Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

Beszédes számok ÉletkörülménveinSi alakulásának tükrében levízió-előfizető jutott ezer la­kosra, Ausztriában 53, Francia- országban 73.) A korábbinál magasabb színvonalú kulturáltabb életfor­ma ismertető jelei úgyszólván valamennyi árucsoportban ki­mutathatók. Az 1960. évinek mintegy a harmadával többet — 14 milliárdot — költöttünk tavaly vendéglői étkezésre, az élelmiszerforgalom statisztikai „sztárjai” olyan cikkek, mint a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs Ruházkodásra megközelítően annyit költöttünk, mint négy esztendővel ezelőtt — ami egye­bek között azt is jelenti: a ki­adások szerkezete áttolódott más cikkekre, például a tartós fogyasztási cikkek nagyobb ará­nyú vásárlására —, de a ruhá­zati forgalmon belül a korsze­rű, műszállal kevert ruhák, textíliák kereslete ugrásszerűen nőtt. A vásárlások ilyen nagymér­vű emelkedése mellett jutott — méghozzá nem kevés — a taka­rékoskodásra is: a lakosság ta­karékbetét-állománya 1961. ja­nuár 1-én 5,8 milliárd forint volt, s azóta az emelkedés csak­nem háromszoros: 1964. végén 16,5 milliárd várta a takarék­ban, hogy lakássá, bútorrá, vagy külföldi utazássá „változzék”. Az adatok e tényszerű bi­zonysága korántsem azt akarja bizonyítani, hogy gondtalanul élünk. Különösen az alacso­nyabb keresetű családoknál nem könnyű a hó eleji számve­tés. Akad még sok javítaniva­lónk az áruellátásban is. De ez­úttal csupán azt a tervben rög­zített előirányzatot körvonalaz­tuk, amely az eddig elért élet- színvonal megszilárdítását tűzi elénk erre az esztendőre. Lám — ezt a színvonalat stabilizál­juk! A nemzeti jövedelem gyor­sabb ütemű emelése, a terme­lékenyebb, gazdaságosabb mun­ka alapot teremt ahhoz, hogy a következő években még maga­sabbra íveljen az életszínvonal grafikonja. T. A. Mesterséges idegsejt Idegsejt elektromos modellt készítettek vilnjuszi számítógép­tervező intézetben. Az elektro­mos szerkezet ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az élő szervezetekben ta­lálható neuron. A kutatók je­lenleg az idegrendszer egy ré­szének működését utánozó elektromos berendezés megalko­tásán fáradoznak, amellyel h „gondolkodó” gépek szerkeszté­sének új elvi alapjait igyekez­nek lerakni. FormáSodik a kiskőrösi iizleliiáz — Csak azt nem értem, hol lesz itt a fal? Hiszen az egész csupa betonoszlop ... — Hát persze, mert az utcai front csupa üveg lesz ... Két sokszoknyás kiskőrösi asz- szony párbeszédéből „lestem el” ezt a töredéket, miközben fotós kollégám a formálódó földmű- vesszövetkezeti áruházat kapta lencsevégre. Igaz, nem először. Dehát tavaly késő őszön még csak a földszinten szorgoskod­tak a mesteremberek, s íme már — egyelőre állvány borí­totta — emelete is van a hat­millió forintos beruházásnak. (Perny — Pásztor) Az 1965. évi terv szerint eb­ben az esztendőben stabilizál­juk az életszínvonal eddig elért szintjét. Mit jelent ez? A té­nyek egyértelműen válaszolnak erre! Tény ugyanis, hogy a ter­vezettnél kissé előbb teljesítet­tük az ötéves terv életszínvonal „fejezetének” időarányos részét — miközben az előirányzottnál valamelyest kevésbé valósultak meg azok a tervszámok, ame­lyek pedig az életszínvonal emelkedésének fedezetét adják, tehát a nemzeti jövedelem nö­vekedése, a termelékenység emelése stb. Előreláthatóan idén az egyenleg helyreáll, s 1965. végéig, az ötéves terv zá­róakkordjaként, végeredmény­ben nemcsak teljesítjük, de né­mileg túl is haladjuk a reáljö­vedelemnek — mint az élet- színvonal „gerincét” adó ténye­zőnek — öt esztendeje elhatá­rozott színvonalát. Érdemes emlékeztetőül fel­idézni a törvényt, amely annak idején feladatainkat, s az élet- színvonal további javítását is törvényerőre emelte. Az ötéves tervről szóló 1961. évi II. tör­vény kimondja: „... 16—17 szá­zalékkal kell emelni a munká­sok és az alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmét.” Az immár megvalósult terv sze­rint, egy esztendővel korábban, 1964. végéig az emelkedés elér­te a 18 százalékot. A négy esz­tendeje megszavazott törvény azt is jogerős paragrafusba fog­lalta, hogy „a kiskereskedelmi áruforgalmat legalább 23 szá­zalékkal kell növelni...” Nos, 1964. végéig a kiskereskedelem forgalma 25 százalékkal nőtt. Ha ezeket a tömörségükben is sokatmondó, de azért átfogó, általános számokat néhány al­kotóelemre bontjuk, a mozai­kokból még plasztikusabban ki­rajzolódik az életkörülmények alakulásának tükörképe. Pillantsunk be például a bol­tokba. A múlt évben, 1964-ben összesen 84,6 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben — 16,8 milliárddal többet. mint 1960-ban. (Az emelkedés egyet­len év alatt, 1964-ben 6 milli­árd volt!) Érdemes a közgaz­daság vizsgáló mikroszkópjával még mélyebbre hatolni és az áruforgalom összetételét, szer­kezetét szemügyre venni. Ki­derül ebből, hogy az emelkedés ütemében a korszerűbb élet­formát, a modernebb igényeket kielégítő árucikkek vezetnek. Elsősorban ide sorolható a ke­reskedelmi szaknyelven „vegyes iparcikknek” nevezett cso­port: erre 1960-ban 19 milliár­dot, 1964-ben már 25 milliár­dot költöttünk. Ha csak egy évet vizsgálunk, 1964-et a kö­vetkező, rendkívül gyors fejlő­dés látható: o háztartási elekt­romos gépek és készülékek for­galma 25 százalékkal, a rádiók- televíziók eladása több mint 30 százalékkal, a bútoroké 7, egyéb tartós fogyasztási cikkeké 9 szá­zalékkal nőtt. Fordítsuk még szemléletesebb „nyelvre” ezeket az arányokat: 1964-ben mint­egy 200 ezer mosógépet, több mint 50 ezer hűtőszekrényt, csaknem 9000 autót, 40 ezer motorkerékpárt, 200 ezret meg­haladó tv-készüléket adtak el a boltok. (Táviratstílusú egy­bevetés: nálunk 1964-ben 63 te­Amifcor elmondom a községi tanács elnökének, mi járatban vagyok, elsőként és gondolkodás nélkül az iskola helyettes igazgatójának a nevét említi, mint aki leginkább kiveszi részét a közügyek inté­zéséből. Míg az iskola felé haladok, pró­bálom elképzelni. Fiatal, csupa ideg em­berre, majd idősebb, jóságos tanító bácsira gondolok. De mint ilyenkor lenni szokott, a valóság egyikkel sem egyezik. Mészáros Lajos, az alpári általános iskola igazgató- helyettese középtermetű, szemüveges em­ber, akit energikus mozgása, szenvedélyes hangja miatt inkább a fiatalok közé so­rolnék, bár ez ellen lehet, hogy tiltakoz­na. Természetéből fakadó szerénysége készteti arra is, hogy enyhe kétkedéssel fogadja az újságírót: Mit lehet őróla írni, aki éppen úgy dolgozik, mint a többiek? Nem vitás, hogy kívüle ezrek és ez­rek végzik becsülettel a munkájukat, de Mészáros Lajos eddigi élete, sokrétű tevé­kenysége feltétlenül indokolja, hogy ennél többet lássunk benne. Nem csupán a hi­vatásával járó feladatokat végzi el, hanem ezenkívül számtalan más területen íis igyekszik segíteni a község lakóinak gond­ján, baján. Annak idején például részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében, a földrendezésben és járta a falu házait a népszámlálás idején. Segített a tanácsvá­lasztások előkészítésében, a körzetek ki­jelölésében. 1957 óta maga is tanács-, he­lyesebben végrehajtó bizottsági tag. Az övé Alpár 39-es körzete, a Dobó utca. Közéleti emberek A pedagógus — Mindig az egyszerű emberek között éltem — mondja az asztal előtt járkálva. — Huszonnégy évvel ezelőtt, 1941-ben kezdtem el a tanítói működésemet Zsar- nón, ahol naponként 86 gyerekkel foglal­koztam. A gyerekek egyharmada menhe- lyes volt, akiket az igen szegény emberek azért vettek magukhoz, mert az utánuk kapott kis pénz is nagyon sokat számított. Innen egy tanyai iskolába kerültem Jász- karajenőre, ahol 1945-ben a Nemzeti Bi­zottságban is tevékenykedtem. Alpárra 1947-ben jöttem, szintén tanyára. Eleinte az Árpád-telepi iskolában tanítottam — sorolja a megtett, kacskaringós út állomá­sait, és nagyot sóhajtva az asztal mellé ül. Aztán a községben végzett munkájára, jelenlegi tevékenységére terelődik a szó. Távirati stílusban mondja el, hogy három éve a dolgozók iskolájának tagozatvezető­je, hat éve segít a mezőgazdasági tovább­képzésben. Ez természetesen, nem minden, mert például ő volt a községi könyvtár vezetője ugyancsak hat esztendőn át, s ez idő alatt még a kultúrotthon igazgatójá­nak feladatkörét is ellátta. — Az elmúlt évben két politechnikai terem épült az iskolának, s azt hiszem, korszerűségében vetekszik a legjobbakkal. A konyhában például villanytűzhelyen ta­nulhatnak főzni a lányok. Ez a nagy gond tehát megoldódott, de itt van még a víz. Az iskola ugyanis víz nélkül van. A veze­ték elhelyezésére most egy új módszert dolgoztam ki, s ezáltal kevesebbe kerül és hamarabb el lehet készíteni. Természete­sen, a tanulók sem nézik ölbe tett kézzel a községben folyó munkákat. Erre az évre húszezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalták. Közben feláll a székről, odamegyünk az ablakhoz, amely a kora tavaszi nap­fénytől derűs utcát, s a kerítések mögötti udvarokat mutatja. Az emeletről messze lehet látni, s megfigyelhető a tavaszi pezs­gés, a kertekben tevékenykedő emberek, a felszabadultan játszó gyerekek sokasága. Arra gondolok, hogy mennyi energia, aka­rat és emberszeretet van azokban, akik önzetlenül, ha kell magánéletük rovására is, a közösségért dolgoznak és életük min­den mozzanata közvetlen kapcsolatban van a falu, a város, az ország népének gondjaival, örömeivel. Nem kérdezem Mé­száros elvtárstól, hogy a fentebb említett eredményekhez mennyit kellett szervezni, szaladgálni, hiszen ki tudná azt összeszá­molni, s ha sikerülne is, változtatna-e a lényegen? Megszólal a csengő, órára kell men­ni a tanítónak. Amikor kilépek a kapun, az egyik osztályból friss gyermekhangon felharsan az ének: „...tavaszi szél vizet áraszt.. Gál Sándor i i 1 1 1 1 1 Ä bukósisak Nekem határozottan tetszik ez a viselet. Talán azért, mert — semmilyen járművem nem lévén — nem kell hordanom. Manap­ság nem ritka látvány a sétáló ifjú pár, gyerek helyett bukó­sisakkal a karján. Hivatalba ér­kezők, boltokba belépők is ke­zükben lóbálják, mint ékes jel­vényét a motoron való utazás­nak. De ilyet még nem láttam, mint a közeli napok egyik reg­gelén, Kiskunhalason, a város­széli csárdánál. Egy lovas em­ber érkezett, szürke lovon, s be- hajlított könyökével egy bukó­sisakot szorongatott délcegen. Talán jelezni akarta a külvilág­nak, hogy ha lovon is jár, azért nem a középkorból szalasztot­ták. Igazi modern ember ö, aki nem nélkülözheti a kecses fej­védőt. Még jó, hogy benzines­kanna nem lógott a lova olda­lán — zabostarisznya helyett. Minden háromszázadik Öles betűk hirdetik minden­felé a falusi és városi boltok előtt, hogy javában tart a szo­kásos tavaszi konzervvásár. És íme, a vevőcsalogató nagy aján­lat: Minden háromszáz vásárló közül egy — a boldog és sze­rencsés szelvény tulajdonosa — egy üveg ingyen konzervet leap ajándékba. Erre mondja a mai „népi” kiszólás: „Hogy oda ne rohan­jak!" Némelyik falusi boltban ugyanis egy hónap alatt sem fogy el több befőtt, mint há­romszáz. Vajon ösztökél-e va­lakit a vásárlásra, hogy pont ő lesz majd egy a háromszázból, aki egy üveg konzervet nyerhet? Kedves üzleti szakemberek, több leleményességet, s főként jobban „zsebre ható” reklámot kérünk! Elegancia, óh! Nem szívesen bántom a ke­reskedelmet és annak szorgos dolgozóit, s ne is vegyék pisz- kálódásnak, amit a kecskeméti járókelők nevében most mon­dok, de bántja az ember sze­mét. Egyik legforgalmasabb utcája a megyeszékhelynek a Rákóczi út. Volt itt még nem is régen egy drága költséggel létesített, úgynevezett Elegancia ruhaüz­let, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és meg kellett szüntetni rövidesen. A helyére — ki hinné! — leérté­kelt áruk boltját telepített a gazdag fantázia. Nos, ez a bolt lehet, hogy jövedelmezőbb, de küllemre, kirakataira nézve legalábbis semmi esetre sem dísze az ide­genek által is leginkább ismert Rákóczi útnak. Elkelne — még a jelenlegi választék mellett is — a kirakatrendezői ügyesség és ízlés, ha már erre rendelte- tetett ez a helyiség. Mert így inkább taszítja, mint vonzza, az amúgy is egyre igényesebb vá­sárlót. T. P. PETŐFI NEPB \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun mesyei Bizottsága és a megyei tanács laoia. Főszerkesztő' őr Weither Dániel. Kiadla a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő Bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i /a Telefon: i?-09 Tenesztl a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetés] dp t hőnanra is forint. Bacs- Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: u-85. Index; 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom