Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
MŰVELT NÉP Beszélgetés Madarász Lászlóval, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Az elmúlt húsz esztendő korszakos változásokat hozott hazánk politikai, gazdasági és társadalmi struktúrájában. Elválaszthatatlan ezektől a változásoktól az a fejlődés, amely a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek kulturális felemelkedését foglalja magában. A Horthy-rendszer nehéz örökségében is az egyik legnagyobb tehertétel volt számunkra az a szellemi elmaradottság, amelyben a dolgozó tömegeket tartották. Különösen súlyos átok volt ez az Alföld tanyavilágában, tehát Bács megye nagyobbik felében is. A következőkben arról beszélgettünk Madarász László elvtárssal, hogy a megye sajátos helyzetének figyelembevételével az országos fejlődés folyamatában melyek voltak a mi főbb eredményeink. A felszabadulás idején a jelenlegi megye területe még három megyéhez tartozott — mondotta bevezetőül Madarász elvtárs. Adataink tehát vagy csak részadatok, nem az egész megyére vonatkoznak, vagy pedig az összehasonlítás alapjául későbbi időpontot kell választani. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő igen nagy fejlődést hozott a dolgozó tömegek kulturális lehetőségeiben és a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásában. Létrejött egy sor olyan kulturális intézmény, amelyekről a felszabadulás előtt még egyáltalán nem beszélhettünk, vagy amelyek csak kezdeti stádiumban léteztek. Ilyen például az általános iskolai napközi otthonok hálózata. Ez a felszabadulás előtt ismeretlen fogalom volt. Ma pedig 193 napközi otthonos csoport van a megyében és 7619 gyermek kap itt támogatást a tanuláshoz. Ugyancsak a felszabadulás után bontakozott ki a mű- velődésiotthon-mozgalom. — A felszabadulás időpontjában ilyenről még nem beszélhettünk. Ma a megye területén 138 művelődési otthon segíti hozzá a lakosságot a rendszeres kulturálódás lehetőségéhez. A könyvtármozgalom is gyermekcipőben járt még 1945-ben. A jelenlegi megye területén mindössze egy szervezett könyvtár működött 32 ezer kötettel. Jelenleg 407 könyvtárunk van, s összesen 615 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Üjabb vívmánya művelődési politikánknak a gyakorlati foglalkozás bevezetése az általános és középiskolákban. Jelenleg 128 általános iskolában 28 ezer 800 gyerek részesül gyakorlati foglalkozásban. A gimnáziumokban pedig a tanulók több mint 90 százaléka vesz részt az úgynevezett 5+1-es gyakorlati képzésben. S Milyen fejlődésen mentek J át a hagyományos kulturá5 Us intézmények? — A fejlődés elsősorban minőségi vonatkozású. Ezt már az óvodák esetében is megállapíthatjuk, hiszen míg az óvodás gyermekek létszáma 1952-től 1964-ig mindössze 40 százalékkal növekedett, ezzel szemben az óvónők száma több mint megháromszorozódott. Ehhez hasonló fejlődés ment végbe az általános iskoláknál is. 1952-höz mérten az általános iskolákban a tanulólétszám alig változott. A növekedés mindössze két százalékos. Az osztálytermek számában már húsz, a nevelők számában pedig 42 százalékos növekedést értünk el. Igen jelentős viszont a középiskolás tanulólétszám fejlődése, hiszen csupán a gimnáziumi tanulók száma az 1952-es 2800-ról 6700 fölé emelkedett, fényesen bizonyítva, hogy népi demokratikus államunk szélesre tárta a továbbtanulás lehetőségeit a munkások és parasztok gyermekei előtt. Továbbá: a felszabadulás előtt a megye területén mindössze egy felsőfokú intézmény működött, most viszont Kecskeméten három, Baján két, Kiskunhalason pedig egy felsőfokú intézmény teszi lehetővé a szakemberek képzését. Valóban sokat tettünk mór érte, hogy csökkenjenek a különbségek a falu és a város között. A legtöbbet bizonyára az iskolafejlesztésben értük el. Mégis itt van a jövő érdekében változatlanul a legtöbb tennivaló. Még ma is vannak analfabéták, még ma sem végzi el mindenki a nyolc osztályt, s még vannak osztatlan tanyai iskolák, ahol a városi és községi iskolákban tanuló társaikkal szemben hátrányban vannak a gyerekek. A korlátoz Jtt anyagi lehetőségek ismeretében is mit tehetünk az iskolai oktatás javításáért? — Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az eddig járt út helyes volt. Még az olyan nagy külterülettel rendelkező iskolában, mint például a fü- löpszállási, kimutatható a nagyarányú minőségi fejlődés. Míg az 1945 szeptemberben első osztályba beiratkozott tanulóknak csak 42 százaléka végezte el 1953-ig a nyolc osztályt, ezzel szemben az 1955 szeptemberében beiratkozottaknak már 82,3 százaléka végzett 1963-ban. Du- napatajon 56 százalékról 79 százalékra emelkedett a 8 év alatt végzettek száma. Nagy eredményeket értünk el a szak- rendszerű általános iskolai oktatás kiterjesztése terén is. Jelenleg az általános iskola felső tagozatába járó tanulók 81,7 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Az elmúlt négy évben 98 általános iskola felsőtagozatos tanulóit vittük be körzeti iskolákba. Feladatunk a szakrendszerű oktatás további kibővítése, általános iskolai diákotthonok létesítése elsősorban a körzeti iskolák székhelyén és ehhez a fejlődéshez a megfelelő képesítésű nevelők alkalmazása. Számítunk ezekben a lakosság közvetlen segítségére és áldozatvállalására is. Optimizmusunkat igazolja az, hogy az eddig létesített hat általános iskolai diákotthon is a községfejlesztési alap és egyéb helyi erőforrások fel- használásával épült. Ugyancsak napirenden levő feladat a falusi középiskolák (az úgynevezett közös igazgatású iskolák) megszilárdítása. Legtöbbjének önálló iskolaépületet kívánunk juttatni, a nevelőszükséglet ellátására pedig tervszerűen felhasználjuk ösztöndíjas keretünket. Bács megyéből indult el a gazdasági feladatokra alapozott egységes művelődési tervezés gondolata. Mit értünk el és mit várunk a jövőben az úgynevezett egységes kulturális tervek rendszerétől? — Az egységre való törekvés több szempontból indokoltnak bizonyult. Egységre kellett jutnunk a művelődésügyi munka megítélésében, a művelődés munkásainak szemléletében, az adott terület feladatainak meghatározásában, valamint a nép,r ; ;* SS y ; \ v ,, , ; . V, ■ <1 V- . 7- ' ,., -iii ’• • **«*»*& *& „ **"**‘*>v,... ■ ' ■ >v-. ............. w............ 'v ■ ■: pv .. . ^ V», ' ti'* *'«% "■■‘A Hl Hű isii < Ilii Ü í At-* & Eczsá János: Kecskemét, 1944 október 31. művelési és oktatási feladatok egymáshoz való viszonyában. Ennek az egységes szemléletnek a szorgalmazása okozta, hogy községekben, városokban az utóbbi két év során valóban egységes kulturális tervek készültek, amelyek magukban foglalják nemcsak a művelődési intézmények, hanem egyre bővülő mértékben a társadalmi és tömegszervezetek, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek kulturális tervét is. Ennek a szemléletnek az érvényesülése eredményezte többek között a felnőttoktatásban részesülők számának nagymértékű emelkedését. Az utóbbi 10 év alatt az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 1400- ről 5000-re, a középiskolák felnőtt tagozatosainak létszáma pedig 1300-ról 7200-ra emelkedett. f Hogyan igazodik a megyei c oktatásügyi vezetés a megye t sajátos viszonyaihoz, a mell zőgazdaság igényeihez? — A párt útmutatását követve évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megye szakemberszükségletét mutató adatokat és ehhez igazítottuk iskolarendszerünk fejlesztését mennyiségi és minőségi vonatkozásban is. Sajnos, a mezőgazdasági szakmunkásképzésben csak nagyon lassú az előrehaladás. A szervezett képzésben az eddig eltelt négy év alatt összesen 793 fő nyert képesítést a több ezres szükséglettel szemben. Figyelemreméltó azonban a felnőtt szakmunkás- képzés népszerűsége. Jelenleg a megyében 116 tanfolyamon 3260 hallgató tanul és eddig már 5300-an tettek eredményes szakmunkásvizsgát. Javultak a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák tárgyi feltételei is. A közeljövőben jelentős összegeket fordítunk berendezésekre, tanépületekre, diákotthonok létesítésére. A megye mezőgazdasági jellegének megfelelően alakítottuk az általános iskolai és a középiskolai gyakorlati képzést is. Az általános iskolákban bevezetett gyakorlati foglalkozásnak több mint 50 százaléka mezőgazdasági jellegű. Emellett azonban a megye ipari fejlődésének megfelelően az ipari szakmunkásképzés is egyre kedvezőbb képet mutat. Csak az utóbbi négy évben az ipari tanulóiskolákba járó fiatalok száma 3960-ról 7760-ra emelkedett. A pipacsokkal teli réten Fehér ingben fekszem a fűvön, szabad vagyok. Feltartott öklömre száll egy bogár, háta páncélosán ragyog. Vasárnap van és csönd és délután s úgy hallgat most a rét, mint szélcsendben a fák. Csak a pipacs tartja fel szőrös karján a fejét, s a sokezernyi térdig érő máglya vörös színe hullámzik, árad felém, mikor először tanultam Mohácsról, ilyennek képzeltem én. De itt most nem vért, hanem virágokat mutat fel tenyerén a föld, s tán soha nem is volt harctér, nem jelentett e táj soha csatamezöt. Vagy lehet, hogy alattam egy méterre azt marja a homok, aki húsz, huszonöt éve itt, ahol én és így álmodozott? Fütyülni kezdek, hogy elűzzem a látomást, de a valószínűség még soká gyötör. Vércse les rám a magasból és homlokomra a csend és a fény kettős oszlopa dől. Fekszem a füvön, fehér ingben, mellettem tehén legel. Vasárnap van — csönd, béke, délután, s én alig hiszem el. Gál Sándor Valentyin Bereszlov: Béke Él-e majd e szó: „béke’» akkor is, Vagy, akik az utolsó háború ha háborúra nem gondol már idején még játszó gyermekek senki? voltak, Vagy akkor majd e szó az ha összejönnek, s említik e szót, • . - , . egyszerű, azokat idézik, akik már holtak...? a mindennapi életet jelenti? Ford. Antalfy István Madarász elvtárs maga is író ember lévén igen közelről tudja, hogy a művészetekben Bács megye — Petőfi és Katona szülőföldje — az országos nagy folyam szélén helyezkedik el. Ilyen szempontból nem vagyunk olyan kedvező helyzetben, mint azok a vidéki városok, ahol van főiskola, egyetem. Mégis, bízhatunk-e azokban a jelekben, amelyek nyilvánvaló akaratról és gyakran remánytkcltö tehetségről is vallanak? — Már maguk az említett jelek is Igazolják a remény jogosságát. Bár roppant nehéz körülmények között, mégis igyekszünk megjelenési fórumot biztosítani szépíróink és tudományos kutatóink számára. Örömmel mondhatom el, hogy a felszabadulás évfordulójára meghirdetett irodalmi pályáit a vártnál nagyobb sikert zott. Ha íróink és képzőművé szeink több gondot fordítana önképzésükre és az adott, vág kialakítható szervezeti forma megfelelő tartalommal val megtöltésére, akkor méltó ki egészítői lehetünk irodalmi é általában művészeti vonatke zásban az országos fejlődésnél — Egy ilyen rövid beszélge tés kapcsán természetesen csa érinteni tudtuk a megyei mű velődéspolitika főbb kérdései — hangsúlyozta befejezési! Madarász László elvtárs. - Joggal büszke lehet azonban a eredményekre a megye vala mennyi művelődésügyi dolgo zó ja. Nem sorolhattunk fe minden feladatot, de egy rész letes Ismertetésben ennél sok " ■ —dh-“”nk voln: .redményekröí is.