Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
1965. május 19, szerda S. MM ■fSÖ> QEöOOintBäD A döntőbizottsági viták tanulságai A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el a megyei döntőbizottság múlt évi munkáját összegező jelentés. Különösen érdekes, tanulságos volt a beszámoló második része, amelyben az ügyintézés során szerzett tapasztalataikat foglalta össze dr. Kávási Loránd, a döntőbizottság vezetője. Ezek a tapasztalatok ugyanis számos olyan jelenségre hívják fel a figyelmet, amely iparunk, kereskedelmünk, mezőgazdaságunk egyenletes fejlődésével ellentétes irányban hat. A szerződéskötéssel kapcsolatos viták zöme a kereskedelem és a tanácsi vállalatok, ktsz-ek között kelekezett. A gyártó cégek ugyanis — többnyire anyaghiányra hivatkozva — nem vállalták számos apróbb, használati tárgy elkészítését, vagy csak csökkentett mértékben elégítették ki a kereskedelmi vállalatok igényét. A HELYI IPARBAN valóban voltak átmeneti anyagellátási zavarok. Példa erre, hogy a Bajai Vegyesipari Vállalat bácsalmási üzeme mindössze 29 tonna abroncsacélt kapott tavaly — ráadásul rossz ütemezésben — annak ellenére hogy a tervében meghatározott mosdóállványmennyiség előállításához 90 tonnára lett volna szüksége. Mindenki előtt ismeretes, hogy a rendelkezésre álló anyag- mennyiséggel a lehető legtakarékosabban kell gazdálkodnunk, mindenkor a lehetőségekhez igazítva az igényeket. De a helyi ipar anyagellátását egyenletesebbé lehet és kell is tenni a következő időben, elsősorban a termelési és az anyagtervek harmóniájának megteremtésével. A szerződések késedelmes teljesítése jelentős részben a gondatlan szerződéskötésre vezethető vissza — állapítja meg a továbbiakban a döntőbizottság jelentése. Jól alátámasztja ezt a következő példa: A Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat azért szállította fél évvel a kitűzött határidő után a palántanevelő házakat, mert — a képviseletében eljárt — AGRO- TRÖSZT Vállalat, úgynevezett „Közhíd”-kazánhoz csatlakozó megoldással rendelte meg azokat a gyártóműtől, holott a palántanevelő házakhoz korábban más típusú kazánokat bocsátott a tsz-ek rendelkezésére. A BERUHÁZÁS késedelmét sokszor a termelés szervezetlensége, vagy a kivitelezési tervek többszöri módosítása okozta. A kecskeméti vízgyógyintézet terveit például az építés megkezdése után ötször változtatták meg — lényegbevágóan. Az áru minőségével kapcsolatos viták tapasztalatai szerint tavaly tovább javult, de még mindig kívánnivalót hagyott maga után egyes termékek — főképpen a kenyér, szikvíz, töltelékáru — minősége. Ez arra is fényt vet, hogy a kereskedelem dolgozói az áru átvételénél nem fordítanak kellő gondot a minőségre. Így sokszor csak a fogyasztó „meója” nyomán derül ki a hiba. Több ízben a műszaki tervek megalapozatlansága okozta a szerződések hibás teljesítését. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy — hasonló okból — a keceli strandfürdő metlachi- burkolata többszöri javítgatás után is széttöredezett. A Kecskeméti Aranyhomok Száiloda helytelenül tervezett parkettáját pedig háromszor kellett rakni — eddig. BEFEJEZÉSÜL a jelentés megállapítja, hogy bár kétségtelen fejlődés tapasztalható, még mindig nem elég következetességet tanúsítanak a vállalatok azoknak a dolgozóknak a fele- lősségrevonásában, akik hanyagságukkal hozzájárultak a szerződések késedelmes, vagy hibás teljesítéséhez. örvendetes viszont, hogy a kötbérrel sújtott üzemek zöme a döntőbizottsági eljárás tanulságait felhasználva haladéktalanul intézkedik a hiba megszüntetése érdekében. B D. Épül az új, kilencvennyolc férőhelyes tehénistálló. A több mint másfél millió forintba kerülő létesítmény — ha az Építő- és Szerelőipari Vállalat nem késlekedik — még az idén elkészül. Szocialista