Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

í. oldal 1965. március 31, szerda Bomba robban! a saigoni amerikai nagykövetségen Hidegháborús hangvétel a CDU kongresszusán a tavaszi iiékedemonstráció programja az Országos Béketanács Elnökségének ülésén KEDDEN délelőtt ha­talmas robbanás rázkód- tatta meg az Egyesült Államok saigoni nagy- követségének ötemeletes betonpalotáját. A dél­vietnami ellenállók a háború történetében eddig példátlan arányú csapást mértek a megszálló amerikai hatóságokra. A robbanást teljes zűr­zavar követte. Az első híradások szerint két amerikai és hat vietnami vesztette életét, és mintegy 52 amerikai sebesült meg. A robbanás időpontjában 150 személy tartózkodott a nagy­követség épületében. Alexis Johnson, a nagykö­vet helyettese arcán sebesült meg. Üjabb jelen­tések szerint a robbanás után egy órával az épü­let harmadik emelete még lángolt. A nagykövet­séget szögesdrótkordonnal vették körül, dél-viet­nami rendőrök és amerikai tengerészgyalogosok őrzik. Kedden délelőtt ismét légitámadás érte a VDK-t, Dong Hóit a dél-vietnami légierő 24 Skyraider típusú vadászgépbombázója és az amerikai légierők 15 repülőgépe támadta. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága közle­ményben jelentette be, hogy a hétfői légitáma­dás alkalmával a légelhárító egységek lelőttek öt amerikai repülőgépet. A VDK külügyminisz­tériuma tiltakozást jelentett be amiatt, hogy az Egyesült Államok Laosz és Thaiföld területét támaszpontul használja fel a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni légitámadásokhoz. A nyilatkozat konkrét tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok az egész indokínai félszi­getre ki akarja terjeszteni a háborút. Követelik, hogy az Egyesült Államok azonnal szüntesse be Laosz és Thaiföld területének agresszív célokra történő felhasználását. A vietnami események­kel kapcsolatban általános a tiltakozás. A leg­nagyobb japán ellenzéki párt (szocialista párt) vezetősége követelte, hog> azonnal vonják ki az Egyesült Államok csapa­tait Dél-Vietnamból és Dél-Koreából, és tárgyalásokkal oldják meg a vietnami kérdést. A francia békemozgalom nagy tiltakozó gyűlést rendezett Párizsban, az ame­rikai agresszió ellen. A Mutualité-csarnokban több ezer főnyi tömeg követelte az agresszió megszűntetését, írók publicisták és más közéleti személyiségek fejezték ki a franciák tiltakozását a vietnami amerikai agresszió ellen. Ismert a többi európai állam népének közvéleménye is a vietnami kérdésben. A CDU KONGRESSZUSÁNAK középpontjá­ban kedden a katonai és külpolitikai kérdések megvitatása állott. Miután Adenauer a vasár­napi nagygyűlésen a hidegháborús harsona meg­óvásával adta meg a kongresszus alaphangját, a külpolitikai vitában is ez a hang játszotta a vezető szerepet. Von Hassel hadügyminiszter re­ferátumában a tőle megszokott szovjetellenes ki­rohanásokon kívül mindazokat a nyugati poli­tikai köröket is támadta, amelyek enyhülési po­litikát és legalább is részleges leszerelési és biz­tonsági megállapodásokat sürgetnek. A NATO további erősítésére szólította fel Bonn nyugati partnereit, majd az Atlanti Szövetség „tovább­fejlesztését” sürgette. Ismét bejelentette Bonn atomigényeit. Schröder külügyminiszter külpoli­tikai referátumában síkraszállt amellett, hogy Bonn a német kérdésben továbbra is tartsa fenn az „egyedüli képviseletre irányuló jogigényét”. Hallstem professzor — az Európai Gazdasági Közösség vezető szervének elnöke — szavaiból kitűnt, hogy Bonn a Közös Piac gazdasági sú­lyát is elsősorban politikai céljai szolgálatába szeretné állítani. EGY HAP A KÜLPOLITIKÁBAN Magyar író- és filmművészküldöttség érkezett Moszkvába Kedden délután az április 4-i ünnepségekre, valamint a moszkvai, leningrádi és kijevi magyar irodalmi napokra há­romtagú magyar íróküldöttség érkezett Moszkvába Darvas Jó­zsefnek, az Írószövetség