Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

Beszélgetés Papp István megyei úttörőtitkárral Tavasz a virágkertészetben I PN: A közelmúltban tar­tott VI. KISZ-kongresszus foglalkozott az úttörőcsapa­tok munkájával is. Határoza­taiban új feladatokat jelölt meg a pajtások részére. Mi­képp valósítják meg a KISZ- kongresszus célkitűzéseit a Bács-Kiskun megyei úttörő- csapatok? PAPP ISTVÁN: Az elmúlt két hónap alatt a járási és vá­rosi úttörőelnökségek üléseken tájékoztatták tagjaikat a kong­resszus általános tevékenységé­ről és intézkedési tervéket ké­szítettek az ott elhangzott be­szédek és felszólalások feldol­gozására. A kongresszus hatá­rozatainak megvalósítását elő­segítette az is, hogy március elején függetlenített úttörőveze­tő apparátusunk több napos to­vábbképzésen vett részt Csille­bércen, ahol egy-egy megye sa­játosságaira alkalmazva, részle-, tesen elemezték az úttörőcsapa­tok előtt álló feladatokat. Bács- Kiskun megyében elsősorban az „Üttörőexpedíció a jövőbe” moz­galom keretében a pajtások to­vább javítják a honismereti munkát. Az eddigi eredménye­ket értékelve megállapítható, hogy a hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulóján nyílt hely­Elhanyagoit portál — Szinte kedvem lenne bemenni vásárolni, olyan ennek az üzletnek a kirakata! — szóit elismerően csehszlovákiai rokonom a kecske­méti Rákóczi úti háztartási bolt előtt még a múlt év őszén. Ami­lyen büszkeséggel hallgattam ezt, legalább annyira elszégyeltem ma­gam a napokban az Aranyhomok Szálló oldalával szembeni háztartási üzlet kirakata előtt. De jó, hogy erre nem sétáltunk akkor! — jutott eszembe' a meglehetősen elhanya­golt portál láttán. Csak, sajnos, a szálloda vendégei „gyönyörködhet­nek” benne naponta .... Betértem az üzletbe, s a megle­hetős forgalom meghozta a vásár­lási kedvemet is. Az előzékeny ki­szolgálás után pedig bátorkodtam megkérdezni: Ez az üzlet nem érde­melné meg a felújítást? — Nagyon ráférne már — felelte az eladó. — No, de talán majd a harmadik ötéves tervbe ez is bele­fér. .. Szabó István BIK kirendeltsegve- zetó másként vélekedett. — Jókora körzet lakosságát látja el háztartási cikkekkel ez a bol­tunk, már csak ezért is megérde­melné a felújítást. Mégsem költünk rá, mert egy-két éven belül más célra veszi igénybe a helyiséget a tanács. Amíg létezik, így is meg­felel. Nem rontja jobban a város­képet, mint a kibontott házak he­lyét körülvevő kerítés ... — A Széchenyi tér 1—3. szám alatt építendő berház, s a földszinjt- jén létesülő üzletsorral függ össze, hogy a háztartási bolthelyiséggel kapcsolatban vannak elgondolásaink — mondotta dr. Mező Mihály, a városi tanács vb-titkára. — Rész­ben érthető hát a vállalat állás­pontja. Egy kis portálátfestés azért mégsem ártana addig is, hiszen nem kell a festékért messze men­ni. .. S ezzel a véleménnyel egyet le­het érteni. Esetleg még meg is tol­dani azzal, hogy ahol tisztasági szereket árusítanak, ott illő lenne a kirakat tisztaságára is nagyobb gondot fordítani. • ax expedíciós munkáról • ax úttörők tanulmányi előmeneteléről • a csapatok és a KISZ-alapszervexetek kapcsolatáról • a tanév végéig megoldandó feladatokról netveoi történeti, kiállítások anyagának nagy részét a pajtások gyűjtöt­ték össze, sőt, Bácsalmáson, Pálmonostorán, Bátmonostoron, Mélykúton önálló kiállításon mutatták be az úttörő honisme­reti szakkörök eddigi gyűjtései­nek eredményeit. I PN: Hogyan segítik egy­mást az úttörők a tanulás­ban? PAPP ISTVÁN: Az expedí- ciós őrsök részvételi lapjaikon konkrét vállalásokat tettek, hogy ki, milyen tantárgyból, kit korrepetál. A megyei úttörőel­nökséghez érkezett tájékoztatók szerint szinte valamennyi úttö­rőcsapatnál a tanítás megkez­dése előtt, illetve után, őrsi foglalkozások keretében tanuló- délutánokat szerveznek, sőt, a megbetegedett tanulókat rend­szeresen tájékoztatják a napon­ta feladott leckékről. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy me­gyei szinten legalább egy ősz» tályzattal javuljon a diákok ál­talános előmenetele az év vé­géig. I PN: Milyen eredmények születtek a kulturális és a sportmunkában? PAPP ISTVÁN: Az úttörő kulturális szemlét ez évben a hazánk felszabadulásának 20. élménybeszámolókat tartanak és elbeszélgetnek a pajtásokkal az ifjúsági mozgalom, pontosabban a KISZ-élet legaktuálisabb kér­déseiről. A testvér KlSZ-alap- szervezetek bevonták az úttörő­ket a rét- és legelőjavítási ak­cióba, és a társadalmi munkák elvégzésébe is. I PN: A tanév végéig milyen feladatokat kell még megol­dani a megyénkbeli úttörő- csapatoknak? PAPP ISTVÁN: Az idén be­fejeződik a kétéves „Úttörőex­pedíció a jövőbe” mozgalom követelményeinek teljesítése, s megkezdődik az értékelés. Sze­retnénk, ha a tanév végéig a mozgalomba nevezett 2467 őrs közül minél többen teljesítenék vállalásukat, s így megszerez­nék az Expedíció Vörös Csilla­gát. A következő két és fél hó­nap alatt nagyobb gondot kell fordítani a csapatvezetőknek a kisdobos- és úttörőpróbák kö­vetelményeinek teljesítésére is, s a tanév végén, színvonalas ünnepségek során kell az első­osztályosokat kisdobossá, a ne­gyedik osztályt végzetteket pe­dig úttörővé avatni. Ugyancsak a tanév hátralevő részének fel­adatai közé tartozik a szakkö­rök és tanfolyamok befejezése­kor rendezendő szakpróbázások lebonyolítása, és a legjobb mun­kát végzett úttörők bevonásával a nyári táborozások megszerve­zése is. Az idén — hasonlóan a múlt évhez — a vakáció ideje alatt a bajai KISZ-vezetőképző táborban és a megyében léte­sítendő ifjúsági építőtáborok­ban az úttörővezetőknek to­Korábban a város zöldség ellátásába is besegített, de az idei évtől már teljes területén virágkertészettel foglalkozik a kecske­méti Boldogulás Termelőszövetkezet. Félegyházi úti telepükön, félmillió forintos beruházással új szekfűhajtatóházat is építtet­nek, most pedig már igazi, nagyüzemi előkészületek folynak a vá­ros parkjainak feldíszítésére. Hiszen e tsz kertészete nem keve­sebb, mint kétezer tő muskátlit, 30 ezer szalviát, ugyanennyi pe­túniát, 10 ezer tő begóniát nevel sok egyéb virág között a kecske­méti parkok számára is. Képünkön: Baranyi Teréz szakmunkás két társával — Horváth Verával és Szőke Juliannával — a mus­kátlikat öntözi. Megszerette a falut évfordulója jegyében hirdettük meg. A felkészülés már az őszi ünnepségek műsoraival megkez­dődött. A tél folyamán több száz „Ki mit tud” és „Ki mi­nek a mestere” vetélkedőt ren­deztek a megyei úttörörajok és őrsök, amiket csapatvetélkedők követtek. Ezeken a bemutató­kon valamennyi művészeti ág­ban szerepeltek a pajtásak. Ta­vasszal megyeszerte megkezdőd­tek a kulturális szemle rendez­vényei is. A körzeti, városi és járási bemutatókon legsikere­sebben szerepelt úttörőegyütte­sek fesztiválját, a megyei dísz- bemutatót Kalocsán rendezzük meg a jövő hónapban. Az ott szereplők közül a legjobb hat­vanöt úttörőt pedig tíznapos csillebérci táborozásra küldjük a nyári vakáció idején. A sport­tevékenységet értékelve elsősor­ban a március 31-én Kiskőrö­sön megrendezett megyei úttö­rő tornászbajnokságról kell szól­nom. A résztvevő pajtások ala­pos felkészültségről tettek tanú- bizonyságot, ami elsősorban a testnevelő tanárok érdeme. Je­lentős eredmények születtek azonban az úttörők kézilabda-, labdarúgó- és kosárlabdabaj­nokságában, melyeket városi, illetve járási szinten rendeztek meg. Jónak mondható a töme­ges sportmunka is —, a megyei úttörőcsapatoknál 111 sportszak­kör működik, ahol mintegy négyezer úttörő sportol. I PN: A VI. KISZ-kongresz- szuson, de a megyei úttörő­elnökség tanácskozásain is, sokszor szerepelt a napiren­den az úttörőcsapatok és a KISZ-alapszervezetek test­véri kapcsolata. Hány csa­patnak van testvér KISZ- szervezete megyénkben, s miben fejeződik ki ez a kap­csolat? PAPP ISTVÁN: A Bács-Kis­kun megyében tevékenykedő 286 úttörőcsapatból 235-nek van testvér KISZ-alapszervezete. — Így az idősebb korosztályba tartozó fiatalok is figyelemmel tudják kísérni a pajtások mun­káját, s alkalmanként segítik őket az úttörőfeladatok végre­hajtásában. Ifjúsági vezetőket jelölnek ki, akik rendszeresen részt vesznek a csapatgyűlése­ken, raj-, őrá foglalkozásokon, vábbképző tanfolyamokat indí­tunk, s az itt ismertetésre ke­rülő mozgalmi tennivalókkal, különböző módszertani, tapasz­talatcsere jellegű vitákkal sze­retnénk elérni, hogy az úttörő­munka az 1965/66. tanévben az eddiginél is eredményesebb le­gyen. HÁROM ÍVE végezte a felsőfokú óvónőképzőt Ficsór Klára, és azóta Tiszaújfalura fór mindennap, autó­busszal, Félegyházáról. Bizony elég fárasztó ez, különösen télen, de ö szereti foglalkozását. Amikor ott jártam, éppen tízórai idő volt. s kis asztalkáknál öten ülnek, tízórai: tea keksszel, minden asztalnak van egy naposa, aki a teát kiönti csészékbe, és milyen Állatbarát. Községszépítés Orgoványon Nemcsak a virág­zó gyümölcsfák te­szik hangulatossá e napokban Orgo- ványt. A községbe érkezőnek nyomban más is a szemébe tűnik. Mintha ép­pen most fejezték volna be a tavaszi nagytakarítást a kö­zel másfél kilomé­teres Kossuth Lajos utcában. Csaknem kivétel nélkül min­den ház előtt ki­tisztítottak, rendbe- hozottak az útszéli vízlevezető árkok, simára feltöltött az útpadka. — Ugye, hogy észrevenni? — kér­dezi a helyi tanács vb-elnöke. — Még az ünnepre való készülődés jegyében csináltuk. És szíve­sen vállalkozott rá az is, aki eddig so­ha nem csinálta. Ki-ki a saját háza előtt szorgoskodott, a közterületen pe­dig a Petőfi és Kossuth Tszcs-k tagjai, a földműves­szövetkezeti, egész­ségügyi, valamint a tanácsi dolgozók vették ki a részü­ket a társadalmi munkából, melynek értéke mintegy 7— 8 ezer forint. S ha néhány hé­ten belül Orgovány is felsorakozik a virágos községek közé, az asszonyok­nak lesz köszönhe­tő. A háza előtti vi­rágágyás készítésé­vel, ápolásával a Kossuth utcában la­kó Zöldág Istvánná volt ebben az úttö­rő két évvel ez­előtt. A napokban pedig Nagy Zoltán­ná vb-titkár kezde­ményezésére szép­számú asszonycsa­pat tartott megbe­szélést, s határoz­ták el: házuk eleje virágositásával kö­szöntik május 1-ét. nagy figyelemmel végzi ezt a fel* adatát! Kérdezem, megbánta-e, hogy fa­lura helyezték? Válasza igen egy­szerűen hangzik: — Nem bániam meg, nagyon megszerettem a falut és rosszul esne, ha itt kellene hagyni. Pedig amikor ide kerültem, semmi tapasztalatom nem volt, egyedül kellett mindent vállalnom, igaz, a tanácstól nagyon sok se­gítséget és támogatást kaptam. Közben a tízórai véget ért, most következik a legkedvesebb szóra­kozás a „magnózás”. Az óvónéni csendet parancsol és mind a hu­szonkilenc emberke szépen a helyé­re csücsül. A legjobban versetö pe­dig magnószalagra mondja a meiCt, majd utána saját hangját hallgatja mosolygós szemekkel. Természete­sen, mindegyik szépén akar ver­selni. SOK-SOK TÜRELEM kell ahhoz, hogy mindennap újat és újabbat adjon a kicsinyeknek, akik nagy szeretettel veszik körül és hallgat­ják az óvónéni mesélt. De nemcsak mesél, hanem mesével együtt pon­tosságra és rendszeretetre nevelt fket. Arra a kérdésemre, érezte-e hiá­nyát az olyan sokat emlegetett fa­lusi kultúréletnek, nemmel válaszol. — Hiszen egész napom le van kötve, nemcsak a kicsinyekkel, ha­nem nekem kell a napi élelmezést is betervezni a konyhának, a gaz­dasági ügyintézés is az én mun­kám. Az étkeztetésnél van egy odaadó, jó segítőtársa, Varga Andrásáé sza­kácsnő, aki nem sajnálja a fárad­ságot ás mindennap változatossá teszi a napi étrendet. Mint mondja, nagyon hálás kosztosai vannak, kü­lönösen, ha palacsinta van ebédre. MEGRAGADTA még figyelmem az óvodások nagy tisztaság- és rendszeretete. Például, ha valaki közülük kimegy, utána a dadus- néni felügyelete mellett még a ci­pőtalpát is lekeféli, csak úgy lép be a terembe. Ez mind arra vall, hgg hasznos szokásokat tanulnak, s jó irányban nevelődnek a tlsza- újfalusi óvodások. S ebben az óvó­nőnek igen nagy része van D. J. PETŐFI NEPB ^ Magyar Szocialista Munkásáén Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dánle. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazga Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsba* Szerkesztőségj telefonkOzpon’ 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i Telefon: 17-tt9 Terjeszti a Magyai Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési it- t nőnapra 13 forint Bacs-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: u-85. index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom