Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

1965. május 19, szerda S. MM ■fSÖ> QEöOOintBäD A döntőbizottsági viták tanulságai A MEGYEI TANÁCS végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el a megyei döntőbizottság múlt évi munká­ját összegező jelentés. Különö­sen érdekes, tanulságos volt a beszámoló második része, amely­ben az ügyintézés során szer­zett tapasztalataikat foglalta össze dr. Kávási Loránd, a dön­tőbizottság vezetője. Ezek a ta­pasztalatok ugyanis számos olyan jelenségre hívják fel a figyelmet, amely iparunk, keres­kedelmünk, mezőgazdaságunk egyenletes fejlődésével ellenté­tes irányban hat. A szerződéskötéssel kapcsola­tos viták zöme a kereskedelem és a tanácsi vállalatok, ktsz-ek között kelekezett. A gyártó cé­gek ugyanis — többnyire anyag­hiányra hivatkozva — nem vál­lalták számos apróbb, haszná­lati tárgy elkészítését, vagy csak csökkentett mértékben elégítet­ték ki a kereskedelmi vállala­tok igényét. A HELYI IPARBAN valóban voltak átmeneti anyagellátási zavarok. Példa erre, hogy a Ba­jai Vegyesipari Vállalat bács­almási üzeme mindössze 29 ton­na abroncsacélt kapott tavaly — ráadásul rossz ütemezésben — annak ellenére hogy a tervében meghatározott mosdóállvány­mennyiség előállításához 90 ton­nára lett volna szüksége. Mindenki előtt ismeretes, hogy a rendelkezésre álló anyag- mennyiséggel a lehető legtaka­rékosabban kell gazdálkodnunk, mindenkor a lehetőségekhez igazítva az igényeket. De a he­lyi ipar anyagellátását egyenle­tesebbé lehet és kell is tenni a következő időben, elsősorban a termelési és az anyagtervek harmóniájának megteremtésé­vel. A szerződések késedelmes tel­jesítése jelentős részben a gon­datlan szerződéskötésre vezet­hető vissza — állapítja meg a továbbiakban a döntőbizottság jelentése. Jól alátámasztja ezt a következő példa: A Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat azért szállította fél évvel a ki­tűzött határidő után a palánta­nevelő házakat, mert — a kép­viseletében eljárt — AGRO- TRÖSZT Vállalat, úgynevezett „Közhíd”-kazánhoz csatlakozó megoldással rendelte meg azo­kat a gyártóműtől, holott a pa­lántanevelő házakhoz korábban más típusú kazánokat bocsátott a tsz-ek rendelkezésére. A BERUHÁZÁS késedelmét sokszor a termelés szervezetlen­sége, vagy a kivitelezési tervek többszöri módosítása okozta. A kecskeméti vízgyógyintézet ter­veit például az építés megkez­dése után ötször változtatták meg — lényegbevágóan. Az áru minőségével kapcso­latos viták tapasztalatai szerint tavaly tovább javult, de még mindig kívánnivalót hagyott maga után egyes termékek — főképpen a kenyér, szikvíz, töl­telékáru — minősége. Ez arra is fényt vet, hogy a kereskede­lem dolgozói az áru átvételénél nem fordítanak kellő gondot a minőségre. Így sokszor csak a fogyasztó „meója” nyomán de­rül ki a hiba. Több ízben a műszaki tervek megalapozatlansága okozta a szerződések hibás teljesítését. Lapunkban is beszámoltunk ar­ról, hogy — hasonló okból — a keceli strandfürdő metlachi- burkolata többszöri javítgatás után is széttöredezett. A Kecs­keméti Aranyhomok Száiloda helytelenül tervezett parkettáját pedig háromszor kellett rakni — eddig. BEFEJEZÉSÜL a jelentés megállapítja, hogy bár kétség­telen fejlődés tapasztalható, még mindig nem elég következetes­séget tanúsítanak a vállalatok azoknak a dolgozóknak a fele- lősségrevonásában, akik hanyag­ságukkal hozzájárultak a szer­ződések késedelmes, vagy hibás teljesítéséhez. örvendetes vi­szont, hogy a kötbérrel sújtott üzemek zöme a döntőbizottsági eljárás tanulságait felhasználva haladéktalanul intézkedik a hi­ba megszüntetése érdekében. B D. Épül az új, kilencvennyolc férőhelyes tehénistálló. A több mint másfél millió forintba kerülő létesítmény — ha az Építő- és Sze­relőipari Vállalat nem késlekedik — még az idén elkészül. Szocialista brigádvezetők tanácskoztak Baján „Piros-fehér-zöld” A bajai járás gép- és gépjaví­tó állomásai, közös, illetve ál­lami gazdaságai szocialista bri­gádjainak vezetői tegnap dél­előtt megbeszélést tartottak Ba­ján, a járási tanács székházá­nak nagytermében. A tanácsko­záson szép számmal vettek részt a még nem szocialista brigádok vezetői is; összesen mintegy más­fél százan jelentek meg. Jelen volt Koren József, a SZOT munkatársa, Horváth Antal, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának munkatársa és Szabó Ferne, a MEDOSZ me­gyei titkára is. Vavrek Istvánnak, a MEDOSZ megyei munkatársának megnyi­tója után Vuity József, a bajai járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője tartott elő­adást, amelyben értékelte a szo­cialista munkaverseny eddigi eredményeit. Különösen jól dol­goznak a felsőszenüváni Új Élet Tsz szocialista brigádjai, ame­lyeknek munkája jelentős sze­repet játszik abban, hogy a kö­zös gazdaság jó helyezést ért el a megyei versenyben is. A to­vábbiakban a versenymozgalom szélesítésének szükségességére hívta fel a figyelmet az előadó. A közös gazdaságok számára alapvető feladatként jelölte meg a kukorica világszínvonalon tör­ténő termesztését, amelyben a szocialista brigádok már eddig is szép sikereket értek el. A vitában sokan felszólaltak, és hasznos javaslatokat tettek a mozgalom szélesítésére vonatko­zóan. Többen javasolták például, hogy a termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak vállalá­sát a közgyűlés hagyja jóvá, s ugyanez a fórum értékelje tel­jesítményüket is. Más felszóla­lók a teljesítés járási szinten történő rendszeres értékelését sürgették.^ Ezúttal nem a nemzeti lo­bogó színeiről van szó, hanem egy szocialista brigád nevéről. „Piros—fehér—zöld” névvel ez év elején alakított brigádot a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat munka­ügyi osztályának hét dolgozója. A piros—fehér—zöld — a vál­lalat termékeit szimbolizálja. Piros — a fűszerpaprika, fehér — a tészta és zöld — a kon- zervféleségek színe. A szellemes nevű brigád kez­deményezése is egyedülálló a megye konzerviparában. Az ala­kulásról szóló jegyzőkönyvben részletesen, fő- és alpontokra bontva olvashatjuk vállalásai­kat. Lássuk közülük a leglénye­gesebbeket. Az iparáfiban, így ebben az üzemben is nagy gond — szezonmunkák idején a szüksé­ges munkaerők biztosítása. A „Piros—fehér—zöld” szocialista brigád ebben nyújt segítséget. Hogyan? Kérdezzük ezt meg Horváth Józseftől, a munkaerő­gazdálkodási előadótól. Ö a „hetek” egyike. A fiatalember leveleket vesz elő. Üzemekhez, állami gazdaságokhoz, iskolák­hoz intézték ezeket. — Előre kiépítjük kapcsola­tainkat — mondja az előadó. Megállapodunk a környező üze­mekkel, gazdaságokkal, hogy a mi csúcsmunkáink idején meny­nyi, náluk nélkülözhető mun­kással tudnak bennünket kise­gíteni, illetve — mire számít­hatnak tőlünk, hasonló helyze­tükben. Az iskolákkal egészen pontos létszámigényeket levele­zünk le. A brigádnak ebben a feladatvállalásában fontos he­lyet foglal el éppen a fiatalko­rúak foglalkoztatásának szorgal­mazása. Érdekes, színes, hangu­latos itt a munka, diákok, fiúk, lányok kereshetik meg a ruhá­ra, felszerelésre valót. Emellett marad pénzük mozira, egyéb szórakozásra, könyvekre. — Mit bíznak rájuk? — Paprikafúrást, csutalehú- zást, zöldség-, gyümölcstisztí­tást. Könnyen belejönnek. — Könnyítőnek szüleiken, segíte­nek üzemünkön. Tavaly a nyár végi szezonban többszáz mun­káskézről kellett gondoskod­nunk — a tervezett létszámon felül. — Az egyik vállalási pontban az áll, hogy rendszeres létszám- és bérfigyelést vezetnek be. Ez nem kötelessége egyébként is az osztálynak? — Az... De itt a rendszeres, a munkaköri kötelességen túl­menő megfigyelésekről van szó. Többször elemezzük, értékeljük a létszám- és béradatokat, kö­vetkeztetéseinkről tájékoztatjuk a főkönyvelőt. Ez a sűrűbb el­lenőrzés elejét veszi a túllépé­seknek, megmutatja, hogy eset­leg hol van mód megtakarítás­ra. — Hogyan valósul meg a gya­korlatban ez az ígéret: szakmai segítséget nyújtanak a különbö­ző telepeken dolgozó bérelszá­molóiknak? — Arra törekszünk, hogy ne tankönyvízű legyen ez a segít­ség, hanem operatív, gyakor­lati. Bevonjuk őket például me­netközben adódó munkaügyi problémák megvitatásába. Meg­bízzuk őket olyan feladatokkal is, amelyek nem tartoznak köz­vetlenül munkakörükbe. Így megszokják, hogy távolabbi ösz- szefüggéseit is lássák ténykedé­süknek. A politikai képzésre, a szocialista jellemformálásra, tár­sadalmi munkára vonatkozó vállalások között a műveltség szélesítését célzó közös viták is szerepelnek. Volt-e már ilyen? — Érdekes véleménycserét folytattunk például a „Nehéz emberek” és a „20 óra” című filmekről... Az újítások sorsá­ról mindig van az üzemekben valami aktuális felvetés. — Önmagukon tapasztalják-e, hogy máshogyan dolgoznak, mi­óta szocialista brigád lettek? — Határozottan... Az adof szó kötelez. Tóth István MEQÉRDEMELT KITÜNTETÉS kezet majorságában. Nem ok nélkül. Csupán a vasvázas gép színből négy sorakozik egymá mellett. Igaz, ezek közül három paprikaszárítónak épült, de e rendeltetésüknek pár hónap alatt eleget tesznek. Valameny- nyi gépük fölé jut tető. A rend lenyűgöző. Amott tágas, egyszerű, de igé­nyesen megépített istállók, ba­romfiólak sora. A tsz-ben külö­nösen magas színvonalú, és ter­mészetesen jelentős hasznot hajt a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztés, -hizlalás. Erre az évre például kétszáz hízott marhára szerződtek, s az állatok többsé­gét olasz cégek vásárolják meg. Amellett nem hanyagolják el a törzsállomány fejlesztését sem; a tenyészüszők már 7—8 hóna­posak. A másik fontos üzemáguk a kertészet. A majorság szomszédságában 1300 melegágyi ablak tükrözi a fényt —, és a korszerű agrotech­nikán alapuló gazdagságot is. A kertészeti növényeket másíé' száz holdon termesztik, s a fű- szerpaprikából tavaly — száz holdon — 53 mázsa volt az át­lagtermésük. Ugyanakkor a pa­radicsom 150 mázsa átlaggal fi­zetett Ám nemcsak a mennyiséggel, de a minőséggel is törődnek: kertészeti terményeik nagyobb része szintén exportra kerül. A szőlő sem „mostohagyerek” a Lenin Tsz-ben. Az idén 40 holdon fordul termőre a kadar­ka, jövőre pedig 20 holdon az olaszrizling. A gyarapodás nemcsak a kö­zösre, hanem a 260 gazdára egyénenként is jellemző. Az el­Március eleje óta szünet nélkül dolgoznak a kertészetben. Fel­vételünkön az állandó női mun­kacsapat tagjai: Bácskai István­ná, Bálity Pálné és Vuity Fe- rencné gondozzák a paprika­palántákat. ső évben még 26 forintot ért egy munkaegység, aztán mindig töb­bet, s a tavalyi évet már 53 fo­rintos egységgel zárták. Az átla­gos jövedelem meghaladta a 16 ezer forintot. Mindezért nincs mit csodál­kozni azon, hogy az idén csak­nem 30 fiatal visszatért a város üzemeiből. Nemrégiben nagy öröm érte a tsz gazdáit, vezetőit. A közös gazdaságok országos versenyé­ben — a kétezer hold alatti te­rület kategóriájában — harma­dik, és a megyei versenyben második helyezést érték el. A fentiekből kitűnik: nem ki­ugró vagy labilis látszatered­mények, de a szívós, jövőt ala­pozó munka gyümölcse a ki­tüntetés. S, hogy további sike­rek elérésére ösztönzi a Lenin Tsz gazdáit —, ennek szilárd fundamentumát eddigi gazdál­kodásuk képezi. (H at vani—Pásztor) — Jó négy évvel ezelőtt, ami­kor megalakultunk, az 1400 hold szántón kívül csak a rozzant tanyaépület, ott, a fák között, volt a közös vagyonunk. Ám bíztunk önmagunkban, elszánt­ságunkban, hogy mi majd meg­mutatjuk ... És megmutatták. Kiss András, a bajai Lenin Tsz elnökhelyettese — s egysze- mélyben agronómus — maga­biztosan mutat körbe a szövet­Délutáni abrakolás az istállóban. Pank Sándor gondozó megeteti a hízómarhákat. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom