Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

v \ Világ proletárjai, egyesüle teit! hetófí hóm A MAGYAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄRJT BÄCS-I«SK\/IM MEGYEI lapja XX. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM Ara 60 fillér 1965. ÁPRILIS 1, CSÜTÖRTÖK Hasznosítják a belvizeket f Évente 400 millió köbméter csapadékvizet őriznek meg Mintegy 200 000 holdnyi terü­letre készítettek eddig belvíz- gazdálkodási iránytervet a víz­ügyi igazgatóságok. A tervgk azokat a műszaki, kultúrtechni- kai és agronómiái intézkedése­ket foglalják össze, amelyek ré­vén a földeken felgyülemlő csa­padékvízből minél többet lehet megőrizni és hasznosítani a me­zőgazdasági termelés részére. A vízgazdálkodási társulatok a Duna—Tisza közén, a Nyírség­ben és az ország több más vi­dékén már megkezdték az iránytervek megvalósítását. A komplex belvízgazdálkodás távlati terve szerint az átlagos időjárású években 400 millió köbméter csapadékvizet őriznek meg. (MTI) Kozmoszfotók a moziban A Magyar Filmátvételi Bi­zottság több új külföldi alkotást vásárolt meg hazai forgalmazás­ra. Megvásároltuk a „Moszkva ünnepli az űrti’iót” című érde­kes, színes, szovjet dokumen­tumfilmet, amely a csoportos űrrepülésről készült, s azokat az egyedülálló felvételeket mu­tatja be, amelyeket az űrhajó­sok a kozmoszban készítettek. Bővíti nemzetközi hálózatát a MALÉV A nemzetközi légiforgalom­ban április 1-én lép életbe a nyári menetrend. A Magyar Lé­giközlekedési Vállalat vezetői elmondották, hogy ma már min­den európai nagyvárosba jár MALÉV-gép, sőt a tengerentúl­ra is szállítja utasait. Április 1-től tovább bővíti a MALÉV nemzetközi hálózatát. Járatokat rendszeresít Budapest—Nicosia és Budapest—Damaszkusz kö­zött. Magyar gép jár Budapest —Belgrád—Dubrovnik és Buda­pest—Zágráb—Dubrovnik vona­lon, tárgyalnak, az Aeroflottal, hogy együttműködve légi kapcso­latot teremtsenek Budapest és Kijev között. A nyári menet­rendben naponta szállítja az utasokat a MALÉV, illetve az Aeroflot Budapest és Moszkva között, a MALÉV és a vele együttműködő légi közlekedési vállalatok Budapest—Berlin kö­zött hetente 15, Budapest—Prá­ga között hetente 13, Budapest és Varsó között hetente 9 jára­tot közlekedtetnek. „Űrhajós” gyémántok Egy 28,5 és egy 27 karátos gyémántot találtak Jakutijában. A ritka szépségű drágakövek­nek a Voszhod—2 űrrepülése tiszteletére a „Gyémánt—1” és a ,Gyémánt—2” nevet adták, mert ez volt Pavel Beljajev és Alekszej Leonov hívójele. Tizennégy erdészbrfgád versenye a szocialista címért Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a Kis­kunsági Állami Erdőgazdaság­ban széles körű és egész évre szóló munkaversenyt indítottak. Élen járnak a bugaci erdészet dolgozói, akik vállalták, hogy az egyébként április végén ese­dékes erdősítési feladatukat már az ünnepi évforduló előestéjén befejezik. Március 1-től április 4-ig 178 hektáron ültetik el a facsemetéket. Felajánlásuk érté­két emeli, hogy bár munkaerő- hiánnyal küszködnek, jó mun­kaszervezéssel, s az időszaki dolgozók családtagjait is bevon­va, biztosították az ültetéshez a szükséges létszámot. Az erdő- gazdaság 1600 mázsa mennyi­séget magában foglaló fenyőto- bozgyű.itési tervének több mint a fele részét ugyancsak a buga­ci erdészet