brigádvezetők tanácskoztak Baján „Piros-fehér-zöld” A bajai járás gép- és gépjavító állomásai, közös, illetve állami gazdaságai szocialista brigádjainak vezetői tegnap délelőtt megbeszélést tartottak Baján, a járási tanács székházának nagytermében. A tanácskozáson szép számmal vettek részt a még nem szocialista brigádok vezetői is; összesen mintegy másfél százan jelentek meg. Jelen volt Koren József, a SZOT munkatársa, Horváth Antal, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és Szabó Ferne, a MEDOSZ megyei titkára is. Vavrek Istvánnak, a MEDOSZ megyei munkatársának megnyitója után Vuity József, a bajai járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást, amelyben értékelte a szocialista munkaverseny eddigi eredményeit. Különösen jól dolgoznak a felsőszenüváni Új Élet Tsz szocialista brigádjai, amelyeknek munkája jelentős szerepet játszik abban, hogy a közös gazdaság jó helyezést ért el a megyei versenyben is. A továbbiakban a versenymozgalom szélesítésének szükségességére hívta fel a figyelmet az előadó. A közös gazdaságok számára alapvető feladatként jelölte meg a kukorica világszínvonalon történő termesztését, amelyben a szocialista brigádok már eddig is szép sikereket értek el. A vitában sokan felszólaltak, és hasznos javaslatokat tettek a mozgalom szélesítésére vonatkozóan. Többen javasolták például, hogy a termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak vállalását a közgyűlés hagyja jóvá, s ugyanez a fórum értékelje teljesítményüket is. Más felszólalók a teljesítés járási szinten történő rendszeres értékelését sürgették.^ Ezúttal nem a nemzeti lobogó színeiről van szó, hanem egy szocialista brigád nevéről. „Piros—fehér—zöld” névvel ez év elején alakított brigádot a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat munkaügyi osztályának hét dolgozója. A piros—fehér—zöld — a vállalat termékeit szimbolizálja. Piros — a fűszerpaprika, fehér — a tészta és zöld — a kon- zervféleségek színe. A szellemes nevű brigád kezdeményezése is egyedülálló a megye konzerviparában. Az alakulásról szóló jegyzőkönyvben részletesen, fő- és alpontokra bontva olvashatjuk vállalásaikat. Lássuk közülük a leglényegesebbeket. Az iparáfiban, így ebben az üzemben is nagy gond — szezonmunkák idején a szükséges munkaerők biztosítása. A „Piros—fehér—zöld” szocialista brigád ebben nyújt segítséget. Hogyan? Kérdezzük ezt meg Horváth Józseftől, a munkaerőgazdálkodási előadótól. Ö a „hetek” egyike. A fiatalember leveleket vesz elő. Üzemekhez, állami gazdaságokhoz, iskolákhoz intézték ezeket. — Előre kiépítjük kapcsolatainkat — mondja az előadó. Megállapodunk a környező üzemekkel, gazdaságokkal, hogy a mi csúcsmunkáink idején menynyi, náluk nélkülözhető munkással tudnak bennünket kisegíteni, illetve — mire számíthatnak tőlünk, hasonló helyzetükben. Az iskolákkal egészen pontos létszámigényeket levelezünk le. A brigádnak ebben a feladatvállalásában fontos helyet foglal el éppen a fiatalkorúak foglalkoztatásának szorgalmazása. Érdekes, színes, hangulatos itt a munka, diákok, fiúk, lányok kereshetik meg a ruhára, felszerelésre valót. Emellett marad pénzük mozira, egyéb szórakozásra, könyvekre. — Mit bíznak rájuk? — Paprikafúrást, csutalehú- zást, zöldség-, gyümölcstisztítást. Könnyen belejönnek. — Könnyítőnek szüleiken, segítenek üzemünkön. Tavaly a nyár végi szezonban többszáz munkáskézről kellett gondoskodnunk — a tervezett létszámon felül. — Az egyik vállalási pontban az áll, hogy rendszeres létszám- és bérfigyelést vezetnek be. Ez nem kötelessége egyébként is az osztálynak? — Az... De itt a rendszeres, a munkaköri kötelességen túlmenő megfigyelésekről van szó. Többször elemezzük, értékeljük a létszám- és béradatokat, következtetéseinkről tájékoztatjuk a főkönyvelőt. Ez a sűrűbb ellenőrzés elejét veszi a túllépéseknek, megmutatja, hogy esetleg hol van mód megtakarításra. — Hogyan valósul meg a gyakorlatban ez az ígéret: szakmai segítséget nyújtanak a különböző telepeken dolgozó bérelszámolóiknak? — Arra törekszünk, hogy ne tankönyvízű legyen ez a segítség, hanem operatív, gyakorlati. Bevonjuk őket például menetközben adódó munkaügyi problémák megvitatásába. Megbízzuk őket olyan feladatokkal is, amelyek nem tartoznak közvetlenül munkakörükbe. Így megszokják, hogy távolabbi ösz- szefüggéseit is lássák ténykedésüknek. A politikai képzésre, a szocialista jellemformálásra, társadalmi munkára vonatkozó vállalások között a műveltség szélesítését célzó közös viták is szerepelnek. Volt-e már ilyen? — Érdekes véleménycserét folytattunk például a „Nehéz emberek” és a „20 óra” című filmekről... Az újítások sorsáról mindig van az üzemekben valami aktuális felvetés. — Önmagukon tapasztalják-e, hogy máshogyan dolgoznak, mióta szocialista brigád lettek? — Határozottan... Az adof szó kötelez. Tóth István MEQÉRDEMELT KITÜNTETÉS kezet majorságában. Nem ok nélkül. Csupán a vasvázas gép színből négy sorakozik egymá mellett. Igaz, ezek közül három paprikaszárítónak épült, de e rendeltetésüknek pár hónap alatt eleget tesznek. Valameny- nyi gépük fölé jut tető. A rend lenyűgöző. Amott tágas, egyszerű, de igényesen megépített istállók, baromfiólak sora. A tsz-ben különösen magas színvonalú, és természetesen jelentős hasznot hajt a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés, -hizlalás. Erre az évre például kétszáz hízott marhára szerződtek, s az állatok többségét olasz cégek vásárolják meg. Amellett nem hanyagolják el a törzsállomány fejlesztését sem; a tenyészüszők már 7—8 hónaposak. A másik fontos üzemáguk a kertészet. A majorság szomszédságában 1300 melegágyi ablak tükrözi a fényt —, és a korszerű agrotechnikán alapuló gazdagságot is. A kertészeti növényeket másíé' száz holdon termesztik, s a fű- szerpaprikából tavaly — száz holdon — 53 mázsa volt az átlagtermésük. Ugyanakkor a paradicsom 150 mázsa átlaggal fizetett Ám nemcsak a mennyiséggel, de a minőséggel is törődnek: kertészeti terményeik nagyobb része szintén exportra kerül. A szőlő sem „mostohagyerek” a Lenin Tsz-ben. Az idén 40 holdon fordul termőre a kadarka, jövőre pedig 20 holdon az olaszrizling. A gyarapodás nemcsak a közösre, hanem a 260 gazdára egyénenként is jellemző. Az elMárcius eleje óta szünet nélkül dolgoznak a kertészetben. Felvételünkön az állandó női munkacsapat tagjai: Bácskai Istvánná, Bálity Pálné és Vuity Fe- rencné gondozzák a paprikapalántákat. ső évben még 26 forintot ért egy munkaegység, aztán mindig többet, s a tavalyi évet már 53 forintos egységgel zárták. Az átlagos jövedelem meghaladta a 16 ezer forintot. Mindezért nincs mit csodálkozni azon, hogy az idén csaknem 30 fiatal visszatért a város üzemeiből. Nemrégiben nagy öröm érte a tsz gazdáit, vezetőit. A közös gazdaságok országos versenyében — a kétezer hold alatti terület kategóriájában — harmadik, és a megyei versenyben második helyezést érték el. A fentiekből kitűnik: nem kiugró vagy labilis látszateredmények, de a szívós, jövőt alapozó munka gyümölcse a kitüntetés. S, hogy további sikerek elérésére ösztönzi a Lenin Tsz gazdáit —, ennek szilárd fundamentumát eddigi gazdálkodásuk képezi. (H at vani—Pásztor) — Jó négy évvel ezelőtt, amikor megalakultunk, az 1400 hold szántón kívül csak a rozzant tanyaépület, ott, a fák között, volt a közös vagyonunk. Ám bíztunk önmagunkban, elszántságunkban, hogy mi majd megmutatjuk ... És megmutatták. Kiss András, a bajai Lenin Tsz elnökhelyettese — s egysze- mélyben agronómus — magabiztosan mutat körbe a szövetDélutáni abrakolás az istállóban. Pank Sándor gondozó megeteti a hízómarhákat. I