Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
1965. március IS, csütörtök 5, oldal Gazdasági alapfogalmait Az önköltség HÁNYSZOR halljuk, olvassuk, hogy egyes termékeink nem eléggé versenyképesek a világpiacon, mert drágák! Sokszor elhangzik az a megállapítás is: ennek, vagy annak a cikknek a fogyasztói ára magasabb, mint más országokban. ^Olykor valóban így igaz, de arra már kevésbé gondolunk, hogy ennek oka az említett termékeink magas önköltségében keresendő. Milyen tételek alkotják egy- egy termék önköltségét? A termelés során felhasznált sokféle anyag és az energia költségei: a termelésben hosszabb időn keresztül elhasználódó eszközök, gépek értékének az elhasználódás mértékével arányos része (amortizációs leírás), a munkások, alkalmazottak bére és a bérek különböző járulékai; az igazgatási, adminisztrációs stb. költségek; a vállalat által felvett hitelek után járó kamat. A felsorolt tételek a különböző termelési ágakban, iparágakban, termékeknél eltérő arányban részesednek az önköltségből. A műszeriparban pl. viszonylag kevesebb az anyag- költség és nagyobb a bérköltség, míg például a textiliparban nagyjából fordított a helyzet. A MUNKA termelékenységének (vagyis az egységnyi idő alatt, ugyanannyi munkával előállított termékek mennyiségének) növekedése azt jelenti, hogy csökkennek az egy-egy termékre eső bérköltségek és ezzel csökken az egész önköltség is. De csökkenti az önköltséget a felesleges adminisztráció leépítése is. Az anyag- és energiaköltségek csökkentése hazánkban különösen fontos. Nyersanyagokban, energiaforrásokban nem bővelkedünk, importra, behozatalra szorulunk. Az importált anyagokért viszont jórészt éppen a belőlük készült árukkal fizetünk. Ha a termelésben nem takarékoskodunk az anyagokkal — főleg az importanyagokkal — a készáru árából éppen csak a felhasznált anyag költségeit tudjuk fedezni. AZ ANYAG- és energiatakarékosság fontosságát jól szemlélteti, hogy míg 1957-ben egész iparunk termelési költségeinek 68 százalékát tették ki az anyag- költségek, ez a szám 1961-re már 72 százalék fölé emelkedett! Másképpen szólva termékeink önköltségének átlagosan majdnem háromnegyed része anyag- és energiaköltség! Ha ennek csak 1 százalékát is megtakarítjuk, akkor évenként több mint 1 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. Az önköltség olyan gazdasági tényező, amelynek alakulása döntő hatással van egész népgazdaságunk további fejlődésére. Ahogyan minden gondos háziasszony a jó ebéd kellékeinek minél olcsóbb beszerzésére törekszik —, hogy ne legyen magas annak „önköltsége” —, úgy kell mindannyiunknak ügyelni a termelés önköltségére, mert itt nagy összegek forognak kockán. B. Gy. Április ti: a költészet napja Szerdán délelőtt az Írószövetség klubjában sajtótájékoztatón ismertették az irodalmi élet kiemelkedő tavaszi eseménye, a költészet napja programját. Cserépfalvi Imrének, a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja vezetőjének bevezetője után Somlyó György, az írószövetség költői szakosztályának titkára vázolta a gazdag programot. A költészet napját az idén is április 11-én, József Attila születésnapján rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy találkozóját ez alkalommal két évforduló teszi jelentőssé: a fel- szabadulás 20 esztendős jubileumával együtt emlékezünk a proletárköltő 60. születésnapjáról. A program középpontjában a felszabadulás utáni magyar líra eredményeinek és József Attila életművének méltatása áll. A központi díszünnepséget április 11-én este, a Zeneakadémia nagytermében tartják. Az ünnepséget a televízió is közvetíti. A könyvkiadók ünnepi köteteket jelentetnek meg. A Versbarátok Köre tagjainak idei jutalomkötete a „Szép versek — 1964.” címet viseli. Népszerű, olcsó kiadásban, 30 000-es példányszámban József Attila ösz- szes versei is az olvasók kezébe kerülnek. Durszt Ferenc Élete delén — ötvenkétéves korában — ejtette hatalmába a gyógyíthatatlan kór. Aggódva figyeltük gigászi küzdelmét az életért. Ám a könyörtelen betegség március 17-én legyőzte őt. Tudta, hogy betegsége gyógyíthatatlan, mégis ő volt az, aki optimizmusával reményt keltett bennünk. Betegsége alatt is többször igénybe vettük szakértelmét. Hosszú perceket állt szedőgépe mellett, szemével végig- sirnitotta, gyengéden, odaadó szeretettel. A közelmúltban éppen akkor toppant be, mikor a sze- dűgépe elromlott. Azonnal neki- gyűrkőzött és nekilátott a hiba kijavításához. Feri bácsi ereje erre az időre teljesen visszatért. A munka láza hatalmába kerítette. Mikor készen lett, fáradtan öltözött, de a szemében a jól végzett munka örömének tudata csillogott. Csak annyit mondott a szedőnek: „Fiam, jobban vigyázz a gépre!” Ez volt az utolsó látogatása. Önzetlen, fáradhatatlan munkássága során közel négy évtizedig harcolt, mint a nyomdászszakszervezet tagja a kultúra szolgálatában. Tengernyi betűt szedett ólomsorba. Munkája mindenütt elismerést váltott ki, melyet a sok kitüntetése fémjelez. Két ízben kapott kormánykitüntetést. A Szakma kiváló dolgozója címet öt ízben szerezte meg. Nagyon szerettük Durszt Ferencet — mindenki Feri bácsiját — elsősorban azért, mert igaz ember volt. Nagy tudását, józan véleményét sohasem rejtette véka alá. Nemes egyszerűségét, szorgalmát, szakmai tudását csak tisztelni és becsülni lehetett. Holman Péter Csillogó szemek - tarka bábok Egyszerű bábszínpad, semmiben sem különbözik a többitől. Sőt, talán még egyszerűbb is, mint a többi. Maga a kis színház is éppen egyszerűségével tűnik ki. A berendezést ipari tanulók ügyeskedték össze. A benne levő 150 ütött-kopott szék a kecskeméti színházban szolgálta hosszú ideig a művészetet. De ide kerülve sem tesz mást, csakhogy most apróságok feszengenék a nézőtéren. Majd szétveti őket az izgalom. A kecskeméti Gyermekszínház új bábdarabokat mutat be az óvodásoknak. Mese a rongyos zsákból Bizony, telt ház van. 900 óvodás van Kecskeméten és a színházba csak 150-en férnek be. Hetente egyszer van bábszínház. Könnyű kiszámítani: több mint hat hétig kell várniok, hogy valamennyien sorra kerüljenek. Mint a felnőttek ... Tudják, hogy már itt az idő, késik a kezdés: apró tenyerükkel elkezdenek tapsolni. Türelmetlenek. Hát hogyisne, ma igen érdekes mese kerül sorra: a rongyos zsák. Nagyon-nagyon érdekes ám, mi minden rejtőzik benne... Megjelenik a kis Kati, majd Peti, aztán sorra kelnek ki, bújnak ki a zsákból: a kis egérke, a cica, a kakaska. Megindul a házépítés, feljön a Nap, virágok nyílnak, és közben folyik a bájos mese, csurran a kacagás, a szív igazi öröme. A leghálásabb publikum Magától szűrődik le a tanulság. És a kis emberkék máris követelik a folytatást. Nem is marad el. Színpadra lép a pelyhes kiskacsa és ezzel a mese is indul. A kiskacsa billeg, dicsekszik, elindul világot látni. Aztán benépesül a baromfiudvar. Jön a gőgös liba, a komoly kakas, a csacska csikó, a barátságos és komolykodó kutyus, a mekegő bakkecske. Mindezekkel megismerkedik a kiskacsa és csacsogó beszéddel, csillogó szemmel rácsodálkozik az addig nem ismert világra. És a nézőtér? Egyetlen csillogó szem az egész gyereksereg, egyetlen nagy dobbanását lehet a sok kis szívnek hallani. Felnőtt így nem tud együttélni a színpadi cselekménnyel. Nincs hálásabb közönség náluk. A bábok már énekelnek: „Háp-háp-háp, mennek a kacsák, jaj de éhes, jaj de szomjas ez a társaság.” És énekel a sok vékonyka cérnahang is szívből, igazán, mert nem érzi, hogy most színházban van. Az eleven, valóságos, boldog életet érzi. Mi a tanulság? A kecskeméti Gyermekszínház közel féléves működésével bebizonyította, hogy érdemes volt életre hívni. Fennállása óta „komoly” sikerekre, kedves, szép eredményekre tekinthet vissza. Az a huszonöt kecskeméti óvónő, aki társadalmi munkában önzetlenül vállalta ennek a bábcsoportnak a szolgálatát, elmondhatja, hogy valóban jó munkát végzett hivatása szerint. A Gyermekszínház vezetősége egyébként maga is leszűri a tanulságokat. Fejleszteni: ez a jelszó. A jövő szezonra már tíz számból álló bábsorozatot — bérletet — rendszeresítenek. De még az sem oldja meg a kérdést: kevés a hely, sok a nézőjelölt, itt nem tátonganak üresen a székek. Mindig telt ház van, ha a bábszínház függönye szétnyílik. Balogh József Két évtized tükrében Művelődési intézmény < h Annak a kitartó -harcnak, amlyet a kommunisták a fel- sazbadulás óta folytattak az évszázados elmaradottsággal terhelt Magyarországon a dolgozó tömegek kulturális felemeléséért, csak az egyik oldala volt az oktatásügy fejlesztése és a művelődési házak, otthonok hálózatának széles körű kiterjesztése. Seregnyi intézmény szolgálja hazánkban a kultúra ügyét. Olyanok is, mint a mozi, amelynek régente sole esetben ködösítő, uszító, félrevezető (gondoljunk csak a háborús propagandafilmekre) szerep jutott — ma a szórakoztatva tanítás, a művészi élmény és ízlés népszerű terjesztésének ügyét szolgálják. tíönyvíárak Az intézmények között a művelődési házak után közvetlenül a könyvtárak következnek. Különösen ha tekintetbe vesszük azokat az óriási áldozatokat, amelyekkel államunk a könyvtárakat fejleszteni igyekezett. Nem túlzás azt állítani, hogy olvasó nemzet lettünk. Bár a felnőtt olvasók nem kis százaléka főleg falun és tanyán még ma is mesét, ifjúsági könyveket olvas, s jobban hozzáférhető számukra Jókai, vagy Gárdonyi, mint az élő irodalom, mégis elmondhatjuk, hogy az olvasás közszükséglet lett nálunk. Nem csekély a fejlődés abban a tekintetben sem, hogy gyakorlatilag teljesen eltűnt az egykori ponyvairodalom. Tavaly az 500. kötetét ünneplő Olcsó Könyvtár pedig a világirodalom legszebb alkotásait tette hozzáférhetővé mindenki számára. Százharmdncnégy könyvtár, 273 kölcsönző állomás, valamint 4 művelődési autó szolgálja ma Bács-Kiskun megyében a növekvő olvasókedvet. Több mint 600 ezer kötet a közművelődési könyvtárak állománya, túlhaladtuk tehát a lakosonként egy kötetet, ami nem is olyan régen még ábrándnak tűnt. Az utóbbi években gyorsan növekszik a tudományos és ismeretterjesztő irodalom iránti igény. Ennek megfelelően egyre több ilyen művet szereznek be a könyvtárak. Tavaly, tavalyelőtt mozgalom indult, hogy az új vásárlások 40 százaléka a mezőgazdasági szakirodalomból adódjon. Az 1964-es adatok szerint nem egészen százezer olvasója van a megye könyvtárainak, a kölcsön vett kötetek száma pedig meghaladta a 2 millió 600 ezret. Ebből 560 ezer esett a tudományos és ismeretterjesztő irodalomra, azon belül pedig 100 ezer a mezőgazdasági szakirodalomra. Mozik A televízió, megjelenése előtt a legnagyobb közönséget a film vonzotta, a művészetek mindenki számára legkönnyebben hozzáférhető formája. A haladás itt is rohamos volt az elmúlt húsz év alatt. Bács megyében pedig országosan is kiemelkedő eredmények születtek a mozihálózat fejlesztésében. A felszabadulás előtt a mozik magánkézben voltak. Ezután 1948-ig, az államosításig a városi mozik a pártok kezelésében működtek. Akkor 35 normál és 25 keskeny filmszínház volt a megyében. Ma 46 szélesvásznú és 10 normál mozi van, ezenkívül 112 keskenyfilmes mozá. — Nem számítva a különféle szervezetek, iskolák birtokában levő vetítőgépeket. Minden községben és a tanyavilágban is rendszeresen láthatnak filmet az emberek. Tavaly a mozik 35 ezer előadást tartottak, csaknem öt és fél millió nézőnek. A városi lakosság évente átlagban 12> és fél előadást nézett rrieg, a falusiak nyolcat. A színház Az eddigi számokhoz kéx :.j a színház eredményei látsz-,, kisebbek. De a színház j j, költségesebb szórakozás m.u .« mozi vagy a könyv, és ri. . ban, kevesebb helyre is j-.u .. A felszabadulás előtti he,3 hez viszonyítva azonban a . lödés jóval nagyobb, mint , dául a mozinál. Az állama. > óta a megyének saját ál.-,., j társulata van, a Kecskémé - tona József Színház. Ói.-. ,1 mértékben megnövekedett a v_- déki előadások száma. Ami pedig kulturális szempontból még ennél is fontosabb: lényegében megszűnt a közönség kegyét kereső műsorpolitika, a színház bátran vállalkozhat az értékes darabok előadására, sőt a kísérletezésre is, nem kell félnie üres nézőtértől. Elértünk oda, hogy az évi műsortervben sokkal több prózai mű szerepei, mint operett és zenés darab. Évente 12—14 bemutatót tart a színház. Tavaly elérte az előadások száma az ötszázat, Kecskeméten 130 ezren, vidéken pedig 74 ezren látogatták az előadásokat. Érdemes megjegyezni, hogy a mi színházunk az egyetlen az országban a Fővárosi Operett Színházon kívüi, amely rendszeresen túlteljesíti a bevételi tervét. Múzeumok Végül beszélnünk kell a művelődési intézmények között a múzeumokról és megváltozott szerepükről. A múzeumok valamikor jobbéra a régiségek megőrzésével és belső tudományos munkával foglalkoztak. Látogatóik pedig csak igen szűk körből adódtak. Ma azonban mind aktívabb szerepet vállalnak a múzeumok a népművelésben is, Terjed a múzeumbarátok körének mozgalma, a múzeumok dolgozói pedig olyan kiállításokkal lépnek a közönség elé, amelyek valamilyen módon kapcsaiéiban állnak a mával, a korszerű ismereteket terjesztik, illetve egészítik ki. Ilyen például a kecskeméti mezőgazda- sági történeti kiállítás. (Sőt hatásosan agitálnak is, mint a bajaiak kiállítása a parasztasz- szonyo-k életéről.) öt városi és három községi múzeum van a megyében. A múzeumok amellett segítik a helytörténeti szakköröket és szakmailag ellenőrzik a hely- történeti gyűjteményeket. Tavaly 56 kiállítást rendeztek a megye múzeumai, a látogatók száma csaknem 100 ezer volt. Anyagi okok, legfőképpen pedig a helyhiány még sok akadályt gördít az aktívabb, szélesebb körű tevékenység elé. Az adott lehetőségekkel azonban Igyekeznek a múzeumok dolgozói, tudományos munkatársai az eddiginél is nagyobb érdeklődést kelteni. * • Az elmondottakból látható, hogy államunk súlyos százmilliókat költ művelődésre évente — egyetlen megyében is. Ez a kiadás azonban megtérül, „bosz- szú távon” sokszorosan visszakapja a társadalom. Nemcsak a szakoktatásba fektetett összegeket, hanem az általános műveltségre fordított forintokat is. A művelt ember könnyebben elsajátítja a munkájához szükséges szakismereteket, jobban, többet termel. Amellett tudatosabban végzi munkáját, a közéletben is aktívabb. A szocialista társadalom az értelmes és becsületes emberek társadalma. Hisszük, tudjuk ezt, s éppen ezért valljuk, hogy a kultúrára áldozott milliók — jó befektetés! Mester László