munkásai teljesítet­ték. A gazdaság 11 erdészetében a tavalyi kilenccel szemben, a Hazánk felszabadulásit 20. évfordulója tiszteletére mostani gazdasági évben 14 bri­gád verseng a szocialista cí­mért. A jánoshalmiak kezdemé­nyezése nyomán pedig három erdészet a „Szocialista erdészet” cím elnyerésére törekszik. Mind a 18 fagyártmányterme- lő brigád tagjai vállalták, hogy 18 ezer köbméter faanyagot a lehető legjobb munkaidő- és gépkihasználással, illetve a mun­kateljesítmény fokozásával dol­goznak fel. Az erdőgazdaság vezetősége, illetve a MEDOSZ mindazokat, akik húsz éve megszakítás nél­kül dolgoznak az erdőgazda­ságban, s ugyanennyi idő óta a szakszervezetnek is tagjai, az évforduló alkalmából emléklap­pal jutalmazza. Megnyílt a kalocsai népműrészet gyűjteményes kiállítása Budapesten A gazdag hagyományokkal rendelkező híres kalocsai nép­művészet jellegzetes alkotásait eredeti környezetében mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílt meg a Népi Iparművészeti Tanács Régiposta utcai minta­termében. Kalocsai szoba a ki­állítás legérdekesebb, legvon­zóbb része. Dús színezésű, vi- rágfüzéres pingált fal, tulipános láda, lóca, asztal, hímzett füg­göny élethű kalocsai környeze­tet varázsol a népművészeti re­mekműveknek, elsősorban a sokféle hímzésnek. A kiállítás megnyitását meg­előző sajtótájékoztatón Kiss Ivor Sándor, a Népi Iparművészeti Tanács titkára a kalocsai szö­vetkezet vezetőinek és neves népművészeinek, a 80 éves Ko- vácsné Király Ilusnak, Pirisi Julisnak, Vén Lajosnénak, Cza- bai Istvánnénak és Tamás And- rásnénak a jelenlétében hang­súlyozta, hogy a kalocsai nép­művészet hűen tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket ha­zánkban a népi iparművészet ápolásában a felszabadulás óta elértünk. Ezért esett a választás éppen Kalocsára, hogy ennek a tájegységnek a gyűjteményes kiállítását rendezzék meg ápri­lis 4-e tiszteletére. A Kalocsai Népművészeti Szö­vetkezet 12 évvel ezelőtt alakult, s az akkori néhány tag helyett most 1300 asszony dolgozik ben­ne. Készítményeik értéke évente eléri a 15 millió forintot, s eb­ből mintegy 10 millió forint ér­tékű a tőkés országokba kerül exportra. Sok külföldi kiállítás­ra jutnak el a 27 féle színár­nyalatú fonal felhasználásával készülő kalocsai hímzések, a pingáló asszonyok közül pedig az utóbbi időben Tamás And- rásné Sao Paulóban, Vén La- josné Bécsben és Milánóban, Fodor József né Rotterdamban, Oslóban és Göteborgban, Szvé- tek Antalné pedig Brüsszelben aratott osztatlanul nemzetközi sikert egyedülálló művészetével. A kalocsai népi iparművészet kiállítása május 3-ig áll az ér­deklődők rendelkezésére. r Épül az első generátor Évente kö­rülbelül 3 mil­lió köbméter gázt használ el Baja lakossága; jelenleg 600—700 igénylő vár arra, hogy hozzá is eljuttassák az olcsó fűtőanyagot. A Bács-Kiskun megyei Gázmű Vállalat a rohamléptekben növekvő igény kielégítése érdekében pentánbontó berendezést épít Baján. Az első generátort már az idén üzembe helyezik, a másodikat pedig 1966-ban. Képünk a pentánbontó berendezés szereléséről készült. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tizenhatezer hóid zöldségfélére szerződtek eddig közös gazdaságaink Csaknem 7GQ0 hold burgonya Szívesen termesztik a dinnyét Egy tsz-ben 50 hald bab Az elmúlt év októbere óta kötik szövetkezeti gazdaságaink a burgonya- és zöldségtermelési szerződéseket a MÉK-kél. A szerződéskötés határideje a teg­napi nappal, március 31-vel le­járt ugyan: egyes terményfélék­re — így például őszi burgonyára, vöröshagy­mára és dughagymára — azonban még ezután is szer­ződhetnek a gazdaságok. Az összesített tervben szerep­lő 17 ezer 300 hold háromne­gyed részére már december ele­jén megkötötték a szerződése­ket. E tekintetben a kiskunha­lasi járás közös gazdaságai jár­tak az élen. December első har­madában 2700 holddal száz szá­zalékban teljesítették, sőt, a rá­következő hónapban 200 hold­dal meg is tetézték a tervből rájuk jutó hányadot. Ez év első hónapjában a kecskeméti és a kiskunhalasi járás tsz-ei is fel­zárkóztak, s együttvéve csak­nem 5000 holdra szerződtek. Ugyanez nem mondható el a bajai, a dunaveesei és a kalo­csai jártásról, amelyek termelő- szövetkezetei — annak ellenére, hogy a zöldségfélék termeszté­séhez jó talajadottságokkal és öntözési lehetőséggel rendelkez­nek — csupán 80—86 százalék­ra teljesítettek szerződéskötési tervüket. Igen nagy a kedv elsősorban az új- és a nyári burgonya ter­mesztésére. Ebben jelentős sze­repe van annak az országos in­tézkedésnek, amellyel a közelmúltban a szerződé­ses burgonya átvételi árát rendezték. Főként a kalocsai járás Duna menti községeiben foglalkoznak szívesen termesztésével, és a korán felszedett új burgonya után fűszerpaprikával és egyéb növényekkel újból hasznosítják a területet. Üj- és nyári burgo­nyából egyébként 1760 holdra, őszi burgonyából pedig kishíján 5000 holdra kötöttek tsz-eink szerződést. Általában szívesen termesztik a dinnyét is megyénk tsz-ei. Er­re az évre 1350 hold termésére kötöttek szerződést. Közös gazdaságaink többsége munkaerőhiányra hivatkozva vonakodik ,a vöröshagyma és a dughagyma nagyobb arányú termesztésétől. Mellettük szól pedig, hogy jól tárolhatók, igen előnyö­sek exportlehetőségeik, s a duggatás, valamint a szedés csúcsidőszaka nem esik egy­be az egyéb mezőgazdasági munkák fő idényével. Emellett a megye déli terüle­teinek nagy része a makóihoz hasonló talajú. Példaképül ál­líthatók e tekintetben a hartai termelőszövetkezetek, amelyek a dunaveesei járásban egyedül vállalkoztak vöröshagyma ter­mesztésére, s dughagymából is a szerződött mennyiség egyne­gyedét ők adják. A szinte korlátlan exportlehe­tőségeket rejtő uborka és zel­ler termesztésében is lemaradás mutatkozik. Az előbbiből a ter­vezett terület kétharmadára — 400 holdra — szerződtek közös gazdaságaink, zellerből pedig mindössze a kétötödére. Kecs­kemét város és Solt község né­hány szövetkezeti gazdasága azonban nemcsak a zeller, ha­nem — mint például a kecske­méti Aranykalász Tsz 50 ' hol­don fő vetésben — az ugyancsak meglehetősen mellőzött szá­razbab termesztésére is vál­lalkozott. Az elkövetkezőkben közös gazdaságaink feladata á munka jó megszervezése, a szakszerű palántanevelés, s az idejében elvégzett vetés, valamint a megfelelő öntözés. így nagyobb átlaghozamokat érnek el, ami által nemcsak a kertészeti üzemág válik jövedelmezőbbé, hanem burgonyából és a zöld­ségfélékből a lakosság igényeit is nagyobb mértékben elégíthe­tik ki. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom