Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
IMS. ápTffls 14, raertl* S. oldal Elektronikus „emlékező" lifteket gyártanak A Hajtómű- és Felvonógyárban megkezdték az úgynevezett gyűjtővezérléses felvonók sorozatgyártását. Ezek a liftek szinte gondolkodnak, elektronikus szerkezetük segítségével „emlékezetükbe” vésik a különbőzé emeleteken várakozó utasok hívásait és a hívás sorrendjétől függetlenül mindig a legközelebbi hívóemeleten állnak meg. Másik jó tulajdonságuk a nagy gyorsaság másodpercenként másfél méternyi utat tesznek meg, kétszer-háromszor annyit, mint a hagyományos lifték. Nagy gyorsaságuk és hívásrög- zí tó-választó képességük miatt ezeket a lifteket elsősorban a 10. emeletnél magasabb, nagy forgalmú épületekben használhatják fel gazdaságosan. II kukorica termesztése homokon Készül a magágy A kerekegyházi pedagógusok összesen 38 holdat kitevő illetményföldjein a hibridkukorica vetóágyát készítik elő a helybeli gépállomás traktorosai, Darázs István és Veszelszki István. Tavaly a pedagógusok földjén hét holdon került sor vegyszeres gyomirtásra, s az így kezelt kukoricaföldek holdankén- ti hozama a 40 mázsát is elérte. Ezért idén a tavalyinál kétszer akkora területet gyomtalaníta- nak vegyszerrel. Bács-Kiskun megye homokos talajú szántóföldjein a kukorica vetésterülete meghaladja a 20 százalékot. A termésátlag itt katasztrális holdanként a 10 mázsa alatt van. Néhány termelőszövetkezetben azonban — ahol részben kísérleti eredmények, másrészt pedig a saját termesztési tapasztalatok alapján szakszerűen készítették elő a talajt, megfelelően trágyáztak és jó agrotechnikai módszereket alakalmaztak — ennél jóval magasabb átlagokat értek el. Talajelőkészités és trágyázás Kivéve az erősen partos, laza futóhomokos részeket, a kukorica alá a kora őszi mélyszántás igen fontos. Ahol ezt mellőzték, a vetőszántást kell az eddigi 20 helyett 25—30 cm mélyen elvégezni. A talaj nedvességének megőrzésére a vetőszántás után azonnal hengerez- zünk és fogasoljunk. Ahol gyűrűshengerrel rendelkeznek, ott a két munkamenet feladata ezzel az egy munkaeszközzel teljesíthető. A tápanyagban, de különösen a szervesanyagban szegényebb homokon elengedhetetlenül fontos a trágyázás. Kilenc év átlagában a holdanként 150 mázsa istállótrágya hatására csaknem megkétszereződött a homokon a kukoricatermés. A kísérletek azt mutatják, hogy a zöldtrágyázást is meghálálja a kukorica ott, ahol rész-1 ben a homokvédelem, másrészt a trágyázás céljára ősszel tiszta rozsot vetettek, és ezt április második felében, amikor már a rozs 1 méter körüli nagyságot elért, 25 cm mélyen beszántották. Így is' olyan jó termést kaptak, mint az istállótrágyázott földeken. A rozs alá holdanként 120 kg szuperfoszfát és 80 kg kálisó, beszánt” skor pedig 150—200 kg pétisó került. Mivel a homoki gazdaságokban kevés az istállótrágya, a kisüzemi gyakorlat kialakította az úgynevezett fészektrágyázást. E módszer nagyüzemi alkalmazásához nem állnak ugyan rendelkezésre megfelelő gépek, az elmúlt években azonban több helyütt házilag szerkesztettek olyan kombinált vetőgépeket, amelyek a trágyát a vetőcso- roszlya előtt a talajba adagolják és ezzel lokálisan elhelyezve a talajpótlót, segítettek a pillanatnyi trágyahiányon. Április végén általában sohasem zsúfolt annyira a munka, hogy gondos megszervezéssel ne lehetne a fészektrágyázást esetleg kézzel elvégezni. A vetés Ideje Homokon a kukoricavetés ideje valamivel későbbre esik, mint a kötött talajú földeken. Ez különösen a hideg áprilisi időjárásra vonatkozik. Nappal ugyanis felmelegszik a homok, de éjjel gyorsan le is hül. E nagyobb hőmérsékleti ingado zás nem kedvez a kukorica ke lésének, az ilyenkor igen vontatott és egyenlőtlen. Ezért javasoljuk, hogy homokjainkon inkább április végén, esetleg május elején kerüljön sor a kukorica vetésére. Vannak úgynevezett barna, jobb hőtartó homokok, ezeken feltétlenül korábban vetendő a kukorica. A sorés növénytávolság A kukorica hatasztrális hol- dankénti növényszámát nem le lehet úgy növelni a homokon, mint a kötött talajon. A korábbi években szokásos 11000 növényszám helyett a középkései kukoricából, vagyis az Mv 1-es- ből, homokon általában 16 000 növény javasolható. A homoki földeken eléggé elterjedt a kukorica kétszálas termesztése. A kisüzemi gyakorlatban a kétszálas kukoricát 90— 100 cm-es sortávolságra és nagyobb soron belüli növénytávolságra vetették. Ilyenkor köztesnövényként még babot, takarmányrépát, takarmánytököt, sőt napraforgót is termesztettek. Nagyobb táblán, üzemi méretekben, a köztes termesztésnek nincs meg a lehetősége. Megfigyeltük, hogy a kétszálasan termesztett kukorica valamivel jobban fejlődik, mint az egy- szálával álló, s a szárazságot is jobban bírja. A tenyésízterület változtatásával változik a csövek nagysága is. Kísérleteink során amíg 11 000 növényállományban egy- szálasan 27 dkg, kétszálasan 30 dkg, addig 16 400 növényállományban mind az egyszálas, mind a kétszálas termesztés esetén 24 dkg volt a csövek átlagsúlya. Ez a súlykülönbség még nem hátrányos, mert a holdankénti nagyobb tőszám jelentősen ellensúlyozza, amit ,a nagyobb össztermés is bizonyít. A kétszálas növény nagyobb termést ad Ezek alapján a kétszálas kukoricatermesztés nemcsak biztonságosabb homokon, mint az egyszálas, hanem nagyobb termést is ad. Helyes volt tehát az a kisparaszti gyakorlat, hogy köztesnövény nélkül a kétszálas kukorica jobb az egyszálas- nál. A mélyebb talajelőkészítésű és közvetlenül jól trágyázott kukoricatáblákon a 18—19 000 növényszám biztosított legnagyobb termést, viszont a növényszámot e fölé növelni megbízhatóan már nem lehetett. Sülevényes homokon 16 000 növény fölé növelni a kukoricaállományt, a rossz vízgazdálkodási viszonyok miatt, az eddigi tapasztalataink szerint nem ajánljuk. A kukorica kétszálas termesztésének kísérlete során megállapítottuk azt is, hogy a kapálási munkákat — a szélesebb sortávolság miatt — jobban gépesíthetjük, lókapával pedig a későbbi időben is járathatjuk még a sorközöket. Mind a kísérleteinkben, mind az üzemi tábláinkon a kukoricafajták közül eddig az Mv 1- es kukorica vált be a legjobban. Megfigyeltük azt is, hogy általában a közép-, illetve a középkései fajták termesztése a legbiztonságosabb. Koraibb, vagyis korábban érő fajtákkal ez idő szerint csak a mélyebb fekvésű, jobb vízgazdálkodású homokon szereztünk jobb tapasztalatokat. összegezve az elmondottakat: megvan a lehetőség nomokon is arra, hogy gazdaságaink nagyobb kukoricatermést érjenek el, ha az említett módszereket a gyakorlatban is alkalmazzák. Dr. Antal József Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgató- helyettese 1925: MSZMP 40 éve, 1925 április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az ellenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspártként működött. Az MSZMP a kommunisták köré tömörítette a Szociáldemokrata Pártból kizárt és kivált baloldali szociáldemokratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Budapesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Grado-kávéházban nyilvános alakuló gyűlését. A párt elnöke Vági István lett. Országszerte csakhamar megalakultak az MSZMP csoportjai, Budapesten kívül 88 vidéki szervezete volt. A pártot sok dolgozó támogatta, különösen az ifjúmunkások. 1926—1927- ben az üzemi dolgozók és a szegényparasztság jelentős tömegei követték a párt politikáját. A Bethlen-kormány nyílt törvénytiprással és erőszakkal tört a párt jelöltjeire az J926. évi országgyűlési választások idején. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetőinek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928-ban lehetetlenné tette az MSZMP további működését. Tagjainak zöme azonban hű maradt a Párt harcos szelleméhez. egyet a kritikával. Laták elvtárs megr hallgatta érveit, melyekről amúgy is tudott, és nyugtatni próbálta. — Ne vedd azért annyira a szívedre. ... Azóta levelet is írt a riporternek Török elvtárs. Személyesen is belátogatott, beszélgettünk vele a járási K ISZ-bizottságon. „Tanítós” megjelenésű fiatal férfi. Leginkább nagy, barátságos szeme árti’üodik arról, hogy pedagógus lehet. Az is a hivatása, amint ez hamarosan kiderül. Tizennégy évet tanított Imrehegyen és a soltvadkerti Felső- Csáboron. Harmadik esztendeje dolgozik a járásnál. — Nem fogadom el teljes egészében a bírálatot — mondja itt a szerkesztőségben. — Valótlan talán, hogy csak egyszer volt tanácsülésen a szóban forgó időszak alatt? — Ez igaz, de. .. Azt is meg kell érteni, miért. Majdnem kimondom, hogy láttam a tanácsüléseken való részvételt bizonyító nyilvántartást. Az joedi= objektív, szigorúan megmutatja a fekete rubrika, ki milyen „aktív”. Szerencsére tudok hallgatni. A lényeken mindenképpen el kell gondolkodni. Hogyan is telt el az a fél év Török László funkciójában? Ami a KISZ-titkár ' mindennapos munkájától eltért, a következő. Nyáron Baján, Izsákon, Soltvad- kerten. Büdöstón volt ifjúsági táborban — huzamosabb időn keresztül. Szeptember elejétől Budapesten volt 5 hónapos pártfőiskolai tanfolyamon. Már augusztus végén szólt Árvái és Laták elvtársnak, hogy februárig nem tud eleget tenni tanácstagi kötelezettségeinek. Emellett a tanácsülések megtartásának ideje is kedvezőtlenül fordult a KlSZ-titkár- tanácstag számára. Míg délután 6-kor kezdődtek a tanácsülések. akadály nem volt. Akkorra hazaért Kecelre. Mikor azonban az : dőpontot 2 órára hozták előre, csak úgy tudott megjelelni, ha addig a munkahelyén helyettesítette egyik vagy másik elvtárs. — Ezt egyszer- kétszer megoldja így az ember, de rendszert nem csinálhat belőle. Any- nyira nem támaszkodhat a munkatársaira — magyarázza Török László. — Ezt bizony nem lehet feltüntetni azon a fehérfekete kockákból álló nyilvántartási íven... De mit tudott volna mást mondani Laták elvtárs a megjelenésre? A tény mégiscsak az, hogy egyszer volt Török elvtárs tanácsülésen. ' — De ha így jöttek össze a kötelezettségek?. .. Egyébként ugyanúgy felkerestem választóimat. beszélgettem velük, mint azelőtt. Járdaproblémánk most nincs... Kérdezősködnek a politikai helyzetről, elmondják véleményüket a község ügyeiről... A művelődési állandó bizottság tagjaként végeztem a rám háruló munkát. Azóta kétszer volt bizottsági „ ülésünk. Részt vettem rajtuk. Én fogom felmérni a kultúr- házzal. könyvtárral, mozival kapcsolatos helyzetet, tennivalókat, javaslatokat dolgozok ki. Bejelentettem azonban. hogy csak március közepe után leszek kész ezzel, mert közben KISZ-akcióprogram, táborozás. tanácskozás Csillebércen. Ugyancsak részt veszek a felszabadulási évfordulóra tervezett kiállítás rendezésében... Önműködő transzformátorállomások Kezelőszemélyzet nélküli transzformátorállomásokat tervez az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat. Ez évtől kezdve minden nagyfeszültségű állomás automatizálva készül. Nyolc automatizált transzformátorállomás tervein dolgozik jelenleg az Erőterv. Ezeknek az állomásoknak kezelőszemélyzete nem lesz, önműködően hárítják el a zavarokat, szabályozzák a fogyasztói feszültséget. Az automatizált al- állomás alkalmas arra, hogy üzemzavar esetén minden emberi beavatkozás nélkül azonnal átkapcsolja a tartalék transzformátorra. A számítások szerint egy-egy automatizált transzformátorállomással hétszázezer— egymillió forint beruházási költséget takarítanak meg, ezenkívül állomásonként átlagosan öt főnyi személyzetet. (MTI) Órájára pillant Török László és indulni készül. Gyűlés lesz a KISZ- megyebizottságon Tanulság: a strigula, a rubrika nem üdvözít egymagában. A legprecízebb karton sem vezet el a tanácstag élő „területéig”, a választókig. Hagyjuk el talán például a megjelenésre vonatkozó nyilvántartást? Az nem megoldás. Az önmagában nem árt. Viszont ha jól belegondolunk, minél több a tanácstagok agilitását sok szempontból megmutató strigula, rublika, karton, annál nagyobb a VÄ- sértés, hogy alkalomadtán csak papírforma szerint, elnagyoltan ítélkezzünk. Robbanóanyagot találtak a Vár építői Robbanóanyagot találtak a budai Várpalota távfűtő hőközpontjának építői. Ezért rendkívüli biztonsági szabályokat léptettek életbe, s lezárták a veszélyes útszakaszt. Az építés helyén a háború alatt lőszer- raktár volt. Tóth István Harminc és fél millió lor'nl értékű hulladék Az idei enyhe téli időjárás kedvezett a hulladékgyűjtőknek | és a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat ki is használta a jó lehetőségeket: Első negyedévi tervét határidő előtt 10 nappal teljesítette. Az év első három hónapjában átadott hulladékanyagok értéke 30 és fél millió forint volt. Az értékesített hulladékok között 59 000 mázsa vas, 3400 mázsa színesfém, 9000 mázsa papír, 5700 mázsa rongy- hulladék, valamint 3,6 millió forint értékű nyersbőr szerepel. A vállalat nemcsak nyereség- tervét teljesítette túl félmillió forinttal, hanem jelentős költségmegtakarítást is elért. Mindez* a munkaversenyek is elősegítették, s a verseny legjobbjai közölt a vállalat vezetősége 45 000 forint jutalmat oszt szét
