Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ma érkeznek Moszkvába az űrhajósok MOSZKVA fTASZSZ) I az űrhajósok szülei és rokonai Kedden, magyar idő szerint és mások vesznek részt, az űr- 10.30 órakor érkezik Moszkvá- hajósok a fogadásukra megje- ba a vnukovói repülőtérre az I lent személyiségekkel a Vörös A Voszhod—2 pilótái, Pavel Beljajev és Alekszej Leonov szeren­csés visszaérkezésük után útban a Bajkonur űrrepülőtérre, ahonnan Moszkvába indulnak. a repülőgép, amely Pavel Bel- jajev és Alekszej Leonov űr­hajósokat viszi a szovjet fővá­rosba. Moszkva utcái már ün­nepi díszben várják a világűr új hőseit. A repülőtéri fogadtatás után, amelyen az SZKP és a szovjet kormány vezetői, diplomaták, Fülöpházával „egymagasságban” Somodi László, a Zrínyi Tszcs gazdája másodikos gimnazista István fiával és a leányával, va­lamint Gubicza Józseffel, s en­nek feleségével, két gyermeké­vel a télen levágott nádat kö­tözi kévékbe. „A termelőszövet­kezeti csoport értékesíti a ná­dat. Jó pénz. Kévénként három­ötvenet, négy forintot is fizet­nek.” Éppen harangoznak, amire visszaérünk Kecskemétre. Ha csak szórványosan is láthattuk hogyan nyitották a barázdát, a szőlőket, — azért tanúi lehet­tünk a tavaszi nagy munkák végtelen sora megnyitásának. T. I. A két sógornő, Strubl Andrásné t Mátyás Imréné nyitja a szőlőt. Fiatal házaspárok hajladoz­nak a szőlősorok között, a köz­ség bejáratánál pedig két egy­más melletti parcelán különbö­ző művelésű területek megmun­kálásában szorgoskodik az Ezer­jó Szakszövetkezethez tartozó Barta és a Nagy család. Barta Imre, aki 15 éve Budapesten, az Egyesült Izzóban fütősködik (fe­lesége gazdálkodik a faluban), s szombatonként jár haza, a Dunétúlon katonáskodó és eltá­vozásra érkezett Nándor fiával együtt a háza melletti ezer négy­szögöl szőlőt nyitja. Közelükben az idősebb Barta fiú, Imre kezé­ben metszőolló csetteg. G a fő­városban lakik a családjával, a Budapesti Fűrészek Vállalat gépmunkása. „Megérkezett a távirat: „gyere”, s jöttem. Min­dig hazatérek a nagyobb mun­kákra.” Mellettük a 71 éves, de még életerős Nagy Ferenc bácsi a kiszántott öreg lucernás helyébe árpát vet. ősi módon, kézzel, dehát mind­össze 400 négyszögöl a terület, bajosan tudna megfordulni raj­ta a szakszövetkezet vetőgépe. Parlagon hagyni a földet azon­ban bűn lenne, mert öt mázsa takarmánygabona is megterem rajta. Lajos fia egy lóval elfo- gasolja a mesteri egyenletesség­gel szétszórt magot. „Elnézést, hogy ilyen szőrös a képem — nevet —, de nem volt időm le- sercegtetni. Délután majd pucc- ba vágom magam.” Fülöpszállás határában a bel­víz-tengerszemekkel tarkított ré­teken kisebb-nagyobb nyájak le­gelnek, és a soiti betonút melletti szőlők majd mind­egyikében tevékenykedik egy-két ember­az éter hullámain. Láthatatla­nul. Mi viszont a tavaszi meg­mozdulás látható jeleit kutat­juk a kikelet hivatalosan is el­ső napján, 21-én, s kíváncsisá­gunkat felfokozza, hogy ráadá­sul vasárnap is van. Tervbe vett útvonalunk — Kecskemét, Soltvadkert, Kiskő­rös, Soltszentimre, Fülöpháza — — nagyjából a szív körvonalá­hoz hasonlít, hadd kapjon hát költői formulát a kérdés; do­bog-e ez a szív? Dolgoznak-e már a földeken, a kertekben? Egyelőre nem sok a summáz­ni valónk. Kecskemét alatt ap­rócska — nyilván háztáji — parcelán traktor szánt. Törökfái határában idős házaspár kuko­ricaszár földben maradt csonk­jait kapázza kifelé —, szóval: nem sok az ember; a talajvíz azonban Jak&b- szállás mellett nagyon sok, és Bocsa előtt, a műút mindkét oldalán tengernyi. Lesz-e összefogás az elvezetésé­re, tanácselnök élvtárs?! Vá­laszért menni nincs időnk, a kérdést tehát ezúton ismételjük meg. Soltvadkert előtt mozgalmas­sá kezd válni a láthatár. A gyü­mölcsfákkal megszórt szőlőkben itt is, ott is emberek láthatók. Közvetlenül az út mentén, a Kútágas-dűlőben, egyholdas sző- lőparcelán nyújtózkodó alma-, barack- és körtefáit Gszelman Gyula, a Rákóczi Szakszövetke­zet gazdája permetezi. Wofa- tox és Neopol keveréket mere­get a betonkádból a Vermorel- be. „A sógorom odébb metsz az ő gyümölmsüsében. Én délre végzek.” A község túlsó végén, még a belterületen, a Kossuth Lajos utcában, lelkesítő a látvány. A családi összefogás jelképe is le­i Tanácskozás után Szép múlttal dicsekedhet a szocialista brigádmozgalom a Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregységében. Az üzem zománcolvasztó műhelyébe azonban mindössze egy évvel ezelőtt tört be az új verseny- forma friss szele. Ábrahám Mihály így újságol­ta akkoriban a szűkebb mun­kahelyén beállt változást: — Később indultunk el az úton, | jobban kell tehát igyekeznünk* hogy utolérjük a többi műhelyt. A bizakodó szavakat tettek követték. Tavaly a zománcol­vasztó műhely érte el a leg­szebb termelési eredményt és ez nem kismértékben az Áb- raham-brigád példamutatásá­nak köszönhető. Ábrahám Mihály szavai ju­tottak eszembe, amikor a szo­cialista brigádvezetők országos ertekezletenek felhívását olvas- A,JZIM zománcolvasztói- nak peldaja is azt mutatja, hogy a brigádok hármas cél­kitűzésé: szocialista módon dol- tanulni, élni, a terme­tes motorjava válhat azokban az üzemekben, ahol a szép jel" szó jenemében végzik munká- jUKat a dolgozók. a„?ácS’Klskun »»egyében is falom11 /f^lyesedik a moz- ? S Jel?nIfS 488 szocialista nnn 1 működik 5652 taggal. 1180 brigád 12 860 tagja pedig a szocialista címért küzd. Nagymértékben köszönhető e nagyszerű munkásoknak, hogy Lr^ctgZf, ipara’ közlekedése, kereskedelme, építőipara és mezőgazdasága jó eredménye­ket ért el a termelésben, s hníf + my, .néP§azdasági ágazat­ban túlteljesítettük az előirány­zatot. Ennek az eredménye az hogy Bács-Kiskun megyéből 22 szocialista brigádvezető vehe­tett részt a legjobbak tanács­kozásán. Az országos tanácskozás az­zal a felhívással fordult az ország minden dolgozójához hogy még nagyobb lendülettel es odaadással munkálkodjanak az ide? . népgazdasági tervek megvalósításán. A szocialista brigádokra pedig azt a felada­tot rótta, hogy példamutatóan álljanak helyt a termelésben és tegyenek eleget mindenfajta kötelezettségüknek. Álljanak élére a takarékosságnak, a korszerű technika alkalmazá­sának. A megyében is nagyok a fel­adatok. Az iparnak közel 5 milliárd forint értékű terme­lési tervet kell végrehajtani. A közlekedésre sok százezer ton­na áru elszállítása vár. A me­zőgazdaságban a termelés brut­tó értékének 3,1 százalékkal va­ló növelését tűztük célul. A szocialista brigádmozgalomnak megyénk üzemeiben, gazdasá­gaiban elért eddigi eredményei azonban biztatást nyújtanak ahhoz, hogy e célkitűzések va­lóra is válnak. A feladat minél szélesebben kibontakoztatni a hazánk fel- szabadulásának évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyt. Csakis akkor ünnepelhetünk méltóképpen, ha mindenki tudásának legja­vát adja, s új munkasikerek­kel köszöntjük a 20. évfordu­Sokasoünak a nádkévék a solti betonút mentén. lót. Nagy Ottó Koszorúzási ünnepség Kecskeméten, emléktábla-avatás Kalocsán Emlékesések a Ttináesköstár saság kikiáltásának évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója al­kalmából vasárnap délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepség zajlott le Kecskeméten, a ta­nácsköztársasági emlékműnél, a város új köztemetőjében pedig a mártírok sírjánál és emlék­művénél. A Rákóczi úti emlékműnél a városi párt- és tanács vb ko­szorúját Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Med- veczki Lajos tanács vb elnök; helyettes és dr. Mező Mihály vb titkár helyezte el. Megkoszorúz­ták az emlékművet a városi népfrontbizottság és a városi, megyei KISZ-bizottság képvise­lői. az üzemek küldöttségei pe­dig virágot helyeztek el — az emlékezés és tiszteletadás je­léül. A mártírok sírját és em­lékművét a pártbizottság és ta­nács koszorúja mellett az üze­mek dolgozói, s a munkásmoz- Vjm ma xs városunkban élő i. riánjai halmozták el virág­gal. A dicsőséges tanácsköztársa­ság évfordulójáról nemcsak a megyeszékhelyen, de a megye vái-osaiban, községeiben is meg­emlékeztek. Többek között ugyancsak vasárnap rendezték meg a helyi intézmények Ka­locsán az emlékünnepséget, me­lyen a város veteránjai a KISZ- fiatalokkal találkoztak. A tanács épületében vasárnap leplezték le azt az emléktáblát, melyet Csupó Imrének, a munkáshata­lom direktóriumi elnökének em­lékére állított a városi tanács. Vasárnapi szemleúf a tavasz elsű napján hetne. Strubl Adóm András fiá­val és a vejével, Mátyás Imré­vel, aki a takarmánykeverő üzem dolgozója, a ház körüli szőlőt nyitja, — s dobásnvira a menye és a Robogó gépkocsink rádiója ta­vaszt köszöntő műsort sugároz. Szerepel benne egy költő, tsz- elnök, zeneszerző. Tavasz nevű jogász, író, és így tovább, — egyszóval a legszebb évszakról szóló nyilatkozatok szárnyalnak leanya ugyan­ezt teszi. A meny időnként bemegy a ház­ba, megnézi héthónapos gyermekét. — Két kis holdat művelnek — újságolja a munkás családi összejövetel ün­nepi ebédet fő­ző idősebb Strublné —, eb­ben benne van Trapp Józsefné feles szőlője is. Kiskőrös, Tab- ii, Csengőd ha­tárában nem I ilyen népesek a szőlők, az út­ról egy férfit, majd egy há- j zaspárt lehet j látni —, a solt- ! szentimreiek j azonban bizo- I nyara elvinnék * a pálmát, ha a vasárnapi mun­kát külön dí­jaznák. térre hajtatnak, ahol magyar idő szerint 12 órakor nagygyű­lés kezdődik. A megjelentek előtt Beljajey ezredes és Leonov alezredes számol be űrhajózásáról. Kedden este a Kremlben a kormány fogadást ad tisztele­tükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom