Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Görbe-csokor Kórház, ahol nemcsak orvossággal gyógyítanak ELEKTROMOSSÁG, ÓH! Hányán, de hányán lihegik, kiabálják, ordítják ezt a két szót — miközben tv-jük kép­ernyőjéről néhány pillanatra eltűnik a híres BB, miközben Babetteként háborúba megy, avagy az eltérítő tekercsbe vo- nul vissza Mazsola és az okos Manócska. Hogy miért „szökik Most negyedik hónapja, hogy benépesült Kalocsa új, 300 ágyas tüdőkórháza, amelyet október 10-én, közvetlenül a műszaki átadás után, még az építők sze­mével mutattunk be egy képes riportban olvasóinknak. Ma azért tértünk vissza, hogy az itt folyó gyógyító munkáról kapjunk képet. Enyhén szólva meglepő az el­ső tapasztalat. Dr. Horváth Ber­talan, a kórházigazgató —, aki egyúttal a tüdőosztály egyik fő­orvosa is — panasszal kezdi: — Induláskor a lift okozott bosszúságot. Nem működött. Ezt már megjavították, de he­lyette súlyosabb bajok keletkez­tek: a társépítkezésben készült mosoda gépei egymás után áll­tak le, a harmadik emeleten — Különösebb szégyellniva- lón-k még így sincs, hiszen a két legfontosabb „kellékkel” — filmmel és gyógyszerrel hiány­talanul el vagyunk látva. (Ké­sőbb tudtam meg Juhász dok­tortól, hogy mindez tetemes költséget emészt fel, hiszen egyetlen tüdőfelvétel filmkölt- sége 100 forint, s minden bent­levő betegről legalább hathe­tenként készül felvétel!) — Néhány újdonságról, közeli és távolabbi tervről is beszá­molhatok. Létrehoztuk például a betegkönyvtárat —, melyhez sok segítséget adott a Korányi Intézet —, s ez lassan komoly konkurrenciát jelent az időtöl­tés eddig legáltalánosabb mód­jának: a kártyázásnak. A nő­betegek számára népművészeti szakkört szerveztünk, létrejött Készül a rétegfelvétel. meg” nap nap után a kép? Kecskeméten és környékén a villanyvezetékek feszültsége gyakran ingadozik — a ha­gyományos 220 helyett — leg­többször 170—180, avagy 250 volt. A villany egyenlő feszült­ségének állandó biztosítását pedig csak ún. feszültség- stabilizátorral lehet megvaló­sítani. Pontosan azzal a ké­szülékkel, mely néhány hónap­ja „cím nélkül távozott” vala­mennyi Bács-Kiskun megyei szaküzletből. KÜLÖNÖS HULLADÉK- GYŰJTÉS. Igaz az, hogy ipa­runknak egyre nagyobb szük­sége van a különböző nyers­anyagokra, s az is, hogy a nép- gazdasági szükségletek kielégí­tését segíti az iparban meg használható hulladékok gyűj­tése is. De nem valószínű, hogy — csatlakozva a hulladékgyűj­tők táborába — a bajaink csu­pán a kampány sikere miatt dobálják el az utcán a sok üres cigarettásdobozt, a különféle papírdarabokat, amit másnap az úttisztítók szállítanak a vá­rosi szeméttelepi». HOL A POTYKA? Festés miatt zárva — írták nagy ákom-bákomokkal a kiskun­félegyházi halászcsárda ajtajá­ra. Az ember joggal várná —. hiszen annyira megszokta, hogy a kis városban mindennap le­het kapni halételt —, hogy a szomszédos Kiskunság étterem (már csak üzleti szempontból is) kapva-kap az alkalmon, s ét­lap-repertoárját legalább a „kritikus idő alatt” néhány halcsemegével teszi változa­tossá. De, hát potyka nincs! És üzleti érzék? ... UTASOK ÉS PÉNZTÁRAK. Közelharcnak nevezett társas­játékot művelnek szombaton­ként az egyébként békés hon­polgárok a kecskeméti nagyál­lomás vasúti pénztárablakai előtt. A játék íratlan szabálya: itt csak veszteni lehet! (Kabát­gombot, sáldarabot, cipőpert- iit, oldalbordát, nyakcsigolyát és egyéb apróságot.) Javasla­tunk: idősebbek lehetőleg ne­gyed kettő előtt játsszanak — így talán megússzák kisebb ko­ponyaalapi töréssel, míg a fia­talabbaknak (két perccel a vo­nat indulása előtt, miután már 15 perce álltak sorban jegyért) ingyen mentőkocsit biztosít az SZTK a legközelebbi kórházig Esetleg még érdekesebb lenne a viadal, ha hét végén a két pénztárablak helyett csak egyet tartanának nyitva... ?! K. M. .A délutáni pihenést a könyvek teszik változatossá, tartalmassá. — Tornaversenyt rendeztek a bácsalmási 3578. számú II. Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapatnál. A kötelező és a szabadon válasz­tott gyakorlatok végrehajtása során a lányoknál Dorozsmai Zsuzsanna, Schäffer Borbála és Rudics Éva, a fiúknál pedig Mészáros József, Vincze Imre és Vajda Imre pajtások bizo­nyultak a legjobbaknak. A fia­talok most a járási bajnokság­ra készülnek. (Molnár József.) * + KI MIT TUD versenyek kezdődtek a kiskunhalasi úttö­rőőrsöknél — írja levelében Sza­káll Mária tudósítónk. — A paj­tások táncokkal, szavalatokkal, kisebb jelenetekkel teszik vi­dámabbá az érdekes, főképp út­törőtémákról szóló vetélkedőket, * = Expedíciós parancs érke­zett a kunfehórtói úttörőkhöz, melyben arra kaptak utasítást, hogy kutassák fel a községük fejlődésének történetét, s ezt „monográfiában” örökítsék meg. így a pajtások felkeresik a falu közös gazdaságait, adatokat gyűjtenek az állami gazdaság­ban, de sok érdekességet tud­nak meg a helyi tanács veze­tőitől, sőt, ellátogatnak az idő­sebb községlakókhoz is. (Besze Erzsébet.) * — SZELLEMI VETÉLKEDŐT tartottak a kunfehértói úttörő- őrsök. A legjobban szerepelt pajtások részt vesznek a jövő héten megrendezendő csapat- bajnokságon. (Tudósítónktól.) * + KULTURÁLIS TÉRKÉPET készítettek a kissolti úttörők. A rendkívüli tanítási szünet alatt felkeresték a település lakóit, és számba vették, hogy hány televízió- és rádiótulajdonos van Kissolton. Megállapították, hogy a nagyközségben levő 360 ív­ből a lakhelyükön 48 darab van, s csaknem minden család ren­delkezik rádiókészülékkel. (Né­meth Erzsébet.) * X Szokatlan levelet kapott a napokban az Úttörőélet szer­kesztősége. Az egyik pajtás írta, hogy az osztályfőnöke megtil­totta a tudósítólevelek küldé­sét, mert tanulmányi eredménye jelentősen romlott az utóbbi időben. Sajnáljuk ugyan, hogy egy pajtással kevesebb lett az úttörő-hírszolgálati gárdánk, de helyeseljük az osztályfőnöki ti­lalmat —, hiszen a társadalmi munka semmi esetre sem me­het az iskolai teljesítmény ro­vására. Reméljük, hogy a peda­gógusok ezután is figyelemmel kísérik a pajtások tevékenysé­gét, azt, hogy az úttörőtudósító ne hozzon szégyent sem az is­kolára, sem az Úttörőéletre. S ez az úttörőmegbízatás legyen serkentő tanulmányi eredmé­nyeire, és mindennapi munká­jára egyaránt. * — Szerkesztői üzenet: Több ér­deklődő kérésére közöljük, hogy a jó fényképfelvételek — természete­sen csak az úttörő témájúak! — helyet kapnak lapunkban. Ilyen fotókat már eddig is közöltünk, s fényképeket is minden, jól tanuló megyei pajtástól elfogadunk. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgaie Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpor 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Telefon: n-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dlt 1 hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megy« Nyomda V. Kecskemét — Teictor.; 11-35. index; 2s «fcá Milyen, a betegeket foglalkoz­tató ügyekben segítettem ed­dig? Naplójába lapoz, aztán so­rolja. Rendeiletismertetéstől, se­gélykérések, nyugdíjügyek inté­zéséig, családi egyenetlenség el­simításáig mindenfajta, embe­reket foglalkoztató gond akad köztük. K. M.-né férje, gyereke például kórházba került. Kissné a távoli városka kórházába ír, s a legilletékesebbektől érdek­lődik állapotuk felől. A 69 éves F. Márton bácsi nyugdíjazását kérte — Kissné Bajára utazott az ügyében. H. F. a betegsége miatt nem tudta kivenni fize­tett szabadságát — levél ment a munkahelyre, onnan pedig küldték a szabadság idejére já­ró fizetést. S miközben a szo­ciális nővér kérvényeket fogal­maz, levelez, utazik — a beteg nyugalma helyreáll, könnyebbé, gyorsabbá válik a gyógyulás. Eszik Éva pedig még ma sem működik a röntgen.;. Nem az építők munkájának lebecsülése ez, Érthető türel­metlenség — a hátrahagyott hi­bák miatt, amelyek közvetve, vagy közvetlenül lassítják a gyógyító munkát. Pedig gond — az említetteken kívül is — akad még bőven: Másodpercnyi csend, melyet a telefon éles hangja szakít meg. Míg az igazgató beszél, egy korábban hallott adat ke­rül a jegyzetbe, oda, ahová az új gyógyító intézmény előtt álló gondokat, nehézségeket felie­gyeztem: Most, közel négy hó­nap után is hiányzik még egy főorvos, akinek száz betegét dr. Horváth Bertalan és Juhász fő­orvos megosztottan látja el. A betegség miatt távollevőkkel együtt tizenhárom helyett ki­lenc orvosra hárul a csaknem háromszáz beteg gyógyítása. El­képzelhető: mennyi „terven fe­lüli” . áldozatvállalást követel mindez! A telefonkagyló ismét a he­lyére kerül — a beszélgetésben pedig új fejezet kezdődik: A délelőtti vizsgálatok és pihenő után délben a betegeket százötven személyes szép ebédlő várja... Minden röntgenfelvételt konzultáció követ. Ezúttal dr. Juhász Gábor főorvos, dr. Tóth Marianna és dr. Balatoni Balázs a tavaly június óta ápolt Vitéz bácsi első és legutóbbi felvételeit hasonlít­sak össze. A két felvétel között óriási a különbség — a beteg javára. az öntevékeny színjátszócsoport, s népes tábora van a televízió- adásoknak. Távolabbi terv: a mezőgazdasági munkások reha­bilitációjának megoldása. Az, hogy gyógyulásuk után, eredeti foglalkozásukkal rokon szakmá­ra szóló képesítéssel hagyják el a kórházat. Ezért szeretnék majd később virág- és konyha­kertészetre, méhészkedésre meg­tanítani, kiképezni a gyógyuló betegeket. S van még egy újítás — ami már nem terv, hanem valóság — s amit az igazgató-főorvos így mutatott be: a . szociális nő­vérszolgálat. E szolgálatot Kiss Tiborné látja el, őt kerestük hát meg ezután, hogy mondja el munkája, hivatása lényegét. Íme: — Minden beteg, de különö­sen a tbc-sek gyógyulása függ attól, hogy nyugtalanítják-e csa­ládi, vagy munkahelyi gondok. Az én feladatom ezeknek az át­vállalása, elintézése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom