Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

1965. március IS, csütörtök 5, oldal Gazdasági alapfogalmait Az önköltség HÁNYSZOR halljuk, olvas­suk, hogy egyes termékeink nem eléggé versenyképesek a világpiacon, mert drágák! Sok­szor elhangzik az a megállapí­tás is: ennek, vagy annak a cikknek a fogyasztói ára maga­sabb, mint más országokban. ^Olykor valóban így igaz, de ar­ra már kevésbé gondolunk, hogy ennek oka az említett termé­keink magas önköltségében ke­resendő. Milyen tételek alkotják egy- egy termék önköltségét? A termelés során felhasznált sokféle anyag és az energia költ­ségei: a termelésben hosszabb időn keresztül elhasználódó esz­közök, gépek értékének az el­használódás mértékével arányos része (amortizációs leírás), a munkások, alkalmazottak bére és a bérek különböző járulékai; az igazgatási, adminisztrációs stb. költségek; a vállalat által felvett hitelek után járó kamat. A felsorolt tételek a külön­böző termelési ágakban, ipar­ágakban, termékeknél eltérő arányban részesednek az önkölt­ségből. A műszeriparban pl. vi­szonylag kevesebb az anyag- költség és nagyobb a bérkölt­ség, míg például a textilipar­ban nagyjából fordított a hely­zet. A MUNKA termelékenységé­nek (vagyis az egységnyi idő alatt, ugyanannyi munkával előállított termékek mennyisé­gének) növekedése azt jelenti, hogy csökkennek az egy-egy ter­mékre eső bérköltségek és ezzel csökken az egész önköltség is. De csökkenti az önköltséget a felesleges adminisztráció leépí­tése is. Az anyag- és energiaköltsé­gek csökkentése hazánkban kü­lönösen fontos. Nyersanyagok­ban, energiaforrásokban nem bővelkedünk, importra, behoza­talra szorulunk. Az importált anyagokért viszont jórészt ép­pen a belőlük készült árukkal fizetünk. Ha a termelésben nem takarékoskodunk az anyagokkal — főleg az importanyagokkal — a készáru árából éppen csak a felhasznált anyag költségeit tud­juk fedezni. AZ ANYAG- és energiataka­rékosság fontosságát jól szem­lélteti, hogy míg 1957-ben egész iparunk termelési költségeinek 68 százalékát tették ki az anyag- költségek, ez a szám 1961-re már 72 százalék fölé emelke­dett! Másképpen szólva termé­keink önköltségének átlagosan majdnem háromnegyed része anyag- és energiaköltség! Ha ennek csak 1 százalékát is meg­takarítjuk, akkor évenként több mint 1 milliárd forinttal növel­hető a nemzeti jövedelem. Az önköltség olyan gazdasági tényező, amelynek alakulása döntő hatással van egész nép­gazdaságunk további fejlődésére. Ahogyan minden gondos házi­asszony a jó ebéd kellékeinek minél olcsóbb beszerzésére tö­rekszik —, hogy ne legyen ma­gas annak „önköltsége” —, úgy kell mindannyiunknak ügyelni a termelés önköltségére, mert itt nagy összegek forognak koc­kán. B. Gy. Április ti: a költészet napja Szerdán délelőtt az Írószövet­ség klubjában sajtótájékoztatón ismertették az irodalmi élet ki­emelkedő tavaszi eseménye, a költészet napja programját. Cserépfalvi Imrének, a Könyv­kiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja vezetőjének beveze­tője után Somlyó György, az írószövetség költői szakosztályá­nak titkára vázolta a gazdag programot. A költészet napját az idén is április 11-én, József Attila szü­letésnapján rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy ta­lálkozóját ez alkalommal két évforduló teszi jelentőssé: a fel- szabadulás 20 esztendős jubileu­mával együtt emlékezünk a proletárköltő 60. születésnapjá­ról. A program középpontjában a felszabadulás utáni magyar líra eredményeinek és József Attila életművének méltatása áll. A központi díszünnepséget április 11-én este, a Zeneakadé­mia nagytermében tartják. Az ünnepséget a televízió is köz­vetíti. A könyvkiadók ünnepi köte­teket jelentetnek meg. A Vers­barátok Köre tagjainak idei ju­talomkötete a „Szép versek — 1964.” címet viseli. Népszerű, olcsó kiadásban, 30 000-es pél­dányszámban József Attila ösz- szes versei is az olvasók kezébe kerülnek. Durszt Ferenc Élete delén — ötvenkétéves korában — ejtette hatalmába a gyógyíthatatlan kór. Aggódva figyeltük gigászi küzdelmét az életért. Ám a könyörtelen be­tegség március 17-én legyőzte őt. Tudta, hogy betegsége gyó­gyíthatatlan, mégis ő volt az, aki optimizmusával reményt kel­tett bennünk. Betegsége alatt is többször igénybe vettük szakér­telmét. Hosszú perceket állt sze­dőgépe mellett, szemével végig- sirnitotta, gyengéden, odaadó sze­retettel. A közelmúltban éppen akkor toppant be, mikor a sze- dűgépe elromlott. Azonnal neki- gyűrkőzött és nekilátott a hiba kijavításához. Feri bácsi ereje erre az időre teljesen visszatért. A munka láza hatalmába ke­rítette. Mikor készen lett, fá­radtan öltözött, de a szemében a jól végzett munka örömének tudata csillogott. Csak annyit mondott a szedőnek: „Fiam, jobban vigyázz a gépre!” Ez volt az utolsó látogatása. Önzetlen, fáradhatatlan mun­kássága során közel négy év­tizedig harcolt, mint a nyom­dászszakszervezet tagja a kul­túra szolgálatában. Tengernyi betűt szedett ólomsorba. Mun­kája mindenütt elismerést vál­tott ki, melyet a sok kitüntetése fémjelez. Két ízben kapott kor­mánykitüntetést. A Szakma ki­váló dolgozója címet öt ízben szerezte meg. Nagyon szerettük Durszt Fe­rencet — mindenki Feri bácsi­ját — elsősorban azért, mert igaz ember volt. Nagy tudását, józan véleményét sohasem rej­tette véka alá. Nemes egysze­rűségét, szorgalmát, szakmai tu­dását csak tisztelni és becsülni lehetett. Holman Péter Csillogó szemek - tarka bábok Egyszerű bábszínpad, semmi­ben sem különbözik a többitől. Sőt, talán még egyszerűbb is, mint a többi. Maga a kis szín­ház is éppen egyszerűségével tűnik ki. A berendezést ipari tanulók ügyeskedték össze. A benne levő 150 ütött-kopott szék a kecskeméti színházban szol­gálta hosszú ideig a művésze­tet. De ide kerülve sem tesz mást, csakhogy most apróságok feszengenék a nézőtéren. Majd szétveti őket az izgalom. A kecskeméti Gyermekszín­ház új bábdarabokat mutat be az óvodásoknak. Mese a rongyos zsákból Bizony, telt ház van. 900 óvo­dás van Kecskeméten és a szín­házba csak 150-en férnek be. Hetente egyszer van bábszín­ház. Könnyű kiszámítani: több mint hat hétig kell várniok, hogy valamennyien sorra kerül­jenek. Mint a felnőttek ... Tudják, hogy már itt az idő, késik a kezdés: apró tenyerükkel elkez­denek tapsolni. Türelmetlenek. Hát hogyisne, ma igen érdekes mese kerül sorra: a rongyos zsák. Nagyon-nagyon érdekes ám, mi minden rejtőzik ben­ne... Megjelenik a kis Kati, majd Peti, aztán sorra kelnek ki, bújnak ki a zsákból: a kis egérke, a cica, a kakaska. Meg­indul a házépítés, feljön a Nap, virágok nyílnak, és közben fo­lyik a bájos mese, csurran a kacagás, a szív igazi öröme. A leghálásabb publikum Magától szűrődik le a tanul­ság. És a kis emberkék máris követelik a folytatást. Nem is marad el. Színpadra lép a pelyhes kis­kacsa és ezzel a mese is in­dul. A kiskacsa billeg, dicsek­szik, elindul világot látni. Az­tán benépesül a baromfiudvar. Jön a gőgös liba, a komoly ka­kas, a csacska csikó, a barát­ságos és komolykodó kutyus, a mekegő bakkecske. Mindezek­kel megismerkedik a kiskacsa és csacsogó beszéddel, csillogó szemmel rácsodálkozik az addig nem ismert világra. És a nézőtér? Egyetlen csil­logó szem az egész gyerekse­reg, egyetlen nagy dobbanását lehet a sok kis szívnek hallani. Felnőtt így