elnöké­A köznevetségbe fúló léopold- ville-i választásokat végül is elhalasztották. Léopoldville és környékének lakossága az ere­deti tervek szerint vasárnap adta volna le voksát, de sem ekkor, sem hétfőn nem tudták lebonyolítani a képviselőválasz­tásokat. Ehhez ugyanis a leg­elemibb kellékek is hiányoztak, például a szavazócédulák, a kép­viselői listák, néhol még a sza­vazóhelyiségek is. A dolog annál De Gaulle nem akar „Atlanti Európát” Couve de Murville eredmény­telen római látogatása élénk kommentárokat vált ki Párizs­ban. Bár nyilvánvaló volt, hogy a francia kormány egyelőre nem tartja célszerűnek az euró­pai politikai unió kérdésének napirendre tűzését, francia po­litikai körökben is meglepetést keltett, hogy Couve de Mur­ville a Fanfani által május 10- re tervezett külügyminiszteri értekezlet egyszerű elhalasztása mellett foglalt állást és nem ja­vasolt új időpontot az értekez­let összehívására. Francia hiva­talos körökben leszögezik, hogy a kormány ugyan elvben egyet­ért a hatok politikai közösségé­nek gondolatával, az erről tár­gyaló értekezlet kitűzése előtt azonban meg akarja vizsgálni: megvannak-e az eredményes tárgyalás feltételei? A francia lapok zöme azon­ban a francia—szovjet kapcso­latok javulásával hozza össze­függésbe a kormány állásfogla­lását. „De Gaulle — írja a Combat — elaltatta a hatok „politikai Európáját”, mert ez megzavarná a szélesebb Európa immár kialakuló tervét.” nek vezetésével. A küldöttség tagjai Sánta Ferenc és Somlyó György. Moszkvába érkezett a március 31-én megnyíló magyar filmhétre Ranódy László film­rendező és Nagy Anna színmű­vésznő. - 4 ­is kínosabb volt, mert Csőmbe 14 afrikai ország képviselőit is meghívta „megfigyelőként” a választásokra. A kongói kormány utasítására több tisztviselőt letartóztattak, mert a választások lebonyolítá­sában nem teljesítették felada­tukat. Hétfőn este hivatalosan közölték, hogy a léopoldville-i szavazást bizonytalan időre fel­függesztik, az ország többi ré­szén ugyanakkor tovább folynak a választások. A kongói hadműveletekről ér­kező legújabb hírek szerint a fehér zsoldosok vezette kor­mánycsapatok tovább folytatták előnyomulásukat az ország északkeleti részén. Hétfőn el­foglalták Faradja helységet, majd Watsát kerítették kézre. A kormánycsapatok célja az, hogy lezárják az ugandai és szudáni határvonalat. Kállai Gyula cikke a Pravdában MOSZKVA. (TASZSZ) A keddi Pravda közli Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének a lap számára írt cikkét. A Ma­gyarország felszabadulásának 20. évfordulójáról szóló cikk ismer­teti az MSZMP politikájának főbb vonásait, és részletesen fej­tegeti a magyar ipar, mezőgaz­daság, kultúra helyzetét, (MTI) Burgiba Belgrádba érkezett BELGRAD. (MTI) Habib Burgiba tunéziai köz- társasági elnök Tito köztársa­sági elnök meghívására kedden délelőtt Belgrádba érkezett. Belgrádban a látogatással kapcsolatban rámutatnak, hogy Tunézia, mint el nem kötelezett ország, részt vett a belgrádi és a kairói értekezleten. Már ak­kor kitűnt, hogy mind Jugosz­lávia, mind Tunézia azonos vagy hasonló álláspontot képvi­sel olyan fontos kérdésekben, mint a béke megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés fo­kozása és a gazdasági függőség felszámolása. „Gazdasági kihívás” avagy a két rendszer versenyének távlatai Ezekben a napokban ismét vissz­hangzik a nyugati sajtó az úgyne­vezett „Soviet Economic Challange”, a szovjet gazdasági kihívás legújabb fejleményeiről. Miként sok más te­rületen, így a gazdasági életben is, a katalizátor szerepét játszotta az első szovjet szputnyik, mert ékes­szólóan ráébresztette a világot, kü­lönösen az Egyesült Államokat, a Szovjetunió gazdasági és műszaki erejére, éppen úgy a két rendszer gazdasági versengésének szempont­jából sokat mond a tőkés világnak az első szovjet „űrséta”, s az a ha­tározat, amelyet az SZKP Központi Bizottságának plénuma a mezőgaz­daság fejlesztésére hozott. Az el­múlt években egyébként a „Szovjet gazdasági kihívás” témájának iro­dalma már több tucat könyvre sza­porodott. Az Egyesült Államok kongresszusának Joint Economic Comittee nevű bizottsága évről év­re megvitatja ezt a kérdést. Nem véletlen, hogy nemcsak a csillagporos magasságokat szántó Voszhod—2, hanem számos „földi ügy” — a 71 milliárdos mezőgazda­sági beruházási program, a korsze­rűsített szemestermény-gazdáikodás, a kolhozok jövedelmezőségének fo­kozása — egyaránt nemzetközi mé­retű problémává nőtte ki magát, mert az utóbbi tények nagyon lé­nyeges kérdésre adnak választ: mi­lyen távlatai vannak a két rend­szer versenyének az egyik legfon­tosabb területen, a nyersanyagot és élelmiszert termelő mezőgazdaság­ban. A verseny kimenetele szempont­jából a kiinduló állapot és a nö­vekedés üteme a döntő. S habár a nyugati szakemberek a mezőgazda­ság egyes területén ma még orszá­gaik előnyeiről számolhatnak be, a növekedést illetően — éppen a plé- num után — már nem nyilatkoz­nak olyan egyértelműen derűlátó módon. Nem hagyhatják ugyanis figyelmen kívül, hogy míg a Szov­jetunióban anyagilag még jobban érdekeltté kívánják tenni a mező- gazdasági dolgozókat munkájuk eredményében, s az idei évtől kezd­ve emelik a búza, a rozs és néhány más szemestermény felvásárlási Felfüggesztették a kongói választásokat Május 9-én, a helsinki Béke- világkongresszus magyarországi előkészítésének jegyében ünnepi gyűlésekkel nyílik a magyar békemozgalom hagyományos ta­vaszi demonstrációja — hatá­rozták el az Országos Béketa­nács Elnökségének keddi ülé­sén. Harmati Sándornak, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa titkárának, az Országos Bé­ketanács alelnökének megnyitó­ja után dr. Sík Endre, az Or­szágos Béketanács alelnöke mél­tatta hazánk felszabadulása 20. évfordulójának jelentőségét —, majd Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője ter­jesztette elő az eseménysorozat programját. Egyebek között el­mondotta, hogy idén a béke, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés gondolata áll a tavaszi békedemonstráció kö­zéppontjában. Határtalálkozók, barátsági összejövetelek, szoli­daritási megmozdulások soroza­ta szerepel a programban, és a tervek szerint mintegy 50 bé­ke- és barátsági ligettel gazda­godnak az ország városai és falvai. (MTI) Chile gyászol A földmozgások felszabadította energia háromszorosa a hirosimai atombombáénak Chilében országos gyász van. Mindenünnen halálról, pusztu­lásról futnak be jelentések a minisztériumokhoz. Hivatalos körökben attól tartanak, hogy a vasárnapi, katasztrofális ha­tású földrengésnek országszerte végül négyszáz halálos áldozata lesz. Az ország különböző vá­rosaiban a sebesültek százait kezelik a kórházak. A hírügynökségek drámai tu­dósításokat közölnek az elteme­tett El Cobre faluról. Az AP tudósítója egy ötven év körüli bányásszal beszélgetett, aki fe­leségét és nyolc gyermekét vesztette el. A „mentési” mun­ka voltaképpen ásatásokkal egyenlő, hiszen a település leg­magasabban fekvő épületének, a rendőrőrsnek is csak a teteje látszik ki az iszapból. A hely­színen dolgoznak többek között a chilei rendőrtisztképző főisko­la hallgatói. Parancsnokuk kö­zölte a Reuter tudósítójával-, hogy ha az ásás egyhuzamban fél évig tartana, akkor sem tudnák felszínre hozni az ös*- szes holttestet. A központi egyetem földren­géstani intézete kiszámította, hogy a vasárnapi földmozgások által felszabadított energia a Hirosimára ledobott atombom­báét körülbelül harmincszor ha­ladja meg. A kormány, kezdeti lépésként 1 400 000 dollárt szavazott meg az áldozatok megsegítésére. U Thant, az ENSZ főtitkára Edu­ardo Frei köztársasági elnökhöz intézett részvétnyilvánításában szintén segítséget ajánlott fel. A chilei földrengést különben újabb földmozgások követték. A nyugati félteke valamennyi szeizmográfjai intézete igen he­ves földlökéseket észlelt hétfőn este az alaszkai Aleuti-szigetek irányából. A honolului partvi­déken a Richter-skála szerint 7,3 erősségű f<Mdr«fgést‘?észlel- tek, s azonnal kiadták a yiadó- pere-ncsot -«■ ■ -szökőárv-uszély mi­att. Szökőár azonbán riéin kö­vetkezett be. A chilei és esz alaszkai földrengések észlelése Magyarországon Az Országos Földrengésvizs­gáló Intézet sashegyi műszerei is észlelték a chilei és az alasz­kai földrengéseket. Az előbbit 7-es, az utóbbit 7,6-os erősségű­nek jelezték. Itt az alaszkai földrengés 0,1 milliméteres, a Chiléi 0,03 miliméteres talaj­mozgást okozott. Összehasonlításul a magyar szakemberek elmondották, hogy a 8,5 erősségű földrengések már a legnagyobbak közé tartoznak. Az emlékezetes dunaharaszti rengés erőssége 5,6 volt. A rengéshullámok Chiléből körülbelül 15 perc, Alaszkából pedig mintegy 12 perc alatt ér­keztek el hozzánk. (MTI) xxxxxxxx* Wallace fogadja a polgárjogi küldöttséget George Wallace, Alabama ál­lam kormányzója általános meg­lepetésre bejelentette, hogy haj­landó fogadni a négerek egyen- jogosítását követelő mozgalom tagjainak delegációját. A kor­mányzó nyilatkozata nem sok­árát — tehát végső fokon a fo­gyasztók számára kívánnak bősé­gesebb ellátást biztosítani —, addig az Egyesült Államokban a farme­rek és az állattenyésztők mind ala­csonyabb árat kapnak termékeikért. Más szavakkal, a mezőgazdasági termékek forgalmát lebonyolító csaknem száz nagytőkés vállalat profitja aránytalanul nő a terme­lők és a fogyasztók kárára. Figye­lemre méltó az is, hogy az új szov­jet intézkedések fokozni akarják a kolhozok és szovhozok jövedelme­zőségét, s gondoskodnak a gazdasá­gok szervezeti megszilárdításáról, addig az Egyesült Államokban vi­szont a tőkés világ farkastörvényei szétzilálják a farmokat. Az ameri­kai farmok jövedelme tavaly 600 millió dollárral kisebb volt az előző évinél, az 1963. évi jövedelem pedig 400 millió dollárral maradt el az 1962. évitől. Ezzel egyidejűleg to­vább csökken a farmok száma is. Érthető tehát, hogy a nyugati po­litikusok élénken foglalkoznak a szovjet gazdasági offenzíva követ­kezményeivel. Vannak józan szak­emberek, akik a szovjet előrehala­dás társadalmi és gazdasági össze­fonódását vizsgálva mélyreható re­formokat javasolnak, de akadnak — s sajnos, még ezek vannak több­ségben —, akik illúziókat táplálnak. A Szovjetunió és valamennyi szocia­kal azt követően hangzott el, hogy Martin Luther King, Ala­bama- és Wallace-ellenes boj­kottot hirdetett, többek között arra hivatkozva, hogy' a kor­mányzó nem tárgyal a polgár­jogi harcosokkal. lista ország fejlődését mesterséges módszerekkel szeretnék megállítani. Ilyen mesterséges módszernek ajánlják egyesek az úgynevezett embargópolitikát. Figyelmen kívül hagyják az embargópoHtika alkal­mazásának eddigi történetét, amely a második világháború óta azt mu­tatta, hogy ez a politika vajmi ke­vés eredménnyel jár a szocialista tábor országaival szemben. Először is, a szocialista országok már fejlett ipari bázissal rendelkez­nek. Egyes polgári szerzők szerint az embargópolitika a Nyugat szem­pontjából több kárt jelent, mint hasznot, mivel a szocialista orszá­gokat gyakran arra készteti, hogy még gyorsabban honosítsák meg új gyártmányok termelését. Másodszor: az embargópolitika elve csak akkor lehet eredményes, ha mindenki be­tartja. A nyereségvágy, a piacszük­séglet és sok más tényező követ­keztében azonban valamelyik or­szág mindig enyhíti vagy megtöri az embargópolitikát. A Nyugat az említett szovjet si­kerek és távlatok kapcsán ismétel­ten bevallotta: a Szovjetunió belső gazdasági fejlődése ma már köz­vetlenül befolyásolja a két világ- rendszer versenyét. Ez pedig ékes bizonyítéka a szocialista rendszer életerejének és a benne rejlő le­hetőségeknek. p. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom