Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
Gyermek- és ifjúságvédelem a megyében Egy nagyjelentőségű NEB-vizsgálat Mi lesz az Ezermesterből? a Névadó ünnepség előtt ,,házi“ projilírozású ktsz-nél Nem új jelenség, hogy megyei szinten és az aprólékos elemzés szándékával foglalkozunk a gyermek- és ifjúságvédelem kérdésével, mint komplex és sokoldalú problémával. Néhány évvel ezelőtt 1959-ben, 1960-ban és 1963-ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága önálló napirendi pontként tárgyalta az állami gondozott gyerekek, az erkölcsileg veszélyeztetett fiatalkorúak helyzetét. A NEB vizsgálata alapján most újra napirendre tűzte ezt a fontos kérdést. Igen érdekes, elgondolkoztató adatokat rögzít az elkészült összefoglaló jelentés. Bölcsődéktől a középiskolákig A védelem és a megelőzés feltételeit vizsgálva mindenekelőtt a megye bölcsődéit, óvodáit, napközi otthonait kell számba venni. Ami a bölcsődéket illeti, ezen a téren — Kecskemét kivételével — nincs különösebb baj. A megyeszékhelyen sajnos, az igényeknek mindössze 50 százalékát tudják kielégíteni. Óvodák és napközi otthonok tekintetében ez a probléma általában az egész megyére vonatkozik. Igaz ugyan, hogy a helyi tanácsok komoly összegeket fordítanak ennek a megoldására, az erőfeszítések ellenére is azonban csupán 31—32 százalékos az óvodai ellátottság. Evenként több mint ötszáz gyerek elhelyezését nem tudják biztosítani. Az általános iskolai tanulóknak mindössze 9,5 százaléka van napközi otthonban, 1520 gyerek —, akiknek mindkét szülője dolgozik — elhelyezése még nincs megoldva. Az elmúlt tanévben közel kilencezren végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Harmincnégy százalékuk középiskolában, huszonkilenc százalékuk pedig ipari tanuló-intézetekben, szaktanfolyamokon tanult tovább. Ezeknek a gyerekeknek mintegy 41 százaléka részesül kisebb-nagyobb szociális juttatásokban. De ezen a téren is volna még javítanivaló. Például a kollégiumok bővítésénél, a konyhák korszerűsítésénél stb. A fiafalok bűnözése és a felnőttek A gyámhatóságokhoz befutott figyelmeztetések, de más körülmények is arra utalnak, hogy növekedett az erkölcsileg veszélyeztetett gyerekek _ száma. Ez sok esetben a felnőttek magatartásának, az alkoholizmusnak a következménye. Az utóbbi három évben a fiatalok által elkövetett bűncselekményeknek mintegy 30 százaléka a kiegyensúlyozatlan családi élettel, a szülők válásából eredő káros hatásokkal van összefüggésben. A fiatalkorúak bűnözésének 65 százalékát a l&r-18 évesek bűnözése teszi ki, amihez a nevelés hibái, hiányosságai mellett a pedagógusok, a munkahelyek kollektíváinak mulasztásai is hozzájárulnak. Az effajta cselekmények megelőzésében — egyéb társadalmi szervek mellett — legnagyobb feladat a KISZ-re hárul. Az a 1 a p s zervezetek ifjúságvédelmi munkája azonban még nem kielégítő. Miután a jelentés feltárja a gyermekek és fiatalkorúak megoldásra váró több problémáját, megvizsgálja azt is, hogy az ezek intézésére hivatott szervek: a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok, a gyámhatóság hogyan foglalkoznak e kérdéssel? A 80 százalék jól működik? A NEB összefoglaló jelentésében azt olvashatjuk, hogy a megye gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságaink 80 százaléka jól működik. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy rendszeresen üléseznek, van aktívahálózatuk, összetételük megfelel a rendelkezéseknek. Bár, formailag jól látják el feladatukat e szervek, azonban munkájuk tartalmi része — egy-egy várost, községet kivéve — elég sok kívánnivalót hagy maga után. Akad természetesen, jó példa is. Lászlófalván és Ti- szakécskén a községi tanácsok vb titkárai tartják kézben a munkát a bizottságok elnökeivel. A veszélyeztetett gyerekeket nemcsak nyilvántartják, hanem igyekeznek segíteni rajtuk. Általános hiányosság viszont, hogy a megye ilyen albizottságai a városra, községre kiterjedő átfogó munkatervvel nem rendelkeznék. Tevékenységük tehát legtöbb esetben spontán jellegű, prevencióról nem lehet beszélni. Talán itt keresendő — többek között — a problémák megoldásának kulcsa, mert e munka megjavítása lényeges előbbre lépést jelentene a megelőzésben. A gyámhatóságok munkája Bár szervezetileg az igazgatási osztályokhoz tartoznak, munkájuk természetéből adódóan azonban főleg a művelődési osztállyal, vagy csoporttal működnek együtt a gyámhatóságok. Legtöbbször csak közvetve oldanak meg gyermekvédelmi feladatokat, munkájuk mégis igen fontos. Kár, hogy nem igénylik rendszeresen a társadalmi szervek (nőtanács, KISZ stb.) támogatását, közreműködését, ami által munkájuk eredményesebb lehetne. Erre pedig nagy szüksége volna a gyámhatóságnak, hiszen az egyre növekvő irat- és ügyfélforgalom miatt már nem sok idő marad a helyszíni ellenőrzésekre, környezettanulmányokra. Kecskemét városnál például 1964-ben 3154 ügyirat fordult meg. Nyilvánvaló, hogy az előadó ezen túlmenően mással már képtelen volt foglalkozni. Az pedig még rosszabb, hogy Baján a gyámügyi előadó hagyatéki ügyekkel is foglalkozik, sokszor hetekig helyettesíti a szabálysértési, vagy a lakásügyi előadót. Kalocsán a városnál és a járásnál nincs gyámügyes. Az anyakönywezető, illetve az igazgatási osztály vezetője látja el ezt a feladatot, természetésen csak „fél kézzel”. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságokról, valamint a gyámhatóságokról vázlatosan elmondottak sürgős reformot igényelnek. Addig ugyanis nem várhatjuk a munka megjavulá- sát, míg ezek a hiányosságok léteznek. A NEB nagy energiát fektetett a vizsgálat sokrétű munkájának elvégzésébe. A kérdést rövidesen megtárgyalja a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd tanácsülés elé is kerül. Ettől joggal remélhetjük — ha nem is az azonnali megoldást, ami lehetetlen — a segítséget, az elvi és gyakorlati támogatást. Gál Sándor Kitüntették Salamon Bélát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Salamon Béla színművésznek, a Magyar Népköztá-- saság érdemes művészének, a Vidám Színpad tagjának, f>0. születésnapja és színészi működésének 50. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja. MINDÖSSZE 187 tagot számlálnak —, s manapság már „ezermester” munkát is csak mérsékelten vállalnak, mégis jelenleg az Ezermester nevet viseli a mérlegjavító, motorszerelő, lakatos, asztalos és épületbádogos részleggel rendelkező kecskeméti ktsz. — Névadó ünnepség előtt áll a szövetkezetünk — mondja Csontos Károly elnök, akivel a ktsz tevékenységéről beszélgetünk. — „Házi” profilírozást hajtottunk végre, s az egykor valóban ezermester munkát végző ktsz-ből exportra termelő és a lakosság szolgáltató-javító igényeit is kielégítő üzemet kívánunk létrehozni. A hivatalos névváltozás után már Laborelektromos Ktsz néven működünk —, ami fedi is tevékenységünket. Az exportkötelezettségek teljesítéséről Bodor István főkönyvelő beszél, aki elmondta, hogy az 1964. évi 15,7 milliós tervteljesítésnek több mint a fele, pontosan 9,9 millió forint a külfölA napokban kapták kézhez a kiskunhalasi tanácstagok a végrehajtó bizottság idei első tájékoztatóját. Az ötoldalas sokszorosított kiadványból értesülnek a tanács tagjai a végrehajtó testület legutóbbi ülésein hozott határozatokról. A városfejlesztés hírei között tájékoztatást kapnak a sportkombinát építésével kapcsolatos idei tennivalókról. E munkában április 1-től naponta 30—35 társadalmi munkás foglalkoztatására — tereprendezés, homokfejtés, csillerakás stb. — kínálkozik lehetőség. A tervek szerint ugyanis a társadalmi segítség igénybevételével mintegy 300 ezer forintos megtakarítást A mezőgazdaság és a szállítás nagyfokú gépesítése miatt világszerte rohamosan csökken a szamárállomány: egyes országokban máris teljesen kiveszett, másutt kiveszőben van. Európa nagy részén kuriózumszámba megy a kordés, hátas vagy málhás szamár. Föle a Földközi-tenger melletti országok hegyes vidékein varinak még nagyobb „rezervá- ciók”, de a jámbor fülesekre itt is nehéz idők járnak: a hagyományos szolgálatok ellátásán kívül mind nagyobb terheket ró rájuk az idegenforgalom és a filmgyártás sajátos igényeinek kielégítése. Hazánkban ugyancsak rosz- szul áll a szamarak „szénája": a századforduló táján még több tízezres létszámuk 1935-ig négydi megrendelésekre szállított vegyiipari és konzervipari berendezések értékéből adódott. A lakosság részére pedig 2 733 000 forint értékű munkát végeztek. FEJLŐDIK a szövetkezet. A Gőzmalom utcában kapott úi telepen központosítják a manapság 12 különböző helyen levő részlegeket, s itt készítik majd azokat a keresett vegyipari exportcikkeket is, melyek eddig is jól vizsgáztak a Szovjetunióban, Mongóliában, Jugoszláviában, Indonéziában és Indiában egyaránt. AZ IDEI 18 millió forintos tervet tekintve tehát, ismét jelentős feladatok előtt áll a szövetkezet. Így a többi között 280 darab vegyifülkét, 17 konzervgyári laboratóriumfelszerelést, 16 garnitúra üvegtechnikai berendezést készítenek majd, s amellett a lakosság részére végzendő szolgáltatások, javítások Is meghaladják a kétmillió forintos értéket. K. M. érhet el a város. A végrehajtó bizottság egyúttal kéri a tanács tagjait, tájékoztassák erről vá lasztóikat, s társadalmi munka szervezésével járuljanak hozzá a korszerű sportlétesítmény megvalósításához. Kiskunhalas zöldterülete, ütés járdahálózata fejlesztéséről szóló közlemények mellett a mezőgazdasági szakosztály az állategészségügy és növényvedelem időszerű tennivalóihoz kéri a tanácstagok választókerületi segítségét. Végezetül pedig hét, ez évben hozott log- szabály kivonatos ismertetésével nyújt segítséget a tanácstagoknak a végrehajtó bizottság tájékoztatója. ezer alá csökkent. Az 50-es években megpróbálták átmenteni a szamártenyésztést, öszvérnevelést a nagyüzemi keretek közé. A kedvező exportlehetőségek jobb kihasználása érdekében Olaszországból nagytermetű szamarakat importáltak, néhány állami gazdaságban speciális szamárméneseket szerveztek, sőt, már a szamár-, illetve öszvérexport is mutatott átmeneti fellendülést — végül mégsem sikerült, s legutóbb annyira megcsappant a szamár- és öszvérállomány, hogy a statisztikai rovatokból is kiesett. A szakemberek véleménye szerint a szamár máris az elavult történelmi kategóriák sorsára jutott, s talán nemsokára eséllyel pályázhat a kiveszőben levő, védett állatfajok rangjára. Mindenesetre -írre vall, hogy a gazdasági nyilvántartásokban szereplő szamármének nemrégiben még ?0-as létszáma is a negyedére csökkent. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspa’ Bács-Klskun megyei Bizottságé és 3 megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr Weither Dime Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalt' Felelős kiadó: Mezei István Igazga Szerkesztőség: Kecskemét. Városi ranacsha: Szerkesztőségi telefonközpon 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Telelőn: ij-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési • hónapra 13 fönn 8acs- Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Tele ton: u-85. Index: 25 065. W / Egész télen dolgoztak Kecskeméten, a széktói víznyerőtelep kútjainak jobb kihasználását csak újabb víztárolók építésével lehet elérni. Így még ősszel megkezdődött egy új, 1500 köbméteres víztároló építése. A munkások egész télen dolgoztak, s március elsejére — a képünkön is látható négytagú brigád: Fekete István, Fazekas László, Márton István és Schal László — már a második víztároló ácsmunkáit fejezte be. Az új létesítménybe 70 köbméter fát építettek be — s most már kezdődhet a tároló betonozása. Munkájuk eredménye lesz. hogy nyáron a kutak éjszakai vízhozamával feltölthetik a tárolókat —, s a reggeli csúcsforgalom lebonyolításába már a tartalékvíz is besegít. így talán nem kell majd bosszankodnunk a vízhiány miatt... Tájékoztató — a tanácstagi munka segítésére Már a statisztikában sem szerepelnek Rosszul áll a szamarak „szénája”
