Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

SB«5. m&retns 8«, péntek ft Követésre méltó gazdagodás Több év óta sikeresen tevé­kenykedik a háztáji bizottság a kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Tsz-ben. A háztáji gazdál­kodással való törődés itt szinte elválaszthatatlan a közös gaz­dálkodástól. Bizonyítja ezt, hogy az idei terv mellékleteként is részletesen kidolgozták a háztáji gazdaságok fejlesztésé­nek ütemét. Prémium és százalékos része­sedés címén a háztáji gazdasá­gok tavaly is 12 vagon őszi ár­pát, 45 vagon kukoricát, mint­egy 130 vagooj zöldtakarmányt (ideszámítva a legelők füvét is), továbbá 66 vagon takarmány­szalmát és 25 vagon alomszal­mát kaptak a közösből. De mindezek értéke jelent­kezik-e a háztáji állatok tartá­sában, a szerződéskötésekben? Természetesen — derül ki Bánki Horváth Ferenc növény- termesztő és Héjjá István ál­lattenyésztő agronómus tájékoz­tatásából. Évente legalább 25— 30 hízóbikára szerződnék a ház­táji gazdaságok, s tehenet is másfélszázan tartanak. A gaz­dák háromnegyed része külte­rületen lakik, s ez kedvez a háztáji gazdálkodásnak. Az adottságokat azonban tudni kell kihasználni. A Vörös Csillag Tsz gazdái ehhez jól értenek. Űjab- ban egyre kedveltebb körükben a baromfitenyésztés is; László János például tavaly is több mint hét mázsa hízott pulykát adott át a felvásárlóknak. A li­baneveléssel és hizlalással szin­tén szívesen foglalkoznak a háztáji gazdaságokban, aminek egyébként is jó hagyományai vannak Félegyházán. Három háztáji gazdaságba lá­togattunk el, hogy a fényképező­gép lencséjével is meggyőződ­jünk gazdagodásukról, hasznos­ságukról. Széles körű munkaverseny indult az apostagi Duna Tsz-ben Tizenötezer forint jutalom a győzteseknek — Ez a hatszáz libatojás a közösé — magyarázza Varga Jó­zsef, a tsz lúdtörzsállományá- 1,a,k gondozója. — De ennek a tízszeresére számítunk, vagyis tojónként 35—10 tojásra. Tanyáját nagy legelő veszi körül. Ebből tavaly is két hol­dat bérelt a háztáji baromfi- tenyésztés céljára. Egyebek közt tavaly 300 pecsenyekacsát érté­kesített. Erre az évre pedig már három hízott sertés átadására szerződött. Ö is azok közé a szövetkezeti gazdák közé tarto­zik, akiknek az igyekezete kö­vetésre méltó. Még az elmúlt héten megvi­tatta az apostagi Duna Terme­lőszövetkezet gazdaság- és párt­vezetősége annak a széles körű és egész éves munkaversenynek a szempontjait, amelyet hazánk felszabadulása 20. évfordulójá­nak tiszteletére az MSZMP du- navecsei járási bizottsága kez­deményezett, s a mozgalom irá­nyítására 11 tagú versenybizott­ságot is létrehozott. A bizottság által kidolgozott szempontoknak megfelelően ha­tározták meg minden részletre kiterjedően a verseny feltéte­leit. így például a tehenészeknek egyebek mellett a következő feladatokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy sikerrel szerepel­hessenek a vetélkedőben: az állategészségügyi rend­szabályok következetes al­kalmazása, nem utolsósor­ban pedig az egy tehénre jutó tejhozam, valamint a borjúszaporulat növelése. A juhászok versenyfeltételei közt az említetteken kívül a gyapjú hozam növelése is helyet kapott. A versenyben részit vevő nö­vénytermesztők előtt követél­mény, hogy a százalékos művelésen kí­vül egyéb közös munkák­ban is rendszeresen részt vegyenek. A traktorvezetők versenyfel­tételei közt a műszaiknormék teljesítéséin kívül a gazdaságos üzemanyagfo­gyasztás és alkatrészfelhasz­nálás, továbbá a közlekedé­si és balesetelhárítási sza­bályok megtartása szerepel. A három napnál több igazolat­lan mulasztás a versenyből való kizárással jár. A legjobb brigádvezető cím elnyeréséért is meghirdették a versenyt, Ennek feltétele a jó munkaszervezés, a szükséges munkaerő biztosítása, a szük­ségletnek megfelelő rugalmas átcsoportosítása, nemkülönben a brigádvezetők gondjaira bízott anyagok szakszerű és gazdasá­gos kezelése. A legfőbb követel­mények egyike egyébként a betakarítási munkák ide­jében történő elvégzése. A verseny kibontakozása elé nagy reményekkel tekint a Du­na Tsz gazdaság- és pártveze­tősége. A kombájnosok verse­nyében különösképpen élénk ve­télkedés várható majd. Homo Gábor kombájnos ugyanis a ta­valyi megyei versenyen az el­sők közt végzett, s az idén is jó esélyekkel indul. De a többi munkaterületen is bíztató eredményekre van kilá­tás, amit bizonyít, hogy a szempontok brigádgyűlé­seken történő megvitatása után egyre-másra születnek a vállalások. A tsz vezetősége egyébként, azonkívül, hogy a járási ver­senybizottsággal együtt rendsze­resen értékeli a verseny rész­eredményeit is, a legjobban ki­tűnt gazdákat összesen 15 ezer forinttal jutalmazza. J. T. Dudog Jánosék háztáji ólá­ban jelenleg hat szarvasmarha található: egy tehén, három üsző és két, hizlalásra szánt bi­ka, Az öt növendékmarhát né­hány hét múlva átadják. Van 16 malacuk is, néhányra ezek közül is szerződést kötnek. A házigazda a szövetkezet daráló­jában dolgozik. Tavaly, munka­egységei után 40 mázsa kukori­cát és négy mázsa árpát kapott a közösből. — Sok munka van az állatok ■vondozásával — mondja az is­tállóban serénykedő felesége. — De azért a hasznunk is megvan belőle. Több mint 30 ezer fo­rintra számítunk az idén. Iff Csendes" este a zugborméröknél Szinte naponta érkezik szer­kesztőségünkhöz olyan levél, amelyben elkeseredett család­anyák, feleségek, gyermekek könyörögnek: „Tegyenek vala­mit a zugbor mérők ellen!” A napokban a rendőrség és a pénzügyőrség közös ellenőrzése e levelek alapján ismét néhány zugbormérőt leplezett le. Már a gyermekek is A rendőrség gépkocsija a Szé­chenyi körút egyik háza előtt állt meg. Az ajtó zárva volt, nem mindenki lépheti át a kü­szöböt. Erős kopogtatás után Drozdik István sertésgondozó tavaly tíz süldőre szerződött, s ezeket 45 kilós átlagsúllyal ad­ta át. Anyakocákat és juhokat is tartott. Az elmúlt évben 14 ezer forint jövedelme volt a háztáji állattartásból. Pedig a szövetkezet egyik legelfoglal- tabb gazdája, mindennap a sertéstelepen található. Am, a közös támogatásával példásan tud élni, egyebek között jelen­leg is 15 háztáji juhot tart. — Ez most a legszebb bir­kám — mutatja felvételünkön a gyapjas állatot. — Az idén is megadja az öt kiló gyapjút. Jó hír a méhészeknek Kínai mézelő cserjét honosítanak meg megyénkben Megyénket minden évben el­sőnek keresik fel a vándormé hészek. Érthető, hiszen az or­szágban legkorábban itt virág­zanak a gyümölcsösök, az akác- erdők. Tavasszal 50—60 ezer méhcsalád hordja a virágport, gyűjti a nektárt. Ifjúsági barátságvonat érkezik a Szovjetunióból Kétszáztíz utassal if júsági ba­rátságvonat érkezik hazánkba a Szovjetunióból április 3-án, a felszabadulás 20. évfordulójá­nak ünnepségeire. Moszkva és több más szovjet város, illetve terület komszomolistáinak kül­döttei tíz napot töltenek ha­zánkban. Megismerkednek Bu­dapest két évtizedes fejlődésé­vel. megnézik az április 4-i díszszemlét, részt vesznek az operaház művészeinek Rigolet- to előadásán, s felkeresik a par­lamentet is. A barátságvonat utasai április 7-én Debrecenbe utaznak, ahonnan 12-én indul­nak haza. A szovjet fiatalok látogatását november 7-én viszonozzák a magyar ifjú kommunisták. (MTI) A méhészkedés segítése vé- •;ett az erdősítésnél, a parkok, erek díszítésénél eddig is elő­térbe helyezték a mézelő nö­vényeket. Évente 4—5 millió fa­csemetével pótolják, illetve bő­vítik az akácosokat, a termé­ketlen, vadvizes területeken pe­dig fehérfűzt telepítenek. Az idén az eddiginél is na­gyobb gondot fordítanak a mé­zelő növények telepítésére. Az erdőszéleken, tisztásokon új cserjeféle meghonosításával is kísérleteznek. A Kiskunsági Ál­lami Erdőgazdaság kunfehértói csemetekertjében hozzáfogtok a nálunk még ismeretlen kínai mézelő cserje elszaporításához. Jelenleg a tavalyi vetésből szár­mazó mintegy száz bokornak az alföldi viszonyokhoz való alkal­mazkodó képességét figyelik, és a homoki erdészetekben történő továbbültetés céljából két kiló­nyit elvetnek a magjából. megjelent a gazda. A borkész­let ellenőrzésekor nem derült ki semmi, minden „stimmelt”. Amikor elbúcsúztak a gazdától, a kapuban egy szőke hajú, ap­rócska fiú állt. — Hogy hívnak, öcsi? — Lacinak — húzta ki magát a fiú, s meglóbálta a kezében tartott szatyrot. — Mi van a szatyorban? — Üveg... borért jöttem — válaszolja — anyuka küldött. A gazda összehúzta a szemét s mielőtt a gyermek tovább mondta volna, rászólt: — Itt nem lehet bort kapni. Tudod te jól! S a tíz év körüli fiú „kap­csolt”. Sokat járt ide borért, de fordított egyet a szaván, s hiá­ba faggatták, nem hajlandó be­szélni. Ha jó bort akar inni A következő állomás a Cédu­laház utca 27. számú ház. A kiskonyhában egy kopottas ru­hás ember ül, s a háziak arcá­ról leolvasható a meglepetés. Igazoltatás után Dömötör Mi­hály szabadkozott: — Én nem tudtam, hogy itt mérik a bort, de a barátaim említették, ha jó bort akarok inni, menjek el Kovácsékhoz. Bitkán járok ide, legfeljebb két-három fröccsöt iszom. S a háziak? Nem akarják el­ismerni, hogy pénzért mérik a bort. Pedig a vendég 18 forin­tot fizet literjéért. Az Ilona és a Kinizsi utca sarkán levő házhoz későn ér­kezünk. Az ablakok sötétek. Ko- eogtatás. — Ki az? — kérdezte egy álomittas hang. — Sándor. Nem érdeklődnek milyen Sán­dor, s mit akar. Jól ismerik itt a kocogtatás értelmét. — Későn tetszett jönni. Hor­váth úr ilyen későn már nem ad bort. Csak a rendőrségen A Nyíl utca 25. számú kapu­ja fájdalmasan megnyikordult, amikor az ellenőrzők benyitot­tak. A háziak résen voltak, mert egy idős embert igyekez­tek betuszkolni az egyik helyi­ségbe. Tóth Ferenc éjjeliőr azonban nem hagyta magát, se­gített neki ebben az elfogyasz­tott bor mennyisége is. — Ne tuszkoljanak engem — löki félre a háziasszonyt. A kér­désekre azonban nem volt haj­landó válaszolni. Laci Antalné ezek után biztos volt a dolgá­ban: — Nem mérjük mi a bort, ami itthon van, azt a férjem keresi, azért dolgozik. Künn, a kapu előtt Tóth Fe­renc megfogta az egyik rendőr zubbonyának ujját. — Vigyenek be, én mindent elmondok. S a rendőrségen tényleg meg­oldódott az idős ember nyelve. Régi vendég Laciéknál, hiszen a napi egyliteres fejadagot nem tudná máshol elfogyasztani. Olyan időpontot választottak az ellenőrzést végzők, amikor nem számítottak nagy forga­lomra a zugborméröknél. s még­is eredményes volt munkájuk. A zugbormérők közül csupán néhányan kerültek most hurok­ra. A rendőrség és a pénzügy- őrség azonban tovább folytatja a zugbormérők megfékezésére irányuló tevékenységét. Ám, e nehéz és sokrétű feladat végre­hajtásához jelentős segítséget tudnának nyújtani mindazok akik saját családjuk megkáro­sításán tudják lemérni e vám­szedők üzélmedt. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom