Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

IMS. márcfas SI. inrda t old»! A szuperszonikus vadászrepülő­gép egyre nagyobbodó pontként jelent meg a kifutópálya beton­ja fölött; mélyebbre ereszkedett, majd kerekeivel kecsesen meg­érintette a földet. A hajtómű sivítása elhalkult, a gép mögött kinyílott a fékező ernyő fehér kupolája, s a gép aprókat zök­kenve megállt. Kurilla őrnagy — „láttalak apu­kám a szuperrel. Irtó gyorsan mentél” aztán hízelegve odabújt hozzám, átölelte nyakam és azt mondta „de azért vigyázz ma­gadra”. Gedő százados szeme megcsil­lant — A kis Nórát a nővéremhez vittem, mert azzal állt elő: „Én a díszszemlén akarlak megnéz­ni apu.” Biztos a barátnőknek akar dicsekedni: „Nézzétek ott repül az én apukám.” A földön, a pihenőben rohan­nak a percek. A parancsnok kezében megzizzent a térkép, s a pilóták, a két kísérő közelebb hajolt. Nézték a parancsnok ce­ruzáját, amely a mappán az út­vonalon haladt végig. Ismét katonák már, pilóták, akik e harcfeladat végrehajtására össz­pontosítják minden idegszálukat. A ruha, a sisak ismét rajtuk volt, s a gondos műszakiak által lelkiismeretesen előkészített gép mellett álltak. A repülőtér be­tonján a szél porfelhőt kavart, feldübörögtek a motorok. Ne­hézkesen álltak össze a földön a kötelékek, lomhán gurultak egymás mellé a fémtestű mada­rak. A dübörgés erősödött, öles lángnyelvek csaptak ki a hajtó­művekből... Még egy intés: Vi­szontlátásra, aztán a gépek ne­kilendültek, hogy néhány pilla­nat múlva beolvadjanak az ég kékjébe. Jó repülést, sikeres díszszem­lét, szerencsés leszállást! Gémes Gábor Felszállás előtt. Gedő százados technikusától átveszi a gépet. Leszállás után. Kurilla őrnagy mosolyog: jó visszatérni a földre. A gép pilótája, Kurilla Tibor őrnagy kissé fáradtan, de mo­solyogva ereszkedett le a gép­madárhoz támasztott létrán. Né­hány szót váltott a technikusá­val, aztán az éppen leszálló má­sik gépet figyelte, hogyan ér földet barátja és kísérőtársa, Gedő István százados. Néhány perc múlva már együtt ültek az autóbuszba, s a nemrég még idegölő percek élményeiről, vi­dáman, felszabadultan, „ugrat­ták” egymást. — Budán megjavíthatnák az utat, Igaz Tibi? — kacsintott Gedő százados Kurilla őrnagy­ra. — Nagyon rázta az öreget. A parancsnok nevetett, értet­te a célzást, az ártatlan viccet, tudta, hogy a magasban 70—80 kilométeres sebességgel szágul­dó szélben — amely nemegyszer „megzötyögteUe” a gépeket — nem volt könnyű két kísérőjé­nek a dolga, hogy betartsák a kötelék közötti tér- és távközö­ket. Ismerte kísérőit, mindkettő ki­váló pilóta, ezért is kerültek be a díszszemlén résztvevő köte­lékbe. Gyorsan összeszoktak a gyakorlás alatt fent a levegőben. Igaz, Kurilla őrnagy tíz éve minden díszszemlén repül, s Ge­dő százados sem újonc, annak ellenére, hogy szuper-géppel először vesz részt a díszszemlén. Emiatt is ébresztgeti magában a reményt, talán az ő rajuk nye­ri a díszszemlére kiírt szocia­lista versenyt. Néprajzi kutatók Szánkon Bács-Kiskun megye múzeumi szervezetének irányításával mintegy tizenöt tudományos ku­tató kezdi meg április 5-én Szán­kon a helyi néprajzi anyag gyűjtését. A helyszínen tevé­kenykedő tudományos kutatók a falu hagyományos kultúrájáról összefoglaló kiadványt szeret­nének készíteni. ról és még sok más értékes nép­rajza anyagról. A gyűjtő és feldolgozó mun­kában a szaktanácsadó szere­pét dr. Bálint Sándor szegedi egyetemi tanár tölti be. Csábrády János Még tart a pihenő, de a két kísérő a parancsnokkal ismét a feladatokról beszél. Az öltözőben gyorsan lekerül róluk a magassági öltözet, s a két kísérő akárcsak ott fent a levegőben, közrefogva a • pa­rancsnokot, a büfében keresnek felfrissülést a nehéz feladat vég­rehajtása után. S ilyenkor a fe­ketekávé, a limonádé mellett szóbakerül a család, de főleg az apák büszkesége, a gyermek. — Tegnap azt mondja a kköli’ök”: — mondja nevetve. Számos lelet került elő eddig a földből. Ezek a terület ősla­kóinak életmódjáról, szokásairól, kultúrájáról és a települések szerkezetéről adnak felvilágosí­tást. Most ezeket az eredménye­ket a kutatók kibővítik azzal, hogy adatokat gyűjtenek a pász­torkodásról, az építkezési for­mákról, ruházatról, népművé­szekül. történek hagyományok-. Cikkünk nyomán A kerekegyházi iskolások fafara­gó szakkörének helyzetéről cikket közölt a Petőfi Népe. Most arról értesültünk, hogy Hegedűs Feren«* községi vb-elnök. Baksa Sándor el­nökhelyettes és dr. Bedő Béla köz­ségi' orvos nagyobb mennyiségű fa­anyagot bocsátottak a szakkör ren­delkezésére, így a kisdiákok nyers anyaggondjai átmenetileg megszűn tek. A helyiség kérdése azonbar tov.tbJjiü is m££oliiaiiäh. Szívügyük a szakmunkásképzés A fiatalokkal való lelkiisme­retes foglalkozásra, a velük való törődésre mutatnak szép példát a jászszentlászlói Új Barázda Tsz-bem. A termelőszövetkezet veze­tői az általános iskolával rendszeres kapcsolatot tar­tanak fenn. Időnként — általában egy-egy osztályfőnöki órán — elbeszél­getnek a tanulókkal a mező- gazdasági munka jelentőségéről, vázolják a közösben rejlő lehe­tőségeket, a gazdálkodás távla­tait, terveit. Ily módon egyre több a községben azoknak a fia­taloknak a száma, akik a me­zőgazdasági pályát választják élethivatásul. A szövetkezeti gazdaságnak jelenleg 22 mezőgazdasági tanulója van, csaknem annyi, mint a járás többi községében együttvéve. S örvendetesen sok közöttük a jó képességű, a kiemelkedő ta­nulmányi előmenetellel büszkél­kedő. Jászszentlászlón tehát nem mondható el, hogy csak azok | maradnak a tsz-ben, akik más­hol nem tudnak elhelyezkedni. Először harmadéve kötött a tsz tanulószerződést. Akkor hat fiú jelentkezett a gépszerelő, és ugyanannyi lány a gyümölcster­mesztő szakma elsajátítására. Közülük csak egy morzsolódott le. Most kilenc gépész, ugyan­annyi gyümölcskertész-tanuló- juk, három tehenészjelöltjük van — utóbbiak egyike a gépi fejés tudnivalóiban képezi ma­gát —, egy fiú pedig a kovács szakmára készül. A szerződés megkötése után minden évben először a gyakor­lati tennivalókkal ismerkednek, szakképzett agronómusok irá­nyításával, majd a választott szakmától függően 3—5 hónapos tanfolyamon vesznek részt. A szakmunkásképzés három éve során így változik a gyakorlati és az elméleti oktatás, s az elő­menetelből — mind a szakisko­lában, mind a közös gazdaság­ban — külön-külön osztályozzák a növendékeket. A tanfolyam elvégzése után kapják meg szak­munkás-bizonyítványukat. Az oktatás ideje alatt prog­resszív havi ösztöndíj jár a tsz-től, s ennek összegét a tanulmányi előmenetel ha­tározza meg. A fiatal szakmunkás jelöl tek igyekvők, szorgalmasak; többsé­gük érdemjegyei a 3-as és az 5-ös osztályzat közt váltakoz­nak. Az első szakmunkáscsoport jövőre végez. A vezetőségtől már most min­den támogatást megkapnak —, a többi közt például rövidesen korszerű klubhelyiséget létesíte­nek a fiataloknak. Bizakodva, szeretettel várják az Űj Baráz­dában az ifjú gépészeket, kerté­szeket, akik végső soron, fris­sen szerzett tudásukkal a szak­mai vezetés támaszai lesznek majd. J. T. Ovárendszabályok a mezőgazdasági tűzkárok megelőzésére ■ Ahol hiányzott a villámhárító ■ Szomorú első hely ■ Lehet-e az erdőben tüzet gyújtani? A tavasz beköszöntésével, a jó idő beálltával fokozottan nö­vekszik az erdő- és mezőgazda- sági tüzek keletkezésének, tova­terjedésének lehetősége. Sajnos, nem ritka eset az, hogy gondat­lanul eldobott, parázsló ciga­retta, lángoló gyufaszál, trak­torból kipattanó szikra súlyos anyagi károkat okoz. A mező- gazdasági tűzesetek megelőzésé­ről, s az óvórendszabályok be­tartásáról tájékoztatták munka­társunkat a Bács-Kiskun me­gyei Tűzrendészeti Parancsnok­ságon. Az 1963-ban nyilvánosságra hozott, a megelőző tűzrendészeti óvórendszabályok betartását, il­letve betartatását célzó belügy­miniszteri rendelet hatására javult a megyei szövetkezeti gazdaságok tűzrendészeti hely­zete. Sok helyen már beszerez­ték a legfontosabb tűzvédelmi felszereléseket, eszközöket, meg­alakították az önkéntes tűzoltó­ságot, s a tagok részére isme­retterjesztő előadásokat rendez­tek a pusztító tűz elleni véde­kezésről. A fokozottabb gondosság elle­nére is az elmúlt évben me­gyénk termelőszövetkezeteinek 17 százalékából jelentettek tüzet, s a kárérték összesen 361 ezer forint volt. Különösen rossz a helyzet a kiskunfélegyházi já­rásban, ahol tavaly szinte min­den második termelőszövetke­zetben történt kisebb-nagyobb tűz. A rendelet előírja, hogy vala­mennyi szerfás létesítményt vil­lámhárítóval kell ellátni. Saj­nos, ezt sok helyen elmulasz­tották. Ha ezt betartották volna a tiszakécskei Szabadság, vagy a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz-ben — elkerülhető lett vol­na a villámcsapás okozta kár. A tapasztalatok szerint álta­lában azokról a mezőgazdasági épületekről hiányzik a villám- Lhárítá araikéi. építési engedély nélkül hoztak létre. A tűzren­dészeti hatóság a jövőben foko­zott gondot fordít az istállók, ólak, s egyéb szerfás épületek felszerelésének, állapotának el­lenőrzésére és a rendszabályok betartására. * Az erdőtűz elleni védekezésről elmondták, hogy az eddiginél is szigorúbban büntetik a tűzvé­delmi óvórendszabályok ellen vétőket. Tájékoztatásul közöl­ték, hogy a fásított területeken csak az erdőgazdaság helyi meg­bízottjának engedélyével lehet tüzet rakni. Hasznos Bács megye házikert- és szórvány- gyümölcsös-védeíme Az ország legfontosabb gyü­mölcstermelő vidékein szerve­zetten gondoskodnak a háziker­ti és szórványgyümölcsösök vé­delméről. A SZÖVOSZ, a SZÖ- VÉRT és a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata az elmúlt napokban országos szemle keretében mér­te fel az ezzel kapcsolatos mun­ka helyzetét. A tapasztalatok kedvezőek voltak. Mindenütt jó előre gondoskodtak a gépek szakszerű kijavításáról. A leg­fontosabb növényvédőszerekből elegendő áll a lakosság rendel­kezésére. A szemlebizottság hasznosnak ítélte azt a Csong- rád és Bács megyében tapasz­talható kezdeményezést, hogy a nagy teljesítményű gépekkel rendelkező termelőszövetkezet ek és egyszerűbb szövetkezetek is bekapcsolódnak a háztáji szórványgyü möl esősök védelmé­be. Az ezzel kapcsolatos rész­letes szerződéseket a háztáji nö­vényvédelmi munkát szervező földművesszövetkezetek kötik rneg a közös gazdaságokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom