Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-26 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! / A MA&VAR SZOCIALISTA AAV/tN) fÉ&pÜ^ ' $ BACS-K XX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁRCIUS 26. PÉNTEK Megalakult az MTESZ megyei intéző bizottsága Nyers Rexső elvtárs Kecskeméten Tegnap Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében tartotta alakuló küldöttértekezletét a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága. Az ülésen amelynek elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megyénk országgyűlési képviselője, Phillip Miklós, a MTESZ főtitkárhelyettese, Gál Ödön, a MTESZ titkára, Erdösi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Horváth György, a Bács-Kiskun megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatója, a MTESZ helyi szervező bizottságának titkára — 75 küldött vett részt. A tanácskozást Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója, a MTESZ helyi szervező bizottságának elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a megyében működő tudományos egyesületek taglétszáma meghaladja az ezret. Eddig több száz előadást, ankétot, kiállítást rendeztek. Hiba volt azonban, hogy a tudományos egyesületek között nem volt megfelelő együttműködés. A MTBSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságát megválasztó küldött- értekezlet hivatott a különböző területen működő helyi csoportok tevékenységének koordinálására. Miklós elvtárs szavai után a küldöttek megválasztották a MTESZ megyei intéző bizottságát jelölő, valamint a szavazatszedő bizottságot, majd dr. Tompa Béla tartott előadást Bács- Kiskun megye fejlődésének távlatai címmel. — Sokan voltak azelőtt, akik arról álmodoztak, hogyan kellene a megyében rejlő lehetőségeket gyümölcsöztetni. Bács- Kiskun azonban már kilépett az álmodozások korából. Lelkesen dolgozó lakossága jelentős eredményeket ért el, s megállapíthatjuk, fáradozása nem volt hiábavaló. Az előadó ezután részletesen ismertette a megye mezőgazdaságának és iparának fejlődését. A lakosság foglalkoztatottsága jórészt megoldottnak tekinthető. A további feladat a műszaki fejlesztés, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. A mezőgazdasággal kapcsolatban Tompa elvtárs rámutatott, hogy sikerrel oldottuk meg a kettős feladatot, a szocialista átszervezést és a termelés emelését. Míg 1961-ben 5,1, addig 1964-ben 6,5 milliárd volt a megye mezőgazdasága által előállított termelési érték. Nagyszerűek az eredmények, de a célok megvalósításának még csak az elején tartunk. Az előadás elhangzása után elsőnek Erdősi József elvtárs szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít a MTESZ helyi csoportjai megalakulásának. A megye mezőgazdaságára és iparára mind nagyobb feladatok várnak. Leraktuk a nagyüzemi mezőgazdaság, a szocialista ipar alapjait. Most az a kérdés, hogyan tovább? Olcsóbban, jobban, gazdaságosabban kell termelni. A MTESZ igen nagy szellemi kapacitást koncentrál majd és éppen a legjobbkor alakult meg. A második ötéves tervre alapozva rövidesen megkezdjük a harmadik ötéves tervet. Végül az idei tervek végrehajtásának segítésére hívta fel a figyelmet Erdősi elvtárs. A következő felszólaló Phillip Miklós volt. Mint mondotta, eddig 15 megyében alakult meg a MTESZ. E szervek jelentőségét aláhúzza, hogy ma már a gazdasági, a tudományos élet hatalmas információs anyaggal rendelkezik, s a különböző szakterületek között nincs meg a kellő kapcsolat. Szervezés alatt van például egy, a mezőgazdaság villamosításával foglalkozó konferencia. Szervezés közben derült ki, hogy nemcsak mezőgazdasági és villamosenergetikai, hanem vízügyi, gépipari és még sok más szakember meghívására van szükség az eredményes munka érdekében. Phillip elvtárs végül a MTESZ nevében köszönetét mondott a megyei, s városi párt- és tanácsszerveknek támogatásukért. Felszólalt a tanácskozáson Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Hangsúlyozta a MTESZ megalakulásának fontosságát. Mint mondotta, az elméleti tevékenységnek, amely ezekben a helyi szervezetekben folyik majd nagy jelentősége lesz a gyakorlatban. A szaktudományok ugyan kü- lön-külön fejlődnek, de a gyakorlatban egymással összefüggésben jelentkeznek. S hogy a tudomány minél hathatósabb termelőerővé váljon, a különböző tudományágak magas fokú koordinálására van szükség. Ezután arról beszélt a felszólaló, hogy a ma emberétől bizonyos mértékű sokoldalúságot, egy szakágban pedig elmélyülést kíván a társadalom. — Biztos vagyok abban — mondotta befejezésül Nyers elv- tárc —, hogy a mi városunk és megyénk fejlődését jelentősen előmozdítja majd a most megalakuló MTESZ megyei intéző bizottság. A felszólalások után a MTESZ Bács-Kiskun megyei választmányának, s intéző bizottságának megválasztására került sor. Az intéző bizottság elnökévé dr. Tompa Béla agrármérnököt, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, titkárává Horváth György okleveles vegyészt, a megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatóját, tagjaivá