Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
1965. április 23, péntek I. oldal cél: ci tervek teljesítése Szocialista brigttd mozgalom a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Az átlagéletkor: 57 év Legfontosabb — Eddig huszonhárom brigád jelentette be részvételét a szocialista cím elnyeréséért folyó munkaversenybe — újságolja Szécsi Ferencné, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. — Két kerületből, a JeIenlos8|éti8z méltó | Szép, fényezett kartonba fűzött, közel 150 oldalas könyv, a címlapján: „Báes-Kiskun inegye tanácsainak gazdálkodása (1961 —-1964) és az 1965. évi feladatok.” Nem kívánunk elébe vágni a pénteki tanácsülésnek, ahol ez a nagy „téma” megvitatásra kerül, csupán szeretnénk örömmel megállapítani a tényt, hogy a zárszámadás grafikonja ezúttal is igen jelentős fejlődést mutat. Ezúttal szó szerinti értelemben is, mert a könnyebb ér- zékelhetőség kedvéért a tanácsülés anyagának előkészítői grafikonokkal is szemléltetik az előrelépést. (Csupán egy számot ezekből: A költségvetési kiadások összege az ötéves terv első négy évében több mint 2,5 milliárd forintot tett ki, s a növekedés — 1961-hez viszonyítva 1964-ben — meghaladta a 300 millió forintot. Fényképek ábrázolják a legjelentősebb beruházásokat — a 300 ágyas kalocsai tbc-kórházat, a kecskeméti ének-zenei általános iskolát és a távolsági autóbuszvárót, a Leninvárost, a kalocsai öntözcfürtöt, a vidék iparosításának, kommunális fejlődésének stb. egyes állomásait. Grafikonok „beszélnek” az áruforgalom rohamos növekedéséről. a tartós fogyasztási cikkek — országosan is kiemelkedő — forgalmáról, a felvásárlás örvendetes eredményeiről. A megyei tanácstagság és általuk a szélesebb közvélemény tájékoztatását igazán hathatósan szolgálja ez a kiadvány, amely most már másodízben kapja ezt a külsőt, s ez évben a tavalyinál is gazdagabb. Tegyük hozzá: a nyomdavállalat jó munkáját is reprezentálhatja a megye parlamentje, a tanácsülés előtt. ÉRDEKES feljegyzésre bukkantam az egyik .áruház szocialista brigádjának naplójában: Figyelmeztettük a pénztárosunkat, mert nem adott vissza tíz fillért az egyik vevőnknek. Arra hivatkozott, hogy nem volt aprópénze sem neki, sem a vásárlónak. Indoka elfogadhatatlan. A pénztárosnak kötelessége váltópénzről gondoskodni.” Jólesően vettem tudomásul, hogy a brigád feljegyzésre méltónak találta a mulasztást, ami egyesek szemében talán megszokott, mindennapos dolog. Ne értsék félre, nem azért tartom én követésre méltónak a munkacsapat szigorát, mert úgy vélem, hogy a vissza nem adott fillérekből hűtőszekrényt, vagy autót harácsolhatnak a pénztárosok. Sokkal inkább azért, mert egy régi kereskedői aranyszabály érvényre juttatását látom benne. E SZABÄLYT valahogy így fogalmazhatjuk meg: a boltban minden a vevőért van, mindennek az ő érdekét kell szolgálnia. A kasszában tartalékolt aprópénznek csakúgy, mint az eladó készségének, udvariasságának. Nemrégiben egy idős eladóval beszélgettem. Elmondta, hogy egyes kartársai számon tartanak úgynevezett „nehéz” vevőket. Ö nem ismer ilyeneket. Elmondta viszont, hogy sok olyan hibáért is a pult mellett álló dolgozónak kell tartama a hátát, amelyről tulajdonképpen nem is tehet. Megemlítette az áru minőközpontiból és a balotaszállási- ból valók az írásban eddig beküldött vállalások. A kígyósi és a tajói kerület még ezután jelentkezik. A vállalások a kerületek önálló terveire épülnek — magyarázza az szb-titkár. — Így a brigádok önállósága, s ezzel együtt a felelőssége is megnövekszik. A központi kerület Gagarin nevét viselő növénytermesztő brigádjának a tagjai például vállalták, hogy a 25 hold takarmányrépa termését úgy prizmázzák, hogy a tárolásnál a veszteség három százalék alatt legyen. Tervezik azt is, hogy személyenként 120 mázsa szerves trágyát szórnak ki a területre. Nagy gondot fordítanak a munkafegyelem megszilárdítására is. Aki például igazolatlanul egy napot mulaszt, elveszti .jutalmának egynegyedét, ha pedig kettőt, akkor a felét. Ha három, vagy annál is több napot hiányzik, egyáltalán nem kap jutalmat. Ugy ancsak a központi kerület huszonhárom tagú, „Vörös Traktor” nevű traktoros- brigádja már kétszer nyerte el a szocialista címet. Mostani vállalásai a korábbiakat is felülmúlják. Elhatározták a traktorosok, hogy — a géptípusoktól függően — 150—200—300 normálisoddal teljesítik túl a személyenkénti éves tervet, anélkül, hogy növelnék a felhasznált üzemanyag, kenőolaj és alkatrész mennyiségét. A tajói traktorosbrigádot kihívták versenyre. Ha a szükség úgy kívánja: vasárnap és más ünnepnapokon is együttesen vonulnak ki a földekre dolgozni. A halótaszállási „Zrínyi Ilona” női brigád tervében elég magas követelmény szerepel. A nagyüzemi szőlőben 40 mázsa átlagtermést kell elérniük, és ehhez hozzászámították a még csak fél termést hozó hároméves ültetvényt is. A ségével, az egyes cikkek átmeneti hiányával kapcsolatos kifogásokat. Az ilyenféle reklamációk természetesen kellemetlenül érintik a kereskedőt, és ha ráadásul a vevő által használt hangnem sem a legmegfelelőbb, akkor előfordulhat, hogy türelmét veszti és hasonló „tónusban” vág vissza. MINDEHHEZ hozzáfűzhetjük, hogy a boltban mindenki siet, türelmetlen. Az is, aki az ajtó előtt jó félórát beszélget majd a szomszédasszonnyal. Hiba lenne tehát, ha egyoldalúan a kereskedelmi dolgozókat marasztalnánk el minden olyan nézeteltérésért. amely eladó és vásárló között — ha lényegesen kevesebb is mint korábban — de még mindig előfordul. Mégis azt kell mondanunk, hogy apuit mögött állóknak van több tennivalójuk e téren, hiszen szakmájukkal éppen úgy együtt kell járnia az udvariasságnak, mint mondjuk a szemes bors, vagy a fésűsszövet ismeretének. A kereskedelmi vállalatok, földművesszövetkezetek vezetőinek módjukban áll nevelni dolgozójukat. Legyen több olyan ellenőrzés, amely az eladók magatartására is kiterjed. KAPJON egyenlő rangot a kiszolgálás kulturáltsága, az áruforgalmi terv teljesítésével, a hiánymentes elszámolással a kereskedelmi dolgozók munkaversenyében. Mert jelentősége semmivel sem kisebb. B. D. tizénhárom tagú munkacsapat azonban — amely tavaly lett először szocialista brigád — célul tűzte ki a 41 mázsás átlag elérését. Ök is fokozott gondot fordítanak a munkafegyelem megtartására, a késések megszüntetésére. Aki nem veti alá magát ennek a követelménynek, azt kizárják a brigádból. Vállalásukba belefoglalták azt is, hogy a munkaeszközöket megőrzik és megóvják, s ha a szükség úgy kívánja, vasárnap is dolgoznak. — Hogyan kisérik figyelemmel a vállalások teljesítését? — A teljesítményeket, az állattenyésztésben nyújtottakat kivéve, csak év végén áll módunkban felmérni — mondja az szb-titkár. — De a munkák folyamatosságát a brigádnaplóból szemmel kisérhetjük. Havonta egyszer valamennyit bekérjük. A naplók vezetése egyébként évről-évre tökéletesebb, pontosabb. Az egyik legszínvonalasabb például a „Mező Imre” sertéstenyésztő brigádé. Ez nem véletlen, hiszen a brigádvezető Takács Pál, most végzi a felsőfokú technikumot. Ez is részét képezi a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban egyre szélesedő sokoldalú versenymozgalomnak, amelynek az egyik legfontosabb célja idén is: a tervek teljesítése. Békeharcosok kitüntetése Tegnap délelőtt békeaktivista értekezletet rendezett Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei titkársága. A tanácskozáson részt vett Koltai István, az Országos Béketanács munkatársa és Kovács Imre, az MSZMP megyei bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa, valamint száz békeaktivista; az Országos Béketanács megyénkbeli tagjai, a „Békéért, nemzeti függetlenségért és a leszerelésért” tavaszi békekampány szervezésére és irányítására alakult megyei és járási operatív bizottságok tagjai, továbbá, akik a májusi békehónap alatt sorra kerülő tömegmegmozdulásokon előadóként lépnek majd fel. Az értekezlet résztvevőit Zala Tamás, a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője tájékoztatta az időszerű nemzetközi eseményekről, majd megvitatták a békerendezvények megyei tervét. Ezután a huzamosabb idő óta kiváló munkát végzett békeharcosok kitüntetésére került sor. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára huszonkét aktivistának nyújtotta át a békemozgalom kitüntető aranyjelvényét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága viilamosenergiai szakbizottságának statisztikai munkacsoportja a napokban tartotta VIII. ülésszakát Géniben. A csoport alelnökévé ismét — ezúttal negyedízben — Teöke Gézát, a Magyar Villamosenergiaipar képviselőjét választották meg. Az ülésszakon tárgyalták többek között a szilárd, a folyékony és a gáznemű Kalocsán, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályán kiterítik előttem az elmúlt év végén készült felmérést a tsz-tagok kor szerinti megoszlásáról. A járás 10 302 szövetkezeti gazdája közül 4248 a hatvan éven felüli. Az 50 és 60 közötti korban 2448-an vannak. Vagyis a tagságnak több mint a fele elmúlt ötven esztendős. Negyven és ötven év között még viszonylag jó az arány: 3305-en tartoznak ebbe a csoportba. De innen lefelé már hatalmas az esés: mindössze 249-en vannak, akik a 20. és a 40. év közötti — tehát a legmunkaképesebb — korosztályba sorolhatók. A húszévesnél fiatalabbak száma pedig már csak ötvenkettő. Erőszakkal nem lehet Két lány támaszkodik a foktői tanácsháza napsütötte falának. Láthatóan nem a buszra várnak, hiszen az épp most indul vissza, Kalocsára. — A tanácselnököt várjuk — mondja az egyik, a szeplős arcú. — És mit akarnak tőle? — A tanácsi igazolást szeretnénk megújítani, hogy mehessünk dolgozni Kalocsára, a konzervgyárba. — Mennyit tudnak ott megkeresni? — Ezerkettőt, ezerhármat. Mikor hogy. — A faluban nem akad munka? — Hol, azt mondja meg? — Például a tsz-ben ... Halk kuncogás a válasz. A lányok 16—17 évesek lehetnek. Negyedóra múlva friss igazolással a kezükben távoznak az irodából. Vajda Lajos, a vb elnöke, az asztalra könyökölve néz maga elé. Rövid kérdezősködés után ezt mondja: — Erőszakkal nem tarthatom itt őket. És senkit nem lehet erőszakkal a faluban tartani. Az iparban is szükség van a munkáskézre. S ha messzibbre nézünk, nem is az a baj, hogy elmennek, hanem az, hogy még reményünk sincs a visszajöve- telükre. Egyik este előadást tartottam a kultúrházban. A 35 főnyi hallgatóságnak a kétharmad része fiatal volt. A község fejlődéséről, gondjairól beszéltem. Utána vártam a kérdéseket. Kínos és tömény közöny. Végül is egyikük megkérdi, hogy az utcájukban mikor lesz vízvezeték. Semmi egyéb. Beszélhettem arról, hogy a faluba 1949-ben bevezették a villanyt, s hogy az tíz év alatt minden házig eljutott. Erre egymillió forintot áldoztunk. Néhány évvel ezelőtt egymillió 200 ezerért épült fel az új kultúrház. Hidakat építettünk a csatornán... Schlamm Gábor, a vb-titkár, aki maga is fiatalember, a KISZ-re panaszkodik. A szervezet fiataljai kéthavonként választanak vezetőséget. Sok mindent vállalnak, semmit nem teljesítenek. Kihasználatlan a nagy művelődési ház is. Átlós vonalak — Reggelenként legalább négyszázan ülnek fel a Kalocsára menő buszokra — mondenergiahordozókkal, valamint a vízerővel termelt villamosenergia összehasonlítására és összegezésére vonatkozó javaslatokat. Végeredményben azt a magyar javaslatot fogadták el, hogy a vízerőművi villamosenergiát, statisztikai szempontból, mindenkor annyi kalóriával vegyék egyenértékűnek, amennyivel az a korszerű hőerőművekben termelhető. (MTI) ja Farkas László iskolaigazgató. — Pedig nagyobb részük csak segédmunkás. És a most végző 37 nyolcadikos közül egy sem akar itt maradni... Megkérdem, mit tehetnének. Nem sokat — feleli. Bak Sándor, a Béke Tsz elnöke, évvégi vizsgák előtt eljön az iskolába, hogy a nyolcadikosok lelkére beszéljen: maradjanak, legyenek ők a közös gazdálkodás fel- virágoztatói. Sajnos, nem sok eredménnyel jár ez. Ennek okát kellően megvilágítja a tsz- elnök tájékoztatása: — Tavaly 300 ezer, tavalyelőtt egymillió 200 ezer forint mérleghiánnyal zártunk. A múlt év volt az első, amikor a rendszeres munkát végzők nem jártak rosszul. Részükre garantált, 24 forintos munkaegységet fizetünk. Ok szerződést kötnek a tsz-szel, s vállalják, hogy mindennap jönnek dolgozni. Az 561 tag közül 125-en vannak ilyenek. Tavaly még ennyien sem voltak. A többiek munkaegysége 18 forintot ér. Az a véleményünk, hogy a rendszeres munkát honorálni kell. Különösen nálunk. Azonkívül van százalékos részesedés a paprikából, a kukoricából és a többi kapásnövényből. Az irodában kezembe nyomják a tagnyilvántartót. A tsz 561 gazdája közül 261 a 60 éven felüli. Ötven és hatvan között 128-an, 40 és 50 között 83-an, 20 és negyven között 87-en, és húszon alul csupán ketten vannak. Az átlagos életkor 57 év! Lapozom a nyilvántartót. Négyzet alakú keretben a tagok személyi adatai. Tintával húzott átlós vonalakra leszek figyelmes. Mi ez? — Meghalt — mondják a hátam mögött. Majd minden második oldalon egy- egy átlós vonal. Sokszor négyöt is egymás után. Mit tehetnénk ? Röviddel azelőtt, hogy e sorokat rovom, a megyei tanács vb munkaügyi osztálya felmérést készített Bács-Kiskun megye tsz-einek a munkaerő-ellátottságáról. Eszerint a munkaképes koron túli tsz-tagok száma egy év alatt 1,8 százalékkal, vagyis több mint 25 ezerre növekedett. A felmérés időpontjában 78 680 tagot tartottak nyilván. Ha a belépések aránya a jelenlegi szinten marad, akkor 1970-ig a most munkaképes korban levők 14,5 százaléka lépi át a nyugdíjas korhatárt. De már két év múlva is a tagok 40,9 százaléka (31 800 fő) képezi majd a nyugdíjas korcsoportot. Az 57 éves átlagéletkor tehát nem foktői „specialitás”. — A 40 hold spenót termésének tavaly csak a felét tudták leszedni — így a foktői tanácselnök. — Százhatvanezer forint maradt a földön. A tsz csak részben hibás. De mindannyian okolhatók vagyunk, akik nem láttuk idejében, hogy bajok lesznek a betakarítással, s nem tettünk meg mindent a baj megszüntetése végett. Az ifjúság nevelésében az eddiginél hatékonyabbá kell tenni a mezőgazdaság megszerettetését. Felülvizsgálatra szorul a szakoktatás eddigi rendszere is. A foktői tsz-nek is bátrabb kezdeményezésekhez kellene nyúlnia a fiatalság itt tartása végett; vezetői tanulmányozzák azokat a közös gazdaságokat, amelyekben nagy számmal vannak megelégedett fiatalok, s próbáljanak önálló ifjúsági munkacsapatot szervezni. Ennek tagjai részére biztosítsanak rendszeres havi bért. A gond egyre nyomasztóbb. Mielőbb gátat kell vetnünk a szövetkezeti tagság elöregedésé nek Foktőn — és másutt is. Hatvani Dániel T. P. Magyar javaslatot fogadtak el Genf ben a villainosenergia-termelés egységes mérésére Tíz fillér visszájái
