Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
A vásárlók érdekének védelmében Az árvíz- és viharkárokról Ellenőrzés a megye 35 üzletében — A Bonyhádi Cipőgyár kitűnő terméke! — jegyezte meg az eladó, amikor hónapokkal ezelőtt egy négerbarna, tetszetős kivitelű nőd félcipővel „barátkoztam”. Aztán 179 forintért gazdájává is szegődtem. Örömöm azonban nemsokáig tartott. A jobblábas cipő egy hét alatt annyira „bejáródott”, hogy az utcán vigyáznom kellett, le ne maradjon a lábamról. A ballábas azonban kínzó, szorító páncél maradt. S kétheti viselés után 'az iméntinek egyszerűen levált a talpa Ez aztán csakugyan „kitűnő” termék! — állapítottam meg bosszankodva, s élvittem a cipész ktsz-hez. De eszembe sem jutott, hogy a minőséget kifogásolva jogom lenne az üzletbe visszavinni a cipőt. Erre csak az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ilyen tárgyú vizsgálatáról készült jelentését lapozgatva döbbentem rá. Mert a minőségi kifogások intézésének tapasztalatai figyelemre méltóak. Az ÁKF-vizsgálat társadalmi ellenőrök bevonásával a múlt év elején megjelent belkereskedelmi minisztériumi rendelet szem előtt tartásával zajlott, és figyelembe vette a kecskeméti nőtanács rendezésében megtartott vevőankéton, valamint a ruházati kiskereskedelmi vállalatnál és a MESZÖV- nél tartott boltvezetői értekezleten elhangzottakat is. A megye 35 ruházati üzletében végzett ellenőrzés kedvező tapasztalatként könyvelte ét hogy az új jogszabályok megjt- lenése óta a megszaporodott minőségi reklamációk intézése, meggyorsult. Míg 1963-ban a ruházati szakmában megyei szinten összesen 333 esetben éltek a vásárlók az áru minőségével szemben kifogással, addig 1964-ben 618 ilyen eset fordult elő. (Persze, más kérdés, hogy milyen fényt vet ez az érdekelt ipari üzemekre.) Érdekes tapasztalat, hogy a reklamációk többsége az állami kereskedelemben fordult elő, s mindössze 20 százalék esik a földművesszövetkezeti hálózatra. Pedig a ruházati forgalom mintegy 40 százalékát ez a hálózat bonyolítja. Ennek többek között, az a magyarázata, hogy a vidéki lakosság — egyrészt _ a boltvezetők hibájából — kevésbé volt tájékozott kártalanítási jogait illetően. Hasznos azonban pillantást vetni a minőségi kifogások jellegére. A méter- és konfekció- áru minősége ellen tavaly 43 esetben emeltek kifogást a vásárlók. Különböző kötöttáruk ellen 71 panasz érkezett. Ezen belül számos reklamációra az adott okot, hogy a műszálas termékeket gyártó egyes vállalatok gyakran elfelejtik mellékelni az áruhoz a mosási, tisztítási utasítást, s a tájékozatlan vásárlók szakszerűtlenül végzik ezt Hogy visszanyerhesse jé hírnevét... Május 1-én nyílik a kiskőrösi gyógy- és strandfürdő Az elmúlt években országos hírűvé vált a kiskőrösi strandfürdő, gyógyhatású vize nagy tömegeket vonzott Kiskőrösre A múlt évben azonban alaposan megcsappant a látogatók száma, s a fürdő bevétele az előző évinek 60 százalékára csökkent. Az 1175 méter mély kútból ugyanis nem tudtak elegendő mennyiségű vizet nyerni. A vízmennyiség csökkenésének kivizsgálására, okainak félderítésére szakértőkből álló bizottság alakult. Megállapítása: Nem a gyógyító víz fogyatkozott meg, csupán a víznyerőhely kútfejének rossz kiképzése okozta a vízmennyiség csökkenését. Ezt a hibát már a tél folyamán kijavították és így jelenleg egy kompresszor köz- beiktatásával percenként 200 liter, 44 fokos vizet tudnak felszínre hozni — ami teljesen fedezi a fürdő szükségletét. Illetékes szervek elhatározták azt is, hogy a strandmedencét bekötik a helyi törpe vízműhálózatba. A hálózatból nyert, percenként 600 literes vízhozam lehetővé teszi, hogy a nagymedence vizét két naponként teljesen lecseréljék. így ez év nyarára már kifogástalan, higiénikus feltételeket teremtenek nemcsak a gyógyfürdőzéshez, de a strandoláshoz is. A másik kellemes meglepetés, a fürdő dolgozóinak felajánlása. A felszabadulás 20. évfordulójára ugyanis vállalták, hogy a fürdő belső területét parkosítják, a úgy késjáfcfe ^ * medencéket, hogy. a próbaüzem után május elsején megnyithassák a kapukat a gyógyulásra, felüdülésre vágyó nagyközönség előtt. A legsürgetőbb gondók tehát megoldódnak. Ám, annak érdekében, hogy a strand visszanyerhesse törzsvendégei teljes bizalmát és támogató részvételét, útjelzőtáblákkal is „propagálhatnánk”; Nem beszélve arról, hogy a hozzávezető utca higiéniája is hagy némi kívánnivalót. — Szeretnénk, ha a létesítmény közös jellege ilyen „apróságokban” is kifejezésre jutna. Czakó Ferenc Leggyakrabban azonban a cipőipari termékek minőségét sérelmezték a vásárlók. A múlt évi kifogások 81 százaléka volt ilyen jellegű, s a leggyakoribb hibák megoszlása a következő: talpleválás 154 esetben, felsőbőrszakadás 43, színeltérés 51, saroktörés 71, lakkbőrtörés 63, felsőrész kidőlés 40 esetben fordult elő. A vásárlók észrevételei csaknem kivétel nélkül jogosaknak bizonyultak, s az ÁKF vizsgálatának tapasztalatai szerint a nagykereskedelem és az ipar közötti elszámolási módszer jelentős mértékben segítette a reklamációk gyors, és megelégedésre szolgáló intézését. A Belkereskedelmi Minisztériumnak a múlt év elején kiadott vonatkozó rendelkezése tehát jónak, hasznosnak bizonyult. Mert mellőzi az azonos tárgyú, korábbi rendelet bürokratikus megkötöttségeit, egyaránt szem előtt tartja a vásárló és a kiskereskedelem érdekeit és nem utolsósorban az ipar számára is hasznos. Hiszen a minőségi kifogások a termelő üzemet anyagilag is érintik. Ez pedig növeli az üzemi kollektívák érdekeltségét a kifogástalan minőségű áru előállításában, P. I. Kitüntetlek Gőzön Gyulát és Lázár Máriát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lázár Mária színművész- nőnek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, a Madách Színház tagjának eredményes munkássága elismeréséül; Gázon Gyula Kossuth-díjas színművésznek, a Magyar Népköz- társaság kiváló művészének, a Nemzeti Színház tagjának élete, munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Ga- ramvölgyi József, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese. (MTI) Talajvíz után nem térít az Állami Biztosító Tavass fl rendőrség felhívása A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság eljárást indított csalás bűntette miatt Tóthi József, többszörösen büntetett előéletű, Kiskun- majsa, Nagy Lajos utca 30. szám alatti lakos ellen. Tóthot akkor vették őrizetbe, amikor értékesíteni akarta a 6569 vázszámú női kerékpárt. A jármű a kiskunhalasi járásból származik. A kerékpár tulajdonosa jelentkezzen a rendőrségen. Tóth egyébként március 4-én munkatársától kölcsönkérte a 13135 vázszámú piros férfikerékpárt, melyet nem adott vissza. Akinek ez a kerékpár birtokában van, jelentkezzen a rendőrségen, tanúkihallgatás végett. Szerencsére megyénkben kevés a árvíz, illetve a vihar okozta kár, de mégsem annyira elenyésző, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni. Az elmúlt esztendőben ugyanis összesen 1185 esetben, több mint egymillió forint kártérítést fizetett az Állami Biztosító megyei igazgatósága a viharkárokért. Nem túlzott előrelátás tehát, ha némi tájékoztatót adunk arról, hogy milyen árvíz, illetve viharkárokat térít meg a biztosító, hiszen a tavaszi áradások, viharos szelek sok kárt okozhatnak. A termelőszövetkezetek ösz- szevont vagyonbiztosítása alapján a biztosító az élővizek — tehát a folyók, patakok, tavak — kiáradása folytán a közös gazdaságok vagyontárgyaiban, állatállományában, termésében keletkezett károknak a felét téríti meg. Ennek az aránynak a megállapításánál az Állami Biztosítót az az elgondolás vezette, hogy maguk a termelőszövetkezetek is érdekeltek maradjanak az árvízvédelmi intézkedések végrehajtásában. A kártérítéssel a biztosító hozzájárul az elpusztult értékek pótlásához, szükség esetén az újravetéshez. Tavaly például országosan 22 millió forintot fizetett ki a biztosító. Volt olyan tsz, amely egymillió forinton felüli kártérítésben részesült. Megyénkben — földrajzi fekvésénél fogva — kevés tsz van olyan helyzetben, hogy árvízkár érheti. Az Állami Biztosító az elmúlt évben mégis egymillió 600 ezer forintot fizetett ki ezen a címen. Nagyobb kártérítésben részesült a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz, amely 585 ezer forintot kapott, és az alpári Búzakalász Tsz, amelynek 555 ezer forintot fizettek ki. Népgazdasági érdek — de természetesen a közös gazdaságoké is —, hogy területükön a vízlevezető csatornákat megépítsék, azokat rendben tartsák, s így a belvizek pusztításának elejét vegyék. Ezért a biztosító az ilyen károk megtérítését nem vállalhatja. Ha a belvíz és az árvíz megkülönböztetése nehézségekbe ütközik, a vitát az illetékes vízügyi igazgatóság dönti el. Magánszemélyek tulajdonában levő épületek, háztáji gazdaságok árvízkáraira a biztosítás jelenleg nem terjed ki. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása és a lakosság biztosítása alapján azokat a károkat térítik meg, amelyeket a másodpercenként 15 méteres sebességű, vagy ennél gyorsabb szél okoz. A szél sebességét az Országos Meteorológiai Intézet állapítja meg. Az elmúlt évben a biztosító országos viszonylatban 14 millió forintot fizetett ki a lakó- és egyéb épületekben, berendezési és felszerelési tárgyakban keletkezett viharkárokért. Megyénkben ez az összeg meghaladta az egymillió forintot, de ebben nincs benne a lábon álló, vagy betakarított termésben keletkezett viharkár, mert annak megtérítését a biztosító nem vállalja. Ugyancsak nem fizet, ha a kár az épület rongált, elhanyagolt állapotának, vagy szakszerűtlen megépítésének következménye. Viszont megtéríti az Állami Biztosító a villámcsapás okozta tűzkárokat és a vihar által ledöntött tv-antennában keletkezett károkat, továbbá a háztartási biztosítás alapján az ajtó- és ablaküveg betöréséből keletkező károkat. Tavaly országos viszonylatban villámcsapásokért 4.5 millió, üvegkárokért pedig 9.5 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Ittasan vezette a traktort — két hónapi szabadságvesztés Horváth Mihály traktoros, Városföld, I. kér. 98. sz. alatti lakos, aki 1954. óta dolgozik a Városföldi Állami Gazdaságnál, 1964. szeptember 24-én azt a feladatot kapta, hogy a gazdaságban dolgozó Kertész Farkas István illetményföldjén termett kukoricát szállítsa haza annak lakására A traktoros mindjárt kiérkezése után az iránt érdeklődött, hogy Kertész Farkas Istvánnak van-e bora, s a literes üvegben levő kb. 7 deci borral félrevonult, amíg a traktor pótkocsiját Kertész és két leánya megrakta kukoricával. Az első szállítmány lerakása után, amikor elindultak a 8 km-re levő illetmény- földre, útközben betértek id. Rácz Pál kunszállási lakására, ahol újabb liter bort vásárolt Kertész, s ebből is 7 deci körüli mennyiséget fogyasztott Horváth Mihály traktoros, aki azután tovább vezette gépét. A második fuvar megtétele után Kertész megkérte Horváth Mihályt arra, hogy vigye el magával a gazdaság központjába, hogy munkahelyére kellő időben, este 6 órára elérjen. Hat óra előtt 10 perccel el is indultak a 8 km-es útra, Kertész Farkas a vezetőfülke pótülésén foglalt helyet. Amint a tanyához vezető útról kiértek a dű- lőútra, balra akartak fordulni úgy, hogy a sebességet Horváth nem csökkentette. A traktor megbillent a hepehupás úton, Kertész Farkas leesett és a pótkocsi első kereke keresztülment a bal lábán, ennek következtében combcsontja eltörött. A mentők beszállították a félegyházi kórházba, ahol 3 hónapig tartott a gyógyítása. A kiskunfélegyházi járásbíróságon megtartott nyilvános tárgyaláson súlyos testi sértést eredményező foglalkozási szabályok megszegésével elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt Horváth Mihályt héthónapi szabadságvesztésre ítélték. T. M. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő Bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1«. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post«. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil 1 hónapra is forint BScs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Teiefon; 11-85. lüde«; 85 065.