Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

1965. március 9, kedd *. oldal I munkában élenjárókkal erősödtünk Tagjelölt felvétel tapasztalatai a kecskeméti járásban MsiQsa ?$> iT£oQijrr!['Ogii ' A bajai járás közbiztonsági helyzete A kecskeméti járási párt-vég­rehajtóbizottság a közelmúlt­ban arról tárgyalt, hogyan va­lósítják meg a pártszervezetek a pártépítésre vonatkozó hatá­rozatokat. A kollektív munká­val készült előterjesztés eleve számos érvet és ellenérvet, jó és rossz tapasztalatot tárt a testület elé. Ennek megfelelően alakult a vita is. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy alap­vetően jól valósítják meg a já­rás pártszervei a szervezeti sza­bályzatban és a VIII. kongresz- szuson lefektetett elveket. Szám­szerűségében, minőségében és összetételében is megfelel ezek­nek a tagjelölttel vétel, amely­nek eredményeként olyan elv­társak kerültek a pártba, akik­kel tovább fejlődünk és erő­södünk. A tagjelöltek felvétele, kom­munistává formálása a párt­munka állandó részévé vált, amelynek során tovább erősö­dött a pártszervezetek vezető szerepe, hatásuk a mindennapi gazdasági szervező — ideológiai nevelő munkában. Az a 234 tagjelölt, akiket az elmúlt év során vettek fel a járás párt- szervezetei, abban a sokirányú munkában nőtt fel, amelyet a párt vezetésével egész népünk végez a szocializmus teljes fel­építéséért. Ez törvényszerű fo­lyamat, következménye az előre­haladásnak, hiszen a termelőmunka „kohójában“ a tömegszervezetekben és a pár- tonkívüli aktivisták közül ál­landóan emelkednek ki az él­csapatba kívánkozó nők, fér­fiak és főleg fiatalok. Legtöbb­ször nem önmagától — automa­tikusan bekövetkező minőségi változás, hanem a kommunisták céltudatos nevelő munkájának eredménye ez, amely a min­dennapi életben, a pártoktatás formáin és a tömegszervezetek­ben folyik. A materialista világnézet, a szervezeti szabályzatban megha­tározott követelmények nem egyik napról a másikra változ­tatják meg az emberek tudatát, magatartását. Ezért pártszerve­zeteink többségében nem „kész kommunistákét” várnak tagje­löltnek, hanem az alkalmas em­berekkel egyénileg is foglalkoz­nak és amikor úgy látják, el­jött az ideje, javasolják is, hogy kérjék a felvételüket. Ilyen mó­don háromszorozódott meg pél­dául a lajosmizsei pedagógus, s a bugaci Szőlőgyöngye Tszcs pártszervezetének taglétszáma. Különösen szép fejlődést mu­tattak az elmúlt évben a vá­rosföldi, lajosmizsei, orgoványi, tiszakécskei és izsáki pártszer­vezetek, amelyeknek elismerését fejezte ki a járási végrehajtó bizottság. Míg 1963-ban a járási párt- szervezetek 45 százalékában nem volt tagjelöltfelvétel, addig ta­valy jelentősen csökkent az ilyen alapszervezetek száma. Mégis pártszervezeteink egyhar- madában nem vettek fel tag­jelöltet. Közöttük például 11 tszcs-ben, ahol különösen erő­síteni kell a pártmunkát. Az utóbbi esztendő változást hozott a kislétszámú pártszerve­zetek arányának csökkenésében. 1963-ban a pártszervezetek 38 százaléka a tíz főn aluli volt, je­lenleg pedig csupán tíz százalé­kuk ilyen. A pártépítés számszerű ered­ményei mellett nagyra értékel­jük azt a fejlődést, amit a tag­jelöltek összetétele mutat, s amiben — a meglevő problé­mák ellenére is — a kongresz- szusi elvek érvényesülnek. Bi­zonyságául erre csak néhány adat. A felvett tagjelöltek közül százhat elvtárs szövetkezeti pa­raszt, hatvannyolcán állami gaz­dasági, illetve ipari munkások, s említést érdemel, hogy húsz pedagógus és nyolc agronómus is a múlt évben került párt- szervezeteink tagjelöltjei közé. Elértük tehát, hogy a járás ag­rárértelmiségének és a pedagó­gusoknak közel egynegyede tag­ja — tagjelöltje pártunknak, aktív pártmunkásokká váltak, akik a társadalmi munka leg­különbözőbb területein tevé­kenykednek­A nők aránya a tagjelöltek között egynegyed. A tavaly fel­vett tagjelöltek között öt szá­zalékkal több a nő, mint a párt­tagság között. Napjaink egyik legfontosabb feladata mégis az asszonyok és lányok közötti pártmunka javítása. A KISZ munkája is hozzájá­rult ahhoz, hogy a harminc éven aluli fiatalok száma járásunk tagjelöltjei között elérte az 50 százalékot. Ez több mint két­szerese a párttagság közti ará­nyuknak. Ha ehhez hozzáadjuk a 30—40 év közöttieket, úgy az elmúlt évben felvett tagjelöltek 85 százaléka olyan emberekből tevődik össze, akik már a fel­szabadult és a szocializmust épí­tő hazánkban lettek felnőttek. Sajnos, az iskolai végzettség terén változatlanul sok a pó­tolni valónk. A tagjelöltek kö­zül ugyanis 99 elvtársnak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A pártalapszerveze- tek ezért gyakran a tanulást je­lölik meg pártmegbízatásként. A pártépítésben elért eredmé­nyek mellett szóvá kell tenni azonban, hogy egyes pártveze­tőségek megfeledkeznek arról, hogy a tagjelöltség ideje egy esztendő. Hiszen a járásban több mint negyven olyan tagjelölt van, akinek taggá való felvé­teléről döntenie kellett volna már a taggyűlésnek. Az elkö­vetkező időben a kommunisták sorainak további gyarapítását jelentő pártépítő munkában te­hát erre a feladatra fokozottaob figyelmet kell fordítani. Horváth Ignác A járási párt-végrehajtóbi­zottság még az év elején meg­tárgyalta a munkaversennyel kapcsolatos feladatokat, s a tsz- ekben megvizsgálta annak lehe­tőségeit. Kiderült, hogy van ta­laja a versenynek, amit a spon­tán kezdeményezések, s a gaz­dák aktivitása bizonyítanak. Éppen ezért a párt-végrehaj­tóbizottság tizenegy tagú ver­senybizottságot hozott létre, amely kidolgozta a főbb szem­pontokat, s azokat eljuttatta mindegyik közös gazdaságba. E szempontok alapján a tsz- ekben konkréten meghatározták a különböző munkaterületeken, termelési ágazatokban versenyző szövetkezeti gazdák feladatait, A TOVÁBBI munkát illetően sok szempontból bizonyult hasz­nosnak a közelmúltban a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsági ülésének napirendjére tűzött témakör: A járás köz­rendje és közbiztonsága helyze­tének megjavítatása. A városi és járási rendőrka­pitányság vezetőjének beszámo­lójából kitűnt, hogy a közrend és közbiztonság helyzete általá­ban jónak értékelhető. A múlt esztendő tapasztalatai azonban fáirányítják a figyelmet néhány olyan területre, ahol az eddi­gieknél hathatósabb közbeavat­kozásra, mindenekelőtt fokozot­tabb megelőző munkára van szükség. A TÁRSADALMI tulajdonban esett kár az egyes népgazdasági ágak szerint például a követke­zőképpen oszlott meg tavaly: építőiparban közel 496 ezer fo­rint, termelőszövetkezetek sérel­mére 102 ezer, állami gazdasá­gokban 64 ezer, a szövetkezeti kiskereskedelem sérelmére pe­dig több mint 62 ezer forint. S az elkövetés okai — az esetek többségében — még mindig a bizonylati fegyelem lazasága, az ellenőrzés elmulasztása mellett a közömbösség, felületesség, la­zaság a társadalmi tulajdon ká- rosítóival szemben. A BESZÁMOLÓ adatainak ta­núsága szerint az állampolgá­rok sérelmére elkövetett bűntet­tek közül a lopások a leggyako­ribbak. S ezzel kapcsolatban na­gyon is érvényes a közmondás, így a traktorosokét, a növény- termesztőkét, s az állattenyész­tőkét. A közös gazdaságok, ere­jükhöz mérten, prémiumot, s jutalmakat is kilátásba helyez­tek a munkaversenyben legjobb eredményt elérők számára. A járási versenybizottság, mint a mozgalom gazdája, a tsz-ek vezetőivel közösen, ebben az év­ben négy alkalommal értékeli a versenyt, amely kétségtelenül magasabb hozamok elérését, a termelési költségek csökkené­sét eredményezi — s megte­remti alapját a jövőre még ma­gasabb szinten megszervezésre kerülő termelési vetélkedőnek. Dér Lásd« mely szerint „alkalom szüli a tolvajt”. A személyi tulajdon el­leni lopásokat ugyanis elősegítik az olyan körülmények, mint az üzemi öltözők hiánya, az embe­rek felületessége, vagyontár­gyaik őrizetlenül hagyása. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a bűncselekmények mintegy 40 —50 százalékát visszaesők kö­vetik el. Ez pedig a börtönből szabadultak magatartásának, életkörülményeik alakulásának gondosabb figyelemmel kíséré­sére hívja fel az érdekelt szer­vek, s a munkahelyi kollektíváik figyelmét. ÖRVENDETES a javulás a fiatalkorúak bűnözése területén, hiszen az 1963. évihez képest több mint 46 százalékkal csök­kent a fiatalkorúak által elkö­vetett bűncselekmények száma. S ebben az eredményben feltét­lenül része van az ifjúságvédel­mi albizottságok munkájának. Figyelmeztető adat viszont, hogy a járás területén mintegy kétszáz olyan gyermek van, aki a családban veszélyeztett körül­mények között él. Gyermekeik iskolai mulasztása miatt tavaly például 67 szülővel szemben kezdeményeztek szabálysértési eljárást a járásban. Ifjúság el­leni bűntett miatt pedig 11 eset­ben kezdeményeztek bűnvádi eljárást. A veszélyeztetett gyer­mekek magas számát figyelem­be véve tehát, kevés mind a szabálysértési, mind a bűnügyi eljárások kezdeményezése. A JÁRÁS közlekedésrendé­szeti helyzetéről szólva megálla­pította a végrehajtó bizottság, hogy a rendőrség erőfeszítései — többek között 114 propagan­da előadást tartottak — ellené­re, változatlanul sok a közleke­dési baleset. Az 1963. évi 133-cal szemben tavaly 150 fordult elő. Kezdeti eredménynek könyvel­te el a vb-testület, hogy 1964 végén az MHS, a közlekedési ta­nács, az autóklub és egyéb szer­vezetek részéről már mutatko­zott némi aktivitás a baleset­megelőzéssel kapcsolatban. — Egyes gazdasági vezetők viszont a probléma meg nem értéséről tettek tanúságot, amikor olyan kéréssel fordultak a rendőrható­sághoz, hogy közegei legyenek elnézőek, járuljanak például hozzá, hogy levizsgázatlan jár­művekkel vegyenek részt a for­galomban stb. Az említetteken kívül a köz­rend és közbiztonsági munka számos egyéb kérdése, részlete is szóba került, mint például a szignalizáció, a társadalmi bíró­ságok bűnmegelőző tevékenysé­ge, önkéntes rendőri hálózat munkája és így tovább. FIGYELEMRE MÉLTÓ a vég­rehajtó bizottságnak a követke­ző megállapítása: A helyi ta­nács v*j-k a területük közrend­jével és közbiztonságával kap­csolatos évenkénti helyzetérté­kelések nyomán megfelelő hatá­rozatokat hoztak. Változatlanul probléma azonban, hogy a vég­rehajtásra, illetve annak ellen­őrzésére kevés gondot fordíta­nak. Nagyrészt ennek tulajdo­nítható, hogy a gazdasági veze­tők a tervszerű, folyamatos megelőző munka helyett általá­ban csak akkor foglalkoznak a bűnmegelőzéssel, a társadalmi tulajdon védelmével, ha konkrét bűncselekményekkel találkoz­nak. HATÁROZATAI között ezér jelölte meg a járási tanács vb testületé elsődlegesként, hogy a községi tanácsok vb-vezetői « témakörben korábban hozott határozatok végrehajtását ellen­őrizzék és a végrehajtásról, il­letve azzal kapcsolatos problé­mákról adjanak számot. P. I. Vastag dossziét emelt ki a szekrényből a minap Keresz­tes Ferenc, a Szalkszentmár­tom Községi Tanács V. B. el­nöke. A dosszié tartalma a községet átvágó, Szabadszál­lás felől jövő, mintegy négy kilométer hosszú makadámút- szakaszra vonatkozott. Ám mi szükség ekkora levelezés­re egy látszólag nem nagy jelentőségű út ügyében? A vb-elnök elmondotta: Évek óta veszélyes, nehéz­kes, korszerűtlen a közleke­dés az úton, s épen ezért an­nak javítása, korszerűsítése, kiszélesítése halaszthatatlan. Az ügyet jól ismeri a KPM Kecskeméti Közúti Igazgató­sága, az igazgatóság dunave- csei szakaszmérnöksége, a Dunavecsei Járási Tanács építési és közlekedési cso­portja. A múlt év őszén a Közúti Igazgatóság dolgozói az utat szegélyező földkupa­cok egy részét elhordták, az ideiglenes megoldást jelentő kátyúzásban és portalanítás­ban segítettek a községbeliek is. Ám amikor esős, sáros az idő, az út minősége, állapo­ta mindenre alkalmas, csak közlekedésre nem. Megkérdeztük a KPM Kecs­keméti Közúti Igazgatósá­gán : Mikorra várható a szalk- szentmártoni útprobléma megnyugtató megoldása? Ambrus Sándor szakaszmér­nök ezt mondta: Ha a helyi tsz-ek, a lakosság, vagy ^tár­sadalmi szervek segítenének abban, hogy a tsz-ek közös kezelésében levő sóderbányá­ból a szükséges mennyiségű sóder- és kavicsanyagot ide- szállítsák, akkor megfelelő méretűre szélesíthetnék ezt a rendkívül rossz minőségű és nagyon forgalmas útszakaszt. Az igazgatóság megfelelő szakmai és egyéb irányítást biztosítana a munkálatok so­rán. E beszélgetés után telefo­non kerestük meg Keresztes Ferenc vb-elnököt, aki a helybeliek nevében örült az ötletes, ésszerű javaslatnak. „Megszervezzük a társadal­mi munkát, biztosítunk min­den segítséget, habár erre a megoldásra mi is gondolhat­tunk volna'’ — mondotta. ... A fenti, kézenfekvő ja­vaslat tehát megszületett. A KPM Közúti Igazgatósága szakemberei, levélválasz he­lyett ezúttal személyesen ke­resik fel a község vezetőit, hogy megbeszéljék a részle­teket. Fordulat állt be tehát az útvitában, jobban mond­va a cselekvés, a segítés igé­nye került előtérbe. Remél­jük, az út megjavítását most már sem levelezés, sem vi­tatkozás nem akadályozhatja meg... B. Gy. A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat du- napataji telepén tavaly, év elején alakult a lágygumiüzem. Azóta dolgozik itt Fetykó József hengerkezelő. Ö készíti elő a nyers­anyagot az üzemrész háromszáznál több gyártmánya számára. Rendszeresen értékelik a versenyt % Űliiffy — tanulsággal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom