Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

1965. április 10, szombat 1. «Ms! Hetven asszony visszatért... BEVÁLTOTT ÍGÉRETEK Üres gépszínek alatt járkál a tavaszi szél a Kerekegyházi Gépállomás udvarán. — Év végéig mi is átalaku­lunk javítóállomássá — tájékoz­tat Mészáros István főagronó- mus. — Már csak huszonöt trak­tor van a birtokunkban. Az ekék kivételével a munkagépe­ket átadtuk a környező szövet­kezeti gazdaságoknak. A negyedszáz erőgép közül immár több hét óta egy ssm ta­lálható bent. Szántanak, vetnek. Az elmúlt év őszén a körzetben 500 hold maradt megforgatatla- nul. Nem nagy baj ez, mivel megvan az előnye, hogy a télen felgyülemlett trágyát kihordhat­ták rá a gazdaságok. S éltek is a lehetőséggel. Mindenesetre most kissé szorítja a gépállo­más dolgozóit az idő. Határidő: május 10. Ám a felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére vál­lalták, hogy május 10-ig min­denképpen befejezik a tavaszi munkákat. Ebben legfeljebb a talajvíz itt-ott még megmaradó foltjai akadályozhatják őket. Az itteni munkaverseny ko­rántsem csak ennyiből áll.' Ke­lemen István, a lajosmizsei szo­cialista brigád vezetője — részt vett a nemrég lezajlott országos tanácskozáson is — a követke­zőket mondja brigádja vállalá­sairól: — Éves tervünk, tizenkét erő­gépünkre , számolva, összesen 17 200 normálhold. Ezt 110 szá­zalékra akarjuk teljesíteni. Ugyanakkor az üzemanyag fel­használásiban öt százalékos megtakarítást kívánunk elérni. Alkatrészből is kevesebbet hasz­nálunk fel a tervezett mennyi­ségnél. A brigád tagjainak hi­bájából nem szabad balesetnek előfordulnia. A munkákat úgy akáfjúk elvégezni, Hogy azokat ne érje minőségi kifogás. Vál­laltuk Lajosmizse tsz-einek a patronálását is, ami azt jelenti, hogy szükség esetén szerződésen kívül is a segítségükre sietünk. Vállalásaik sora ezzel sem ér véget. Külön tavaszi kam­pánytervük van, amely 4280 nor­málhold teljesítését írja elő — s ebből március 20-ig ezer nor­málholdat már elvégeztek. A gépeknek nem szabad ádniok Kelemen István 12 éve bri­gádvezető, s brigádja az utóbbi három év mindegyikében el­nyerte a szocialista címet. Nem csoda, hogy a pár nappal ez­előtt megtartott termelési ta­nácskozáson a brigád több tag­ja — Durucz László, Késmárki Ferenc, Hidegh János — és ma­ga a brigádvezető is kitüntetés­ben részesült. — Nem ismernek fáradtságot — mondja róluk dicsérően a fő­mezőgazdász. — Ha valamelyi­küknek elfogy a munkája, a brigádvezető egy órán belül szerez neki. A gépeknek nem szabad állniok, ez az elvük. Volt már úgy is, hogy a solti Szikra Tsz-ben vállaltak mun­kát. Természetesen jócskán akad a környéken is tennivalójuk. Kelemen István még jóval a kitavaszodás előtt végigjárta a tsz-eket, tszcs-ket, hogy sürges­se azok vezetőit: mielőbb kezd­jék el a munkát. Ilyen körülmé­nyek között természetes, hogy a brigád tagjai összekovácsolód- nak, nemcsak a munkában, azon kívül is. Húsz órával kevesebb idő alatt A háromszoros szocialista bri­gád igyekezete azonban hiába­való lenne, ha a javítóműhely nem állna hivatása magaslatán. Feladata pedig néhány év alatt a többszörösére növekedett. A műhely szerelőinek korábban évente 20—25 gép nagyjavítását kellett elvégezniük — az idén már 120 traktor szorul teljes karbantartásra. A szerelők azon­ban vállalták, hogy további 30-cal növelik a nagyjavítások számát. Vállalásuknak biztosan eleget tesznek, hiszen terven fe­lül már 20 traktort részesítettek nagyjavításban. — Az alkatrész beszerzésének a gondját is igyekszünk a mi­nimálisra csökkenteni — sorolja Rőfi Géza főmérnök. — Amit szerszámgépeinkkel elő tudunk állítani, azt el is készítjük, még­hozzá szériában. így mindig van tartalékalkatrészünk. Az újítási mozgalom is gyorsítja a szerelés munkáját. A motorcserés főja­vítást például a normában meg­határozott 320 helyett már is 300 óra alatt sikerül elvégez­nünk. Ugyancsak 20 órával csök­kentettük a folyójavításos mo­torcsere „átfutási" idejét is. A versenyvállalások a Kerek­egyházi Gépállomáson nem ma­radnak papíron. Hiszen már most beváltott ígéreteknek ne­vezhetők. Hatvani Dániel Fogassal a lucernásban A Városföldi Állami Gazda­ság kiskunfélegyházi tangazda­ságának tábláin is szorgalma­san doldoznak. Felvételünkön Zsigó Antal traktoros fogasolja a lucernást, hogy gyorsabb növekedésre ser­kentse a pillangós növényt. Na­ponta 35—40 holdon végzi el a munkát. — Közös gazdaságunk kerté­szeti dolgozóinak létszáma nem­régiben hetven asszonnyal nö­vekedett — újságolja Szegedi József, az alpári Búzakalász Tsz elnöke. — Eddig valamennyien hasonló munkakörben ugyan, de a környező községek gazda­ságaiban keresték megélhetésü­ket. Hogy ez a tömeges — s an­nál inkább örvendetes — „ha­zatérés” mivel magyarázható, erről az elnök a következőket mondja: — Mindenképp gazdálkodá­sunk fokozatos megszilárdulása az, ami a gazdák sorait is erő­síti. Mélyről indultunk, sok ne­hézséggel kellett megküzde- nünk, de mindinkább egye­nesbe jövünk. Ennek a Tisza menti község­nek a határát több éven át ár­víz sújtotta. A bajokat mégis átvészelték, és 1963-ban például félmillió forint mérleghiányuk megszüntetése mellett már volt értéke a munkaegységnek is. Tavaly az árvíz mintegy ötmil­lió. forint értékű termést pusz­tított el, a zárszámadáskor Nem csökkent a keresetük Költészet napja az iskolákban A költészet napjának ünne­pére készülnek a középiskolák­ban is: József Attila születésé­nek 60. születésnapja alkalmá­ból egy-egy irodalmi órát szen­telnek klasszikus verselőink és mai költőink életművének sze­melvényszerű áttekintésére. Ha­sonló megemlékezéseket tarta­nak az általános iskolák VII.— VIII. osztályos tanulói is. (MTI) Elkészült az első magyar elektronhegesztő A Központi Fizikai Kutatóin­tézetben elkészült az első ma­gyar elektronhegesztő berende­zés. Ez az eddig szinte lehetet­lennek vélt feladatok megoldá­sára is alkalmas készülék úttö­rő szerephez juthat a jövőben egy egészen újszerű, számos te­rületen alkalmazható technoló­gia meghonosításában is. Az elek­tronsugaras technológia, amely­nek mintegy előhírnöke nálunk a KFKI-nek ez a berendezése, igen sokoldalú segítője az em­bernek. Lehet vele vágni, mar­ni, fúrni, mégpedig nemcsak a legkeményebb fémeket, hanem még a rideg üveget is. Segítsé­gével százbilliomod grammnyi anyagdarabkák vegyi összetéte­lét lehet egyszázalékos pontos­sággal megállapítani. Kitűnő eszköz arra is, hogy a megöm- lesztett anyagból leheletvékony rétegeket, „gőzölhessenek” vele valamilyen felületre. 120 milliós árukészlet iiúsvét előtt Felkészült a kereskedelem a tavaszi-nyári játékvásárra, mintegy 120 milliós árukészlet, ebből 30—40 millió forint érté­kű kizárólag tavaszi, húsvéti játék várja az üzletekben a vásárlókat. Húsvétra rendkívül gazdag választékkal, elegendő mennyiségű játékkal látták el az üzleteket. Többek között négyszázezer műanyag pirosto­jás, mintegy ötvenezer plüss- és teddy-nyuszi örvendeztetheti meg a gyermekeket. „Falusi fiatalok” a tv-ben A Magyar Televízió ifjúsági osztálya rövidesen új sorozatot indít „Falusi fiatalok” címmel. A sorozat riportfilmjei azoknak az ifjaknak a helyzetét vizs­gálják, akik a mezőgazdaságot választották hivatásuknak, mes­terségüknek. Bemutatják, mi­lyen eredményeik és lehetősé­geik vannak a fiataloknak a mezőgazdasági munkában, ér­demes-e elvégezniük a szakis­kolát, hogyan fogadják őket a termelőszövetkezetekben. Ilyen és hasonló kérdésekre keres majd választ a műsor helyszíni köz ve ti lésekben, kerekasztal-be- szélgetésekben és a televízió n /.ai körében népszerű „nyílt tárgyalások”-on. A „Falusi fia­talok” című sorozat kétheten­ként jelentkezik. A szerelőcsarnok az emeleten van. Itt állítja össze a kiállításokról is jól ismert fű­részgépeket a Kiskőrösi Vegyes Ktsz „Táncsics” szocialista bri­gádja. Nagy Sándor elvtárs, az alapszervezet párttitkára olyan nagy százalékszámot mondott, amellyel a szerelők a termelé­kenységet növelték, hogy köze­lebbről is szemügyre vettük a munkát. Ungvári Ferenc brigádvezető néhány mondata, s a látottak után megértjük, mi történt itt. Aki például másfél évvel ezelőtt megfordult a műhelyben, egész más elhelyezésben látta a gépe­ket, mint most. Nem volt meg az a keskeny körsínpálya sem, amelyen most apró kerekű ko­csikon munkástól munkásig „vonulnak” a szürkészöld gé­pek; egyik szerelési fázisról a másikra. — Régen egy-egy munkás nem ment le a gépről, míg a szerelést el nem végezte. Ma a sín mellett várja, hogy a fá­zisokra bontott munka ráeső mozzanatát elvégezze, mikor a gép mellé ér. — Magyarázza Ungvári Ferenc. — Mennyivel termelékenyebb így a munka? — A régi módszerrel — 20— 20 túlórát is számítva fejen­ként — havonta 40 gépet tud­tunk adni. A szalagrendszerű gyártással, ugyanazzal a lét­számmal, túlóra nélkül 75-öt. Harmincszázalékos termelé­kenység-növekedést hozott a szalag már kezdetben is. — Kinek volt ez az ötlete? — Az én Újításom. Sze­retem törni a fejem, hogyan lehet mindig jobban, többet. Sok újításom van már. Most is van bent egy, amivel ismét 30%-os időmegtakarítást érhe­tünk el. A bevezetése attól függ, mikor kötjük meg a szerződést. — Hogyan történik egy ilyen újítás elfogadása? Mit szóltak például a szaktársai, a brigád­tagok? — Eleinte idegenkedtek. Ak­kor, pillanatnyilag úgy látszott, hogy a keresetük alaposan meg­sínyli. Mikor aztán együttesen hozzáláttunk a szalag kiépíté­séhez, már közben vitattuk a módját, hogyan lehet majd az újszerű munkával, a természe­tesen következő normarendezés után is jól keresni. Úgy is lett. A rendezés után is 130—135 százalékig tudnak feljutni. Azóta ismét 10, tehát összesen 40%-ot emelkedett a termelékenység. Az 1800 forin­tos átlaga mindenkinek meg­van. — A legfrissebb újítás mire vonatkozik? Éppen a fűrészrészek mellett térdeplő, guggoló munkásoknál mégis 22,50 forint jutott mun­kaegységenként, s ezen felül másfélmillió forintot még tar­talékoltak is. — Nagy gondot fordítunk a.?, állattenyésztésre is — sorolja Szegedi József. — A szántóföld és a szőlő-gyümölcs kultúrák talajerőpótlásának ugyanis egy­aránt lényeges előfeltétele az állattartás. Az anyakocák számát ezért az előző évinek a kétszere­sére, a tehénállományét pe­dig hetvenről százra növel­tük. Tavaly csaknem kétszerannyi hízott marha átadására kötöt­tünk szerződést, mint 1963-ban, az idén pedig hetvenkettőt hiz­lalunk. A meglevő 450-en kívül ter­ven felül még száz sertést is h>" óba állítunk. A közös gyarapodását az is szolgálja, hogy a kertészetben nemcsak a hozamok növelésé­vel, hanem ezzel párhuzamosan a termés minőségének a javítá­sával is törődnek. A 30 hold fűszerpaprika átlagtermése — egyébként tavaly 38 mázsa volt, a zöldpaprika pedig 10 holdon átlagosan 160 mázsa terméssel fizetett. Jó eredmények szület­tek a 40 hold dohánykertészet­ben is: az ipari növény holdan- kénti átlagban 30 mázsa zöld­termést adott. A kertészeti dol­gozók az értékesített áru 40 százalékának megfelelő összegű készpénz juttatás ban részesül­nek. Hosszan és szívesen beszél az elnök a legfőbb gazdálkodási ág, a szőlő- és gyümölcster­mesztés fejlesztéséről. A közös­ben levő termő szőlők területe több mint félezer hold. Ezenfelül 82 hold az újabb telepítés. A 160 hold zárt gyümölcsösük­ben vegyes fajtájú alma- és őszibarack-csemeték fejlődnek. Ez utóbbi gyümölcsből az idén 20 hold már termőre fordul. A talajerő jelentős mértékű foko­zásán kívül a növényápolást és a kártevők elleni védekezést az eddiginél is hatékonyabban hajtják végre idén az alpári Búzakalász gazdái. Ezekből a munkákból dere­kasan kiveszi részét a hetven asszony is, akiket a közös gaz­dálkodás javulása „kényszerí- tett” visszatérésre. J. T. járunk. Vésőszerű szerszámmal — már ahogy laikus szemmel látjuk— a kemény fém felüle­tét a lehető legsimábbra hán­tolják, hajszálvékony forgácso­kat választva le az alkatrészről. Erőteljes törzs-, váll- és kar­munkájukról látszik, alaposan próbára tevő feladat. — Ez a legnehezebb, igaz-e Laci? — kérdi egyiküket a bri­gádvezető. A munkás felegye­nesedik, megpihen egy kicsit. Bólint. Egy másik mondja. — Egész nap bökdösi az em­ber. Éppen eléggé kikészül. A „Táncsics szerelőbrigád — Jesztli Károly, Fellegvár! Pál, Lovász László, Kiss Sán­dor, Göngl Béla, Katona Kiss János és a brigád vezető — kez­deményezője volt a szocialista brigádmozgalomnak. Példájuk­ra már 10-re nőtt ezeknek a száma. Leleményes brigádveze­tőjükkel az élen mindig kiruk­kolnak valami újjal. Ha az előbb jelzett fáradságos kézi hántolást — Ungvári újítása ré­vén — gépi munkára változtat­ják át, nemcsak kiiktatják ezt: a manuális műveletet. Egyben az eddig 750 perces hántolásí időt körülbelül 200 percre rö­vidítik. Az így felszabadul' munkaerő beállhat a szerelés­be, amivel ott is hatékonyabb lesz a munka. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom