Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

A vásárlók érdekének védelmében Az árvíz- és viharkárokról Ellenőrzés a megye 35 üzletében — A Bonyhádi Cipőgyár ki­tűnő terméke! — jegyezte meg az eladó, amikor hónapokkal ezelőtt egy négerbarna, tetsze­tős kivitelű nőd félcipővel „ba­rátkoztam”. Aztán 179 forintért gazdájává is szegődtem. Örö­möm azonban nemsokáig tar­tott. A jobblábas cipő egy hét alatt annyira „bejáródott”, hogy az utcán vigyáznom kellett, le ne maradjon a lábamról. A ballábas azonban kínzó, szorító páncél maradt. S kétheti vise­lés után 'az iméntinek egysze­rűen levált a talpa Ez aztán csakugyan „kitűnő” termék! — állapítottam meg bosszankodva, s élvittem a ci­pész ktsz-hez. De eszembe sem jutott, hogy a minőséget kifo­gásolva jogom lenne az üzletbe visszavinni a cipőt. Erre csak az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ilyen tárgyú vizsgá­latáról készült jelentését lapoz­gatva döbbentem rá. Mert a minőségi kifogások intézésének tapasztalatai figyelemre mél­tóak. Az ÁKF-vizsgálat társadal­mi ellenőrök bevonásával a múlt év elején megjelent belkereskedelmi miniszté­riumi rendelet szem előtt tartásával zajlott, és figyelembe vette a kecske­méti nőtanács rendezésében megtartott vevőankéton, vala­mint a ruházati kiskereskedel­mi vállalatnál és a MESZÖV- nél tartott boltvezetői értekez­leten elhangzottakat is. A megye 35 ruházati üzleté­ben végzett ellenőrzés kedvező tapasztalatként könyvelte ét hogy az új jogszabályok megjt- lenése óta a megszaporodott minőségi reklamációk intézése, meggyorsult. Míg 1963-ban a ruházati szakmában megyei szinten összesen 333 esetben él­tek a vásárlók az áru minősé­gével szemben kifogással, addig 1964-ben 618 ilyen eset fordult elő. (Persze, más kérdés, hogy milyen fényt vet ez az érdekelt ipari üzemekre.) Érdekes tapasztalat, hogy a reklamációk többsége az állami kereskedelemben for­dult elő, s mindössze 20 százalék esik a földműves­szövetkezeti hálózatra. Pedig a ruházati forgalom mint­egy 40 százalékát ez a hálózat bonyolítja. Ennek többek kö­zött, az a magyarázata, hogy a vidéki lakosság — egyrészt _ a boltvezetők hibájából — kevés­bé volt tájékozott kártalanítási jogait illetően. Hasznos azonban pillantást vetni a minőségi kifogások jel­legére. A méter- és konfekció- áru minősége ellen tavaly 43 esetben emeltek kifogást a vá­sárlók. Különböző kötöttáruk ellen 71 panasz érkezett. Ezen belül számos reklamációra az adott okot, hogy a műszálas termékeket gyártó egyes válla­latok gyakran elfelejtik mellé­kelni az áruhoz a mosási, tisz­títási utasítást, s a tájékozatlan vásárlók szakszerűtlenül végzik ezt Hogy visszanyerhesse jé hírnevét... Május 1-én nyílik a kiskőrösi gyógy- és strandfürdő Az elmúlt években országos hírűvé vált a kiskőrösi strand­fürdő, gyógyhatású vize nagy tömegeket vonzott Kiskőrösre A múlt évben azonban alapo­san megcsappant a látogatók száma, s a fürdő bevétele az előző évinek 60 százalékára csökkent. Az 1175 méter mély kútból ugyanis nem tudtak ele­gendő mennyiségű vizet nyerni. A vízmennyiség csökkenésé­nek kivizsgálására, okainak fél­derítésére szakértőkből álló bi­zottság alakult. Megállapítása: Nem a gyógyító víz fogyatko­zott meg, csupán a víznyerő­hely kútfejének rossz kiképzése okozta a vízmennyiség csökke­nését. Ezt a hibát már a tél folyamán kijavították és így jelenleg egy kompresszor köz- beiktatásával percenként 200 liter, 44 fo­kos vizet tudnak felszínre hozni — ami teljesen fedezi a fürdő szükségletét. Illetékes szervek elhatározták azt is, hogy a strandmedencét bekötik a helyi törpe vízműhá­lózatba. A hálózatból nyert, percenként 600 literes vízhozam lehetővé teszi, hogy a nagyme­dence vizét két naponként tel­jesen lecseréljék. így ez év nya­rára már kifogástalan, higiénikus feltételeket te­remtenek nemcsak a gyógy­fürdőzéshez, de a strando­láshoz is. A másik kellemes meglepetés, a fürdő dolgozóinak felajánlása. A felszabadulás 20. évforduló­jára ugyanis vállalták, hogy a fürdő belső területét parkosít­ják, a úgy késjáfcfe ^ * me­dencéket, hogy. a próbaüzem után május elsején megnyithas­sák a kapukat a gyógyulásra, felüdülésre vágyó nagyközönség előtt. A legsürgetőbb gondók tehát megoldódnak. Ám, annak érde­kében, hogy a strand vissza­nyerhesse törzsvendégei teljes bizalmát és támogató részvéte­lét, útjelzőtáblákkal is „propa­gálhatnánk”; Nem beszélve arról, hogy a hozzávezető utca higiéniája is hagy némi kívánnivalót. — Szeretnénk, ha a létesítmény közös jellege ilyen „apróságok­ban” is kifejezésre jutna. Czakó Ferenc Leggyakrabban azonban a ci­pőipari termékek minőségét sé­relmezték a vásárlók. A múlt évi kifogások 81 százaléka volt ilyen jellegű, s a leggyakoribb hibák megoszlása a következő: talpleválás 154 esetben, felső­bőrszakadás 43, színeltérés 51, saroktörés 71, lakkbőrtörés 63, felsőrész kidőlés 40 esetben for­dult elő. A vásárlók észrevételei csak­nem kivétel nélkül jogosaknak bizonyultak, s az ÁKF vizsgá­latának tapasztalatai szerint a nagykereskedelem és az ipar közötti elszámolási módszer jelentős mértékben segítette a reklamációk gyors, és megelégedésre szolgáló intézését. A Belkereskedelmi Miniszté­riumnak a múlt év elején ki­adott vonatkozó rendelkezése tehát jónak, hasznosnak bizo­nyult. Mert mellőzi az azonos tárgyú, korábbi rendelet bürok­ratikus megkötöttségeit, egy­aránt szem előtt tartja a vásár­ló és a kiskereskedelem érde­keit és nem utolsósorban az ipar számára is hasznos. Hi­szen a minőségi kifogások a termelő üzemet anyagilag is érintik. Ez pedig növeli az üze­mi kollektívák érdekeltségét a kifogástalan minőségű áru elő­állításában, P. I. Kitüntetlek Gőzön Gyulát és Lázár Máriát A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Lázár Mária színművész- nőnek, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészének, a Ma­dách Színház tagjának eredmé­nyes munkássága elismeréséül; Gázon Gyula Kossuth-díjas szín­művésznek, a Magyar Népköz- társaság kiváló művészének, a Nemzeti Színház tagjának élete, munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A ki­tüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitün­tetések átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese és Ga- ramvölgyi József, az MSZMP Központi Bizottsága osztályve­zető-helyettese. (MTI) Talajvíz után nem térít az Állami Biztosító Tavass fl rendőrség felhívása A kiskunfélegyházi rendőrkapi­tányság eljárást indított csalás bűntette miatt Tóthi József, több­szörösen büntetett előéletű, Kiskun- majsa, Nagy Lajos utca 30. szám alatti lakos ellen. Tóthot akkor vették őrizetbe, amikor értékesíte­ni akarta a 6569 vázszámú női ke­rékpárt. A jármű a kiskunhalasi járásból származik. A kerékpár tu­lajdonosa jelentkezzen a rendőrsé­gen. Tóth egyébként március 4-én munkatársától kölcsönkérte a 13135 vázszámú piros férfikerékpárt, me­lyet nem adott vissza. Akinek ez a kerékpár birtokában van, je­lentkezzen a rendőrségen, tanúki­hallgatás végett. Szerencsére megyénkben ke­vés a árvíz, illetve a vihar okoz­ta kár, de mégsem annyira el­enyésző, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni. Az elmúlt esz­tendőben ugyanis összesen 1185 esetben, több mint egymillió fo­rint kártérítést fizetett az Ál­lami Biztosító megyei igazgató­sága a viharkárokért. Nem túl­zott előrelátás tehát, ha némi tájékoztatót adunk arról, hogy milyen árvíz, illetve viharkáro­kat térít meg a biztosító, hi­szen a tavaszi áradások, viharos szelek sok kárt okozhatnak. A termelőszövetkezetek ösz- szevont vagyonbiztosítása alap­ján a biztosító az élővizek — tehát a folyók, patakok, tavak — kiáradása folytán a közös gazdaságok vagyontárgyaiban, állatállományában, termésében keletkezett károknak a felét té­ríti meg. Ennek az aránynak a megállapításánál az Állami Biz­tosítót az az elgondolás vezette, hogy maguk a termelőszövetke­zetek is érdekeltek maradjanak az árvízvédelmi intézkedések végrehajtásában. A kártérítéssel a biztosító hozzájárul az el­pusztult értékek pótlásához, szükség esetén az újravetéshez. Tavaly például országosan 22 millió forintot fizetett ki a biz­tosító. Volt olyan tsz, amely egymillió forinton felüli kár­térítésben részesült. Megyénk­ben — földrajzi fekvésénél fog­va — kevés tsz van olyan hely­zetben, hogy árvízkár érheti. Az Állami Biztosító az elmúlt év­ben mégis egymillió 600 ezer forintot fizetett ki ezen a címen. Nagyobb kártérítésben része­sült a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz, amely 585 ezer forintot ka­pott, és az alpári Búzakalász Tsz, amelynek 555 ezer forintot fizettek ki. Népgazdasági érdek — de ter­mészetesen a közös gazdaságoké is —, hogy területükön a vízle­vezető csatornákat megépítsék, azokat rendben tartsák, s így a belvizek pusztításának elejét ve­gyék. Ezért a biztosító az ilyen károk megtérítését nem vállal­hatja. Ha a belvíz és az árvíz megkülönböztetése nehézségek­be ütközik, a vitát az illetékes vízügyi igazgatóság dönti el. Magánszemélyek tulajdonában levő épületek, háztáji gazdasá­gok árvízkáraira a biztosítás je­lenleg nem terjed ki. A termelőszövetkezetek va­gyonbiztosítása és a lakosság biztosítása alapján azokat a ká­rokat térítik meg, amelyeket a másodpercenként 15 méteres se­bességű, vagy ennél gyorsabb szél okoz. A szél sebességét az Országos Meteorológiai Intézet állapítja meg. Az elmúlt évben a biztosító országos viszonylat­ban 14 millió forintot fizetett ki a lakó- és egyéb épületekben, berendezési és felszerelési tár­gyakban keletkezett viharkáro­kért. Megyénkben ez az összeg meghaladta az egymillió forin­tot, de ebben nincs benne a lá­bon álló, vagy betakarított ter­mésben keletkezett viharkár, mert annak megtérítését a biz­tosító nem vállalja. Ugyancsak nem fizet, ha a kár az épület rongált, elhanyagolt állapotá­nak, vagy szakszerűtlen meg­építésének következménye. Vi­szont megtéríti az Állami Biz­tosító a villámcsapás okozta tűzkárokat és a vihar által le­döntött tv-antennában keletke­zett károkat, továbbá a háztar­tási biztosítás alapján az ajtó- és ablaküveg betöréséből kelet­kező károkat. Tavaly országos viszonylatban villámcsapásokért 4.5 millió, üvegkárokért pedig 9.5 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Ittasan vezette a traktort — két hónapi szabadságvesztés Horváth Mihály traktoros, Városföld, I. kér. 98. sz. alatti lakos, aki 1954. óta dolgozik a Városföldi Állami Gazdaságnál, 1964. szeptember 24-én azt a feladatot kapta, hogy a gazda­ságban dolgozó Kertész Farkas István illetményföldjén termett kukoricát szállítsa haza annak lakására A traktoros mindjárt kiérke­zése után az iránt érdeklődött, hogy Kertész Farkas Istvánnak van-e bora, s a literes üvegben levő kb. 7 deci borral félrevo­nult, amíg a traktor pótkocsiját Kertész és két leánya megrakta kukoricával. Az első szállítmány lerakása után, amikor elindul­tak a 8 km-re levő illetmény- földre, útközben betértek id. Rácz Pál kunszállási lakására, ahol újabb liter bort vásárolt Kertész, s ebből is 7 deci kö­rüli mennyiséget fogyasztott Horváth Mihály traktoros, aki azután tovább vezette gépét. A második fuvar megtétele után Kertész megkérte Horváth Mihályt arra, hogy vigye el ma­gával a gazdaság központjába, hogy munkahelyére kellő idő­ben, este 6 órára elérjen. Hat óra előtt 10 perccel el is indul­tak a 8 km-es útra, Kertész Farkas a vezetőfülke pótülésén foglalt helyet. Amint a tanyá­hoz vezető útról kiértek a dű- lőútra, balra akartak fordulni úgy, hogy a sebességet Horváth nem csökkentette. A traktor megbillent a hepehupás úton, Kertész Farkas leesett és a pót­kocsi első kereke keresztülment a bal lábán, ennek következté­ben combcsontja eltörött. A mentők beszállították a félegy­házi kórházba, ahol 3 hónapig tartott a gyógyítása. A kiskunfélegyházi járásbíró­ságon megtartott nyilvános tár­gyaláson súlyos testi sértést eredményező foglalkozási szabá­lyok megszegésével elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt Horváth Mihályt héthónapi sza­badságvesztésre ítélték. T. M. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő Bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1«. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post«. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil 1 hónapra is forint BScs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Teiefon; 11-85. lüde«; 85 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom