Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Mi újság a Kecskeméti Háziipari Szövetkezetben Gyermekruha hét országba, egymillió forint értékű szolgáltatás Vidám élet a napköziben Szerény szövetkezeti szék­ház” a kecskeméti László Ká­roly utca egyik házának udva­rában — de kellemes meglepe­tés nélkül sohasem hagyja el a látogató. Tegnap is, amint az első negyedévben elkészült ter­mékek szállítási előkészületed közepette nyitottunk be a Kecs­keméti Háziipari Szövetkezet irodájába, tucatnyi érdekes, el­ismerésremél tó hírt hallottunk munkájukról, eredményeikről, és terveikről is. Íme, egy né­hány közülük: Nagyszerű eredménnyel zár­ták az elmúlt évet 6 millió 100 ezer forintos termelési értékkel 118 százalékra teljesítették ter­Mikor lehet felmondani, mennyi a törvényes lakbér MEGKÖZELÍTŐ adatok sze­rint Kecskeméten közel 1500 személy lakik albérletben. Az albérlők egy része általában ab­ban a hiszemben él, hogy a bérbeadó minden különösebb indok és formaság nélkül fel­mondhat. nekik. De ez a tájé­kozatlanság az albérleti díj te­kintetében is megtalálható. Ta­lán nem lesz érdektelen, ha ezekről a kérdésekről bővebben is beszélünk. Elsősorban arra kell rámutat­ni, hogy mind a felmondási jog tekintetében, mind pedig az al­bérleti jog vonatkozásában kü­lönbséget kell tenni a személyi tulajdonban levő szabadrendel­kezésű és a tanácsi rendelkezé­sű, de szintén személyi tulaj­donban levő, valamint az állami lakások között. A megkülönböz­tetés aránylag egyszerű, mert a 35/1956. M. T. sz. rendelet sze­rint személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésű lakások azok, amelyek 1953. április 1. után épültek (mindegy, hogy hány szobásak), az ezelőtt épült, három szobásnál nem nagyobb lakások és végül azok a meg­előzően állami tulajdonban volt házak, amelyek adás-vétel út­ján az említett időpont után ke­rültek személyi tulajdonba. A felsoroltakon kívül minden más lakás személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló­nak, vagy társadalmi tulajdon­ban levőnek minősül. AZ ELŐBBIEK szerint vizs­gálva a felmondást, azt kell ki­emelni, hogy az albérlet fel­mondására általában csak a la­kástörvényben meghatározott feltételek megléte esetén és meghatározott formaságok be­tartásával kerülhet sor. Ez alól annyiban van kivétel, hogy a személyi tulajdonban levő sza­badrendelkezésű lakás tulajdo­nosa jogosult olyan megállapo­dást is kötni, hogy az albérletet legalább egy hónapi felmondási idővel minden további nélkül megszüntetheti. Hangsúlyozni kell azonban, hogy erre csak is akkor kerülhet sor, ha kife­jezetten ilyen megállapodás jött létre. Minden más esetben csak akkor lehet felmondani az al­bérlőnek, ha a megállapított időpontig a lakbért nem fizeti, ha az albérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a szocia­lista együttélés követelményei­vel ellentétes, botrányos maga­tartást tanúsítanak, rongálják a lakás közös használatú helyisé­geit, az épület központi beren­dezéseit, vagy az épület állagát, akadályozzák az épület karban­tartásával, felújításával, átépí­tésével, vagy helyreállításával kapcsolatos munkát. Felmond­ható az albérleti jogviszony akkor is, ha a bérbeadó lakását elcseréli, vagy azt műszakilag megosztják, és ha a bérbeadó­nak az albérlet létesítése után megváltozott családi, vagy egész­ségügyi körülményei ezt indo-., Az albérletre vonatkozó jogszabályok kolttá teszik. Végül fel lehet mondani akkor is, ha az albér­lő, a bérbeadó hozzájárulása nélkül más személynek is meg­engedi, hogy ott hosszabb ideig lakjon. Ez alól természetesen kivétel, ha az albérlő házassá­got kötött és házastársát, annak gyermekeit veszi magához. A JOGSZABÁLY természete­sen nemcsak az albérlet felmon­dásával kapcsolatosan tartalmaz rendelkezéseket, de gátat kíván szabni a kedvezőtlen lakásvi­szonyok miatt kialakult albér­leti és ágybérleti uzsorának is. Erről a 38/1960. Korm. sz. ren­delettel kiegészített 3/1960. Korm. sz. rendelet és az ezek vég­rehajtásában kiadott jogszabály intézkedik. Ezek a társadalmi tulajdonban levő és a személyi tulajdonban álló, de tanácsi ren­delkezésű lakások albérlőire vo­natkoznak. Eszerint az albérlő kizárólagos használatába adott helyiség után Kecskeméten leg­feljebb 150 forintot, a megye egyéb helységeiben pedig leg­feljebb havi 100 forintot lehet felszámolni. A bútor, ágynemű és a helyiségben levő egyéb tár­gyak használatáért személyen­ként és havonként legfeljebb 100 forintot, míg a bérbeadó által nyújtott egyéb szolgáltatá­sokért (például fűtés, világítás) a tényleges költségeket lehet kérni. Hozzávetőleges számítás szerint tehát például egy kecs­keméti összkomfortos lakásban levő bútorozott albérleti szo­báért bútor- s ágynemű hasz­nálattal egy albérlőtől legfel­jebb 250 forintot lehet kérni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy két személy esetén már 500 forint lenne a lakbér, mert ekkor körülbelül 350 fo­rintot tehet ki az albérleti díj. Nagyon lényeges része a már említett jogszabálynak, hogy a rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében az albérleti szerződés semmis. ELTÉR ETTŐL a személyi tulajdonban levő szabadrendel­kezésű lakásokban létesített al­bérleti jogviszony. Ilyen esetek­ben a bér összegét a bérbeadó és az albérlő határozzák meg, mégis azzal a korlátozással, hogy az uzsorás szerződésre vonat­kozó szabályokat nem szeghetik meg, illetve ha megszegik, ak­kor a Polgári Törvénykönyv megfelelő szakaszával kerülnek összeütközésbe. Ügy véljük, hogy ez a rövid tájékoztatás alkalmas lesz arra. hogy az al­bérletek területén is jobban ér­vényesüljenek azok a jogszabá­lyok, amelyek egyrészt az egyé­ni érdekek, másrészt a társada­lom érdekének összehangolásá­ra hivatottak. Dr. Falu György j9i’ásbü'ó$4gi elnökhelyettes vüket, annak ellenéire, hogy ex­porttervüket év közben fél mil­lió forinttal emelték. Hét or­szágba — köztük a Szovjetunió­ba, NDK-ba, Ausztriába — két és fél millió forint érték­ben, 60 ezer hímzett gyermek­ruhát exportáltak, a hazai vá­laszték növelésére pedig 30—35 ezer gyermekruhát szállítottak a belkereskedelemnek. S amire külön büszkék lehetnek: egyetlen ruhácskára sem ér­kezett minőségi kifogás! — Az utóbbi években a lakos­ság szolgáltatási igényeinek ki- j elégítésére is számos erőfeszí­tést tett a szövetkezet. Milyen eredménnyel zárult ez? — kér- I deztük Füvessy Károlynótói a szövetkezet elnökétől. — A múlt évben három új ; szolgáltatórészleget szervez- j tünk. Különösen népszerűvé válit a „varrj magadnak” szol­gálat, melynek keretében az el­ső próbáig készítjük el a meg­rendelt ruhákat. Ez a részleg a múlt nyáron egy dolgozóval in­dult, s az iránta megnyilvánuló érdeklődésre vall, hogy ma már négy asszonyt foglalkoztat. Jól sikerült az első éve az Állami Áruházban megszervezett két- műszakos harisnya-szemfelszedő részlegnek is. Így most már A fajszi községi napközis óvodában — mint szerte a megye ha­sonló intézményeiben — vidám élete van a kis apróságoknak. Képünkön: Kulcsár Ferenené óvónő együtt énekli a kicsinyekkel az „Ég a gyertya, ég..című versikét. A sok játék után jól esik az ízletes ebéd. Ifjúsági munkacsapat az alpári Búzakalász Tsz-ben összesen 16 féle szolgáltató­részlegünk működik összesen 30 föveL Valamennyi a legmesszebbmenőkig bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. Az eredményt illetően érde­kes összehasonlításra alkalmat adó számot tudtunk meg az el­nökasszonytól: 1961-ben a szö­vetkezet lakosság részére törté­nő szolgáltató, javító tevékeny­ségének