását az amerikai katonai ha­tóságok és a nyugat-berlini rendőrség emberei vették körül azzal a céllal, hogy további nyo­mást gyakoroljanak az asszony­ra. Az asszony ellenállásán azonban minden provokációs kí­sérlet megtört: Tykocinska gyer­mekével együtt elhagyta Nyu- gat-Berlint és jelenleg úton van hazafelé. A nyugat-berlini amerikai ha­tóságok beavatkozása miatt a Lengyel Népköztársaság kormá­nya erélyes tiltakozást intézett illetékes amerikai szervekhez. tóttá Haiti függetlenségét. A szom­szédos Dominika viszont még sokáig spanyol gyarmat maradt. Az évszázados szabadságharc csak 1863-ban űzte el a hódítókat, de né­hány évtized múlva új támadó tűnt fel a látóhatáron. 1905-ben az Egye­sült Államok szemet vetett erre az országra. Egy mondvacsinált vám­ügyben Washington vitát provokált, majd rázúdította tengerészgyalogo­sai' Dominikára. Hosszú amerikai katonai megszállás következett. 1930-ban aztán a csillagos-sávos lo­bogó alatt pöffeszkedő betolakodók megtalálták azt a „bennszülöttet”, akire rábízhatták az ország veze­tését. Trujillo a színre lép Rafael Leonidas Trujillo Molina politikai pályafutása gyors volt. Ez a gyökértelen, kalandortermészetű ember úgy változtatta munkahelyeit, mint más az ingét. Életében akkor állt be a fordulat, amikor sürgöny­kihordó lett egy amerikai távíró­társaságnál. A fiatalembernek kel­lett a pénz, hát gondolt egyet és eladta a szolgálati kerékpárját. Mégsem került börtönbe. Az ameri­kaiak éppen legénységet toboroztak az őket szolgáló rendőrségbe és nyilván úgy gondolták, rablóból lesz a legjobb pandúr. Kí Trujilloval: ha felcsap, elengedik a büntetését. A fiatalember ezután gátlástalanul szembefordult a saját népével és gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. 1924-ben alezredes, nem sokkal ké­sőbb a rendőrség parancsnoka. Wa­shingtonnak mind jobban tetszik a helytartó szerepre kiválóan alkal­mas férfiú és 1930-ban bábdiktátort csinál belőle. Ebben az esztendőben borzalmas hurrikán pusztította el Santo Do­mingo jelentős részét. Az ameri­kaiak nem kívántak részt vállalni a csapás okozta károk helyreállítá­sából. Különben is úgy találták: Trujillo személye megfelel érdekeik­nek. Miután befolyásukat aTaposan megerősítették Dominikában, kivon­ták a csapataikat. Szavak és tények Trujillo, ez a született demagóg, ráadásul nem is volt ügyetlen, eleinte sok honfitársát meg tudta téveszteni. Sokat és szívesen hasz­nálta a fasiszta diktátorok receptjét: a dagályos stílust és a szemérmet­len népbolondítást. Érdemes idéz­nünk egyik korai beszédéből: „Azt akarom, hogy valamennyien tanítók legyünk. Táruljon ki a szívünk, fo­gadja be a szellem tüzet, hadd me­neküljön onnan az ördög. Megelé­gedésem határtalan lesz, ha min­den dominikai le tudja írni: Isten, Haza, Szabadság . . .” Ezek voltak tehát a szavak. A valóság pedig az, hogy a dik­tátor harmincéves uralkodása után A lakosság 56,6 százaléka analfabéta maradt. Következik: Ember a hajókazánban Harmat Endre elnök és Aref marsall felváltva elnököl. A vitában, amelynek célja a két ország alkotmányos uniójának előkészítése, részt vesznek az alelnökök, a minisz­terelnökök, a külügy-, a hon­védelmi, a gazdasági miniszte­rek és a kormányok más tagjai. Megnyílt az EAK—Irak „politikai direktórium" első ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom