Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
A megyei tanács ünnepi ülése hazánk felszabadulásénak 20. évfordulója alkalmából Ssviridor altábornagy felszólalása Szviridov Karp Vasziljevics nyugalmazott altábornagy, alti Kecskemét felszabadításában is részt vett, a szovjet nép üdvözletét tolmácsolja a tanácsülés résztvevőinek. Az ünnepi beszéd elhangzása után kedves vendég, a Vörös Hadsereg egyik gépesített hadteste parancsnokaként, Kecskemét felszabadításában is részt vett Szviridov Karp Vasziljevics nyugalmazott altábornagy, a Szovjetunió Hőse emelkedett szólásra. Drága Magyar Blvtársaink! Mély elismerés és őszinte tisz- íet érzésével tettünk eleget ormányuk meghívásának. Eljöttünk Magyarországra, hogy önökkel együtt ünnepeljük hazájuk fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 20. évforduló j át. Megismerkedve a szocializmus építésében elért eredményeikkel, Önökkel együtt örülünk azoknak a sikereknek, melyeket népgazdaságuk fejlesztésének minden területén elértek. A szabadság húsz éve alatt a Magyar Népköztársaság dolgozóinak akaratával, szorgalmas munkájával valóban gigantikus eredményeket értek el az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén. S ezekben a sikerekben — mint ezt üniiepi beszédében Madarász László elnökhelyettes élvtáré számos adattal bizonyította — . tekintélyes része van Bács-Kiskun megye lakosságának is. Mi, szovjet emberek tiszta hívből örülünk eredményeiknek, melyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével 'érték. Nagyon jól megértjük, -*gy ebben a hatalmas munkáin nehézségek is adódnak, de tudjuk, hogy ezeket a továbbiakban is képesek lesznek megoldani, leküzdeni. A szovjet nép ebben a hatalmas munkában mindig Önök mellett áll, és erejéhez mérten segíti, testvé- rileg támogatja Önöket. Szviridov elvtárs meleg hangú szavait nagy tetszéssel fogadták az ünnepi tanácsülés résztvevői. A továbbiakban, Erdőéi elvtárs előterjesztésére, a tanácsülés határozatban örökítette meg az évforduló jelentőségét. A kitüntetések átadása Érd ősi József elvtárs kormánykitüntetést nyújt át Gerőcs 1st tannak, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjének. (Folytatás az 1. oldalról.) belül a kulturális kiadásokra az 1951-es összeg hat és félszeresét, szociális és egészségügyi feladatokra az 1951-ben felhasznált összeg hatszorosát fordítjuk. Nagyarányú fejlődés az iparban és a mezőgazdaságiban A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtettük a korszerű homoki gazdálkodás alapját, a termelés korszerűsítésének feltételeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése alapvetően megváltoztatta a parasztság helyzetét, munka- és életkörülményeit. A technika térhódítása állandóan alakítja a mezőgazdasági munka jellegét, leveszi a parasztság válláról a legnehezebb fizikai munka terheit, több lehetőséget biztosítva az önművelésre, szórakozásra. Így vált megyénk az ország egyik legelmaradottabb területéből hazánk egyik legjelentősebb éléstárává, mely mind területi, mind pedig a lakosság számbeli arányainál jóval nagyobb mértékben veszi ki részét az ország ellátásából. Madarász elvtárs ezután az iparban elért fejlődésről beszélt. Megyénkben a felszabadulás előtt az ipar szinte kizárólag a a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült. A malmokat és szeszfőzdéket nem számítva, mindössze 18 üzem működött a megye területén, azok is nagy- részit Időszaki jelleggel. A megye szocialista iparának jelentősebb fejlődése a második ötéves terv időszakában következett be. A Központi Bizottságnak a vidék iparosításáról szóló határozata alapján, s ennek eredményeként tovább fejlődtek meglevő ipari üzemeink, és a korábbi, főleg élelmiszer- ipari tevékenység mellett új iparágak kifejlesztésének alapjait raktuk le. Az ipari foglalkoztatás közel 80 százalékos fejlesztésével jelentős mértékben elősegítettük megyénkben a munkaerő-felesleg elhelyezését. Megyénk iparában ezt az időszakot az ugrásszerű mennyiségi fejlődés jellemzi. Az eredetileg más célra épült, de az adott időben kihasználatlan vagy felszabadítható, ipartelepítésre alkalmas épületeket átadtuk egyes szakminisztériumoknak ipari üzem létesítése céljából. Így települt megyénkben például Kecskeméten a reszelőgyár, a magnetofongyár, a pneumatikus gépgyár, Kalocsán a Vibrátor- gyár, Bácsalmáson a ruhagyár. A tanácsi ipar keretén belül felfejlesztett egyes vállalatokat, vagy azok telephelyeit a megfelelő ütemű továbbfejlesztés érdekében átadtuk a tárcák kezelésébe. Az így létrehozott vagy tovább fejlesztett vállalatok több mint ötezer kereső elhelyezkedését mozdították elő. A lakosság foglalkoztatásának további fokozása érdekében jelentősen fejlesztettük a tanácsi ipart is, amely mintegy hatezer fő részére teremtett új munka- alkalmat. Az utóbbi három évben a megye tíz nagy községében hoztunk létre ipari üzemeket. Ma a szocialista ipar — építőipar nélkül — közel 38 ezer főt foglalkoztat megyénkben, 16 ezer fővel többet mint 1960-ban; 1957 óta erőteljesen megerősödtek a megye kisipari termelőszövetkezetei is, s közülük nem egy országos hírnévre tett szert. A kisipari termelőszövetkezetek fejlesztésének eredményeként 1957 és 1964 között az általuk létrehozott termelési érték közel megháromszorozódott. Utak, járdák, fahiviiíamosítás Talán semmi sem mutatja oly szemléletesen a múlt bűneit és az abból eredő elmaradottságot, mint a felszabadulás előtti kommunális ellátottság helyzete. Jellemző, hogy Kecskeméten (a legalább négy lakást magában foglaló épületeket fi-1 gyelembe véve) 1920 és 1944 között mindössze 86 lakás épült. Ezzel szemben a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt csak Kecskeméten 2026 lakást építettünk fél. Az utóbbi négy év alatt a megye területén felépült lakások száma közel nyolcezer. 1951 óta a vízcsőhálózat hosszát három és félszeresre, az összes bekötések számát tízszeresére, a vízvezetéki közutak számát tizenkettőről 1404-re, a csatorna- hálózat hosszát több mint ötszörösére emeltük. Emellett megépítettünk csaknem egymillió négyzetméter útburkolatot és majdugyanennyi burkolt járdát. Ezen a tevékenységen belül jelentős szerepe van a város és községfejlesztési alap felhasználásának; ehhez csatlakozva a lakosság társadalmi munkájának. A községfejlesztési kiadásokra fordított összeg 1961 és 1964 között az előző négy évinek csaknem háromszorosa. Fáradozásaink és a lakosság megértő közreműködésének eredményeképpen befejeztük a faluvillamosítást, nagymértékben megjavítottuk az ivóvízellátást, egyre kevesebb lesz városainkban és falvainkban a sáros út, és egyre több a burkolt járda, a park, a virágos útszegély, a tiszta, egészséges iskola, kultúr- ház, mozi, egészségház és orvosi rendelő. Az ünnepi szónok ezután a megye kulturális fejlődéséről beszélt. Mint mondotta: — A gazdasági fejlesztéssel összhangban kidolgoztuk megyénk ötéves kulturális programját. Ennek végrehajtása során megyénkben is széles körben kibontakozott a kulturális forradalom. A felszabadulás előtt nem voltak az iskolákban napközi otthonok, nem voltak a falvakban művelődési házak, alig volt közkönyvtár, s a falvak, különösen pedig a tanyák lakosságához a kultúrának, csak.a morzsái jutottak el. Ma közel nyolcezer általános, iskolai tanuló részére biztosítunk a napközi otthonokban megfelelő tanulási lehetőséget és gondos nevelői felügyeletet. Alig van a megyének olyan községe, ahol ne lenne kul túrház, egyre inkább betöltve a falu kulturális központjának szerepét. Tanuló, olvasó nép lettünk, szoktuk mondani gyakran, s ennek a megállapításnak objektív alapja van. Megyénk 407 közkönyvtárának több mint 600 ezer kötetét álladóan olvassák a felnőttek és a fiatalok, s csak az utóbbi négy év során több mint kétszeresére nőtt a kölcsönzések száma. A különböző iskolák felnőtt tagozatain több mint 12 ezer dolgozó tanul. A továbbiakban Madarász elvtárs az iskolahálózat nagyarányú fejlődéséről beszélt, majd az egészségügy eredményeit méltatta. Az egészségügyi liálczafi kiépítése A múlt rendszer kizsákmányoló urai nem törődtek a dolgozók egészségével. A családfő, a kereső családtag betegsége sokszor végzetes csapás volt az egész családra. Az orvos, a gyógyszer szinte megfizethetetlen volt a szegény ember számára. Legtöbbször nem. is ment orvoshoz. Pártunk útmutatása nyomán harcba szálltunk a pusztító népbetegségek ellen, s kiépítettük a szocialista egészségügyi szolgálat rendszerét. Míg a felszabadulás előtt 46 ezer volt a társadalombiztosításba bevontak száma a megye területén, ma 220 ezer főre terjed ki a biztosítás. A családtagokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a megye lakosságának 97 százaléka jogosult a társadalombiztosítás szolgáltatásaira. Az orvosok száma csaknem , a - ;zereződött. A kórházi ágyak száma háromszorosára szaporodott húsz év alatt. Kiskunfélegyházán, Kalocsán korszerű új kórház, Kiskőrösön önálló tüdőkórház létesült. A kecskeméti és bajai rendelőintézet mellett valamennyi városunkban, azonkívül Szabadszálláson és Bácsalmáson is rendelőintézetet létesítettünk. A felszabadulás előtt nyolc tbc-gondozó működött megyénkben. Kiskunfélegyházán és Kiskörösön új intézet létesült. A felszabadulás előtti gondozóintézeteink hatalmas fejlődésen mentek át és ma már a legkorszerűbb eszközök segítségével évenként átszűrjük a megye 10 éven felüli lakosságát, A felszabadulás előtt hat kis ágylétszámú szülőotthon, illetve szülőszoba működő'! megyénkben. 1945 után számuk 11-re emelkedett. Jelenleg már vaia- mennyi szülőotthonunkat. szülész-nőgyógyász szakorvos vezeti, s a szülések 96 százaléka intézetekben történik. Közegészségügyünk fejlődésének legjelentősebb eredménye, hogy az olyan súlyos fertőző betegségek, mint a gyermekbénulás, diftéria, szamárköhögés gyakorlatilag megyénk területén megszűntek. Közös össze lógással Madarász elvtárs ezután a lakossá,® életszínvonalának fejlődéséről, a kereskedelmi hálózat és áruforgalom nagyarányú növekedéséről beszélt, majd a következőket mondotta: — A szocializmus alapjainak lerakása megteremtette annak lehetőségét, hogy a munkásosztály a párt vezetésével a legszélesebb osztályszövetségben és nemzeti összefogással valósítsa meg a szocializmus teljes győzelmét. Ahhoz azonban, hogy a lehetőség valósággá váljék, még sokat kell tennünk. Mindenekelőtt pontosan és eredményesen végre kell hajtani a második ötéves terv eredményes befejezését és a harmadik ötéves terv megfelelő előkészítését. Ehhez világos útmutatást adott a Központi Bizottság december 10-i határozata. Ezt a a határozatot minden becsületes dolgozó örömmel és helyesléssel fogadta, párttagok és pár- tonkívüliek egyaránt, mert tudják, hogy a fegyelmezett, pontos munka, a javakkal való takarékos gazdálkodás a jólét alapja. A felszabadulási munkaverseny, a szocialista brigádok eredményei tanúskodnak a feladatok megértéséről. Ami a jövőt illeti, változatlanul ugyanazt a politikát kívánjuk folytatni, melyet a Központi Bizottság határozatainak megfelelően nyolc év óta töretlenül érvényesítünk, s melynek célja: a megye gazdasági helyzetének további erősítése, a lakosság további felemelkedésének biztosítása. Eredményeinket a párt vezetésével, a dolgozók: munkások, parasztok, értelmiségiek szorgos munkájával értük el. A feladatok megvalósítása során erősödött, öntudatosodott a nép, erősödtek, fejlődtek a tanácsok is. Húsz év alatt igen sokat tettünk a múltból örökölt elmaradottság felszámolására, népünk életszínvonalának emelésére. Tanulunk eredményeikből és okulunk hibáinkból. A szocializmus alapjainak lerakása magasabb színvonalú fejlődés perspektíváját nyitotta meg megyénk számára is. Fáradozásaink és törekvéseink Összekapcsolnak bennünket a szocialista országok testvéri közösségével, nagy barátunkkal és segítőnkkel, a Szovjetunióval. Amit elvégeztünk, szerves részét alkotja az emberiség békéjéért és boldog jövőjéért vívott harcnak. A jövőben is így kívánunk munkálkodni, szorosan felsorakozva pártunk mögé, nem kímélve erőnket annak a nagyszerű célnak elérésében, hogy újabb és újabb évtizedekre biztosíthassuk szabad hazánk virágzó fejlődését — fejezte be ünnepi beszédét Madarász László elvtárs. Ezt követően az eredményes tanácsi munka elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetéseket nyújtotta át Erdőst József elvtárs. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Pilcz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács vb- elnöke és Kovács István megyei tanácstag, a tassi Petőfi Tsz elnöke. Dr. Gátai Ferencnek, a megyei tanács vb beruházási osztály vezetőjének, Horváth Istvánnak, a Kiskun- halasi Járási Tanács V. B. elnökhelyettesének, Szőnyi Pálnak, a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő- és Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatójának, Nagy Istvánnak, a Bácsalmási Községi Tanács V. B. elnökének és Gulyás Györgyüknek, a Fülöpházi Községi Tanács V. B. titkárának pedig a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A kitüntetések átadását követő zárszavában Erdősi József elvtárs ismételten népünk köszönetét es háláját tolmácsolta a testvéri szovjet népnek és a felszabadító Vörös Hadseregnek, s a legnagyobb elismerés hangján szólt a megye lakosságának lelkes, szorgalmas munkájáról, elért eredményeiről. Végezetül a Bács-Kiskun megye húszesztendős fejlődését bemutató „Fények a két folyó között” című filmösszeállítást tekintették meg a tanácsülés résztvevői.