tervezett értéke 20 ezer forint volt. A múlt évben pedig már 1 millió forint értékű szol­gáltatást, javítást végeztek el a lakosságnak — összesen 40 ezer tételben. Az alsó és felsőruha ja­vításától a függönyök, védőhu­zatok készítéséig, műstoppolásig sok-sok olyan apró munkát vállaltak, s végeztek el, amelyre korábban alig talált vállalkozót a város lakossága. S bár, az idei tervükben újfajta szolgál­tatórészlegek megszervezése nem szerepel, örömmel fogad­juk, azt az elképzelésüket, mely szerint a meglevő szolgáltatások szélesítésére törekszenek. Jelenleg például két fehérnemű­javító „üzletük” van — viszont három-négy is elkelne, s az újabbakat már a város peremén szeretnék megnyitni. E. É. A SZARV ASMARHA-istálló- val — szabálytalanul — egy­beépített húsfüstölőt hosszabb ideig, még éjszaka is „üzemel­tette” Morvád József, Kecel, Fás út 132. szám alatti lakos. Már­cius 11-én hajnalban a lyukas istállófalon áthatolt a füst, ami teljesen megtöltötte a légteret és elpusztított egy szarvasmar­hát, egy üszőt és egy juhot. A kár: 4160 forint. A NAGYFOKÚ felelőtlenség Lejter Ferenc, Páhi, Vasút u. 38. szám alatti lakos esetében is majdnem megbosszúlta ma­gát. Lejter Ferenc, a helyi Ifjú Gárda Tsz traktorosa — sem­mibe véve a tiltó rendelkezése­ket, a tűzrendészed előírásokat — dohányzott az üzemanyagtá­roló telepen, s ezzel a saját éle­tét és a tárolt anyagot is ve­szélyeztette. A traktorost az I. fokú tűzrendészeti hatóság 200 forint bírsággal sújtotta. (Tudósítónktól.) Alpáron is nagy gondként je­lentkezett a mezőgazdasági mun­kaerő utánpótlása. Okát kutat­va Magyar Imre, a helyi KISZ- szervezet titkára rátapintott a dolog lényegére, amikor java­A TŰZKÁROK megelőzése gondosságot, körültekintést kí­ván mindenkitől. A Kiskőrösi Járási Tanács V. B. mezőgazda- sági osztálya — karöltve a he­lyi tűzrendészeti bizottsággal — a járás tsz-eiben és tszcs-iben megtartott tavaszi gépszemlék során nemcsak a tűzrendészeti szabálytalanságokat derítette fel, hanem a szükséges intézke­déseket is megtette ezek meg­szüntetése érdekében. MINTEGY 350 tsz-tag részé­re tartottunk tűzrendészeti elő­adást, a vezetők figyelmét pe­dig külön is felhívtuk a rend­szabályok betartásával kapcso­latos feladataikra. Az említett példák arra intenek: sok még a tennivalónk, hogy — ha más­ként nem, úgy mások kárán, vagy saját kárunkon okulva — felszámoljunk minden tűzve­szélyt. Hajas István tűzoltóőrnagy, Kiskőrös solta: havi fizetést kellene a fiataloknak adni, s bizonyára le­mondanának a közeli városokba való naponkénti utazgatásról. S máris úgy tűnik, igaza volt. Az alpári Búzakalász Tsz fia­talokat szerződtet. Gergely Fe­renc agrármérnök segíti ezt a kezdeményezést. Örömmel újsá­golta, hogy máris hatvanöt fia­talt szerződtettek, akik a ker­tészetben és a gyümölcsösben dolgoznak majd havi fizetésért, sőt eredményességi jutalékot is kapnak. A tsz-ben idén számítanak először nagyobb termésre a 35 holdas őszibarackosban, ahol már a fiatalokat foglalkoztat­ják, s bőségesen akad tenniva­lójuk a 80 holdas öntözéses ker­tészetben is. D. J. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkásnárt 8áes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lama. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat, felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőse g: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi teiefonközoont 26-19 25-1«. Szerkesztő bizottság 10-38. Vidéki la nők 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsas tét i/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési 111 ! hónanra 13 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telelőn; u-85. Index; 25 065c Mások és magunk kárán tanulni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom