Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
(■ Világ proletárjai, egyesüljétek! r w XX. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM <4r« 60 fillér 1965. FEBRUÁR 13, PÉNTEK Kádár János felszólalása a költségvetési vitában Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim, kedves elvtársak! Felszólalásomban — a teljesség igénye nélkül — belső helyzetünk, munkánk és külpolitikánk néhány kérdésével kívánok foglalkozni. Politikai kérdéssel kezdem. Mindenki jól emlékszik arra, hogy a múlt év őszén, amikor közvéleményünk számára váratlanul személyi változás történt a Szovjetunió párt- és állami vezetésében, bizonyos nyugtalanság jelentkezett nálunk a szocializmus híveinek széles köreiben. Az foglalkoztatta az embereket, nem változik-e a Szovjetunió politikája, nem változik-e nálunk a párt és kormány politikája? Ebben a helyzetben is megmutatkozott, milyen nagy Magyarországon a rokonszenv a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméi, a Szovjetunió általános politikája iránt. Megmutatkozott az is, mennyire erős és milyen mély gyökereket vert, milyen nagy támogatást élvez az országban, a tömegeknél pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikája. Abból az általánosan és egybehangzóan kifejezett kívánságból, hogy ne legyen semmiféle fordulat, változás a politikában, talán minden másnál világosabban és meggyőzőbben kitűnt, hogy a magyar nép nagyra értékeli pártunk vezetését és a szocialista építésnek azt a gyakorlatát, amely az utóbbi években nálunk kialakult. A nemzetközi közvélemény rövid idő alatt meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája nem változott. A magyar közvélemény ugyancsak rövid idő alatt meggyőződött arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája sem változott. Ez mind párttagságunknak, mind egész népünknek mély megnyugvást, s megerősödött biztonságérzést adott. Az említett őszi napok — mint minden ilyen helyzet — nagy tanulságokkal szolgáltak az emberek véleményének megítélése szempontjából is. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, ilyen helyzetben, hogy ki, hogyan, milyen szilárdan áll a lábán, ki bizonytalankodik? Ilyenkor az is szembetűnőbb — s jó, ha ezt nem feledjük, hogy politikánknak, rendszerünknek nemcsak szilárd hívei vannak, nemcsak bizonytalankodók vannak, hanem akadnak politikánknak, rendszerünknek ellenzői és ellenségei is. A politikánkkal, rendszerünkkel szemben állók száma az országban a nép tömegeihez, a szocializmus őszinte híveinek számához mérten csekély, de mégis, ilyenek is vannak. Vannak jobboldaliak, akik szüntelenül lemondásokról, a kormány, a rendszer bukásáról álmodoznak és suttognak, és akadnak úgynevezett „baloldaliak” is, akik, mint mondják, változatlanul az „igazi, harcos, keménykezű vezetés” idejének visszatértét várják. Ezek hiábavaló és dőre reménykedések. Némely vallási szekta papjai hetenként egyszer megjósolják a világ végét, a párt- és kormányellenes jobboldali elemek hozzájuk hasonlóan, immár húsz esztendeje minden héten megjósolják a népi demokratikus rendszer végét. Ha ez a vég nem következik be, nem zavartatják magukat, és újból megjósolják; Jó lenne, ha itthon is és határainkon túl is végre mindenki megértené, hogy noha az élet új és új kérdéseket tűz napirendre, és a dolgok természetes rendje szerint időről időre személyi változások is vannak a tisztségekben, politikánk fő irányvoaz igazán semmibe sem kerül nekik. Ezek az emberek azok, akiknek minden jó, legyen az az építőmunka nehézsége, a nemzetközi helyzet bármely eseménye, vagy árvíz, vagy aszály, ha az feltevésük szerint rossz a népnek és nehézséget okoz a rendszernek. Jó nekik jobboldali reményeik táplálására és rémhírterjesztésre János pápa halála, Goldwater — az azóta csúfosan megbukott — amerikai elnökjelölt egy kommunistaellenes, uszító beszéde, Hruscsov felmentése, egy nyugati államférfi várt, vagy akár egy szovjet államférfi számukra váratlan magyarországi látogatása. Bár ezek a kávéházi konrádok ezt semmiképpen nem akarják tudomásul venni, az idő már eljárt felettük, s népünk szerencséjére az eseményekre nincs, és soha többé nem is lesz befolyásuk nálunk. Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevált. Pártunk önálló, országunk szuverén', fejlődésünk minden kérdésében választott legfelsőbb párt- és állami szerveink döntenek. A magyar nép magáévá tette a szocialista társadalom teljes felépítésének programját, s az út mentén elmaradozó madárijesztőkre pillantást sem vetve, minden akadályon át feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján. (Taps.) nalát megőrizzük, és továbbfejlesztjük, meg védjük mindenféle torzítási kísérlettel és mindenkivel szemben. Azért hangsúlyoztam ezt. tisztelt országgyűlés, mert alá kívánom húzni, hogy politikánk nem a napi konjunktúrától függ. Politikánkat a horthysta—hitlerista fasiszták ellen, a néphatalomért, a személyi kultusz ellen, az ellenforradalmi felkelés ellen vívott harcokban, súlyos küzdelmek egész korszakán át együtt kovácsolta ki a párt, a munkásosztály, a nép, s az érvényes a szocialista Magyarország teljes felépítésének egész időszakára. Nincs ma erő, amely politikánk fő irányvonalát megváltoztathatná. Ennek tudatában élhet és dolgozhat nyugodtan népünk, minden honfitársunk. Kádár elvtárs a kővetkezőkben az ötéves terv négy évének eredményeivel foglalkozott, majd így folytatta: Az elmúlt négy évben a terv alapján fejlődött népgazdaságunk és megoldottunk előre ki nem számítható, nem tervezett, de életbevágó fontosságú nagy feladatokat is. Dolgozó népünk nem érezte meg az előre nem látott milliárdos kiadásokat, az életszínvonal ezekben az években is emelkedett. Mindez meggyőzően bizonyítja szocialista népgazdaságunk szilárdságát, a benne rejlő hatalmas lehetőséFolytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A délelőtti ülést néhány perccel tíz óra után 1/áss Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából Péter János külügyminiszter eljuttatta hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának üzenetét a délkelet-ázsiai agresszióról. Az országgyűlés elnöke tegnap megkapta a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását is, a Német Szövetségi Köztársaságban a náci és háborús bűnök üldözése megszüntetésének megakadályozása tárgyában. Az országgyűlés elnökének javaslatára az ülésszak úgy határozott, hogy a külügyi bizottság jelentését a fenti okmányokról történt tárgyalások alapján a költségvetés vitájának befejezése után tűzi napirendre. A költségvetési vita első felszólalója Nagy Antal Komárom megyei képviselő volt. Felszólalt a vitában Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Zala megyei képviselő, Mihályfi IJrnő Nógrád megyei képviselő, Báli Zoltán Tolna megyei, Rameisl Perencné Baranya megyei képviselő, majd a szünet után Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra, akit Petri Gábor Csong- rád megyei képviselő követett, majd Botodár Alajosné Hajdú- Bihar megyei, Martin János budapesti, GonAa György Vas megyei, Pcnkovits Józsefné Bács-Kiskun megyei képviselő emelkedett szólásra. (Felszólalásának rövidített szövegét lapunk harmadik oldalán találják meg olvasóink.) A költségvetési javaslathoz hozzászólt még Bódi Sándor Szabolcs-Szatmár megyei, Mázt József és Dénes Sándor budapesti, Hegedűs Lajos Somogy megyei képviselő. A délutáni tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, aki a délután folyamán felszólalt az országgyűlés ülésén. geket és népünk alkotó erejét. Az eredményekben benne van a helyi vezetők és szakemberek tízezreinek az önzetlen társadalmi munkások, az egyszerű párttagok, a szocialista brigádtagok százezreinek lankadatlan fáradozása, milliónyi dolgozó becsületes munkája. Mi az ország gazdasági eredményeire, mint a magyar nép hallatlan nehézségek között elért nagyszerű sikereire vagyunk büszkék. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az elhangzottakkal korántsem akartam azt mondani, hogy minden feladatot példásan oldottunk meg. vagy hogy a gazdasági munka nem szorul javításra. Már nemegyszer rámutattunk arra, hogy a gazdasági munkában a jelentős fejlődés és a számokkal mérhető előrehaladás mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézségek, hibák, amelyek megszüntetéséhez kellő figyelemre, és nem kevés erőfeszítésre van szükség. A négy év alatt az ipari termelés növekedése elérte, a mezőgazdasági nem érte el a tervezettet. Az import a tervezettnél gyorsabban, az export lassabban növekedett. A termelékenység lassabban növekedett, az önköltség kisebb mértékben csökkent a tervezettnél: ennél fogva a termelés gazdaságossági mutatói rosszabbak a kívánatosnál. A kormány mindezt figyelembe vette az idei népgazdasági terv elkészítésénél. Ebben az évben a termelés növelésének előirányzata kisebb az előző évinél, viszont nagyobb szerepet kapnak a gazdaságosabb termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását, a takarékosságot elősegítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bizonyítják, 'hogy gazdaságpolitikánk alapvetően helyes, azon változtatnunk nem kell. A gazdasási fejlődés mai, magasabb szintje azonban újabb, az eddiginél bonyolultabb követelményeiket támaszt. Most — amint ezt helyesen a folyó költségvetési vitában a felszólalók mindvégig hangoztatták — a szocialista építés minden területén döntő szerepeket kell kapnia n gazdálkodás hatásfokának, a reálisan mérhető és kiszámítható eredményeknek, a minőségi munkának. A gazdasági munkát minden téren, a tervezés, az irányítás, a kivitelezés, a szállítás és az értékesítés minden területén javítani kell. Ennek érdekében megfelelő intézkedések történtek a középfokú irányító szerveknél és a kormányszerveknél is. A kormány az év eleji pénzügyi takarékossági intézkedéseken kívül előterjesztést tett a munka törvénykönyvének módosítására is, többek között azért, hogy ott, ahol tényleges létszámíelesleg van, elbocsájtá- sokat lehessen eszközölni. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy míg a munka legtöbb területén évek óta hallatlan munkaerőhiánnyal küzdünk, helyenként fölös a létszám, s ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Intézkedés történt arra is, hogy rendezzék a normákat ott, ahol ez indokolt. A végrehajtás a gazdasági vezetők kötelessége. Az irányító szerveknek, a helyi párt- és szakszervezeti szerveknek feladatuk ellenőrizni, hogy a végrehajtásban érvényesüljön az emberség és az igazság, a szociális szempontokat és a végzett munkát egyaránt vegyék figyelembe. Ellenőrizni kell azt js, hogy senki se legyen gavallér a becsületes dolgozók, szocialista közösségünk kárára. A kormány úgy véli, hogy a munka hatékonyságának növelése, a helyenként megtalálható megengedhetetlen lazaság felszámolása, a munkafegyelem megjavítása szükségessé teszi ezeket az intézkedéseket és biztosak vagyunk abban, hogy ezt megértik és helyeslik a becsületes dolgozók. A becsületes dolgozók azok, akik munkájukkal előteremtik a munkaképtelen öregek, rokkantak betegek, s a gyermekek eltartásához szükséges anyagiakat. Senki sem kötelezheti azonban őket arra, hogy még ezen felül tartsanak el ép. egészséges, munkaképes, de nem dolgozó vagy a munkát csak imitáló embereket. Tisztelt - országgyűlés! Mint ismeretes, mi az utóbbi években az iparvállalatok összevonásán kívül, nem változtattunk gyökeresen gazdasági szervezetünkön, gazdasági irányító apparátusunkon, részben azért, mert kielégítően működött, részben, mert helyesen, stabilitásra törekedtünk. Most azonban már mind több jel mutat arra, hogy alapos vizsgálatnak kell alávetni gazdasági irányítási rendszerünket és ki kell dolgoznunk az ésszerű továbbfejlesztéséhez szükséges• elgondolásokat. Az erősen központosított gazdasági irányítás lassú, nehézkes, nem mozgékony. IFolytatás a 3. oldalon.)
