Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
Széles körben kell alkalmazni a jó megoldásokat Ötéves a földművessxovetkexeti újító mozgalom Nemcsak az ipari vállalatoknál, s üzemekben lehetnek feladatai az újítóknak, igen fontos szerep jut e mozgalom tagjainak például a földművesszövetkezetekben is. Megyénkben az fmsz-eknél most ötéves az újítómozgalom. Ebből az alkalomból kerestük fel Hegedűs Ferencet, a MÉSZÖV kereskedelemszervezési osztályának vezetőjét, újítási előadót, s megkértük, tájékoztasson bennünket az öt esztendő eredményeiről. Iiz újítókor — száz taggal — Az öt év alatt megyénk földművesszövetkezeteinél 697 újítást nyújtottak be, amelyből 316-ot fogadtak el az illetékesek. Ezeknek az a Célja, hogy segítsék a lakosság kulturált ellátását, az újtípusú boltok munkáját. Közel száz taggal tíz újítókor működik megyénkben — mondja Hegedűs elvtárs. — Minden földművesszövetkezetnek van szakképzett újítási előadója, aki a körök munkáját céltudatosan, program szerint irányítja. Természetesen, egyik (évről a másikra nem tud mind- j egyik kiugró eredményeket fel- •' mutatni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a földmüvesszövetkezetek- nél nincsenek olyan nagy hagyományai az újítómozgalomnak, mint a termelőüzemeknél. A gyakorlat viszont mégis azt igazolja, hogy érdemes a szövetkezeti dolgozókat ilyen irányban is ösztönözni. Jelentős megtakarítás — Milyen jelentősebb újítások születtek az elmúlt években és melyek azok, amelyeket már a gyakorlatban is alkalmaznak? — érdeklődtünk a továbbiakban. — A mi szempontunkból szinte valamennyi értékes, mégis inkább azokat említeném meg. amelyek népgazdasági szinten is figyelemreméltó eredménnyel járnak. Az izsáki bútorbolt vezetője, Cséplő József például olyan targoncát szerkesztett, amellyel egy ember képes akár kombináltszekrényt is szállítani. A kecskeméti FJK igazgatóságának elnöke, Garzó József a leltáridő csökkentésére nyújtott be jelentős újítási javaslatot. Olyan mérőműszer szerkesztett, amely a jóval lassúbb kézi erő helyett a rövidáruk mérését Kecskemét — az első emeleten Napok teltek el a Bányai Júlia Gimnázium emeletén megrendezett, a „Kecskemét 20 éve” kiállítás ünnepélyes megnyitása óta, de a vonzása nem csökken. Április 8-ig több mint négyezren tekintették meg, közülük sokan kétszer-háromszor is. Mint egyik jó barátom. — Nem akarod a várost újra és igazán felfedezni — szólított meg reggel, munkába menet, — Gyere el csak egy pár percre. Garantálom, rádöbbensz, hogy nem ismerted eddig Kecskemétet! Szívesen vállalkoztam rá. S noha a nyitás délelőtt tíz órakor van, nem volt akadálya a reggel nyolc óra előtti bejutásunknak. Mintha személyes érdeke fűződne a minél nagyobb látogatottsághoz, a bejárat előtti megtorpanásunkat a takarító néni oldotta fel: — Tessék csak, jöjjenek beljebb, itt aztán van miben gyönyörködni! S ami a szemlélődő elé tárulkozik, igazi látványosság. Szemet-lelket gyönyörködtető, válogatottan szép, a város fejlődésének eredményeit, értékeit szemléltető fényképek, az újat miniatűr fehér ábrákkal jelző, 35 négyzetméternyi makett — Kecskemét, ahol az ember önkéntelenül is keresi a családi otthonát... Fejlődésünk húsz esztendejét bemutató kiállítás. Minden elismerés mindazoknak, akik a létrehozásában részt vettek! végzi (szalagok, csipkék stb.). Ésszerűsítését átdolgozza a méteráru leltározásához is. Kollektív munkával kidolgoztunk egy módszert a nyitvatartási idő alatt történő leltározásra is. Ugyancsak több ember munkájának eredménye az az újítás, hogy a hagyományos söntéspul- tokat hűtőpultokká szereljük át. Ez mintegy 10 ezer forintba kerül, de ha újonnan vásárolnánk, darabonként 30 ezer forintot kellene kiadni egy-egy hűtőpultért. — Többszörös újítónk, a tisza- kécskei újítókor vezetője, Hajdú László, például legutóbb a szódásüveg töltésekor néha előforduló robbanás esetére bal esetmegelőző, úgynevezett láb védő rácsot készített. Ugyanez az újítókor az ottani permetezőgépgyár főmérnökének segítségével egy nagy jelentőségűnek ígérkező újításon dolgozik. A szén és sóder gyors_gépi kirakodásához készítenek szalagrendszert. Hatványozná az eredményt... — Hallhatnánk-e néhány szót az újítások népszerűsítéséről, a több helyen hasznosítható észszerű eljárások elterjesztéséről? — Az elfogadott újítások széles körben történő alkalmazása, elterjesztése természetesen fokozza a mozgalom jelentőségét. A valóban hasznos és nemcsak speciális helyi feladatok megoldását célzó újítások elterjesztéséhez megvan a módszerünk. Minden földművesszövetkezetnek megküldjük a részletes leírást hivatalos szakmai véleménnyel A szövetkezetek gazdasági ve zetői azonban legtöbb esetben csak a hozzájuk közvetlenül beküldött újításokkal foglalkoz nak, s a tapasztalatszerzésre küldött eljárásokat ritkán ve szik át. 1963. első felében pél dául 21 újítást adtunk ki, s ab ból mindössze két szövetkezet fogadott el egyet-egyet, de va lóságban mindössze egy alkal mázzá. Nem jobb a helyzet tavalyi év első felében sem Akkor 12 újítást küldtünk szét amiből négyet el is fogadtak, de tudomásunk szerint egyet sem vezettek be a gyakorlatban. Ügy érezzük, hogy ezen a területen van még a legtöbb javítanivalónk — fejezte be tá jékoztatóját a MÉSZÖV újítási előadója. G. É A szerkesztőség kérdez — a megyei bíróság elnöke válaszol Felkerestük dr. Bodóczky László elvtársat, a megyei bíróság elnökét és megkértük, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a bíróságok munkájának legfontosabb területeiről. A szerkesztőség által feltett négy kérdésre adott választ folytatólagosan fogjuk közölni. Bízunk abban, hogy ezzel is hozzájárulunk megyénkben a törvényesség további megszilárdulásához, elősegítjük a társadalmi tulajdon fokozott védelmét, a termelőszövetkezetek jogi és gazdasági megerősödését. KÉRDÉS: Hogyan alakult a múlt évben a megyében a törvényesség helyzete, a vagyonvédelem, különös tekintettel a társadalmi tulajdon megóvására? Mely bűncselekmények fordultak elő leggyakrabban, s véleménye szerint ennek mi az oka? VÁLASZ: — A bűnözés társadalmi jelenség. Bíróságaink nem csupán a bűncsele'cmény tényállását tárják fel, hanem kutatják egyrészt azokat a körülményeket is, amelyek a bűntett elkövetését lehetővé tették, megkönnyítették, másrészt vizsgálják a vádlott személyében rejlő olyan tényezőket, amelyek okozói, elcsegítői lehetnek a bűncselekmény elkövetésének. A bűnözés a szocialista társadalomban általában csökken, de ez az egyes bűn- tetti kategóriáknál különbözőképpen jelentkezik. ■ AZ ELMÜLT évben jelentősen leapadt az izgatás, a tiltott határátlépések, az üzérkedések, az árdrágítások száma. Ennek oka politikai rendszerünk megszilárdulása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. Ki kell emelni, hogy a vagyon elleni bűntettek egyes fajtái, amelyek a kapitalista körülmények között kiemelkedő szerepet játszanak — így a zsarolás, orgazdaság — szinte teljesen eltűntek. Minthogy országunkban nincs munkanélküliség, társadalmi rendszerünk azélős- diségnek minden tartós formáját lehetetlenné tette. Így megyénkben sincsenek olyan számottevő csoportok, vagy rétegek, amelyek a szervezett bűnözés melegágyát képeznék. A fenti pozitív jelenségek ellenére a múlt év második felében a bírósághoz érkezett ügyek száma kissé emelkedett, ami összefüggésben van a nyomozó szervek jobb munkájával 1 de egyes területeken tényleges 1 emelkedés is van. Így például ; a vagyon elleni bűntettek, aj erőszakos cselekmények (em i berölés, súlyos testi sértés, ga I rázdaság) területén. Külön kel . kiemelni a közlekedési bűn i cselekményeket. Ezek fő okozói az ittas kocsihajtók, gép járművezetők, különösen a mo torkerékpárosok. A megye út hálózata az elmúlt évekber igen sokat fejlődött, de mé: mindig nem elég korszerű. So! az új, gyakorlatlan gépkocsive zető is. •m A TÁRSADALMI tulaj dönt károsító bűntettel nagyobb részét a mezőgazda ságban, főleg a tsz-ek sérelmé re, kisebb részét az iparban különösen az építőiparban, to vábbá a kereskedelemben, it is inkább a szövetkezetekbe: PETŐFI NEPB * Magyar Szocialista Munkáspan Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat* Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 2S-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a Telefon: 17-09. Szerkesztő bizottság: 10-3«. Vidéki lapok: 11-22. reneszti a Magyar Posta Előfizethető: | helyi postahivataloknál éj kézbesítőknél. •ueiésl dl! ( hónapra is fon.•V Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-85 AUVCliin. Cl. n taioauaxuu vuiuj dón elleni bűntettek elsősorban a kevésbé védett, őrzött vagyontárgyak, illetve a rosszabbul szervezett, még eléggé meg nem szilárdult gazdasági egységek ellen irányulnak. A lopásokat megkönnyítik a javak őrzése, kezelése terén mutatkozó hiányosságok. Itt elsősorban az állampolgárok le! ületességét, gondatlai iságá t kell kiemelni, amit. saját dolgaik őrzésénél tanúsítanak. Egyes gazdasági egységeknél, mint például a mezőgazdaságban, az építőiparban tényleges tárolási nehézségek vannak. Emellett komoly szerepe van az ellenőrzés hanyagságának, s a lopások ezért itt sűrűbben fordulnak elő. ■ NAGY SZEREPE van a társadalmi, állami és gazdasági szerveknél tapasztalható ügyviteli, bizonylati lazaságnak, a megfelelő ellenőrzés hiányának is. Vitathatatlan, hogy a jól szervezett egységeknél, például a bankoknál, postánál alig fordul elő sikkasztás, míg más helyeknél ezeknek a száma fordított arányban áll az ellenőrzés színvonalával. A vagyon elleni bűncselekményeket elkövetők nagyobb része alacsony műveltségű, önálló életvezetésre képtelen személyekből áll, akik többnyire visszaesők. Keresetüket elisszák, az élethez szükséges legelemibb javakkal sem rendelkeznek. Az ilyen emberek helyzete és magatartása élesen veti fel a büntetésüket letöltött személyek úgynevezett utógondozásának a problémáját. ■ a vauiujn euem büntettek kisebb számú, de jelentősebb károkat okozó csoportjánál, főleg a társadalmi tulajdont károsító sikkasztásoknál más személyi háttér húzódik meg. Ezek jó anyagi körülmények között élő, többnyire művelt emberek, de akik telhetetlenek. Az ilyen ügyek azt is mutatják, hogy a vagyonkezelés szempontjából felelős állásba helyezett személyeket nem ismerjük eléggé, nem foglalkozunk velük megfelelően. Itt olyan problémával állunk szemben, amely nem egyszerűen a múlt terhes öröksége. Visszaszorításában nagy szerepe van a pénzügyi fegyelemnek, az ellenőrzés megszilárdításának is. jhjg A SZEMÉLY elleni erőkéi szakos bűncselekmények abszolút száma nem nagy, de ezek többnyire a legsúlyosabbak. Megyénkben magas az emberölési, illetve az ilyen kísérleti cselekmények száma. Ezek mindegyikénél szerepet ■| játszik az alkohol, s majdnem mindig kiütközik az elkövető I alacsony műveltségi színvonala, az indulatokat fegyelmezni képes értelmi, erkölcsi nevelt- ségnek a hiánya. Megdöbbentő a szemérem elleni bűntetteknek, az erőszakos nemi közösülés eseteinek nagy száma is. ■ EZEK AZ ÜGYEK komoly tanulságokkal szolgálhatnak a fiatalság erkölcsi nevelésének megjavításánál. A bíróságok az ilyen erőszakos cselekmények miatt indult eljárások során is feltárják a terhelt egyéniségét, kulturáltságának színvonalát, s megfelelő ítéletekkel arra törekszenek, hogy az illetőt, de másokat is visszatartsanak a bűnö-
