Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
Küzdelem a lángokkal Mint már közöltük, tegnap hajnalban kigyulladt a Hajai Hűtőház épülőfélben levő nagy csarnoka. A helyszínre érkező tűzoltók megállapították, hogy a betonfalak közé helyezett weillit szigetelő anyag fogott tüzet. A csarnok bejáratában láng- és füsttenger fogadta őket. Előkerültek az oxigénes légzőkészülékek majd vízsugarak támogatásával hatoltak be a bátor tűzoltók az átforrósodott falak közé. A tűz oltását megnehezítette az, hogy a kettős betonfal között terjedtek az alattomos lángok. Rövidesen megérkeztek a kalocsai és kiskunhalasi tűzoltók is. Segítségükkel meggyorsult a mentés. A tűzoltók egy része a tüzet lokalizálta, a többiek pedig rést bontottak az oldalfalon és a mennyezeten, hogy megmentsék az épület sértetlen részeit. Estefelé egy honvédalakulat váltotta fel a csákányosokat. A fáradt tűzoltók ötösével mentek pihenni — először hajnal óta — a munkásszálló ebédlőjébe. Csatlakoztam az egyik csoporthoz. Illés János, Burszki István, Dikán István, Szojka András és Marusa József mohón itta a forró tejet. Jól esik arra a sok füstre, amit lenyeltünk — jegyezte meg Illés János. Marusa József hozzátette; még több füstöt is nyeltünk volna, ha nem érkezik meg idejében Budapestről a füstelszívó berendezés. — Egy a fontos — mondta a felismerhetetlenségig kormos tűzoltó, megmentettük az épületből azt ami menthető volt. A pihenő tűzoltócsoportok tízpercenként váltották egymást, azután mentek tovább oltani az itt-ott még feldzzó zsarátnokot. Lapzártakor a lappangó tűz oltása még folyik. A tűzoltók oxigénelvonást alkalmaznak. A főtartó pilléreket hűtik, nehogy azok meggyengülése miatt a csarnok összeomoljon. Az oltás mielőbbi befejezése érdekében újabb két tűzoltóegység érkezett a helyszínre. A tűz okának kiderítésére folyik a nyomozás. T. S. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság;. 10-3«. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal; Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon; 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra IS forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 06a. Nyárlőrinci változások fl munkalSrvénf módosításáról Körsétánk egy interurbán telefonnal kezdődött. Balogh Péter vb-elnök elvtárs hívta szerkesztőségünket: Érdemes lenne szóban és képben megörökíteni a nyárlőrinciek társadalmi munkáját. Ha akkor nem is, de a pár nap múlva sorra kerülő látogatás alkalmával a vb-elnök és e sorok írója nyakába vette a falut, ahol 1886-ban épült az első ház, s akkoriban a Koháry- szentlőrinc-puszta nevet viselte. Nyárlőrinc 1949-ben vált önálló községgé, és ma közel háromezren lakják. Régi házak és új porták Nem célunk szociográfiát írni, de a következő adatokat mégis feljegyeztük: — Mindössze 220 ház van Nyárlőrincen — magyarázta Balogh Péter — s az idén 138 újabb portát osztunk ki. A község határa nagyjából egyenmonográfiája is. Megírásában párt- és tanácsi vezetők, pedagógusok, orvosok, agrárszakemberek és mások vesznek részt. Felszabadulásunk 20. évfordulójára íródik a mű. amit később az 1945. utáni időszakkal folytatunk. És sok mindent el kell majd mondani ebben az új fejezetben is! — Például? — A múlt évben zárt először mérleghiány nélkül a két tsz. Soha nem dolgozott még Nyárlőrincen annyi pedagógus, mint ebben a tanévben. Az általános iskolások létszáma pedig meghaladja a félezret. A törpevízmű kész, s a hálózatbővítés befejezés előtt áll. Ennek jelentőségét az értheti meg igazán, aki tudja: nem is oly régen még Nyárlőrinc valamennyi kútja kóli-bacilussal volt fertőzve... ... Járjuk a nyárlőrinci utcákat. Persze, a szokásos városképtől eltérőek ezek az utlyi üzemegységei egyaránt kivették részüket a társadalmi munkából. Ott volt Farkas János tsz-tag, Horváth Ferenc községi előfogatos saját igájával, Lövetei József pedagógus, a népfrontbizottság elnöke, Dávid Sándor szabómester, Nagy Endre fodrász, Gálfi Imre, az állami gazdaság párttitkára, az egész tanácsapparátus, sőt, a szabadságát otthon töltő Mészáros Ferenc vájártanuló is stb. — sorolta Balogh elvtárs. Hogy gyökeret verjen az ifjúság... — S az ifjabb korosztály? Mielőtt válaszol a vb-elnök, egy zsúpfedeles házra mútat. — Ennek a lakója idős, magatehetetlen házaspár. Portájuk előtt a kiásott csatornavezetéket az úttörők temették be, akik másutt és másban is segítettek. — Az úttörők egy része rendszeresen jár a nemrég alakult MHS modellező szakkörbe, és a kultúrotthon különböző csoportjaiban is ott találhatók. Problémánk inkább az iskolapadból kinőtt fiatalokkal van, akiket jó lenne erős, hatékony községi KISZ-szervezetbe tömöríteni. így küzdenek a kisebb-na- gyobb köznapi gondokkal Nyár- lőrinc lakói és vezetői. Szépülő porták, a régóta óhajtott törpevízmű, az újonnan alakult tánc- és színjátszócsoport műsora, az agyagbánya betemetése, az iskolák körzetesítésének megoldása, az új tanácsháza felépítése stb. mind-mind gondot, feladatot, eredményt, örömet jelent manapság. Űj utcasor épül nemsokára. ahol a villanybekötés, a közművesítés ismét új feladatokat ad. Mégis, azt hiszem, így van ez rendjén. Vagyis, ahogy Tánczos Imre bácsi, a községi útőr, a társadalmi munkák egyik fő irányítója mondotta: — Kérem, én már elég régóta élek itt, de össze se tudom hasonlítani a jelent a /. A munkafegyelem Január elsején lépett életbe az 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról. A továbbiakban több alkalommal e rendelkezés fontosabb részeit ismertetjük lapunk olvasóival, hogy megismerjék azokat a jogokat, kötelezettségeket, amelyek a munkaviszony alapján megilletik illetve terhelik a munkavállalót, az üzemet, vállalatot. Először a fegyelmi büntetésekről szólunk néhány szót. Korábban a fegyelmi büntetések köre szűk volt, a törvény által biztosított eszközök nem voltak elég hatásosak. Ezen próbált segíteni a fent említett módosító rendelkezés. Az 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet megjelenése előtt fegyelmi büntetésként csak szóbeli feddést, írásbeli megrovást, alacsonyabb munkakörbe való áthelyezést és azonnali hatályú elbocsátást lehetett alkalmazni. Az alacsonyabb munkakörbe áthelyezés fegyelmi büntetéskénti kiszabását külön megnehezítette, hogy egy-egy vállalaton belül sok esetben nem is volt olyan alacsonyabb munkakör, ahol a dolgozót szakképzettségének megfelelően lehetett volna foglalkoztatni. Tehát az egyes büntetések között nem volt megfelelő fokozat, s emiatt aránytalanságok mutatkoztak. Arra, hogy a megrovás és a szigorú megrovás lényegét magyarázzuk, úgy gondoljuk nincs szükség. De az egyes kedvezmények és juttatások megvonása már némi magyarázatot igényel. A jövőben például ez a büntetés vonatkozhat a prémiumra, nyereségrészesedésre, természetbeni juttatásra, kedvezményes beszerzés csökkentésére, illetve megvonására, legfeljebb egy1 évre. Ezen túl azonban kimondhatja a fegyelmi határozat, hogy a folyamatos munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül hagyják a pótszabadság szempontjából, az illető dolgozó soron kívül nem léptethető elő, megvonhatja tőle a szolgálati címet, rangot, visszaveheti az elismerő jelvényt, oklevelet. Üj tartalma van a módosítás szerint a fegyelmi útján történő áthelyezésnek is. A fegyelmi vétséget elkövetőt ugyanis át lehet helyezni azonos, vagy alacsonyabb munkakörbe ugyanazon, vagy más vállalathoz, illetve helységbe. Az áthelyezés nincs időtartamhoz kötve, s a vállalat a dolgozót nem köteles később korábbi munkakörébe és helyére visszahelyezni. A törvényerejű rendelet arra is módot nyújt, hogy ha az elkövetett fegyelmi vétség csekély jelentőségű, az eljárást meg lehet szüntetni egy figyelmeztetéssel. Bár nem fegyelmi büntetést tartalmaz, mégis itt kell említést tenni a Mt. V. 35,É paragrafusának rendelkezéseiről, amelyek ugyancsak nagyban elő fogják segíteni a fegyelmezett munkavégzést. E rendelkezések szerint, ha a dolgozó munkáját ismételt, vagy egyéb komoly figyelmeztetés ellenére is hanyagul végzi, alapbérét csökkenteni lehet, illetve őt a munkakörére megállapított alacsonyabb fizetési osztályba lehet sorolni. Dr. Kolozsi Gyula megyei főügyész-helyettes A televízió közvetíti „az e hetit" A lottó 6. heti nyerőszámait február 5-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a Nádor utcai székházban sorsolja a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A sorsolásról a televízió helyszíni közvetítésben számol be. (MTI) múlttal. Ezért aztán szívesen dolgozom én is, _ akárcsak mások, a községemért! Mert, hogy az igények nőnek, ez természetes. De ezek kielégítését nem szabad sültgalambként várni, hanem mindenkinek tenni kell ezért valamit — erejéhez mérten. Ahogy én láttam, ezeket a segítő erőket sikerül felszínre hozni, okosan felhasználni és irányítani Nyárlőrincen is — az egyén és a közösség javára. Ilubor Gyula Megyei viszonylatban is emelkedő társadalmi munka eredmény született tavaly Nyárlőrincen; az egy lakosra eső érték megközelíti a 200 forintot. A községi tanács, népfront, az fmsz szervezi az akciókat. — Legutóbb például mintegy 200 köbméter földet fuvaroztunk a község középpontjában levő agyagbánya betemetéséhez, ahová nemsokára park kerül. .. A két tsz. az állami gazdaság és az erdőgazdaság helően oszlik meg az Aranykalász és Petőfi Tsz, továbbá a Helvéciái Állami Gazdaság helyi üzemegysége, valamint a Kiskunsági Erdőgazdasághoz tartozó nyárjasi erdészet között. Szóvátettem, hogy bizonyára nehezíti a község irányítását az, hogy a tanácsháza kilométerekre esik a községtől. A vb elnök mosolygott: — őszinte legyek? Valóban, jobb lenne így is együtt élni a községbeliekkel, csakhát ezen pillanatnyilag nehéz változtatni. Amit segíthetünk, azt természetesen nem mulasztjuk el. Az elmúlt években például önkiszolgáló fűszer és vegyesbolt létesült, van kultúrháza, két belterületi iskolája Nyár- lőrincnek, a sportpályához öltözőket építettek, s még egy kemény fába vágták fejszéjüket: az ívóvízellátás megoldásába. A költségekhez 50 százalékos állami támogatást kaptak, a’ többit „KÖFA”-ból és társadalmi munkával fedezik. — A villamosításban, a járdaépítésben, a vízlevezeték építésében nagyon sokat segített és segít a lakosság — mondotta Balogh elvtárs. — Ez azzal magyarázható, hogy Nyárlőrinc nagyon mélyről indult el a fejlődés útján. Például az egykori zsúpfedeles házakból is találunk még jó néhányat, éle ezzel szemben tények bizonyítják az előrehaladást, Egyik bizonyíték: ketten rendelkeznek gépkocsival, tizenheten televízióval, 287-en rádióval és 450- en motorkerékpárral... Közös erővel a köz javára A vb-elnök hozzátette: — A helyi népfrontbizottság vezetésével készül Nyárlőrinc 1945-ig terjedő történetének cák, sok még a földút, akad ház, ahol még nincs villany, de április 4-ére a jelenlegi kettővel szemben már 30 utcai kifolyó adja az egészég'es, jóízű ivóvizet! Havi 130—140 ezer forintot forgalmaz a két éve létesített önkiszolgáló bolt, jelezve: nőnek az igények Nyárlőrincen is. „Hogyan tanultam meg olvasni” — ez a címe Móra Ferenc szép elbeszélésének, amiről most beszélgetnek az I. számú általános iskola második osztályos kis növendékei Rácz Atiiláné irányításával. (Pásztor Zoltán felvételei.)