Csontos Gyula erdőmérnököt, a Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság igazgatóját, Zárai Géza technikust, a Zománcipari Művek igazgatóját, Gábor Andor közgazdászt, a Kecskeméti Konzervgyár főkönyvelőjét, Horváth Sándor agrármérnököt, a Szőlészeti Kutató Intézet ósz- tályvezetőjét, Schilling János gépészmérnököt, a Felsőfokú Gépipari Technikum igazgatóját választották. Nyers Rezső elvtárs, a MTESZ alakuló ülése után, a Kecskeméti Konzervgyárba, valamint a Felsőfokú Gépipari Technikumba látogatott el, s az esti órákban tért vissza Budapestre. N. O. A Bács-Kiskun megyei Gázmű Vállalat idei feladatai Négyezer ij fogyasztó Baján pentán-bontó épöl Mikor kap földgázt Kecskemét? örvendetes hírrel kezdhetjük a Bács-Kiskun megyei Gázmű- Vállalat 1965. évi feladataival kapcsolatos beszámolónkat: Már idén, a második fél évben használatba vehetik gáztűzhelyüket azok a fogyasztók, akik úgynevezett „előbekapcsolásos” engedéllyel rendelkeznek. Az elmondottakból is következik, hogy ez évben egyenletesebb, jobb lesz a gázellátás a megyében mint korábban, átmeneti zavaroktól sem kell tartani. Annak ellenére hogy a „palackos” fogyasztók száma december 31-ig a jelenlegi 17 ezerről 21 ezerre növekszik. A vállalat cseretelepein (Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kalocsán) körülbelül 19 800 kilogramm propánbután gázt hoznák forgalomba. A bajai vezetékes gáz fogyasztóinak számát 350—400-zal növelik év végéig és a korábbinál 10 százalékkal több gázt juttatnak a csövekbe. A megnövekedett igény kielégítése érdekében pentán-bontó berendezést építenek a vállalat központi telepén. Az első reaktort júliusban, a másodikat pedig 1966-ban helyezik üzembe. Széchenyi János, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy a következő évben már nem lesz akadálya annak, hogy az igénynek megfelelően emeljék a fogyasztók számát Baján. Számos kecskeméti dolgozó nevében tettük fel a kérdést az igazgatónak: Alikor kap földgázt a Leninváros? Válaszul elmondotta, hogy 1966 második felében készül el a kardoskút—dunaújvárosi gázvezeték, amelyből — a négy kilométer hosszú leágazás, illetve a fogadóállomás megépítése után — kap majd gázt a Leninváros, előreláthatólag 1967-ben. A következő években fokozatosan megépítik a város többi negyedében is a földgázvezeték-hálózatot. Uszálykozmetika Még uszályok hada sorakozik a Sugovicán, de már nem sokáig. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat bajai hajójavító üzemének hegesztői, lakatosai az utolsó simításokat végzik a hatalmas hajótesteken. Sürget az idő, néhány nap múlva útra kelnek a vontatók, március 31-ig be kell fejezni a téli javításokat. Ősztől tavaszig körülbelül 700 ezer forint értékű mimkát végeztek a vállalat öreg uszályain a javítóüzem dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kenyér-ügy (T. I.) Ismeretes kormányzatunknak az a korábbi felhívása, amelyben az ország gabonaellátása problémájának maradéktalan megoldására szólította mezőgazdasági üzemeinket. Ennek eleget téve az elmúlt évben sikerült annyi kenyérgabonát termesztenünk, hogy nem szorulunk behozatalra, ami jelentős értékű valuta felhasználását teszi lehetővé fontos iparcikkeknek — köztük éppen mezőgazdasági gépek alkatrészeinek — az importálására. A kenyérszükséglet saját termésünkből történő kielégítése változatlanul követelmény ebben az évben is, s éppen ezért az országos mezőgazda- sági tervekben első helyen szerepel az elegendő mennyiségű gabona termesztése. Ez a törekvés nem kis feladatot ró megyénk mezőgazdaságára sem; annyival is inkább, mivel tavaly ősszel, a kedvezőtlen időjárás következtében, a kenyérgabona egy- harmada későn került elvetésre. Megfelelő időben és módon elvégzett ápolási munkákkal, fej trágyázással, hengerezéssel, majd vegyszeres gyomirtással azonban még nagyban hozzájárulhatnak mezőgazdasági üzemeink a vetések jó minőségének, illetve a termés elegendő mennyiségének biztosításához. A megyei tervek szerint ösz- szesen 70 ezer katasztrális hold gabonaföldön kell vegyszerrel irtani a gyomot. Ennek az eljárásnak a hatását nagymértékben fokozná, ha egyidejűleg karbamid le- véltrágyázást is végeznének a vegyszerrel gyomtalanító mezőgazdasági üzemeink, az állami és szövetkezeti gazdaságok. A tapasztalatok ugyanis meggyőzően bizonyítják, hogy ily módon jelentősen növekszik a gabona szem- és szalmatermése. J Maga az eljárás — minthogy a vegyszerezéssel egyszerre lehet elvégezni — kevés költségbe kerül, s emellett végrehajtásának a módja egyszerű. A korszerű módszer alkalmazásának segítésére a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztálya és a KISZ megyei bizottsága tanulmányt jelentetett meg, amelyet eljuttatnak valamennyi mezőgazdasági üzembe. Ajánljuk, hogy a tanulmányban foglaltak szerint járjanak el gabonatermelő gazdaságaink, párt- és KlSZ-szer- vezeteik pedig segítsék a többszörösen kifizetődő munka megszervezését. Jövő évi kenyerünk biztosítása laván-ja így!
