Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket, és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egyben a fogyasztási árarányok javítását is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben az előttünk álló legfontosabb feladatokról sze retnék beszélni. Elsőnek az állami vállalataink tevékenységével kapcsolatos követelményekkel kell foglalkozni, mert elsősorban a termelés területén mutatkozó problémákat kell megöl dánunk, ahhoz, hogy a további években gyorsabban haladjunk előre. A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele a termelékenység emelése, a munkaerő- és bérgazdálkodás megjavítása. Oi/an periódusba jutottunk, amikor a munkaerőellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kimerülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken állandósult munkaerőhiánnyal küzdünk, vállalataink nagy részénél jelentős belső tartalékok vannak. 1964-ben az állami iparban terven felül mintegy 11 000-rel nőtt a létszám. A sok helyütt fellelhető belső munkanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munkájukat rendesen elvégzik. A munka törvénykönyvének közelmúltban történt módosítása lehetőséget nyújt a meg nem felelő, vagy az adott munkahelyen feleslegessé vált munkaerőit elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás egy részének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munkaalkalom, hiszen az összes foglalkoztatottak száma ebben az évben is a terv szerint körülbelül 43 000-rel nő. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat. A létszám- és normafelülvizsgálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javítását. Jobb készletgazdálkodást A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitelfedezeti alap címén 2,3 milliárd forintot biztosít. Ennek és a hitelrendszer más forrásainak figyelem- bevételével 1965-ben — az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készletnövekedésével szemben — csak 4—4,5 milliárd forint értékben számolunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást, s ennek érdekében számos intézkedést igényel. Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű szervezettség mellett a készlet fel- halmozódásának általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemelkedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek A Központi Statisztikái Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a készletek, ezen belül különösen az anyagkészlet összetétele, sok esető"" nem felel meg a szükségleteknek. A vizsgálatok megállapításai szerint a vállalatoknál — és ezek közül is elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó üzemeknél — jelentős mennyiségű felesleges készlet halmozódott fel az elmúlt évek során. Egyes vállalatok rendeléseik feladásakor nem veszik eléggé figyelembe a meglevő készleteket. Nem minden esetben gondoskodnak egyes termékek gyártásának megszüntetése után a fennmaradt anyagok hasznosításáról. Előfordul, hogy biztonsági okokból — a befföldi beszerzési lehetőség ellenére — külföldről is megrendelik az anyagokat. A készletfelhalmozódásban nagy szerepe van a nem megrendelésre történő termelésnek is. A készletgazdálkodás területéi» 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokráciamentes értékesítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy ilyen készleteket árengedménnyel értékesítsenek, és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az ígv keletkező eredménykiesését megtérítik, a vállalat megszabadul a felesleges készletek kamatter- hétől, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja eredményét. A termelést irányító minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügyeleteket ellenőriznie kell A fenti intézkedés csak az 1965-ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes területein lassúbb mennyiségi növekedést tervezünk, a tájékozatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredményez, jóllehet arra nincs szükség. 1965-ben tehát különös gonddal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlátozása miatt előálló — rendelésmódosításokat átvezetni a terven, hogy ne legyen felesleges termelés, s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyersanyagot, munkarőt stb. a fontos szükségletek kielégítésétől. A jövőt illetően a termelés és a szükségletek fokozott összhangját a szállítási szerződési rendszer megreformálásával is elő kell mozdítani. Nyersanyaghelyzetünk, a modern ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export területén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék. A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: A megrendeléseknek növekvő mennyiségben és mind jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kivitelünk gazdaságos legyen. Gépiparunk területén a helyzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló problémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Biztosítani kell a termelés ütemességét mind export, mind belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyed év végi, az év végi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát. Tímár Mátyás ezután így folytatta; — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelés szerkezetét kedvező irányba lehet változtatni. 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többi az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik, s az év végéig több milliárd forinttal kell csökkenie a befejezetlen állománynak. így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban levő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Építőiparunknak lehetősége nyílik arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen. Ezt szolgálja az építőipar részlegesen bevezetett új finanszírozási '•endszere is, amely szerint az építőipari vállalatok részére "sak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizetnek a megrendelők. Nem elég az állami támogatás A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelelőirányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több mint 1964- ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állat- állomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentős ősz- szegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédelmet. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelem-kiegészítésének, a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét is. A hitelek és állami támogatások azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával növelni kell az egy holdról betakarítható termékek meny- nyieégét és értékét. Az állatte| nyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségét és a hizlalási időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordításokkal. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg takarmányimportot a minimumra csökkentsük és fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az export tekintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a feldolgozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk megfelelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt a célt. így gabonatermésünk tárolási lehetőségének biztosítására 82 millió forintos költséggel 18 000 vagon kapacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tejházak, takarmányelőkészítők stb létesítésére több mint 225 millió forintot fordítunk. 132 millió forint költséggel 400 ezer hektoliter bor tárolását oldjuk meg. Már 1965-ben és a további években is a rendelkezésre álló kereteken belül fokozott mértékben kell biztosítani járulékos beruházások anyagi fedezetét. Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt. A későbbiekben rámutatott: 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó a harmadik ötéves tervre is. Ezért is erősítenünk kell a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfelelően felelősségére kell vonni a mulasztókat. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemforrások haszonélvezőivel és azokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont csáki szalmájának tekintik. Gondosan meg kell vizsgálni mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetőségét és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni ezek felszámolására. A takarékosságot helyesen, ésszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni Felülvizsgálják a gazdasági irányítás módszereit A termelékenység növelésének, a munkaszervezettség javításának, a készletgazdálkodásnak, a minőség javításának, az exportfeladatok megoldásának, a gazdálkodási rend és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965-re szólnak. A gazdasági vezetésnek felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a gazdaságirányítási módszereket. AZ MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata napirendre tűzte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. E munka nagy felelősségérzetet, elmélyülést, tudományos alaposságot igényel. Sokoldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Ki kell dolgozni azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mindez időt igényel, hisz nem kis kérdésekről van szó. Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok megszüntethetek. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek megvalósítását szolgálja. Máris bíztató jelek mutatják, hogy dolgozóink nagy többsége megérti és helyesli céljainkat. Nem szabad megállni az általános határozatok hangoztatásánál. Ki kell dolgozni minden területen azokat a részletes intézkedési terveket, amelyek a termelés mennyiségi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés, a helyes készletgazdálkodás, a külkereskedelem érdekeit. Ha következetesek leszünk, a várt eredmények nem maradnak el — fejezte be expozéját Tímár Mátyás. A költségvetési vita Timár Mátyás pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után a napirend előadója dr. Dabróki Gyula, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára emelkedett szólásra, majd szünetet rendeltek el. A szünet után elsőnek Molnár Ernő budapesti képviselő emelkedett szólásra, majd Sümegi János Nógrád megyei, Oláh György Szolnok megyei képviselő szólalt fel. Az ebédszünet után dr. Beresztőczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke volt az első hozzászóló. Hangsúlyozta, többek között, a beruházások kérdésével foglalkozva, hogy az egyik legfőbb cél koncentrálni a beruházások kivitelezését. Célul tűztük ki — folytatta —, hogy a folyamatban levő beruházásokat maximális ütemben folytatjuk annak árán is, hogy ebben az esztendőben erősen korlátozni Kellett az új, induló beruházások számát. A helyzet illusztrálására elmondotta, hogy a teljes beruházási összeg 78 százaléka szolgálja az értékhatáron felüli beruházásokat, tehát azokat a nagy beruházásokat, amelyeket a terv központilag határoz meg. A koncentrálás mértékére jellemző, hogy. az év kezdetekor 680 ilyen értékhatár feletti beruházással indultunk, ezeknek a száma az év végére 440-re csökkent a terv szerint, bár évközben, ha kisebb számban is, új értékhatár feletti beruházásokat indítunk. Végezetül hangsúlyozta, hogy bár az országgyűlés egy év terveivel foglalkozik, mégis a terv célkitűzéseinek egész sora átnyúlik a következő évekre, további fejlődésünket alapozza meg, harmadik ötéves tervünket készíti elő. A költségvetést ő is, mint az előtte szóló képviselő, elfogadta. Ezután Somoskői Lajos Nógrád megyei képviselő beszélt, majd dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő, Placskó József né Zala megyei képviselő szólalt fel a költségvetési vitában. Szünet után Apró Antal a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettes' emelkedett szólásra. Foglalko zott hazánk nemzetközi gazd sági kapcsolataival, a KGF eredményeivel. Ezt köve*ő; Hever Lajos Heves megyei d Bencsik István Hajdú-Bihar írv gyei és Szobek András Béke megyei képviselő szólalt fej Ezzel az országgyűlés befejezte tegnapi ülését.
