Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
JÖL BEVÁLT A VENTILLÁTOROS SZÉNASZÁRÍTÓ A lekaszált és fonnyasztott, 25—45 százalék nedvességet tartalmazó zöldtömeg — ha ventillátoros kazalszárító áll a rendelkezésünkre — kitűnő minőségű, zöld színű, levéldús szénát ad, amely mind tápláló anyagokban, mind vitaminokban gazdag. Ha korszerű ventillátoros kazalszárítóval nem rendelkeznénk, és a szárítást az állandó esők megakadályoznák, a zöldtömegből jó és gazdag beltartalmú silót készíthetünk. Ma már nem engedhető meg egy üzemnek sem, hogy a régi, hagyományos eljárással takarítsa be szénáját. így ugyanis 40—50 százalékos fehérjetartalom megy veszendőbe. A tarlón végzett hagyományos szárítással és betakarítással az időjárás okozta kockázatot nem tudjuk kiküszöbölni. A levél és a szár száradási sebessége között nagy a különbség. A levelek hamar összehú- zódnak és jelentéktelen érintésre leperegnek. Tudjuk, hogy a lucerna levelének mintegy a 30 százaléka még kedvező időjárás esetén is lepereg. Ez a veszteség növekedhet az ázás következtében. E tekintetben korszerűsítsük a széna betakarítását. Termelőszövetkezetünk az 1965. gazdasági évben mintegy 10 ventillátoros szénaszárítóval fog rendelkezni. Az elmúlt gazdasági évben 3 db korszerű ventillátoros berendezésen szárítottuk meg szénatermésünket. Az elmúlt gazdasági év eredménye alapján a legmesszebbmenőkig javasolhatjuk a korszerűbb, a gyakorlatban jól bevált ventillátoros szénaszárítók alkalmazását. Babies Antal, a csávolyi Egyesülés Tsz elnöke Csengődi tapaszfaiatok Öntözés és műtrágyázás a takarmánytermesztés szolgálatában Harmadik éve folyik Csengődön a Duna—Tisza közi tájra jellemző meszes homoktalajon öntözéssel és műtrágyázással egybekapcsolt takarmánytermesztési kísérlet. Az eddigi eredmények biztatóak. Elterjedésük segítséget adhat a megye mezőgazdasági üzemeiben, különösen a termelőszövetkezetekben előforduló takarmányhiány enyhítésére. KORSZERŰ MÓDSZEREKKEL A megfelelő takarmányellátás biztosítása annál is inkább fontos, mivel a minőségi összetételében kedvezően megváltozott állatállomány termelési szintjét a takarmányellátottság határozza meg. Az állattenyésztés jövedelmezősége pedig a mezőgazdasági üzem eredményességét alapvetően, meghatározza. Régi igazság, hogy ahol fejlett az állattenyésztés, ott az egész me- aőgazdaság virágzik. Ebből fakadóan feladatunk tehát, hogy a korszerű műtrágyázásban és az öntözésben rejlő nagy lehetőségek, valamint az agrotechnikai eljárások okszerű alkalmazása mellett esetleg az eddig nem, vagy csak kis területen termesztett takarmánynövények termesztésének bevezetésével elősegítsük a szükséges takarmánybázis megteremtését. Takarmánytermő területeinket akkor hasznosítjuk a legmegfelelőbben, ha olyan növényeket termesztünk azokon, amelyek az adott viszonyok között a legbiztonságosabb termést, a legnagyobb és legjobb tápértékét adják. Mivel a takarmánytermő területek számszerű növelésére alig van mód, ezért a feladat megoldásához az előbb említett lehetőségek kínálkoznak. Így sürgősen meg kell keresnünk azokat a helyi adottságoknak legjobban megfelelő növényeket, valamint meg kell határoznunk e növények részére legjobban megfelelő műtrágyázási és öntözési előírásiakat, amelyek segítségével egységnyi területről a legnagyobb takarmányértéket tudjuk elérni. Az öntözést és műtrágyázást egyaránt megháláló takarmányféleségek közül ma már egyre többet termesztünk e korszerű módszerekkel. AZ ÉDES SZUDÁNI CIROKFÜ Az eddigi eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy okszerű műtrágyázás és öntözés segítségével a silókukorica mellett, az édes szudáni cirokfű napraforgós-borsós keveréke igen gazdaságosan termeszthető e területeken; Rövid tenyészideje miatt nemcsak fő vetésű, hanem korán lekerülő elővetemény után másodnövényként is termeszthető. A Duna—Tisza közi meszes homoktalajokon az említett komponensekkel együtt termesztett édes szudáni cirokfű értékét nemcsak a biztos és viszonylag nagy termés, hanem az a tény is adja, hogy vele májustól késő őszig a terület „fedve” tartható, így a homok mozgását is megakadályozhatjuk. A visszamaradt tarló, valamint a 130—150 cm mélységre is lehatoló és így tekintélyes mennyiségű „föld alatti” termése — a gyökérmaradványok tömege — megfelelő műtrágyaadagolás mellett, nagy segítséget jelent a szerves- anyagban szegény homoktalajok táplálóanyag mérlegének javításában is. A kísérletben a kecskeméti édes szudáni cirokfüvet VNIIMK 6540-es fajtájú napraforgót, valamint Violetta takarmányborsót használtam. A napraforgó, valamint a takarmányborsó fajtamegválasztásánál az volt a célom, hogy az édes szudáni cirokfűhöz hasonlóan gyorsan fejlődő, de lassan fásodó napraforgót és nagy zöldtömeget biztosító vegetatív jellegű borsófajtát vessek az édes szudáni cirokfű társnövényeként. Ezekkel a társnövényekkel nemcsak a termés mennyiségét, hanem a termesztett takarmány béltartalmának értékét, különösen annak fehérjetartalmát sikerült növelni. A MŰTRÁGYA MENNYISÉGE A fentiek szerint összeállított keveréktakarmány alá a tavaszi talajelőkészítés során kh-ként 2 mázsa 20,5 százalékos pétisót, 1 mázsa szuperfoszfátot és 1,5 mázsa 40 százalékos kálisót dolgoztunk kultivátorral a talajba, 15—20 cm mélységbe. Az így előkészített talajba május első hetében (V. 5—10) — amikor a talaj felső 10 em-es szintje 18—20 Celsius-fokra felmelegedett — az előre összekevert és kh-ra számított 25 kg édes szudáni cirokfűmagot, 8— 10 kg napraforgót és 50 kg Violetta takarmányborsó- magot vetőgéppel 12-cm sortávolságra és kb. 5 cm mélyen elővetettük. Vetés után ha erre mód van, úgy igen ajánlatos a területet 5—10 mm-es vízmennyiséggel megöntözni, részben a homok mozgásának megakadályozása, részben a biztosabb kelés végett. A három növényből álló takarmánykeverék tenyész- idő alatti öntözését az alábbi időpontokban végezzük: Első kaszálásig az édes szudáni cirokfű bugahányásának és a napraforgó virágzásának egészen kezdeti szakaszán — aminek ideje július 8—10 közé esett — 30 mm-es víznormával, esőszerű öntözési módszerrel, 6 Az időszerű munkák megszervezése a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben Miként tavaly, ebben az évben is későn tavaszodik. Így tehát a mezőgazdasági munkák jobb megszervezésével és gyorsabb elvégzésével kell biztosítanunk, hogy a késői tavaszodás ne veszélyeztesse a terméseredményeket. Ez a gondolat vezérelt bennünket, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet vezetőségét és tagságát, amikor alapos, megfontolt tervet készítettünk az idei tavaszi kampányra. ÁPRILIS VÉGÉIG MINDEN MAG FÖLDBE KERÜL Tervünkben első pontként a gépjavítás szerepel. Rossz gépekkel nem lehet*jó munkát végezni. Közös gazdaságunk 15 erőgéppel rendelkezik, s ezek közül a télen 2 részesült generáljavításban (tavaly hat volt a számuk). A többit csak folyójavításban kellett részesíteni. A javítás saját gépjavító műhelyünkben folyt, a munkagépek javítása pedig a helybeli kisműhe- lyünkben történt, a nem dolgozó traktorok vezetőinek bevonásával. Ami a növénytermesztéssel kapcsolatos munkákat illeti, meg kell említenünk, hogy termelőszövetkezetünk 2722 kh szántóterülettel rendelkezik, amelyből 686 kh-n termesztjük a kenyérgabonát. A takarmány- gabona területe 493, a kukoricáé 502, a napraforgóé 65, a cukorrépáé 35, a zöldtakarmányé 645 (ebből 271 kh álló és új lucerna),'a hagymáé 11, a szőlőiskoláé 30 katasztrális hold; 32 kh az egyéb és 223 kh a háztáji föld. Most tavasszal összesen 1040 kh területet kell bevetnünk, mégpedig 20 kh-t takarmánynak való borsóval, 30-at zabbal, 35-öt cukorrépával, 12-t takarmány- répával, 65-öt napraforgóval, 89-et lucernával, 50-et zabosborsóval és 12 kh-t borsós napraforgóval. E munkát összesen 313 kh-n április 1-ig végezzük el, majd május 1-ig 50 kh-n a csalamádé, 502-n a kukorica, 135-ön a fő vetésű silókukorica és 40 kh-n a szudáni fű magját tesszük földbe. A szükséges vetőmagmennyiség már mind gazdaságunkban van. A szerződéses növények magjának kivételével a vetőmag tisztítását elvégeztük, s a csíráz- tatása folyamatban van. A hibridkukorica vetőmagja is már rendelkezésünkre áll: 40 mázsa az Mv—1-es 340-es korai, 14 mázsa az Mv 48-as 500-as közép korai és 14 mázsa az Mv 40-es 600-as közép kései fajtákból. Erre az összeállításra egyébként a betakarítás miatt van szükségünk. Az olyan területre például, ahová őszi kalászost vetünk, természetesen csak a legkorábbi Mv 1-es, az új besorolás szerint 340-es korai kukoricafajtát vetjük. Az új telepítésű lucernákat borsóval vetjük. A mi gyakorlatunkban bevált a lucernát kh-ként 30—40 kg borsóval elvetni; a lucerna nem szenved a beárnyé- kolástól, s ily módon nagy tömegű elsőrendű tejelőtakarmányt nyerünk. Szövetkezeti gazdaságunkban az esős, rövid ősz következtében az őszi mélyszántás 200 kh-n maradt tavaszra; ezen a területen 70 kh-n végeztünk téli trágyázást. A GÉPI MUNKÁK BIZTONSÁGOS TERVE Elvégzendő gépi tavaszi munkáink a következők: szántás, fogasolás, hengerezés 200, simítózás, tárcsázás, kultivátorozás, vetés, magtakarás 1010, műtrágyaszórás 500, az őszi gabona fejtrágyázása, hengerezése, rotációzása 1203, a gyomirtás 300 kh. (Március 11-én nyolc erőgépünk hozzáfogott a szántáshoz.) E munkákat a következőképpen tervezzük elvégezni: 7 gép szánt á napi 5 kh — 6 nap 2 „ simítóz á napi 40 kh — 13 „ 3 „ tárcsáz. á napi 30 kh — 12 „ 2 „ vet á napi 20 kh — 26 „ 1 „ magot takar á napi 40 kh — 26 „ 2 „ műtrágyát szór á napi 25 Ith — 10 „ 2 „ fejtrágyáz á napi 25 kh — 16 „ 2 „ őszi gabonát hengerez á napi 30 kh — 16 „ 2 „ őszi gabonát rotációz á napi 25 kh — 24 „ 1 „ dikonirtoz á napi 15 kh — 20 „ 6 „ 180 vagon istállótrágyát hord szarvasba 15 napig — 90 „ 2 „ 30 napon keresztül szőlőiskolát ültet ______________— 60 „ Ös szesen: 323 nap Ha 15 erőgépünket március 20-tól május 1-ig 40 napon át dolgoztatjuk, ez 600 munkanapot tesz ki, így a fenti 323 munkanappal számoló tervünk nagyon biztonságos. Esős idő, vagy egy-két gép kiesése nem tudja tehát a betervezett vetési időt késleltetni. A vetések ápolására vonatkozóan megjegyezzük, hogy a fejtrágyázást egy műtrágyaszórógéppel február 4-én megkezdtük. Természetesen elsősorban azokat a gabonákat részesítettük fejtrágyázásban, amelyeket az esős időjárás miatt az optimális idő után tudtunk elvetni. LÖFOGATOK ÉS A GYALOGERÖ A lófogatainkra vonatkozóan az a tervünk, hogy esős időjárás esetén a talajmunkákat, esetleg a vetést velük kezdjük meg, hogy egy-két nappal hamarabb kerüljenek a korai magvak földbe. Különben a trágya szarvasba hordásával, a szőlővessző ültetésénél stb. foglalkoztatjuk őket. A gyalogerő munkáját illetően úgy határoztunk, hogy a morzsolást a vetésig befejezzük, hogy ezzel a vetés ideje alatt ne kelljen foglalkoznunk. Egyébként 75 fő gyalogerővel rendelkezünk; 15 főt foglalkoztatunk a vetésnél, műtrágyaszórásnál, a trúgyahordásnál stb, a többit leköti a 30 kh szőlőiskola ültetése. Ez az erő kevés, ezért a Kecskeméti Katona József Gimnázium diákjainak a segítségét is kell kémünk, akikkel egyébként politechnikai oktatásra szerződéses viszonyban állunk. Termelőszövetkezetünk éves tervét már korábban üzemegységekre, brigádokra bontottuk, s ezt üzemegység- és brigádgyűléseken ismertettük szövetkezetünk valamennyi gazdájával. Minden brigádnak külön megvan a növénytermesztési és állattenyésztési hozamterve, munkaterve, mun- kaegységterve, a brigádtagok tehát tudják, hogy a különböző munkákhoz negyedévenként, és egész évben mennyi munkaegységet használhatnak fel. Ezenfelül minden nap délután 2 órakor az üzemegységvezetők, és általuk a brigádvezetők a másnapi tennivalókra vonatkozóan eligazításban részesülnek. Ügy gondoljuk, hogy ezzel a szervezéssel és tervezéssel nem lehet lemaradás a munkákkal az idén sem, s a tavasz megkésése ellenére is optimális időben pontot tudunk tenni soron következő feladatunk GONDOSKODUNK a háztáji gazdaságokról j Máskülönben az éves tervezés és kampányíeiaoa- taink megoldása mellett sem szabad megfeledkeznie vezetőségünknek, s a háztáji bizottságnak a háztáji gazdaságok támogatásáról. A háztájiak segítésének egyik média az, amit a háztáji bizottság elhatározott: a kevés alomszalmára való tekintettel a tagok rendelkezésére bocsátunk egy 3