nem tud együttélni a színpadi cselekménnyel. Nincs hálásabb közönség náluk. A bábok már énekelnek: „Háp-háp-háp, mennek a ka­csák, jaj de éhes, jaj de szom­jas ez a társaság.” És énekel a sok vékonyka cérnahang is szívből, igazán, mert nem érzi, hogy most színházban van. Az eleven, valóságos, boldog éle­tet érzi. Mi a tanulság? A kecskeméti Gyermekszín­ház közel féléves működésével bebizonyította, hogy érdemes volt életre hívni. Fennállása óta „komoly” sikerekre, kedves, szép eredményekre tekinthet vissza. Az a huszonöt kecske­méti óvónő, aki társadalmi munkában önzetlenül vállalta ennek a bábcsoportnak a szol­gálatát, elmondhatja, hogy va­lóban jó munkát végzett hiva­tása szerint. A Gyermekszínház vezetősége egyébként maga is leszűri a ta­nulságokat. Fejleszteni: ez a jelszó. A jövő szezonra már tíz számból álló bábsorozatot — bérletet — rendszeresítenek. De még az sem oldja meg a kér­dést: kevés a hely, sok a néző­jelölt, itt nem tátonganak üre­sen a székek. Mindig telt ház van, ha a bábszínház függönye szétnyílik. Balogh József Két évtized tükrében Művelődési intézmény < h Annak a kitartó -harcnak, amlyet a kommunisták a fel- sazbadulás óta folytattak az év­százados elmaradottsággal ter­helt Magyarországon a dolgozó tömegek kulturális felemelé­séért, csak az egyik oldala volt az oktatásügy fejlesztése és a művelődési házak, otthonok há­lózatának széles körű kiterjesz­tése. Seregnyi intézmény szol­gálja hazánkban a kultúra ügyét. Olyanok is, mint a mozi, amelynek régente sole esetben ködösítő, uszító, félrevezető (gondoljunk csak a háborús pro­pagandafilmekre) szerep jutott — ma a szórakoztatva tanítás, a művészi élmény és ízlés nép­szerű terjesztésének ügyét szol­gálják. tíönyvíárak Az intézmények között a mű­velődési házak után közvetlenül a könyvtárak következnek. Kü­lönösen ha tekintetbe vesszük azokat az óriási áldozatokat, amelyekkel államunk a könyv­tárakat fejleszteni igyekezett. Nem túlzás azt állítani, hogy olvasó nemzet lettünk. Bár a felnőtt olvasók nem kis százalé­ka főleg falun és tanyán még ma is mesét, ifjúsági könyve­ket olvas, s jobban hozzáférhe­tő számukra Jókai, vagy Gárdo­nyi, mint az élő irodalom, még­is elmondhatjuk, hogy az olva­sás közszükséglet lett nálunk. Nem csekély a fejlődés abban a tekintetben sem, hogy gyakor­latilag teljesen eltűnt az egy­kori ponyvairodalom. Tavaly az 500. kötetét ünneplő Olcsó Könyvtár pedig a világirodalom legszebb alkotásait tette hozzá­férhetővé mindenki számára. Százharmdncnégy könyvtár, 273 kölcsönző állomás, valamint 4 művelődési autó szolgálja ma Bács-Kiskun megyében a nö­vekvő olvasókedvet. Több mint 600 ezer kötet a közművelődési könyvtárak állománya, túlha­ladtuk tehát a lakosonként egy kötetet, ami nem is olyan régen még ábrándnak tűnt. Az utób­bi években gyorsan növekszik a tudományos és ismeretterjesz­tő irodalom iránti igény. Ennek megfelelően egyre több ilyen művet szereznek be a könyvtá­rak. Tavaly, tavalyelőtt mozga­lom indult, hogy az új vásár­lások 40 százaléka a mezőgaz­dasági szakirodalomból adódjon. Az 1964-es adatok szerint nem egészen százezer olvasója van a megye könyvtárainak, a kölcsön vett kötetek száma pedig meg­haladta a 2 millió 600 ezret. Ebből 560 ezer esett a tudomá­nyos és ismeretterjesztő iroda­lomra, azon belül pedig 100 ezer a mezőgazdasági szakirodalom­ra. Mozik A televízió, megjelenése előtt a legnagyobb közönséget a film vonzotta, a művészetek minden­ki számára legkönnyebben hoz­záférhető formája. A haladás itt is rohamos volt az elmúlt húsz év alatt. Bács megyében pedig országosan is kiemelkedő eredmények születtek a mozihá­lózat fejlesztésében. A felsza­badulás előtt a mozik magán­kézben voltak. Ezután 1948-ig, az államosításig a városi mozik a pártok kezelésében működtek. Akkor 35 normál és 25 keskeny filmszínház volt a megyében. Ma 46 szélesvásznú és 10 nor­mál mozi van, ezenkívül 112 keskenyfilmes mozá. — Nem számítva a különféle szerveze­tek, iskolák birtokában levő ve­títőgépeket. Minden községben és a tanyavilágban is rendsze­resen láthatnak filmet az embe­rek. Tavaly a mozik 35 ezer előadást tartottak, csaknem öt és fél millió nézőnek. A városi lakosság évente átlagban 12> és fél előadást nézett rrieg, a falu­siak nyolcat. A színház Az eddigi számokhoz kéx :.j a színház eredményei látsz-,, kisebbek. De a színház j j, költségesebb szórakozás m.u .« mozi vagy a könyv, és ri. . ban, kevesebb helyre is j-.u .. A felszabadulás előtti he,3 hez viszonyítva azonban a . lödés jóval nagyobb, mint , dául a mozinál. Az állama. > óta a megyének saját ál.-,., j társulata van, a Kecskémé - tona József Színház. Ói.-. ,1 mértékben megnövekedett a v_- déki előadások száma. Ami pe­dig kulturális szempontból még ennél is fontosabb: lényegében megszűnt a közönség kegyét ke­reső műsorpolitika, a színház bátran vállalkozhat az értékes darabok előadására, sőt a kí­sérletezésre is, nem kell félnie üres nézőtértől. Elértünk oda, hogy az évi műsortervben sok­kal több prózai mű szerepei, mint operett és zenés darab. Évente 12—14 bemutatót tart a színház. Tavaly elérte az elő­adások száma az ötszázat, Kecs­keméten 130 ezren, vidéken pe­dig 74 ezren látogatták az elő­adásokat. Érdemes megjegyezni, hogy a mi színházunk az egyet­len az országban a Fővárosi Operett Színházon kívüi, amely rendszeresen túlteljesíti a be­vételi tervét. Múzeumok Végül beszélnünk kell a mű­velődési intézmények között a múzeumokról és megváltozott szerepükről. A múzeumok vala­mikor jobbéra a régiségek meg­őrzésével és belső tudományos munkával foglalkoztak. Látoga­tóik pedig csak igen szűk kör­ből adódtak. Ma azonban mind aktívabb szerepet vállalnak a múzeumok a népművelésben is, Terjed a múzeumbarátok kö­rének mozgalma, a múzeumok dolgozói pedig olyan kiállítá­sokkal lépnek a közönség elé, amelyek valamilyen módon kap­csaiéiban állnak a mával, a korszerű ismereteket terjesztik, illetve egészítik ki. Ilyen pél­dául a kecskeméti mezőgazda- sági történeti kiállítás. (Sőt ha­tásosan agitálnak is, mint a bajaiak kiállítása a parasztasz- szonyo-k életéről.) öt városi és három községi múzeum van a megyében. A múzeumok amellett segítik a helytörténeti szakköröket és szakmailag ellenőrzik a hely- történeti gyűjteményeket. Ta­valy 56 kiállítást rendeztek a megye múzeumai, a látogatók száma csaknem 100 ezer volt. Anyagi okok, legfőképpen pe­dig a helyhiány még sok aka­dályt gördít az aktívabb, szé­lesebb körű tevékenység elé. Az adott lehetőségekkel azonban Igyekeznek a múzeumok dolgo­zói, tudományos munkatársai az eddiginél is nagyobb érdeklő­dést kelteni. * • Az elmondottakból látható, hogy államunk súlyos százmil­liókat költ művelődésre évente — egyetlen megyében is. Ez a kiadás azonban megtérül, „bosz- szú távon” sokszorosan vissza­kapja a társadalom. Nemcsak a szakoktatásba fektetett összege­ket, hanem az általános művelt­ségre fordított forintokat is. A művelt ember könnyebben elsa­játítja a munkájához szükséges szakismereteket, jobban, többet termel. Amellett tudatosabban végzi munkáját, a közéletben is aktívabb. A szocialista társadalom az értelmes és becsületes emberek társadalma. Hisszük, tudjuk ezt, s éppen ezért valljuk, hogy a kultúrára áldozott milliók — jó befektetés! Mester László

Next

/
Oldalképek
Tartalom