Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-31 / 76. szám
IMS. márcfas SI. inrda t old»! A szuperszonikus vadászrepülőgép egyre nagyobbodó pontként jelent meg a kifutópálya betonja fölött; mélyebbre ereszkedett, majd kerekeivel kecsesen megérintette a földet. A hajtómű sivítása elhalkult, a gép mögött kinyílott a fékező ernyő fehér kupolája, s a gép aprókat zökkenve megállt. Kurilla őrnagy — „láttalak apukám a szuperrel. Irtó gyorsan mentél” aztán hízelegve odabújt hozzám, átölelte nyakam és azt mondta „de azért vigyázz magadra”. Gedő százados szeme megcsillant — A kis Nórát a nővéremhez vittem, mert azzal állt elő: „Én a díszszemlén akarlak megnézni apu.” Biztos a barátnőknek akar dicsekedni: „Nézzétek ott repül az én apukám.” A földön, a pihenőben rohannak a percek. A parancsnok kezében megzizzent a térkép, s a pilóták, a két kísérő közelebb hajolt. Nézték a parancsnok ceruzáját, amely a mappán az útvonalon haladt végig. Ismét katonák már, pilóták, akik e harcfeladat végrehajtására összpontosítják minden idegszálukat. A ruha, a sisak ismét rajtuk volt, s a gondos műszakiak által lelkiismeretesen előkészített gép mellett álltak. A repülőtér betonján a szél porfelhőt kavart, feldübörögtek a motorok. Nehézkesen álltak össze a földön a kötelékek, lomhán gurultak egymás mellé a fémtestű madarak. A dübörgés erősödött, öles lángnyelvek csaptak ki a hajtóművekből... Még egy intés: Viszontlátásra, aztán a gépek nekilendültek, hogy néhány pillanat múlva beolvadjanak az ég kékjébe. Jó repülést, sikeres díszszemlét, szerencsés leszállást! Gémes Gábor Felszállás előtt. Gedő százados technikusától átveszi a gépet. Leszállás után. Kurilla őrnagy mosolyog: jó visszatérni a földre. A gép pilótája, Kurilla Tibor őrnagy kissé fáradtan, de mosolyogva ereszkedett le a gépmadárhoz támasztott létrán. Néhány szót váltott a technikusával, aztán az éppen leszálló másik gépet figyelte, hogyan ér földet barátja és kísérőtársa, Gedő István százados. Néhány perc múlva már együtt ültek az autóbuszba, s a nemrég még idegölő percek élményeiről, vidáman, felszabadultan, „ugratták” egymást. — Budán megjavíthatnák az utat, Igaz Tibi? — kacsintott Gedő százados Kurilla őrnagyra. — Nagyon rázta az öreget. A parancsnok nevetett, értette a célzást, az ártatlan viccet, tudta, hogy a magasban 70—80 kilométeres sebességgel száguldó szélben — amely nemegyszer „megzötyögteUe” a gépeket — nem volt könnyű két kísérőjének a dolga, hogy betartsák a kötelék közötti tér- és távközöket. Ismerte kísérőit, mindkettő kiváló pilóta, ezért is kerültek be a díszszemlén résztvevő kötelékbe. Gyorsan összeszoktak a gyakorlás alatt fent a levegőben. Igaz, Kurilla őrnagy tíz éve minden díszszemlén repül, s Gedő százados sem újonc, annak ellenére, hogy szuper-géppel először vesz részt a díszszemlén. Emiatt is ébresztgeti magában a reményt, talán az ő rajuk nyeri a díszszemlére kiírt szocialista versenyt. Néprajzi kutatók Szánkon Bács-Kiskun megye múzeumi szervezetének irányításával mintegy tizenöt tudományos kutató kezdi meg április 5-én Szánkon a helyi néprajzi anyag gyűjtését. A helyszínen tevékenykedő tudományos kutatók a falu hagyományos kultúrájáról összefoglaló kiadványt szeretnének készíteni. ról és még sok más értékes néprajza anyagról. A gyűjtő és feldolgozó munkában a szaktanácsadó szerepét dr. Bálint Sándor szegedi egyetemi tanár tölti be. Csábrády János Még tart a pihenő, de a két kísérő a parancsnokkal ismét a feladatokról beszél. Az öltözőben gyorsan lekerül róluk a magassági öltözet, s a két kísérő akárcsak ott fent a levegőben, közrefogva a • parancsnokot, a büfében keresnek felfrissülést a nehéz feladat végrehajtása után. S ilyenkor a feketekávé, a limonádé mellett szóbakerül a család, de főleg az apák büszkesége, a gyermek. — Tegnap azt mondja a kköli’ök”: — mondja nevetve. Számos lelet került elő eddig a földből. Ezek a terület őslakóinak életmódjáról, szokásairól, kultúrájáról és a települések szerkezetéről adnak felvilágosítást. Most ezeket az eredményeket a kutatók kibővítik azzal, hogy adatokat gyűjtenek a pásztorkodásról, az építkezési formákról, ruházatról, népművészekül. történek hagyományok-. Cikkünk nyomán A kerekegyházi iskolások fafaragó szakkörének helyzetéről cikket közölt a Petőfi Népe. Most arról értesültünk, hogy Hegedűs Feren«* községi vb-elnök. Baksa Sándor elnökhelyettes és dr. Bedő Béla községi' orvos nagyobb mennyiségű faanyagot bocsátottak a szakkör rendelkezésére, így a kisdiákok nyers anyaggondjai átmenetileg megszűn tek. A helyiség kérdése azonbar tov.tbJjiü is m££oliiaiiäh. Szívügyük a szakmunkásképzés A fiatalokkal való lelkiismeretes foglalkozásra, a velük való törődésre mutatnak szép példát a jászszentlászlói Új Barázda Tsz-bem. A termelőszövetkezet vezetői az általános iskolával rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. Időnként — általában egy-egy osztályfőnöki órán — elbeszélgetnek a tanulókkal a mező- gazdasági munka jelentőségéről, vázolják a közösben rejlő lehetőségeket, a gazdálkodás távlatait, terveit. Ily módon egyre több a községben azoknak a fiataloknak a száma, akik a mezőgazdasági pályát választják élethivatásul. A szövetkezeti gazdaságnak jelenleg 22 mezőgazdasági tanulója van, csaknem annyi, mint a járás többi községében együttvéve. S örvendetesen sok közöttük a jó képességű, a kiemelkedő tanulmányi előmenetellel büszkélkedő. Jászszentlászlón tehát nem mondható el, hogy csak azok | maradnak a tsz-ben, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni. Először harmadéve kötött a tsz tanulószerződést. Akkor hat fiú jelentkezett a gépszerelő, és ugyanannyi lány a gyümölcstermesztő szakma elsajátítására. Közülük csak egy morzsolódott le. Most kilenc gépész, ugyanannyi gyümölcskertész-tanuló- juk, három tehenészjelöltjük van — utóbbiak egyike a gépi fejés tudnivalóiban képezi magát —, egy fiú pedig a kovács szakmára készül. A szerződés megkötése után minden évben először a gyakorlati tennivalókkal ismerkednek, szakképzett agronómusok irányításával, majd a választott szakmától függően 3—5 hónapos tanfolyamon vesznek részt. A szakmunkásképzés három éve során így változik a gyakorlati és az elméleti oktatás, s az előmenetelből — mind a szakiskolában, mind a közös gazdaságban — külön-külön osztályozzák a növendékeket. A tanfolyam elvégzése után kapják meg szakmunkás-bizonyítványukat. Az oktatás ideje alatt progresszív havi ösztöndíj jár a tsz-től, s ennek összegét a tanulmányi előmenetel határozza meg. A fiatal szakmunkás jelöl tek igyekvők, szorgalmasak; többségük érdemjegyei a 3-as és az 5-ös osztályzat közt váltakoznak. Az első szakmunkáscsoport jövőre végez. A vezetőségtől már most minden támogatást megkapnak —, a többi közt például rövidesen korszerű klubhelyiséget létesítenek a fiataloknak. Bizakodva, szeretettel várják az Űj Barázdában az ifjú gépészeket, kertészeket, akik végső soron, frissen szerzett tudásukkal a szakmai vezetés támaszai lesznek majd. J. T. Ovárendszabályok a mezőgazdasági tűzkárok megelőzésére ■ Ahol hiányzott a villámhárító ■ Szomorú első hely ■ Lehet-e az erdőben tüzet gyújtani? A tavasz beköszöntésével, a jó idő beálltával fokozottan növekszik az erdő- és mezőgazda- sági tüzek keletkezésének, tovaterjedésének lehetősége. Sajnos, nem ritka eset az, hogy gondatlanul eldobott, parázsló cigaretta, lángoló gyufaszál, traktorból kipattanó szikra súlyos anyagi károkat okoz. A mező- gazdasági tűzesetek megelőzéséről, s az óvórendszabályok betartásáról tájékoztatták munkatársunkat a Bács-Kiskun megyei Tűzrendészeti Parancsnokságon. Az 1963-ban nyilvánosságra hozott, a megelőző tűzrendészeti óvórendszabályok betartását, illetve betartatását célzó belügyminiszteri rendelet hatására javult a megyei szövetkezeti gazdaságok tűzrendészeti helyzete. Sok helyen már beszerezték a legfontosabb tűzvédelmi felszereléseket, eszközöket, megalakították az önkéntes tűzoltóságot, s a tagok részére ismeretterjesztő előadásokat rendeztek a pusztító tűz elleni védekezésről. A fokozottabb gondosság ellenére is az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezeteinek 17 százalékából jelentettek tüzet, s a kárérték összesen 361 ezer forint volt. Különösen rossz a helyzet a kiskunfélegyházi járásban, ahol tavaly szinte minden második termelőszövetkezetben történt kisebb-nagyobb tűz. A rendelet előírja, hogy valamennyi szerfás létesítményt villámhárítóval kell ellátni. Sajnos, ezt sok helyen elmulasztották. Ha ezt betartották volna a tiszakécskei Szabadság, vagy a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz-ben — elkerülhető lett volna a villámcsapás okozta kár. A tapasztalatok szerint általában azokról a mezőgazdasági épületekről hiányzik a villám- Lhárítá araikéi. építési engedély nélkül hoztak létre. A tűzrendészeti hatóság a jövőben fokozott gondot fordít az istállók, ólak, s egyéb szerfás épületek felszerelésének, állapotának ellenőrzésére és a rendszabályok betartására. * Az erdőtűz elleni védekezésről elmondták, hogy az eddiginél is szigorúbban büntetik a tűzvédelmi óvórendszabályok ellen vétőket. Tájékoztatásul közölték, hogy a fásított területeken csak az erdőgazdaság helyi megbízottjának engedélyével lehet tüzet rakni. Hasznos Bács megye házikert- és szórvány- gyümölcsös-védeíme Az ország legfontosabb gyümölcstermelő vidékein szervezetten gondoskodnak a házikerti és szórványgyümölcsösök védelméről. A SZÖVOSZ, a SZÖ- VÉRT és a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata az elmúlt napokban országos szemle keretében mérte fel az ezzel kapcsolatos munka helyzetét. A tapasztalatok kedvezőek voltak. Mindenütt jó előre gondoskodtak a gépek szakszerű kijavításáról. A legfontosabb növényvédőszerekből elegendő áll a lakosság rendelkezésére. A szemlebizottság hasznosnak ítélte azt a Csong- rád és Bács megyében tapasztalható kezdeményezést, hogy a nagy teljesítményű gépekkel rendelkező termelőszövetkezet ek és egyszerűbb szövetkezetek is bekapcsolódnak a háztáji szórványgyü möl esősök védelmébe. Az ezzel kapcsolatos részletes szerződéseket a háztáji növényvédelmi munkát szervező földművesszövetkezetek kötik rneg a közös gazdaságokkal.
