Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

XX. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁRCIUS 30. KEDD LÉPÉST AKARNAK TARTAN! AZ IGÉNYEKKEL A szövetkezeti ipar a lakosság szolgálatában Egy esztendő mérlege és az idei tervek Tanulmányi versenyek Nem csekély többletet köve­tel az iskolai munka mellett a résztvevőktől a középiskolai ta­nulmányi verseny, mégis mind többen vesznek benne részt, egyre szebb eredményekkel. Ta­valy az országos döntő legjobb­jai közé heten kerültek Bács- Kiskun megyéből. Négyen a Ka­tona József Gimnázium és hár­man a Bajai Tűit István Köz- gazdasági Technikum tanulói közül. A tavalyi siker oka bizo­nyára az, hogy egyrészt állan­dóan javul iskoláink munkája, másrészt pedig mind nagyobb érdeklődést mutatnak a diákok is a tanulmányi verseny iránt. Már tavaly is mintegy nyolc- százán vettek részt az iskolák­ban megejtett elődöntőkön, s közülük több mint ötvenen ér­demelték ki, hogy részt vegye­nek a megyei versenyen. A növekvő érdeklődés két ok­kal magyarázható. Az egyik az, hogy az országos versenyen első tíz helyen végzett tanulók fel­vételi vizsga nélkül bekerülnek az egyetemre. Nagyobb azonban az ösztönző ereje a másik oknak: a tanul­mányi verseny kiírása tág teret enged az önálló gondolkodásnak, az önálló kutatásoknak. A gye­rekek szeretik az olyan felada­tot, ahol nem biflázni kell és a tanultakat felmondani, hanem akár még több erőfeszítés vál­lalása árán is beleadhatják a munkába az egyéniségüket. Az idei versenyen a legtöbb tárgyban lehet pályázni olyan dolgozatokkal, amelyek a fel- szabadulás eredményeit mutat­ják be. Egy-egy gazdasági ága­zat vagy iparág fejlődését kell például feldolgozni, de nem „kiollózva” a tankönyvekből, vagy különféle forrásmunkák­ból, hanem a pályázó szűkebb hazájának — a város, vagy a környék — adataira támaszkod­va. De a többi pályázati pont is hasonlóképpen önálló kutatá­sokra szorítja, s önálló gondol­kodásra neveli a résztvevőket. Irodalomból például az egyik téma: Az anya alakja Brecht drámáiban. Elképzelhető-e va­jon, hogy valaki ilyen feladatra vállalkozzon, ha csupán a köte­lező iskolai anyagot ismeri Brechtről? Semmiképpen, ön­szorgalomból el kell olvasni az író drámáit és a róla szóló ta­nulmányok egész seregét. Ezért érdekes a diákok szá­mára, és ugyanakkor értékes az ifjúság nevelése szempontjából a tanulmány. Nemcsak arról van szó itt, hogy versenyezze­nek a legjobbak, hanem éppen itt valósul meg legelőbb az ok­tatási reform elsőrendű célja: az önálló gondolkodásra neve­lés, a kísérletező kedv fejlesz­tése, az alkotómunka megsze­rettetése és az elméletnek a gya­korlattal való szoros összekap­csolása. Matematikából, fizikából és orosz nyelvből az iskolai elő­döntők már befejeződtek. A többi tárgyból azonban még van néhány nap a pályaművek befe­jezésére, beadására. Az eddigi kép biztató. Remélhetjük, hogy fiaink, lányaink a tavalyihoz hasonlóan a többi megyét meg­előzve közvetlenül a budapes­tiek mögött végeznek. A kisipari termelőszövetkeze­tek a helyi iparpolitikai tervü­ket a múlt évben 93,5 millió fo­rintra, 109,5 százalékra teljesí­tették megyénkben. Kedvezően alakult a ktsz-ek tavalyi teljes termelési értékterve is: a kilenc iparágban tevékenykedő 63 kis­ipari szövetkezet, közel hétezer taggal, 608 millió 311 ezer forin­tos termelési értéket hozott lét­re. Milyen feladatokat végeztek el a múlt évben, s milyen ter­veket kívánnak megvalósítani az idén a ktsz-ek? — erről kértünk tájékoztatást Fodor Máriától, a megyei KISZÖV elnökhelyette­sétől. — Az elmúlt évben — bár je­lentős eredményeket értünk el — esetenként gondot okozott a szövetkezeti szolgáltató-javító részlegek működtetése. Manap­ság már szinte valamennyi szakmában vállalnak javítást, de a vállalási határidőket többször nem tudják betartani. Az okot a rendszertelen anyagellátás, il­letve az anyaghiány szolgáltat­ja. Így például megyei vonat­kozásban — de országosan is — parketta, csempe, fürdőkád, sze­relvényanyagok hiánya miatt nem tudtuk teljesíteni az építőipari tervfeladatot, s a múlt évben az előirányzottnál kevesebbet, mindössze 144 la­kást építettünk. Hiányos volt az anyagellátás a rádió, televízió és a háztartási kisgépek javításá­hoz szükséges alkatrészekből is, de ennek ellenére tavaly a me­gyei ktsz-ek 10 492 rádió, te­levízió és 3806 háztartási gép javítását, illetve karbantartását végezték el. Sikeres volt a Kecs­keméti Háziipari Szövetkezet „Varrd meg magad” szolgálata is, ahol a megrendelők részére a múlt évben 570 alkalommal végeztek rúhaanyagszabást. A közelmúltban az OKISZ or­szágos felmérést végzett abból a célból, hogy a különböző szö­vetkezeti javító részlegek nyit- vatartását mennyiben igazítják a helyi igényekhez. Megállapí­tották —, s ez érvényes me­gyénkben is —, hogy a reggel 8 órától délután 5 óráig nyitva- tartó felvevőhelyek — amellett hogy keveset forgalmaznak — nem tudják kielégíteni a lakos­ság igényeit. A KISZÖV Bács- Kiskun megyei elnöksége ennek alapján úgy határozott, hogy a legjelentősebb javítást felvevő helyek nyitvatartását módosítja, s az idén már a kecskeméti, kis­kunhalasi, kiskunfélegyházi és a bajai cipész ktsz-ek reggel 7 órától állnak a helybeliek rendelkezésére. A továbbiakban más szakmákra is kiterjesztik a korábbi nyitást. — Ez évben — 1964-hez ké­pest — 7 százalékkal emeltük a szövetkezetek heíyiipar-politi- kai tervét, ami azt jelenti, hogy 1965 végéig 106 millió forint ér­tékben végeznek majd javító­szolgáltató munkát a lakosság részére. A célkitűzések megvaló­sítását segíti az is, hogy a szö­vetkezeti fejlesztési alapból ez évben 1,6 millió forintot költünk a ktsz-ek korszerű­sítésére, illetve felújítására. Így többi között 140 ezer forint­ból bővítjük a megyeszékhelyi ruházati ktsz vegy tiszti tóját (ami minden bizonnyal enyhíti a kecskeméti patyolatgondokat), fodrászüzletet kap Csávoly, bő­vítjük a bajai kályhás és a sza­badszállási gépjavító ktsz rész­legeit, és elkészül a félmillió forintos beruházással épülő ba­jai szolgáltató kombinát is. A szövetkezeti géppark növelésére és egyéb építkezésekre — így például a Kecskeméti Városi Tanács épülete mögött 1965— 1966-ban felépülő kecskeméti szolgáltató kom­binát megvalósítására — to­vábbi 3,3 millió forintot irányoztunk elő. Az egyre sokrétűbbé váló szö­vetkezeti ipar exporttevékeny­sége is bővül. Fodor Mária vé­gezetül arról beszélt, hogy míg 1964-ben 39 millió forint érték­Készül a melegágy Szorgalmasan tevékenykednek a tiszaújfalui Alkotmány Ter­melőszövetkezet kertészetének asszonydolgozói. A paprika vetéséhez készítik a hollandi ágyakat az új, több mint 3 millió forint beruházás­sal létrehozott kertészetben. (Pásztor Zoltán felvétele.) ben készítettek különböző áru­kat külföldi vásárlók részére, addig az idén már 9 ktsz 56 millió forint értékű exportmegren­delést vállalt. Jól beváltak és keresettek a ke­leti és a nyugati piacon egy­aránt a Kiskőrösi Vegyes Ktsz faipari gépei, alumíniumlótrái, a Kecskeméti Ezermester Ktsz vegyi fülkéi, a tompái és a mély­kúti ktsz-ek gyümölcstároló lá­dái. K. M. Felkészültek az idei tennivalókra Gál Józseffel, a tassi Növény­védő Állomás igazgatójával az intézmény feladatairól, továb­bá elmúlt évi tevékenységéről és az idei felkészülésről beszél­gettünk. — Állomásunk egyik leg­fontosabb feladata a nö- • vényvédelmi szaktanácsadás a közös gazdaságokban, il­letve az ott folyó növény- védelmi munkák szakmai irányítása és ellenőrzése — mondotta. — Járásonként egy-egy körzeti agronómus lá­togatja a szövetkezeti gazdasá­gokat, kapcsolatban áll azok vezetőségével, beszámol tapasz­talatairól és javaslatot tesz a tennivalókra. Az úgynevezett zárszolgálati ténykedésünkkel a növénykártevők, betegsé­gek fellépését, illetve to­vábbterjedését igyekszünk megakadályozni. 16 ezer találmány, négymillió újítás Az Országos Találmányi Hi­vatal kimutatása szerint a fel- szabadulás óta 15 933 talál­mányt szabadalmaztak. Az újí­tómozgalmat a háború előtti évek tapasztalataival nem le­het összehasonlítani, mivel szovjet példák alapján csupán a felszabadulást követően in­dult meg hazánkban ez az egész társadalomra kiterjedő alkotó tevékenység. Húsz év alatt összesen 4 164 500 újítási javaslatot nyújtottak be ha­zánkban, s ebből 1 689 3C0-at fogadtak el. Újításaikért, kez­deményezéseikért 1 198 471 000 forint újítási díjat kaptak az újítók. Magyar könyvek a nagyvilágban Esztendőről esztendőre nS- vekszik hazánk „szellemi ex­portja”. A Corvina idegen nyel­vű kiadó könyvein kívül 19 57- től 1963. végéig az európai szo­cialista országokban 222 ma­gyar mű látott napvilágot, ösz- szesen 2 millió 600 ezer pél­dányban. Anglia, Ausztria, Dá­nia, Finnország, Franciaország, HoUandia, Japán, Mexikó, az NSZK, Olasz-, Spanyol- és Svéd­ország, valamint az Egyesült Államok könyvbarátaihoz 81 szépirodalmi könyv jutott el magyar szerzőktől. Magyar kötetek idegen nyelvű kinyom­tatására nyugati és szocialista országokkal több mint száz­harminc szerződést kötöttünk 1961. első fél évében. Ebből a szempontból rendsze­resen vizsgáljuk a faiskolákat, a törzskönyvezett anyafákat. A nemesített növények szántóföldi szemléinek rendszeres megtar­tása is a hatáskörünkbe tarto­zik. Laboratóriumunk a többi közt állandó megfigyelő szolgálatot tart, s ha kártevők fellépésével kell számolni, nyomban felhí­vást küld a termelőknek, illet­ve a tanácsi végrehajtó bizott­ságoknak. Ami az állomás elmúlt évi tevékenységét illeti, elmondotta, hogy növényegészségügyi szem­pontból mintegy hétezer export- vagont vizsgáltak felül. Sor ke­rült 16 erdészetben 48 csemete­kert ellenőrzésére is, szántóföl­di szemlét pedig több mint fél­ezer holdon tartottak. A külön­féle kártevők fellépését 42 eset­ben jelezték, s ennek során ösz- szesen csaknem 14 ezer felhí­vást küldtek az érdekelteknek. A közelmúltban a MÉSZÖV segítségével 19 körzeti megfigyelő állo­mást létesítettek. Ezeken a cseresznyelégy, a ba­rack- és almamoly, valamint a kalifomai pajzstetű rajzását kí­sérik figyelemmel. Céljuk ily módon a kártevők elleni véde­kezés optimális időpontjának az eddiginél pontosabb meghatá­rozása. — Dolgozóink tevékenysége jelenleg főként a mezed pocok elleni védekezésre összpontosul. A helyi tanácsokkal egyetértés­ben szervezzük e kártvő elleni „hadjáratot. Gépeinkkel egyébként évről évre segítjük a szövetkezeti gaz­daságokat. A növényvédelmi teendőket 12 Rapidtox gépünk mintegy harminc olyan tsz-ben végzi el, ahol még hiányzik a permete­zőgép. Ahol pedig erre ugyan­csak igény mutatkozik, tizen­négy csávázógépünk is a közös és az állami gazdaságok rendel­kezésére áll — fejezte be tájé­koztatását a növényvédő állo­más igazgatója. Á korszerű növényvédelem M. h. J. T,

Next

/
Oldalképek
Tartalom