Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! mm NM/WKÄSPÄRT BACS-I<<SKV/IM MEGYEI LAPJA r XX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 4rn 60 fillér 1965. ÁPRILIS 21, SZERDA Javuló gazdálkodás, növekvő követelmények A mezőgazdaság eredményeiről és a feladatokról tárgyalt a megyei tanács vb Belgrádira érkezeit a magyar parlamenti küldöttség BELGRAD (MTI) Kedden délután a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés meg­hívására a magyar országgyűlés küldöttsége baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A dele­gációt Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, a Miniszterta nács elnökhelyettese vezeti. A delegáció tagjaként a jugoszláv fővárosba érkezett Bugái Já­nosáé, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárhe­lyettese, dr. Törő Imre akadé mikus, egyetemi tanár, az El­nöki Tanács tagja, Szabó Ist­ván, az MSZMP Központi B!- zottságának póttagja, a nádud­vari Vörös Csillag Termelőszö vetkezet elnöke, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság el­ső titkára és Wallcó László, a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádvezetője, országgyűlé i képviselők. A vendégek fogadtatására a belgrádi pályaudvaron megje­lent Mijalko Todorovics, a szö­vetségi nemzetgyűlés alelnöke, Jozse Brilej, a szövetségi vég­rehajtó tanács tagja, va'rmint számos más jugoszláv közéleti személyiség. A Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés képviseletében a ha­táron Sóti Pál, a vajdasági tar­tományi bizottság elnöke üdvö­zölte a küldöttséget. A magyar parlamenti delegá­ció tagjai az ünnepélyesen fel­díszített belgrádi pályaudvaron lezajlott fogadtatás után a Met- ropol szállóba hajtattak. Pénteken összeül a megyei tanács A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Napirendjén elsőként a vb me­zőgazdasági osztályának jelenté­se szerepelt a termelőszövetke­zetek múlt évi gazdálkodásáról és az idei termelési feladatairól. Az előterjesztés igen sokolda­lúan elemzi megyénk termelő- szövetkezeteinek múlt évi gaz­dálkodását és általában pozitív­nak értékeli azt. Megállapítja, hogy megyénk mezőgazdasága alapvetően teljesítette a célki­tűzéseit. A tsz-ek 26,2 százalékkal növelték halmozott terme­lési értéküket. Kedvezően alakult a termelés szerkezete. Főbb növényekből a szövetkezeti gazdaságok 98 szá­zalékban teljesítették területi terveiket. Kenyérgabona vetés­tervét a megye túlteljesítette. Igen kedvezően alakult a ku­koricatermés. A jó időjárás, a gondosabb ápolás, s a közös kukorica vetésterületének mint­egy 30 százalékán a fészkestrá­gyázás alkalmazásának eredmé­nyeképpen a tsz-ek 18,1 mázsás átlag­termést takarítottak be ku­koricából. Jóval meghaladta a tervezett átlagot a 170 mázsás cukorrépa "és 37 mázsás fűszerpaprika át­lagtermése is. Elmaradt viszont a tervezettől a napraforgó át­laghozama. A becsült 230 ezer tonna össz-szőlőtermés túlszárnyalta az 1958. évi rekordtermést. A gyümölcstermés a tervezett szint körül alakult. A nagyüze­mi telepítések tovább folytatód­tak, 10 146 hold került eltelepí- tésre, ami a tervezettnek 97,7 százaléka. A megye számosállat-létszá­ma II ezerrel, a múlt évi­hez viszonyítva 6,5 száza­lékkal növekedett. A sertésállomány az 1963. évi­hez képest 100 ezer darabbal növekedett. Javuló gazdálkodásról tanús­kodik a szövetkezeti tisztava- gyon 30,4 százalékos növekedése is. S a jelentős álló- és forgó­alap-növekedés, az üzemi tarta­lékolások az eddigieknél meg­alapozottabbá tették a tsz-ek idei gazdálkodását. Az általánosságban kedvező képet nyújtó gazdálkodási ered­mények megállapítása mellett azonban szóba kerültek olyan fogyatékosságok is, amelyek fel­számolása, illetve megoldása igen fontos további fejlődésünk szempontjából. Ilyen például, hogy a gyenge termelőszövetke­zetek állami támogatása 1964- ben is csak részben hozta meg a várt eredményeket. Mivel a jövőben a várható pénzügyi megsegítési lehetőségeink előre­láthatóan egyre kisebbek lesz­nek, a hatékony szervezeti in­tézkedések jelentősége még in­kább megnövekszik. Túlteljesítették a negyedévi baromfikeltetési terveket: Eredményként könyveli el az előterjesztés, hogy a megye má­sodik ötéves öntözésfejlesztési programja a múlt évben mind beépítettség, mind a felszerelés tekintetében megvalósult. A múlt év végéig 40 ezer hold terület vált öntözhető- vé. Tanulságok levonására késztet viszont — s ez a vita során is erőteljesen szóba került —, hogy bár a több mint 30 ezer hold öntözésére lett volna mód, a megye 146 szövetkezete össze­sen csupán 19 ezer holdnyi te­rületet öntözött. Az élőterjesztés a továbbiak­ban a termelőszövetkezetek ez évi termelési terveit és felada­tait tárta a végrehajtó bizott­ság elé. Eszerint az 1964. évi bázishoz viszonyítva az idei terv 3—1 százalékos termelésnö­vekedést irányoz elő, amit első­sorban a szántóföldi növény- termelésben kell biztosítani. Részt vett és felszólalt a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén dr. Molnár Fri­gyes, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Elismeréssel szólt az értékelő jelentést készítő szak- apparátus munkájáról, s egyben bátorítást is adott: A jövőben még következetesebben érvé­nyesítse a megyei pártbizottság agrárpolitikáját, hogy a végre­hajtás szervezése még erőtelje­sebb legyen. A vitát dr. Varga Jenő vb- elnök foglalta össze. Ülésének további részében a végrehajtó bizottság az ipari osztály és az irányítása alá tar­tozó vállalatok múlt évi mun­kájáról és az idei feladatokról szóló előterjesztését vitatta meg. Ezt követően pedig Kiskunfél­egyháza kommunális ellátottsá­gáról tárgyalt, különös tekintet­tel a város lakáshelyzetére. Ez­zel a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése véget ért. A megyei tanács április 23-án, pénteken tart ülést. Napirenden szerepel az 1964. évi költségve­tési és községfejlesztési terv tel­jesítése, valamint az 1965. évi tervek jóváhagyása, az 1964. évi községfejlesztési verseny érté­kelése és az 1965. évi verseny meghirdetése. Megvitatja a me­gyei tanácsülés a megyei NEB 1965.' évi első félévi tervét, majd bejelentéseket tárgyal. Az első évnegyedben a taná­csi irányítás alatt működő kel- tetőállomások 105, az Élelme­zésügyi Minisztérium állomásai 113 százalékra teljesítették a keltetési előirányzatokat. Csi­béből országosan kereken 15 milliót keltettek ki, libából 131 400-at, kacsából csaknem félmilliót, pulykából pedig 12 000-et. A tanácsi szektor 48 milliós idei keltetési előirány­zatát pedig 30 százalékra telje­sítette. A keltetés javuló ered­ményeit mutatja, hogy a múlt év hasonló időszakához képest csibéből 330 COC-rel, libából 111 000-rel keltettek ki többet. Tavaly óta számottevően ja­vult a tojások minősége, illet­ve a keltetési technológia is. A múlt év hasonló időszakában 100 berakott tojás után 82,2 volt kelési arány, az idén 84. Múlt évben a berakott libatojá­15 millió csibét, 131000 kislibát, félmillió kiskacsát adtak át tenyésztésre sok 57, az idén 80,5 százaléka kelt ki. A kacsatojásoknál a kelési arány 69 százalékról 71,6 százalékra nőtt. Igen nagy érdeklődés tapasz­talható gazdaságok és egyéni tenyésztők részéről a rajnai lúd iránt. A rajnai lúd tojói a múlt év hasonló időszakáig 9.9 tojást tojtak átlagosan, az idén 14,3-nál tartanak. A nagyüze­mek liba-törzsállományából a Rajna menti lúd részesedési aránya tavaly 75,6 százalék volt, az idén elérték a 98 száza­lékot. (MTI) Rekordforgalom az illatszerboltban Szélesítik a csatornát Ez évben tíz kilométer hosz- szan szélesítik a Dunavölgyi Főcsatorna Kalocsa környéki, úgynevezett vádéi szakaszát. Ezáltal alkalmas lesz arra, hogy a most összegyűjtött bel­vizekkel nyáron „besegítsen” a kalocsai öntözőfürt vízellátásá­ba. Képünkön: a Bajai Vízügyi Igazgatóság gépészeti egysége két lengőputtonyos markoló- és kotrógéppel végzi a munkát. Tízezer utas egy nap alatt Körinteriű ~ hú a vél után AZ ELMŰLT kétnapos ünnep, a húsvét statisztikáját kezdjük a virágokkal. A megyeszékhe­lyen csupán a Boldogulás Tsz virágboltjában 20 menyasszonyi csokor talált gazdára, s ahogy az üzletekben elárulták: volt elegendő rózsa, hortenzia, tuli­pán, jácint, de szegfűből több is elkelt volna. A VÖRÖS MOSZKVA és az Alba Regia márkájú kölni sze­repelt a legkeresettebb cikkek listáján a kecskeméti illatszer­boltban, ahol a szombati 32 ezer forint bevétel új forgalmi re­kordot is jelent. A bolt a tava­lyi húsvéthoz viszonyítva közel 10 ezer forinttal nagyobb érté­kű illatosító, szépítőszert érté­kesített. A gyerekek részére vá­sárolt ajándékjátékok mennyi­sége is több volt a tavalyinál. A gyerekek azonban nemcsak a játékoknak örülhettek, hanem a legkülönfélébb csemegéknek is. — Kecskeméten, a járásban és Kiskunfélegyházán több mint öt mázsa csokoládéfigurát, 18 300 kiló cukortojást, 130 kiló desz- szertet biztosítottunk a vásár­lóknak — kaptuk a felvilágosí­tást a FŰSZERT kecskeméti központjában. — Sonka, tojás, hús, és más sütni-főznivaló is volt elegendő — mondották a Eács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál — csupán a mák és a dióbél mondható hiánycikknek. A VENDÉGLÁTÓIPARI vál­lalat kecskeméti egységeit a vendégek ezrei keresték fel a kétnapos ünnep alatt. A cukrá­szati készítmények iránti meg­növekedett érdeklődést bizonyít­ja az, hogy 30 ezer süteményt, háromezer tortalapot, 14 mázsa fagylatot adtak el. Elfogyott ezenkívül 50 hektó hordós, 2000 palackozott bor, 15 hektó likőr és szeszáru, 110 hektó hordós, 14 ezer üveg palackozott sör, továbbá 30 hektó szódavíz, 1500 üveg bambi, 1000 üveg gyü­mölcslé és 3000 poharas szörp. A hűsítőital-fogyasztás több mint fele a hétfő délutáni órák­ra esett Kecskeméten, ahol a cukrászati termékekből 35, az italfélékből 25 százalékkal fo­gyasztottak többet a vendégek, mint egy évvel ezelőtt. A KECSKEMÉTI vasútállo­más főnöke Lőrincz Antal így kezdte: A pótkocsikkal megerősített szerelvényeken kívül négy men­tesítő vonatot is indítottunk. Baleset nem fordult elő, pedig az óriási tumultust az is jel­lemzi, hogy szombaton, kora délután közel 10 ezer ember utazott Kecskeméten át, vagy Kecskemétről, s hétfőn este majdnem ekkora volt ismét a forgalom. Ami a baleseteket illeti, a mentők már korántsem voltak olyan szerencsések, mint a vas­utasok. Negyvenhét sürgős és 32 „sima” esetben kellett kivo- nulniok két nap alatt. Húsz esetben részegség, ittasság, to­vábbá baleset, mérgezés, öngyil­kosság miatt. — öt éve nem volt ilyen „for­galmas” húsvétunk — mondot­ta a mentősök ügyeletese és hozzátette: — Ezért mi örülünk, hogy vége a kétnapos ünnep­nek. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom