Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
1965. március 3, kedd 3. oldal o GÉPEK KÖZÖTT Két fiatalember lakik a Solti Gépjavító Állomás egyik legényszállásán: Fehér Miklós és Szalai Sándor. Az előbbi több év óta elektrotechnikus, korábban Szolnokon dolgozott, az ottani Áramszolgáltató Vállalatnál. Jó fél éve került ide, szinte egy időben Szálaival, aki tavaly végzett a gödöllői egyetem gépészmérnöki fakultásán. Egyikük sem idevalósi. Fehér szabolcsi, Szalai pedig Tolna megyei születésű. Hogyan kerültek ide? Szinte véletlenül — ez derül ki szavaikból. Munkaidő után ritkán látni őket a javító állomás kerítésén túl. Szobájukat elborítják a szakkönyvek, tervrajzok, a képletekkel teleírt papírlapok. És sokszor vitatkoznak. Nemegyszer éjfélig. Miről? A gépekről, a gépesítésről. Vagy nagyobb távlatokban szólva: az automatizálásról, a kibernetika szerepéről a mezőgazdaság gépesítésében. E baráti polémiák nem terméketlenek. A nagy műhely egyik helyiségében egyenletesen zúg az alkatrészmosó gépegység. Szalai Sándor a csörlős karral felemeli az egyik függőleges ajtót a tartály végén. A motor egyszerre elhalkul. A szemközti falon lámpák villognak. Mint a szemaforok. — Ez már az ő újításuk — magyarázza helyettük Bakos Nándor, a javító állomás igazgatója. — A marólúgos mosószer korábban, ha felnyitották az ajtót, négy-öt méterre is kifröccsent. Ez most már nem kö- vetkezhetik be. Simon Lajos főmérnök, aki szintén fiatalember, és még csak néhány.. hónapja dolgozik itt, hozzáteszi: — A gépet Nyíregyházán készítették, s amikor itt beszereltük, rögtön láttuk a fogyatékosságait. Ezeket igyekszünk megszüntetni. Célunk a javítás színvonalának emelése és a költségek csökkentése. Az alkatrészek hiánya persze gátol benünket. Ám, amit csak tudunk, házilag . elkészítjük. Leállítják a gép motorját, megkezdődik az alkatrészek kiszedése. Fogaskerekek, csuklós karok, dugattyúk, különböző szerkezetek gőzölögnek a rájuk spriccelő hideg víztől. A tartály szájából két ember cipeli el az alkatrészeket. Nehéz fizikai munka, egész napjuk ezzel telik el. Fehér Miklós és Szalai Sándor azonban esténként már készíti a mozgatószerkezet rajzát. Még itt-ott tökéletesíteniük kell a konstrukción. De pár hónap múlva elkészülnek vele. S akkor már egy ember is elegendő lesz a gép kiszolgálásához, ám az sem vasakat emelget, ha A két fiatalember természetesen nem tekinti privilégiumnak az újításon való gondolkodás jogát, a gondokat másokkal is megosztja. A műhelyben a szerelők egyre többet beszélnek az újítások fontosságáról. A korszerűsítés, a munka biztonságosabbá és olcsóbbá tétele iránti vágy lassan mozgalommá terebélyesedik. A javító állomás vezetői már újító brigádok szervezését is tervezik. A két fiatal újító. Az alkat részmosó automatikája kifogástalanul működik. nem gombokat nyomkod a kapcsolótáblán. Ls mindezek csak a kezdeti lépések. Vázlatok egy későbbi műhöz, ujjgyakorlatok a nagy kompozícióhoz. Nemrég így szólt hozzájuk a főmérnök: — Fiúk, a hidraulikus gépeket, alkatrészeket nem tudjuk a javítás után kipróbálni. Nincs próbapad. Nemcsak nálunk, az egész országban sincs. Hacsak annak nem számítjuk a Vörös Csillag Traktorgyár elavulj masináját. Mi lenne, ha készítenénk mi magunk házilag? De modernet ám! Benne vagytok? Aznap este az első „skiccek” már papírra kerültek. Ha sikerül elkészíteniük, akkor a törvény szerint járó újítási díjon felül a javító állomás által kilátásba helyezett 3000 forint jutalmat is megkapják. Fehér Miklós és Szalai Sándor pályájuk kezdetén állnak. Hogy megtalálták-e számításukat, jól érzik-e magukat Solton? Kissé konvencionálisán hangzanak e kérdések. Válaszuk azonban tanulságos: — Ahol megfelelő emberi kapcsolatokat lehet kialakítani a munkahelyen, ott feltalálja magát a kezdő is. Ami pedig az újításokat illeti? Nagyon sok a megoldatlan probléma a mező- gazdaság gépesítésében... H. D. Megmagyarázták a bizonyítványt? Lapunk január 7-i számában Több mint ráfizetés címmel cikket közöltünk, amelyben kifogásoltuk a MÁV kecskeméti keskertynyomközü vasútnál levő 3 darab Mk 49-es motormozdony üzemelési, konstrukciós, méretezési és anyaghibáit. A cikket — miután a motormozdonyokat a Győri Wilhelm Pick Járműipari Művek gyártotta, annak felettes szervéhez — a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz — juttattuk el. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nem késlekedett a válasszal, de levelükben igyekeztek mindent megmagyarázni, amit cikkünkben felvetettünk. Meg kell mondani, hivatkozásaik nem túlzottan szerencsések, mert olyaVi objektív okokra hárítják a felelősséget, amelyek enyhén szólva elfogadhatatlanok. A minisztérium — nyilván a kivizsgálás alapján — elismeri, hogy a szóbanforgó mozdonyok nem üzemképesek, jelentős kiesést okoztak a forgalomban, sőt, szerkezeti egységeik nem kiforrottak. Emiatt és a profilváltozás következtében gyártásukat leállították. Ezt megértéssel fogadtuk, de mi a biztosítéka annak, hogy a mozdonyok alkatrész-utánpótlása zökkenőmentes, folyamatos lesz? Mondjuk ki, erre nincs semmilyen biztosíték! A válaszlevél sorai között ki lehet olvasni a következőket: a gyárnak elsőrendű érdeke, hogy a mozdonyok minél hamarabb lefussák a 365 napos garanciaidőt, s a MÁV birtokába kerüljenek. Ebben az esetben már nem a gyárnak, hanem a MÄV- nak kell biztosítani az alkatrészeket. A kérdés itt most már az. hogy honnan szerzik be ezeket az alkatrészeket, hiszen a mozdonyok gyártását leállították, tehát azokat sehol sem készítik. Ha mégis találnának olyan üzemet, amely hajlandó volna vállalni a törött, rosszul konstruált alkatrészek pótlását, csak vizet öntenének a folyóba, azaz: tovább költenék a százezreket, milliókat, az amúgy is tűi sokba került mozdonyokra. Pedig volna megoldás! A gyár szervizszerelői által beadott újításokkal — amelyeket két helyen is elutasítottak — 30 ezer forintos költséggel rendbehozhatnának egy-egy mozdonyt. Ezzel a konstrukciós hibákat is megszüntetnék. Ám erről a megoldásról még a minisztérium sem nyilatkozott. Őszintén szólva mi nem ilyen választ, nem magyarázkodást, hanem gyors intézkedést vártunk! E mozdonyok ügye ugyanis már nemcsak a gyár, a MÄV kecskeméti keskenynyomközű fűtőházának ügye, népgazdaságunk érdeke is. Annak ellenére, hogy már vannak biztató jelek — két mozdony jelenleg dolgozik — mi mégis azt szeretnénk, ha kevesebb ráfordítással mindenik mozdony véglegesen munkába állna. Ez pedig többet mondana minden magyarázatnál. Gémes Gábor Telje síi el ték az élüzemi íellélelekel MEGYÉNK gépállomásai közül a kiskunhalasi eddig már két ízben volt az élüzem cím tulajdonosa. Az ennek elnyeréséhez szükséges feltételeket a Csengődön már a szüretre gondolnak (Tudósítónktól.) A csengődi vasútállomástól egy parittyalövésnyire helyezkedik el a Magyar Állami Pince- gazdaság helyi pincészete. A kőkerítéssel körülvett tágas udTECHNIKA Nagyon jól tette, nagypapa, hogy fölutazott, legalább kicsit kikapcsolódik. Csak pihenjen, szórakozzék, itt kényelmesen meglehet. Nem kell segítenie, azért van nekünk gépesített háztartásunk, a technika minden áldásával, hogy az ember csak ülhessen, a gép dolgozzék helyette. Nem, köszönöm, legfeljebb a létrát tartsa egy kicsit, amíg ezt a csengőt megreperálom, mert zárlatos lett. Tetszik látni, itt van ez a csengő. Nem nagy dolog, ugye, mégis, milyen más, mint maguknál a tanyán. Ott kiabálni kell, meg verni a kaput, amikor be akar jutni valaki. Ugatnak a kutyák, az ember a sttját szavát se hallja. Itt, csak meg kell nyomni a gombot, és mindjárt tudom, akármelyik szobában, hogy vendég érkezett... Kiverte a biztosítékot. Na nem baj, mindjárt azt is kicseréljük. Fogjuk meg a létrát, oda a villanyórához, nagypapa.. Hát itt nem kell va- koskodni, nem fogy ki a lámpából a petró, meg nem füstöl... így ni! Na, dugja csak be oda a konnektorba azt a vasalózsinórt, hadd lássuk! Füstöl?... Ejnye! No, néha előfordul, hogy meghibásodik, na de egykettőre helyreütjük, micsoda beszéd az... Addig töltsön magának egy pohárral, nagypapa, ott van a szifon is, ha akar hozzá szódát. Nem mondom, ugye, néha rázni kell, na de maguknál kilométeretek biciklizhet egy üveg szódáért, itt viszont pillanatok alatt megvan... Ügy látszik, nincs benne víz ... Sebaj, lecsavarjuk a fedelét, eresszen bele másikat a csapból, rögvest csinálok szódát. Itt kérem, nem kell a kútról hordani a vizet. Csak megcsavarja az ember, és kész. Nem jön? Tudja, kissé magasan lakunk itt a félemeleten, (néha kicsi a nyomás ... Annyi baj legyen, legfeljebb iszik egy teát, nagypapa, ott a bojlerben a forró víz. Nincs tűzrakás, sparhelt, meg üstcipelés, -ott a kész forró víz a fürdőszobában. Balra tessék csavarni, csak bátran! Nocsak, elfelejtettem az este bekapcsolni, most várhatunk reggelig, mire megmelegszik, az ördögbe is ... Nagypapa, ugorjon le ide a sarki boltba, míg én megcsinálom ezt a nyavalyás vasalót, hozzan egy üveg szódát, meg egy csomag harmadosztályú kávét! írja föl, nehogy elfelejtse, ott a golyóstollam az asztalon. összekente az ingét! Golyóstoll, csak folyik kissé. Hogy a fene!... Azért sose bánkódjék, nagypapa, bedobjuk ide a mosógépbe, kitisztítjuk az ingét, addigra a vasaló is meleg lesz. Bújjon bele a köntösömbe. Ott a kapcsoló, lenn, oldalt. Három perc alatt olyan inge lesz, mint az új. A tanyán ennyi idő alatt a tekenőt se hozzák elő a fészerből, igaz-e? Most láthatja, mennyivel jobb itt nálunk sokkal kényelmesebb. Mi ez az égett szag? Hű. a hétfűzfánfütyü- lőjét... leégett a tekercselés. ., Persze, víz nélkül nem mos a gép, az meg niy.es, ugyebár, erről megfeledkeztünk ... Ezt is szerelhetem, a ragyogóját ... Csak az a nyüves vasaló lenne meg már, aztán kapjuk magunkat, és elmegyünk körülnézni, elvégre szombat van, vagy mi... Na szóval... Csengő, vasaló, mosógép. szifon és még bekapcsolom a gépet, mert az asszony megkért, hogy hámozzam meg a krumplit... Sajnos, előbb meg kell nézzem ezt itt, mert hámozás helyett paszí- rozza a krumplit... Mondjárt leülünk szusszantani, csak bekapcsolom a szifont, megtekercselem a golyóstollat, kivasalom a mosógépet és megdarálom a bojlert... Hogy mondja? Fölrobbant a porszívó? Azonnal, csak kimosom a csengőt... Ez ráz!... Na tessék, most sötét lett! Alighanem a hálózati transzformátor..; Hogy azt a szánhúzó, jégen kopogó rézamya- lát!... Látja, Nagypapa, mennyivel köny- nyebb maguknál otthon! ... Kaposy Miklós varon modern épületek sorakoznak. Itt kerestük fel Hazai Miklóst, a pincészet vezetőjét. — Ügy hírlik, hogy a jó idők beálltával nagyarányú építkezéshez kezdenek a telepen. Hallhatnánk erről bővebben, Hazai elvtárs? — Valóban, tizenhatezer hektoliteres pincével gyarapodunk az idén. Kell is ez nagyon, hiszen a várható termés befogadására kevés a meglevő tárolóterünk. Ha pár évre visszamenően vizsgáljuk a felvásárolt mustmennyiseg alakulását — sorolja Hazai Miklós egy irattartót lapozva —, a következők derülnek ki: 1962-ben 25 439, 1963-ban 40 554, 1964-ben 49 168 hl must felvásárlására került sor. Tehát az utóbbi esztendőben csaknem kétszeresét vettük át az 1962-ben felvásárolt mennyiségnek. Előfordulhat ugyan, hogy nem lesz minden évben olyan jó termés, mint tavaly, de tekintettel kell lennünk a nagyarányú szőlőtelepítésekre, illetve azok termőrefordulására. — Egyéb kilátásaik, terveik? — Gépekkel való ellátottságunk nagyjából megfelelő. A szüretig azonban a tárolótér bővítése mellett öt villanyfejtőgépet és négy osztrák présgépet szeretnénk beszerezni. Még meg sem kezdődött a szőlők nyitása, a csengődi pincészetben azonban már a szüretre gondolnak. A pince szorgalmas dolgozói munkájának jellemzésére befejezésül még egy-két adat: 1960—1964-ig, tehát négy esztendő alatt 173 701 hektoliter mustot és 44 703 mázsa szőlőt vásároltak fel összesen egymil- liárd tizenhat és fél millió forint értékben. M. 4 t kollektíva az élmúlt évben ismét teljesítette, s így harmadszor is várományosa a megtisztelő kitüntetésnek. A gépek kapacitását 125 százalékra használták ki, s ez a teljesítményük annál figyelemre méltóbb, mivel a tsz-ek gépesítésének mértéke az elmúlt évben tovább növekedett. A gépi munkák során egyébként a szerződött 69 ezer helyett 87 ezer normálhold volt a gépállomás körzetében gazdálkodó termelőszövetkezetek részére végzett évi teljesítmény. PÉLDÁSAN vették ki részüket a gépállomás dolgozói a kenyér- és takarmánygabona jó minőségű és kellő időben való elvetéséből is, s a terveikhez viszonyítva 176 százalékos teljesítménnyel — öt év óta kiemelkedően a legjobbal — büszkélkedhetnek. Annak ellenére, hogy körzetük területe mintegy kétharmad részében futóhomokos talajú, a gabonaaratás tényszáma is 117 százalékos. Az egy kombájnra jutó teljesítmény évek óta állandóan emelkedik, s az 1960, évi 190-nel szemben a múlt évben már 309 százalék volt. ÖTVENHAT termelőszövetkezeti erőgép kijavítására és karbantartására szólt szerződésük; ehelyett 170-et javítottak az év folyamán, és főjavításban is a szerződött mennyiség négyszeresét részesítették. A gépállomás egész kollektívája már évek óta túlteljesíti tervét, s állandóan emelkedik a termelés színvonala is. A balesetből származóan kiesett munkanapok száma az előző éviim? képest az egyharmadára csökkent A szocialista címért hat br; gádjuk versenyzett — ezek feh már az azelőtti évben is birtokosa volt a címnek —. s a hatból négy brigád teljesítette is a feltételeket. AZ EREDMÉNYEK alarm ■ most ismételten felterjesztik - Kiskunhalasi Gépállomást az élüzem címre, J. T.
