Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

I. oldal Visszatéri Moszkvából a győztesek első csoportja Kik pályázhatnak eséllyel az idei baromfitenyésztést verseny jutalmaira ? Megyénk a múlt évben jelen­tősen túlteljesítette baromfi- és tojásfelvásárlási tervét, s ebben nagy érdemük volt a baromfite­nyésztési verseny résztvevőinek. Gondoljuk el: csupán a huszon­öt díjazott — a járási, városi versenyekben első, második és harmadik helyezést elnyert — asszony 620 mázsánál több ba­romfit és 145 ezer 600 tojást ér­tékesített a háztájiból a felvá­sárló telepeken. Két szám, mely önmagában, látszólag keveset mond az új­ságolvasónak. De bontsuk fel az egyiket, s lássuk, mit jelent: A 620 mázsányi baromfi például 62 ezer család egyszeri, va­sárnapi ebédjének lehetett legfőbb „alapanyaga”. Éspedig csupán huszonöt asz- szony jóvoltából. A versenyben azonban nemcsak ők — sok százan vettek részt megyénk­ben. S haszna nem egyedül a zökkenőmentes áruellátásban je­lentkezett — jól jártak a ver­senyzők is. A félegyházi verseny első helyezettje, Fejes Lászlóné például 166 ezer, a második he­lyezett, Vincze Istvánná 154 ezer forintot kapott az értékesített baromfiért, tollért. A verseny járási, városi első helyezettjeit hatnapos — moszkvai társasutazással ju­talmazta a Magyar Nők Országos Taná­csa és a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége. A 130 győztes három, egymást követő csoport­ban indult útnak. Az első, 52 tagú csoport — köztük több megyénkbeli asszony — már vissza is tért a moszkvai kirán­dulásról. A népgazdaság az idén sem igényel kevesebb baromfit, to­jást, mint amennyit a tavalyi jó év hozott. A közösség és az egyén érdekeit egyaránt szolgáló versenynek tehát az idén is nagy létjogosultsága van. A vál­tozás a múlt évihez képest az, hogy a verseny még a tavalyi­nál is jobban szolgálja, segítse ,elő a liba tenyésztés kiterjeszté­sét. A lehetőségek, az alapfel­tételek adottak. A múlt években a megye termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai nagy meny- nyiségű rajnai naposlibához ju­tottak. A tenyésztés célját szol­gáló állománytól annyi lúdto- jást nyertek, hogy a tavaszi hó­napokban főleg ezek kötik le a keltetőállomások kapacitását. Tehát április, május és június hónapokban főleg naposli­bát igényelhetnek a te­nyésztők a keltetőállomásokról, s csak a későbbi hónapokban a napos­csibék zömét. Erőteljesen ösztönzi a liba­nevelést, hizlalást, hogy az idei verseny eredményeinek elbírá­lásánál — a hagyományos liba­tenyésztő területeken — a leg­több, nagy testű baromfi fel­nevelőit részesítik előnyben, így például három járási díj közül egy-két díját a legjobb teljesítményt nyújtó libate­nyésztők kapnak meg. Egyéb­ként az idei versenyek járási első díja egy hatnapos tátrai autóbuszkirándulás lesz. E. É. URH-rádiótelefon A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban az ultrarövid hullámú rádiótelefon egész családfáját alakítják ki, hogy a gazdasági élet és a szolgáltatások minden területén alkalmazhassák ezt a rendkívül korszerű hírközlő eszközt. Most egy olyan típus sorozatgyártását kezdte meg gyár, amelyet gépkocsiba, vagy irodákba felszerelve a mentők az elektromos-, víz- és gázmű­vek, az ipari és a mezőgazda- sági üzemek egyaránt fel tud­nak használni. A készülék sú­lya mindössze 6.3 kiló, s ha gép kocsiba szerelik, még külön akkumulátor sem kell hozzá, mert az autó akkumulátora ele gendő áramot ad az üzemben tartásához. Különféle kiegészítő berendezései lehetővé teszik, hogy közvetítő állomások segít ségével akár az egész ország területére kiterjesszék a rádió- . telefon hatótávolságát. (MTI) Mikor várható jó kukoricatermés Hasznos tapasztalatok a bajai járásban Jo ke z det Lapunkban megemlítettük1 már, hogy a Bajad Járási Tanács mezőgazdasági osztályának hét munkatársa — élükön Vuity Jó­zseffel, az osztály vezetőjével — tanulmányt írt és adott közre a kukorica termeléséről, s az abban alkalmazott módszerek értékeléséről. Nincs rá lehetőségünk, hogy a 70 oldalas kitűnő művet kö­zöljük, úgy véljük azonban: idő­szerű feladatnak teszünk eleget, ha a legfontosabb takarmány- növényünk vetésének időszaká­ról szóló fejezetnek helyet adunk lapunkban. Lényeges tényező Igen lényeges tényező a kuko­rica terméshozamára a vetés időpontja — állapítja meg a ta­nulmány. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a korábban, de optimális időben, nem ké­sőn, tehát április 10-e és 30-a között elvetett kukorica adja a bajai járásban a legjobb ter­mést. Azt is megfigyelték, hogy a korábban vetett kukorica né­hány nappal előbb érik be, de minden más munkája (így a nö­vényápolás is) korábban kezd hető meg. A vetési idő az elmúlt évben a következőképpen befolyásol­ta a termésátlagokat a járás­ban: Az összes vetésterület 42 százalékán április 20-ig került földbe a kukorica, s ennek hol­danként! átlagtermése 21,30 má­zsa volt. Az április 20-a és 30-a között — a vetésterület 51 szá­zalékán — elvégzett vetésnél 23,05, a vetésterület 5 százalé­kán május 1-e és 10-e közötti, valamint 2 százalékán a május 10-e utáni vetésnél 21,18, illet­ve 19,76 mázsa átlaggal fizetett a takarmánynövény. A bajai járás gazdaságai a vetésterület 93 százalékán opti­mális időben juttatták földbe a kukoricát. Igyekeztek tehát a legmegfelelőbb időszakban el­végezni ezt a munkát. A kuko- ricaföldek 7 százalékán azért maradt májusra a vetés, mert e terület egy része vizes volt, későn szikkadt fel, más részén egyéb okok idézték elő a késést. Az említett eredmények alap­ján megállapítható, hogy a ba­jai járásban is általában az a helyes, ha a kukoricavetés áp­rilisban történik. A vetéssel te­hát nem szabad késlekedni! Az április 20-ig elvetett kuko­rica termésátlaga kisebb, mint az április 20—30. között elvetet­té. Vajon miért? Elsődlegesen az állapíthatjuk meg, hogy a ko­rábbi vetések alá a tavaszi ta­lajelőkészítés nem volt megfe­lelő, másrészt a talaj hőmérsék­lete ebben az időszakban még nem érte el az optimális 10—12 Celsius-fokot. Az április 20—30. közötti vetés jobb eredménye annak is tulajdonítható, hogy a kézi fészkes, a gépi sortrágyázás és a tavaszi teljes trágyás ve­tést zömében ebben az időszak­ban végezték el. A legoptimálisabb időszak Ha elegendő gép állna rendel­kezésünkre, és előre ismemők az időjárás alakulását, vagyis tud­nánk azt, hogy április 10-e és 30-a között a vetésre alkalmas jó idő lesz, akkor a járásunk ban ez volna a legoptimálisabb időszak. Sajnos, ma még nem rendelke­zünk elegendő kukoricavető gép­pel, különösen trágyaszóró vető­géppel, ezért célszerű a vetést — ha a talaj kellően van elő­készítve, tehát gyomtalan is — április 10. táján megkezdeni és április végéig, legkésőbb május első napjaiban befejezni. A májusban vetett kukorica termésátlaga a legalacsonyabb Emellett igen későn érik be Az idejében elvégzendő ve­tésre minden szövetkezeti gaz daság fel tud készülni. Ehhez arra van szükség, hogy a kuko rica területét ősszel szántsák fel; ha tavasziba is marad szán tanivaló, akkor a gépeket úgy csoportosítsák, hogy a szántást optimális időben és jó minőség­ben lehessen elvégezni, s az a kiegészítő talajmunkákkal le­zárásra is kerüljön. A fészkes és a gépi sortrágyá­záshoz már az előző évben elő kell készülni, hogy a Vetés idő­szakára nagyobbrészt jól elő­készített, beérett trágya elegen­dő mennyiségben álljon rendel­kezésre. Amint a talajra rá lehet men­ni, el kell végezni a simitózást, és szükség esetén az egyéb ki­egészítő munkákat. Gyomtalan terület Igen fontos, hogy a kukorica vetésterülete gyomtalan legyen, ezért a gyomos talajt kultiváto- rozzuk. A vetőmagot és a növényvédő szereket is idejében be kell szerezni. Az optimális vetési idő be­tartása a teljes hatás elérését szolgáló tényezők egyike. A megfelelő időben történő vetés is azonban csak úgy biztosíthat jobb terméseredményt, ha jó a talaj előkészítése; ha az nem szegény táperőben; ha a vetést a legmegfelelőbb hibridekkel végezzük; ha nem hanyagoljuk el a növényápolást, megfelelő tőállományt hagyunk, és a kár­tevőkkel szemben hatásosan vé­dekezünk. A kukorica nagy termésered­ményének elérése érdekében va­lamennyi tényezőt, ezek harmó­niáját kell biztosítanunk. löbb mint negyedév telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának de­cember 10-i határozata nyilvá­nosságra került. Mint ismere­tes, a határozat méltatta az el­múlt négy évben elért nagy­szerű gazdasági eredményeket feltárta azokat a hibákat, amelyek a népgazdaság egész­séges továbbfejlődését akadá­lyozzák. Hasonló megállapításokat tett a megyei pártbizottság ez év január 21-i határozata is, amely azonban a megye sajá­tos helyzetének megfelelően elemezte a gazdasági tenniva­lókat. Ezek közé tartozik: az élelmiszeripari termelés meny- nyiségének, elsősorban export­jának növelése; az építőipar­ban a fontos beruházások (bor-, gabonatárolók, lakások építése, üzemkorszerűsítések) minél na­gyobb arányú befejezése; a he­lyiiparban a lakosság részére a javító-szolgáltató tevékeny­ség szélesítése; a textil, a vas és egyéb iparágakban a terme­lékenység növelése, a gyártmá­nyok korszerűsítése, a műsza­ki színvonal emelése. Speciá­lis feladata a megye iparának, hogy az országos 4,5 százalék­kal szemben 7,6 százalékkal kell növelnie termelését az el­múlt évihez viszonyítva. Elénk politikai tevé­kenység bontakozott ki a me­gye üzemeiben a párthatároza­tok alapján megjelölt felada­tok végrehajtására. Valameny- nyi üzemi pártszervezet a vál­lalat idei tervei alapján dol­gozta ki a politikai feladato­kat, s nyújtott elvi és gyakor­lati segítséget a gazdasági ve­zetésnek a termeiére vonat­kozó intézkedési tervek elké­szítéséhez. Üzemi pártnapokon a dolgozók széles tömegeivel ismertették meg a Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság határozatait. Szorosab­bá vált az együttműködés a párt- és tömegszervezetek kö­zött is. Ennek köszönhető, hogy a termelési tanácskozásokon, KISZ- és szakszervezeti tag­gyűléseken, az üzemi nőtaná­csok rendezvényein lelkes fel­ajánlások születtek a hazánk felszabadulásának 20. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben. A dolgozók vállalásai — a politikai célkitűzéseknek megfelelően — a termelés gaz­daságosabbá tételére irányul­tak. A Zománcipari Művek dol­gozói például év végéig 1 mil­lió 382 ezer forint anyagmeg­takarítást vállaltak. A Kecske­méti Lakatosipari Vállalat munkásai 5 százalékkal kíván­ják csökkenteni az önköltséget, s mintegy 6 millió forint ér­tékű anyag megtakarítását ajánlották fel. Baján a Fatö­megcikk és Fagyapot Vállalat dolgozói 0,7 százalékkal növe­lik terven felül a termelékeny­séget. A vállalások között igen sok feladat újítással való meg­oldását találjuk. E napok for­ró hangulatára, egyben a párt- határozatok mozgósító erejére Műszerek vizsgálják a termőföld, a magvak, a liszt és a kenyér minőségét A Labor Műszeripari Művek­ben teljes laboratóriumi felsze­relések gyártását kezdték meg. A komplett laboratóriumok az új technológiák bevezetésére alkalmasabbak és külföldön is sokkal kelendőbbek, mint az egyedi műszerek. Eddig próba­képpen biokémiai célokra és a talaj vizsgálatára készítettek egy-egy laboratóriumi berende­zést. Az első, a 30 műszerből álló lisztvizsgáló-laboratórium, néhány héten belül elkészül. A hozzá tartozó műszerek sokolda­lúan vizsgálják, hogy egy-egy ’ lisztfajtából milyen technológi­ákkal lehet legízletesebb ke­nyeret sütni. A lisztvizsgálót még az idén a magvizsgáló-laboratórium gyártása követi, amely a rozs, a len, a kukorica, vagy egyéb magvak csírázóképességét, a csíra feszítőerejét, a magvak fajsúlyát, keménységét és egyéb jellemző tulajdonságait elemzi. Jövőre a laboratóriumhoz már hozzá lehet jutni, (MTI) jellemző, hogy az elmúlt he­tekben sok új szocialista cí­mért küzdő brigád alakult az üzemekben. Ma már az első hónapok termelési adatai bizonyítják, hogy az üzemi pártszerveze­tek a tömegszervezetekkel és a gazdasági vezetéssel szorosan együttműködve csaknem min­denütt sikeres politikai tevé­kenységet fejtettek ki. Ezt bizonyltja az is, hogy a minisztériumi ipar 117,5, a tanácsi ipar 116,2, a szövetkezeti ipar 102,8 száza­lékkal termelt többet január­ban és februárban mint az el­múlt év hasonló időszakában. Az idei termelési tervet te­kintve a megye szocialista ipa­ra — az imént említett há­rom szektor — 100,7 százalékos teljesítést ért el. Kedvező ké­pet mutat az export is, mind­össze 0,2 százalékkal maradt el iparunk az időarányos terv­teljesítéstől. Hozzá kell azon­ban tenni, hogy az év első két hónapjában 30 százalékkal több árut készített a megye ipara külföldi megrendelésre, mint tavaly ilyenkor. Bár a termelés minőségi muta- tóinak megjavítása komoly elő­készítést és folyamatos tevé­kenységet kíván, már januárban és februárban jelentkeztek az első eredmények. Az egy mun­kásra eső termelési érték 10,4 százalékkal több mint tavaly ilyenkor volt. Az összmunkás- létszám ugyan még egy százalék­kal több, a béralap-felhasználás azonban 2,3 százalékkal kisebb a tervezettnél. Mindez alátá­masztja azt, hogy javult a ter­melés szervezettsége, s a mun­kafegyelem. A megye iparában az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest 15,9 százalékos a ter­melésfelfutás. Ennek 67,5 száza­léka a termelékenység növeke­déséből eredt, 32,5 százaléka származik csak létszámnöveke­désből. Néhány vállalatnál jó kez­deményezések születtek a minő­ségi mutatók javítására. A Ganz Villamossági Művek Bajai Gyáregységének intézkedési ter­ve például pontosan megjelöli, mely gyártmányok korszerűsíté­sét kell végrehajtani, s milyen technológiai folyamatok egysze­rűsítését kidolgozni. A terme­lés jó megszervezésével pedig 46 százalékkal kívánják csök­kenteni a túlórafelhasználást. Az egész megye iparára vo­natkozóan a legújabb adatok még nem állnak rendelkezésre. Az első két hónapról felsorol­tak azonban biztatóak, mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatóit tekintve. Arról tanús­kodnak, hogy az idei termelési tervek reálisak, teljesíthetők. Ám arra is van példa, hogy néhány helyen még hajlamosak a formális, nem eléggé átgon­dolt tervkészítésre, vállalásokra. A megyei tanács vb ipari osztá­lya az irányítása alá tartozó vállalatok közül hat üzemnek adta vissza átdolgozásra intéz­kedési tervét, mert nem vették figyelembe a reális lehetősége­ket. N annak Olyan jelek is, hogy néhol április 4-e után a szerve­zettség meglazult, a lendület csökkent. Az intézkedési ter­vek, a vállalások, a teljesítmé­nyek ellenőrzését, értékelését el­hanyagolják. Az üzemi pártszer­vezeteknek őrködniük kell azon, hogy a lendület ne törjön meg. A párttagság további példamu­tatására, politikai munkájára van szükség. A párthatározatok az elér életszínvonal stabilizálására, az idei tervek teljesítésére, a har­madik öteves terv megalapozá­sára vonatkoznak. A feladatok­nak pedig csak a kezdetén va­gyunk, s egész éven át tartó szorgalmas, lendületes munká ­ra van szükség ahhoz, hogy cél kitűzéseink valóra is váljanak. - . Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom