Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-31 / 76. szám
Amíg a hétezer forintos forgalom 49 millióra nőtt Cukrosládától az önkiszolgáló boltokig Sokan emlékeznek még a megalakulás hőskorára, az 1945— 1946-os esztendőkre, amikor egymás után jöttek létre az ország szinte valamennyi községében, így megyénkben is a földművesszövetkezetek, természetesen akkor még nem ezzel az elnevezéssel. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, vagyis azon a célon, hogy a parasztság nagy sorsfordulóját a lehetőségekhez mérten segítsék, helyes irányban befolyásolják. Kiválasztottunk egyet a sok közül és felkerestük a Solt és Vidéke Körzeti Földmű vesszö- vetkezetet, hogy ügyvezető elnökével, Kovács József elvtárs- sal a szövetkezet megalakulása óta eltelt idő gondjairól, problémáiról és nem utolsósorban eredményeiről beszélgessünk. Husxonkstten kezdték — Nincs még egészen húsz esztendeje, 1946. januárjában jött létre a Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet itt Solton, amelynek tagjai főképpen parasztok voltak, szám szerint hu- szonketten. ök intézték az akkor felmerült és egyáltalán nem könnyű ügyeket — mondja Kovács elvtárs. — Legfontosabb feladat az volt, hogy a nagybirtokokról származó gazdasági felszereléseket szétosszák az újonnan földhözjuttatottak között. Persze ez egymagában nem lett volna elég. Biztosítani kellett a vetőmagot, műtrágyát, s ezeknek a beszerzését szintén a szövetkezet vállalta magára. Bizony nemegyszer megoldhatatlannak látszó feladatok elé került az akkori vezetőség. Amikor ezeken az akciókon, mondhatni sikerrel túljutottak, csak akkor kerülhetett sor az első vegyes jellegű kis bolt létrehozására. A soltiak bizonyára emlékeznek még az 1947-ben megnyílt Temető utcai Heisler-féle üzletre. Ez volt az első boltunk. Egy esztendő alatt 7140 forintot forgalmazott ez az „üzlet”. Kicsit fényűző is ez a szó- használat az akkori kis helyiségre. A pult például cukrosládákból volt összeállítva. A község lakói azonban mégis felkeresték és ha a fenti számhoz hozzágondoljuk, hogy a forint akkor még csak másfél esztendős volt, egyáltalán nem keve- selhetjük a forgalmat. A szövetkezetnek azonban már akkor sem — éppúgy, mint kéz» dettől fogva — csupán az áruellátás volt a feladata. Az 1947. végén készült mérlegbeszámolóból például megtudjuk azt is, hogy a község kulturális céljainak megvalósításához 250 forinttal járult hozzá, amiből többek között a népkönyvtárnak 50, az iskolák helyreállítására szintén 50, az EPOSZ-nak 30 forint jutott. Szociális célokra — iskolaszerek, gyerekek étkeztetése — ugyancsak 250 forintot adott az fmsz. Mai szemmel nézve bizony nem nagy összegek ezek, de akkor minden bizonnyal segítséget jelentettek. Vegyesbolt és húsiislet — Néhány év múlva, 1951-ben már egy vegyesboltja és húsüzlete volt a földművesszövetkezetnek. Az áruellátás kissé nehezen ment. Hetenként egyszer- kétszer kellett felmenni áruért Budapestre, s bizony előfordult, hogy üresen tért vissza a szekér — folytatja Kovács József, a szövetkezet mostani elnöke. — Örsi Mihály volt az első boltosunk, ő járkált fel a fővárosba, s egy-egy alkalommal 2—3 ezer forint értékű árut hozott. A kereskedelmi tevékenység mellett azonban akkor is akadtak más teendők. Például a tartalékföldek hasznosítása, amelyre a földművesszövetkezetnek (1949. januárjában lett név szerint is fmsz) külön felelőse volt, név szerint Szellák Sándor, akinek 700 hold föld műveltetéséről kellett gondoskodnia. Nem kis feladat volt ez. Ebben az időben már 12 dolgozója és 1050 tagja volt az fmsz-nek. Ma 160 dolgozónk és több mint négyezer, pontosabban 4788 tagunk van. A kultúra sejtjei Lehetne még sorolni a számokat a közel húsz esztendő küzdelmeinek, munkájának mutatóit. Mindegyik arról tanúskodik. hogy a gondolat parányi magjából, amit 1946-ban vetettek el Solton, mostanára hatalmas fává terebélyesedett a mozgalom. A megalakulás utáni hatodik évben, 1952-ben már 4 millió 300 ezer forint volt a kereskedelmi forgalom, a vendéglátóegységek pedig több mint egymillió forintos üzletet bohyolítottak le. Tavaly a kiskereskedelem közel 49, a vendéglátás pedig 9 millió 303 ezer forintot forgalmazott. A község kulturális életébe főleg az ellenforradalom után kapcsolódott be nagy aktivitással a földművesszövetkezet. Azóta újjászerveződött a dalárda, a népi tánccsoport, megalakult a fotoszak- kör és a színjátszók együttese. A kultúrának ezekben a kis sejtjeiben tevékenyekdő fiatalok igen szép eredményeket értek el. Elég, ha például az énekkart említjük, amelynek híre országos és Solton nagy hagyományai vannak. 1960-ban — több tízezer forintos támogatás után — az fmsz ezeket az együtteseket átadta a községi tanácsnak. — A község ma már ellátási központ — folytatjuk a beszélgetést Kovács elvtárssal. — Az fmsz működési körzetében öt község — Harta, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Üjsolt és Solt — tartozik. Negyvennyolc kereskedelmi és tizennégy vendéglátó- egységünk van, harmincöt kilométeres körzetet látunk el áruval, ekkora területen járulunk hozzá a falusi lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Végül, mint a szövetkezet életének egyik nagy eseményét említem meg, hogy tavaly november 2-án adtuk át a forgalomnak itt Solton a modern, emeletes áruházat, amelyet 1,7 millió forintos beruházással létesítettünk. Az azóta eltelt négy hónap alatt közel öt és fél millió forint volt a forgalom, ami azt jelenti, hogy a benne elhelyezett kereskedelmi egységek összesített forgalma az új áruházban 31 százalékkal növekedett. Így fejlődik, gazdagodik a Solt és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, így jutottak le a valamikori cukrosládából készült pulttól) a modern áruházig és a hétezer forintos forgalomtól a közel 49 millió forintig. Szorgalmas leánybrigád A tompái Kossuth Tsz kertészetében szorgalmasan dolgozik a leánybrigád, készítik a palántához a melegágyakat. Hetvenöt holdop termesztenek paprikát az idén. Gál Sándor Vásári csillogás (Tóth Sándor felvétele.) Önkéntes határidő Tárgy: A kecskeméti Kossuth téri élelmiszerbolt átépítése. Javaslat: Az április 15-i határidő „lekur- títása” április 3-ra. Felszólalások: Kilenc ember — „Vállaljuk!'’ Helyszín: Horváth Döme utca 17. számú ház udvara. — Tíz perc alatt született a határozat — emlékezik vissza Kovács Antal brigádvezető arra a február közepi brigádgy ülésre, ahol elhatározták, hogy a megyeszékhelyi Kossuth téri élelmiszerüzlet átalakítását a 20. évforduló tiszteletére, két héttel a kitűzött határidő előtt befejezik. — Akkor ott dolgoztunk a Horváth Döme utcában. Fáskamrát építettünk. S a gyűlés napján kaptuk meg az új munkát, az élelmiszer- bolt építését... — Anti bácsi kollektívája egyike az Ingatlankezelő Vállalat legjobban dolgozó brigádjainak — kapcsolódik a beszélgetésbe Magyart József művezető. — Havi teljesítményük átlagosan 110—115 százalék között vanltt beszélgetünk az új üzlethelyiségben, ahol a bolt dolgozói már a raktárakat töltik áruval. A belső építés befejeződött. Csupán a külső tatarozás van hátra, s azt pedig néhány nap múlva befejezik. A teremnek is beillő helyiségben az utolsó simításokat végzik a berendezésen is. A falak mentén sárga, zöld, rózsaszín és fehérre mázolt polcok, középen pedig két nyitott hűtőpult és gondolasor osztja kelté a vásárlóteret. — Különösen jó munkát végzett Ladányi Sándor, Sekő József, és a legújabb brigádtagunk, Hegedűs László. Dicséret illeti Cogolák Gyula bácsit is, kollektívánk legidősebb dolgozóját. De sorolhatnám tovább a többi öt munkatársat is, hiszen a közös összefogás eredménye az április 3-i átadás. — A felszabadulás évfordulója tiszteletére tett vállalásuknak tehát eleget tettek. S a következő állomás? — A jövő héten már a Damjanich utca 1-ben két életveszélyes lakást építünk át, május végén pedig — a tervek szerint — a Nagykőrösi utca 29. számú ház teljes felújításához kezdünk hozzá. , K. M. ylWWART,A VdmLl U/.. «n >k i i 1 l i Ä hegyes orrú „Szűnőben van a hegyes orrú cipők egyeduralma” — írják a divatlapok. S ón szomorúan állapítottam meg, hogy erről egyelőre mitsem tudnak a cipőgyárak, a kereskedelmi vállalatok. A boltokban ugyanis szinte kizárólag csak hegyes orrú tavaszi férfi és női cipő található. Emiatt aztán egy-két számmal kénytelenek a szélesebb lábfejűek a szokottnál nagyobb cipőt vásárolni, s vattával tömködni a lábbelijük orrát. -Hogy emiatt pár hét múltán már lötyögnek a bőrine- műk? Oda se neki. Az a fő, hogy szűnőben van a hegyes orrú cipők uralma ... Csak győzzük kivárni! Gyújtsd a rongyot Gyermekeim nem ismerik a hősi jelszót, amelynek jegyében másfél évtizeddel ezelőtt még szüleik is nekiindultak pótolni a földi kincsekben szegény ország különböző nyersanyagát, mondván: „Gyújtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” Ma csak így szólt a felhívás: „Gyerekek, hozzatok be három-három kiló rongyot, mert ismét meg kell nyernünk a hulladékgyűjtési versenyt.” S nem is kellett egyéb. Felkutattak pincét, padlást, s összevesztek a talált zsákmányon. Édesanyjuk alig győzte megvédeni a szekrény tartalmát a szorgos kezektől... S hozták a két-három forintot, mint győzelmi kitüntetést. s megérdemelt keresetet. El is nyalogatták cukor formájában. Még kínálni is elfelejtettek bennünket a nagy buzgalomban. T. P. ^ető-i «épe 4 eS5f i »ép© *2. «u." “ 3-t »«pe * *tö*^v*ópo *e«őr r.t -J7l ->e oe Vonaton Soltvadkerten szállt fel a vonatra. Táskája tömött volt. Azt hittem, hogy mint más asszonyok, eladni, vágj7 vásárolni indul a közeli Kiskőrösre Csak akkor tudtam meg, hogy pedagógus, amikor velem szembe elhelyezkedett az ülésen, ölébe vette táskája tartalmának egy részét: kötegnyi doigezatfüzetet. Elmélyült a füzetek tanulmányozásában. Piros golyóstolla — mint gyógyító sebészkés a testen — egymás után „ejtett sebet” az addig makulátlannak hitt dolgozatok itt-ott kusza soraiban. Amikor egy-egy dolgozattal végzett, megszámolta a hibákat, s egy fejbóliniással dorgált, vagy dicsért a távolból, s ezután osztályozott. Megfigyeltem, hogy kivétel nélkül a jegy beírása után nézte csak meg a füzet borítólapján: melyik gyerekét dorgálta, vagy dicsérte éppen... Néhány ősz szál vegyült már barna hajában. De érthető, hogy a látottak alapján elsősorban nem ez ébresztett tiszteletet iránta. Főképpen az, ahogyan dolgozni láttam: becsülettel és elfogulatlanul. A jegyvizsgálótól tudtam meg később, hogy Kunszent- miklósra utazik, ahol a gimnáziumban tanít, immár második esztendeje. C. F. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőség) telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidék) lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tét i « Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: 9 helyi postahivataloknál é> kézbesítőknél Előfizetési dl7 i hónapra 13 fönn Bacs-Klskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefoni 11-85 Index: 25 065.
