Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

1965. március 89, szombat

I. oldal

A szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozása

A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának rendezésében pénteken megkezdődött a szocialista brigádvezetők országos értekezlete az Építők Szakszervezetének székházában.

Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Brulyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság póttagja, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának es a forradalmi munkás—paraszt kormánynak több tagja.

A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondotta. A jelenlevők nagy tapsa közben meleg szavakkal köszöntötte a szovjet népet, a szovjet tudományt abból az alkalomból, hogy felbocsátották a Szovetunióban a Vosz- hod—2-t.

Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára mondotta el beszédét.

Brutyó Jéna® beszéde

Csaknem három éve tartottuk a szocialista brigádvezetők I. országos tanácskozását — mondotta Brutyó János. — Akkor mintegy hétezer brigád viselte a szocialista címet, huszonkét- ezer küzdött a cím elnyeréséért és hozzávetőleg 280 ezer dolgozó vett részt a mozgalomban. Azóta a szocialista brigádok száma 20 ezerre, a címért küzdő brigádok száma 38 ezerre növekedett és

ma a szocialista brigúdmozgaíomban több mint 800 ezer dolgozó tömörül.

Olyan hatalmas alkotó erő ez, amely meghatározó jelentőségű lehet a termelés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista erkölcs és közszellem további fejlődésére.

Az előző tanácskozás felhívására kezdődött meg a verseny a Szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért. Jelenleg 707 vállalatnál 1156 üzem, üzemrész, műhely vagy osztály kollektívája vesz részt e versenyben és 430 közösség munkahelyének bejáratát díszíti már a szocialista munka műhelye, almája, vagy osztálya tábla.

A mozgalomban részt vevő dolgozók példát mutatnak minden téren. Pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseire, így a többi között a vegyipari, gépipari, építtőipari és a mezőgazdasági párthatározatokra sok helyen elsőként a szocialista brigádok reagáltak.

Szocialista brigádjaink vállalásaiban — állapította meg Brutyó János — fontos részt foglal el a tanulás. Sok brigádtag keresi fel a színházakat, s bejegyzéseiket ott olvashatjuk a múzeumok és kiállítások vendégkönyvében. A dolgozók műveltségének emelését nagymértékben segítik a televízió, a rádió műsorai, a hangversenyek, a képzőművészeti kiállítások, a különböző sajtótermékek.

A szocialista brigádoknál igen színesen, sokoldalúan nyilvánul meg az az elv, hogy a mi társadalmunkban minden az emberért, az ember érdekében történik. A brigádtagok gondosan ügyelnek a maguk és dolgozótársaik testi épségére, törődnek l»e±eg vagy nyugdíjas munkatársaikkal, segítik azok családját.

Felvetődik azonban a kérdés — folytatta a SZOT főtitkára — ha ilyen nagyszerű a szocialista brigádmozgalom, és ha ilyen egyre növekvő jelentősége van társadalmi, politikai, gazdasági vonatkozásban egyaránt, nincs-e ellentmondás a mozgalom eredményei és a fejlődésünkben megnyilvánuló gazdasági problémák, az emberek magatartása, az állampolgári, a terv- és a munkafegyelem alakulása között. A válasz egyértelmű: A szocialista munkaverseny és benne a szocialista brigádmozgalom eddig is jelentős mértékben csökkentette és segítette megoldani az említett hiányosságokat. A kérdést tehát helyesebb feltenni úgy:

Milyen körülmények gátolják a mozgalomban rejlő

tartalékok, lehetőségek teljesebb feltárását és kibontakozását?

Vannak a brigádokon kívül álló és a brigádtagjaitól függő, gátló tényezők.

Az országgyűlés 1965. februári ülésszakán szó esett arról, hogy bár eredményeink számottevőek, de még nagyobbak lehetnének, ha a párt és a kormány helyes, a dolgozó nép érdekeit szolgáló céljait a vezetés minden lépcsőfokán minden munkahelyen következetesen végrehajtanák. A szocialista társadalom építésében nélkülözhetetlen a dolgozók millióinak céltudatos tevékenysége. Gazdasági feladataink sikeres valóra váltásában a legteljesebb mértékben támaszkodni kell tehát, a dolgozók tudatában, alkotó kezdeményezéseiben rejlő tartalékokra, a szocialista munka- versenyre, ezen belül is mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalomra, valamint a Szocialista munka műhelye, üzeme, gazdasága címért küzdő dolgozókra. Ezt az elvet azonban még nem mindenütt és nem kellő mértékben ismerték fel, és juttatják érvényre a gyakorlatban. Már pedig a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom is csak jól szervezett munka esetén hozhatja meg a maga nagy eredményeit.

M örülnek fel ßrobitraak a

társadalmi munkával kapcsolatban is, amit mi — a közösség javára kifejtett, ellenszolgáltatás nélküli formájában — igen nagyra értékelünk, felkarolunk és szervezünk.

A gazdasági vezetés részéről tapasztalhatók a szocialista brigádokkal szemben helytelen megnyilvánulások is a munka- és anyagellátás, a bérezés és jutalmazás terén. Ezeket a szak- szervezeti bizottságok nemegyszer jóváhagyólag tudomásul veszik.

Egyes üzemekben, műhelyekben a szocialista brigádok tagjait nem vonják be

megfelelően a feladatok kialakításába

és megoldásába, inkább csak akkor támaszkodnak rájuk, ha baj van, ha valami megoldhatatlannak látszó probléma merül fel, ha túlórázni kell, vagy vasárnapi munkára van szükség.

Sok helyen — folytatta Brutyó János — a brigádok egy részének vállalása sablonos, figyelmen kívül hagyja a brigádtagok egyéniségét, az igényeket és lehetőségeket.

Elsősorban a szakszervezeti és KISZ-szervek részéről nem megfelelő a szocialista brigádok kulturális, művelődési tevékenységének irányítása és segítése. Gyakran nem veszik figyelembe az egyes brigádtagok műveltségi színvonalát, érdeklődési körét, családi körülményeit, életkorukat, egészségi állapotukat.

Szólni kell — folytatta beszámolóját Brutyó János — azokról a gátló körülményekről is, amelyek maguknak a brigádoknak a munkájából, tevékenységéből fakadnak. Ilyenek például a több helyütt tapasztalható egyenlősítési törekvések, az elnéző magatartás, a lazaság. Az összességében fegyelmezett, jő kollektíván belül is akadnak egyesek, akik olykor vétenek a munkafegyelem, a technológiai fegyelem ellen. Bár, a takarékoskodásban is elsősorban a szocialista brigádok mutatnak példát, egyes brigádoknál jócskán akad még tennivaló az anyaggal, szerszámmal, géppel, energiával való takarékosság terén is.

Ugyanakkor — folytatta Brutyó János — a szocialista brigádok is több jogos igényt támasztanak a Szakszervezetek Országos Tanácsával szemben. Ilyen például az az igény, hogy a régebbi, többszörös szocialista brigádokat részesítsük megkülönböztetett erkölcsi elismerésben. Ezért

javasoljuk az eddigi szocialista brigád jelvény helyett

új jelvény rendszeresítését,

és azt, hogy a szakszervezetek budapesti, illetve megyei tanácsai részesítsék bronz fokozatú kitüntetésben azokat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő címet.

Azokat, amelyek nyolcszor elnyerték a címet, a szakszervezetek elnökségéi, illetőleg a szakszervezetek budapesti tanácsa részesítse ezüst fokozatú kitüntetésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocialista brigád címet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége arany fokozattal tüntesse ki.

A fiatalok részére a kitüntetéseket bronz fokozat esetében a KISZ budapesti, illetve megyei bizottságával, ezüst fokozat esetében a KISZ KB Intéző Bizottságával, arany fokozatnál pedig a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben kívánjuk odaítélni.

Javasoljuk továbbá, hogy a többszörös szocialista brigádokat hasonló fokozatú emlékpla- kettal és az arra érdemes brigádtagokat a nagy formátumú kitüntetéssel, valamint az azt jelképező kisalakú jelvénnyel tüntessék ki.

Több helyütt szóvátették, hogy a szocialista brigádmozgalom vállalati szintű irányításának jelenlegi módszerei már nem alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. A korábbi központi irányítást most már a közvetlen munkahelyi irányításnak és segítésnek kell felváltania. Jogos az a bírálat, hogy a felsőszintű vállalati vezetés már nem foglalkozik közvetlenül a szocialista brigádokkal, a közvetlen munkahelyi vezetés pedig még nem készült fel rá. Ügy véljük, hogy a munkahelyi vezetés felkészítése a vállalatok felsőszintű mozgalmi és gazdasági vezetőinek a feladata, mint ahogy változatlanul feladatuk a szocialista brigádok munkájának segítése, fejlesztése. Szocialista brigádvezetőink szeretnének többször találkozni a felső vezetőkkel a brigádtagok munkahelyein is.

Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom további feladatairól, ezen belül az idei tennivalókról szólt.

— Tennivalóinkat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozata és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az Országgyűlés és a SZOT tanácsülése által is megvitatott feladatok határozzák meg.

Részletesen ismertette az idei népgazdasági tervből adódó feladatokat, majd így folytatta:

— szocialista brigádok figyelmét, tevékenységét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosítani. Váljék az egész népgazdaságban a brigádmozgalom jelszavává: „Legyen a minőség a brigád becsülete.” Fokozzák munkájuk minőségének kölcsönös ellenőrzését.

A magyar dolgozót itthon

és külföldön is jó munkásnak ismerik,

egyes területeken mégis nem kevés jogos kifogás merül fel a termékek minőségével szemben. Azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy öregbítsék termékeink hímevét. — Segítsenek olyan közszellemet kialakítani, amely minden dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak akkor fordítson nagy gondot a gyártmányok, termékek minőségére, amikor megveszi, hanem akkor is, amikor készíti őket. Ehhez sem beruházás, sem egyéb ráfordítás nem keli, csak egy kicsit több gondosság, lelkiismeret és körültekintés.

Járjanak élen a szocialista brigádok a takarékosságban is! Minden brigád és minden egyes brigádtag takarékoskodjék az anyaggal, főként az importanyagokkal, a munkaeszközökkel, gépekkel, szerszámokkal és munkaidővel.

Jelszóként javasoljuk még: A szocialista brigádok példásan tegyenek eleget az exportkötelezettségeknek. Ebben ugyancsak a szocialista brigádoktól kérünk következetes helytállást, példamutatást.

A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére kezdeményezett munkaversenynek mindenütt a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői.

Mutassanak példát továbbra

is a vállalt kötelezettségek

megvalósításában, tegyenek

becsülettel eleget önkéntes elhatározásuknak.

Ebben mindenütt igényeljék — és biztosak vagyunk benne, meg is kapják majd — a helyi mozgalmi és gazdasági vezetők sokoldalú segítségét és támogatását.

Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Somogyi Miklós szünetet rendelt el. Szünet után megérkezett és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke.

A tanácskozás Méhes Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját.

Elsőnek Martin János, a Szocialista Munka Hőse, az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat vasöntő szocialista brigádjának vezetője emelkedett szólásra. Majd Kiss Szabó Lászlóné, a Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyárának szocialista brigádvezetője, orsózónője, Aradi Tibor, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szocialista brigádvezetője, Tényi Ferenc, a Láng Gépgyár technológusa, szocialista brigádvezetője szólalt fel.

Menyhárt Miklósné, a tisza- nagyfalui Új Élet Termelőszövetkezet szocialista brigádjának vezetője, Barna Mihály, a 42. számú Építőipari Vállalat ács- brigádvezetője, Hoffmann Nándor, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár szocialista műhelyének művezetője, Fekete János, a Csepel Acélhengermű gyárrész- legvezetője és szocialista bri- gádvezetöje szólalt fel a délelőtti tanácskozáson.

Ebédszünet után részt vett a tanácskozáson és az elnökségben helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.

A tanácskozás Martin Jánosnak, a Szocialista Munka Hősének elnökletével folytatta munkáját. Martin János bejelentette, hogy a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa és a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa üdvözlő táviratban köszöntötte a szocialista brigádvezetők értekezletet és sok sikert, újabb eredményeket kívánt munkájukhoz.

Hárem Báes megyei küldőit kitüntetése

A megye ipari üzemeiből, építőipari, kereskedelmi vállalataitól, állami gazdaságaiból, gépállomásaiból és termelőszövetkezeteiből 22 szocialista brigádvezető vesz részt a tanácskozáson. Közülük Sárközi József né, az Izsáki Földmű \. szövetkezet, Kakas Ilona, a K kunhalasi Állami G az cím .

Bende Borbála, a Kecskerr Konzervgyár szocialista brigáu vezetője kormánykitüntetésben részesült,