Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Szigorúan bünteti a bíróság az ittas gépjárművezetőt Bányásztragédia a Zsil-völgyében A Román Minisztertanács csü- irtökön közleményben jelen­tette be, hogy február 23-án a Zsil-völgyében levő Urikányi szénbányában sújtólégrobbanás következtében 41 bányász életét vesztette. A minisztertanács vizsgálatot rendelt el a baleset I okainak megállapítására. Az ál­dozatok családtagjairól az ál - i lám gondoskodik« i Névváltoztatás A közelmúltban, kissé félsze­gen, fiatalos külsejű házaspár kopogtatott be az irodámba. — Elnézést kérünk titkár elvtárs, de szeretnénk, ha se­gítene. Elhatároztuk, hogy... — s félbeszakadt a mondatuk. Pillantásaikkal egymást biztat­ták a folytatással, majd rám­szegezett tekintetükből azt ol­vastam ki: tőlem várják a biz­tatást. — Mondják csak bátran, ha lehet, feltétlenül. segítünk — oldottam fel a csendet. — Tetszik tudni — bátorodott neki a vékonyka asszony — ci­gányok vagyunk és a nevünk is olyan ... Régi kóborcigány név. És még most is olyan a színeze­te. Szeretnénk megváltoztatni, hogy legalább a gyerekeink éle­tét ne keserítse, öt kicsink van. Mert az urammal már előfor­dult, hogy az egyik bajai vál­lalatnál jelentkezett munkára és a neve miatt nem vették fel. — Igen, tetszik tudni, már úgy nézett ki, hogy felvettek — szólt közbe magyarázólag a férj. — Aztán mikor a nevemet kér­dezték és én megmondtam, mindjárt másképpen kezdtek beszélni. Hogy sajnálják, így meg úgy, de nincs felvétel. Megértettem őket. S amint el­néztem félszegségüket, zavartsá- gukat, éreztem, mi mehetett bennük végbe, mire erre az el­határozásra jutottak. Annak rendje-módja szerint kiállítot­tuk és útjára bocsájtottuk a név- változtatásuk iránti kérelmet. Távozásuk előtt, kissé elérzé- kenyedve, ismét a fiatalasszony szólalt meg: — Lehet, hogy szólni fognak a többiek. Lehet, hogy azt mondják: Ni, milyen felvágó­sak, ki akarnak kupálódni. Pe­dig mi csak azt akarjuk, hogy az új névvel is könnyebb le­gyen. Könnyebben lehessen bi­zonyítani, hogy a cigányok kő-1 zött igenis, vannak rendes em­berek! Ügyfeleim már talán haza is értek, s engem változatlanul foglalkoztatott a szokatlan ké­relem. Eszembe jutott az emlí­tett bajai vállalat, az itt-ott ta­pasztalható előítélet a cigány­lakossággal szemben. És egyre határozottabban éreztem: nem a névváltoztatás jelenti a meg­oldást! S. J. ■ Mint ismeretes, megyénk az ország legnagyobb összefüggői bortermő vidéke. Nem tekinthe­tő véletlennek, hogy az itt el­követett bűncselekményeknek több mint 40 százaléka ittas ál­lapotban történik, vagy kap­csolata van az alkohollal. A közúti baleseteknél az ittasság nyomban a gyorshajtás és az el­sőbbségi jog figyelmen kívül hagyása után következik. Ha pedig a baleseten kívüli ittas gépjárművezetést is figyelembe vesszük, ez szerepel az első he­lyen. Már 2,2 deci bor is számít A közutakon ittas állapotban gépjárművel történő közlekedés az elfogyasztott alkohol meny- nyisógétől függően bűntettet, vagy szabálysértést képez. A ha­tár a vérnek 0,5 ezrelékes alko­holtartalma, amely körülbelül 2,2 deci 10 százalékos bornak, vagy 7 deci sörnek, vagy egy fél deci töményszesznek felel meg. Ez meglehetősen alacsony mennyiség, a bíróságok mégis az esetek többségében aránylag magas összegű pénzbüntetést ál­lapítanak meg abból a meggon­dolásból kiindulva, hogy elvileg a legcsekélyebb mennyiségű szesz elfogyasztása is veszélyes lehet. Ezt a helyes felismerést a bíróság ítélkezési gyakorlatá­ban érvényesíti is. Tekintettel az ilyen esetek gyakoriságára, a bíróság szigorú büntetéseket al­kalmaz ezek elkövetőivel szem­ben. Azt »cm tudta, mennyit írott A múlt év október 3-án dél­előtt az egyik jakabszállási ital­boltban sörözött munkatársaival Gyánti Mihály jakabszállási la­kos. Ezt követően motorkerék­párral Bugacra ment, majd a délutáni órákban újra visszatért. S olyan mértékben folytatta az italozást, hogy később már azt sem tudta megmondani, meny­nyit ivott. Késő éjszaka indult haza a motorral, de ekkor már annyira ittas volt, hogy éppen az ellenkező irányba tartott, és hamarosan árokban kötött ki. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az ügy tárgyalása kapcsán Gyánti bün­tetlen előéletét, és ezt figyelem­be véve 2500 forint pénzbünte­tésre ítélte. Hasonló felelőtlenségről tett tanúbizonyságot Kovács Zsig- mond kecskeméti lake«, aki a 9. sz. AKÖV egyik gépkocsijával a múlt év október 16-án fuva­rozást végzett. Az esti órákban munkatársával megjelent Kecs­keméten, a homokbányái ital­boltban, s ott rövid idő alatt ittas állapotba került. Ennek el­lenére elhatározta, hogy a gép­kocsival a garázsba hajt. Garázs helyett a rendőrségen A jelenlevők igyekeztek erről lebeszélni, de sikertelenül. Beült a volán mellé, azonban mire a telephelyre ért, a rendőrség is felfigyelt rá, s eljárás indult el­lene. A bíróság Kovács Zsig- mondot is 2500 forint pénzbün­tetésre ítélte. A fentieknél is sokkal na­gyobb mértékben veszélyeztette a közúti közlekedés rendjét Be- senyi Béla lajosmizsei lakos, aki a múlt év október 12-én délután fogyasztott jelentős mennyiségű italt. Éjfél körül, amikor már több mint egy li­ter bort ivott meg, elhatározta, hogy tovább folytatja a motor­kerékpározást. A rendőrség azonban hamarosan igazoltatta. Figyelembe véve a cselekmény súlyosságát, 3000 forint pénz- büntetéssel sújtotta a bíróság. A mások életét, testi épségét, de a magukét is könnyelműen semmibe vevő emberek felelőt­len cselekedeteit még tovább so­rolhatnánk. De a fentiek is meg­győzhetnek bennünket arról, hogy a bíróság a törvény teljes szigorával ítéli el az ilyeneket. Erre annál inkább is szükség van, mert nagy számban előfor­dulnak megyénkben hasonló esetek és csak így lehet megelőz­ni azt, hogy komolyabb sérülé­sek, esetleg halálos kimenetelű balesetek következzenek be. A példamutató ítéleteknek re­mélhetőleg meg lesz a hatása, s alkalmasak arra, hogy még időben gondolkodásra késztes­sék a gépjárművezetőket és tá- voltartsák őket az italboltoktól. Dr. Tasnády Elek közlekedési ügyész Országos munkaértekezlet a Megyei Könyvtárban A Megyei Könyvtárban két­napos országos munkaértekez­let kezdődik pénteken délután. Az értekezleten nyolc megye könyvtárosai számolnak be ar­ról a munkáról, amit a hazánk felszabadulásának huszadik év­fordulójára történt előkészüle­tek során végeztek. A kétnapos értekezleten az Országos Széche­nyi Könyvtár több vezető mun­katársa tart előadást. nnr ■■ i rr rr rr i Tüdőszűrők Közelgő március Még hófoltok lepik a mezőt, a földeket, de a tavasz hónapja közeleg, s kisarjadnak a füvek, fák. S a zsombékok helyén is vígan harapja a zöldet a kó­száló birkanyáj. efejeződött Orgoványon a tüdőszűrő vizsgálat. Köl­tözik a brigád, Miske a követ­kező állomásuk. Röntgengép, összecsukható ágyak, műanyag­vödrök, kábelek, titokzatos mű­szerek kerülnek az autóra. S miután mindez lezajlik, még egy búcsúbeszélgetésre jövünk össze az örökké vándorúton levő cso­port mindig jó kedvű vezetőjé­vel, Pista bácsival. — A megyében négy tüdőszű­rő brigád dolgozik, a miénk a 3-as számot viseli. Évente bejár­juk a megye negyedrészét. Nyáron a Tisza és Duna menti falvakat, télen a „belső” közsé­geket. Ahány falu, annyi hon­foglalás. Távol a családtól —, a kevéske szabad időt nyáron für­dés, télen olvasás, sakk, romi tölti ki... De ez mellékes, hi­szen a fő a munka!... — Február 11-től 22-ig Or­goványon például 3026 emberről készítettünk röntgenfelvételt. A tapasztalat? Ezen a környéken minden száz ember között átla­gosan még mindig két tüdőbete­get találunk. Jóval kevesebb ez már, mint az 1963. évi 4 száza­lékos megyei átlag — de az or­szágosnál még mindig maga­sabb. .. A brigád munkájának rész­leteiről érdeklődöm — só kész­ségesen mesél: — A községi tanács a lakó- nyilvántartás alapján küldi ki az idézőket a tüdőszűrésre... Közbevetőieg megjegyzem, hogy panaszként halottam: a vizsgálat helyén olykor torlódás van, néha órákig várakozni kell. — A torlódás, várakozás elke­rülhető — jó szervezéssel. Pél­daként említhetem erre Tabdi községet, ahol a tanács megbí zott ja és a helyi vöröskereszt aktívahálózata ügyesen oldotta meg az összeírást, ríyilvántar tást. Az amúgy is kis községet körzetekre bontották, s minden körzetben egy aktíva biztosítot­ta a zökkenőmentes időbeosz tást. A közbevetett megjegyzés után arról beszél, hogyan folyik a vizsgálat: — A géppel készített röntgen- felvételeket nagyítóval átvizs­gáljuk. Különösen a fájdalom­mal nem járó, tehát panaszmen­tes „zugbetegségek” kimutatása szempontjából van ennek nagy jelentősége. Betegség gyanúja esetén a „lefényképezettet’ újabb kivizsgálásra hívjuk be.. — Több éves munkájának leg érdekesebb, legnagyobb élmé­nye? — Az, hogy megnyertük a mi nisztérium által meghirdetett, megyék közötti verseny első dí­ját... J\< em volt látványos ün­nepség. Inkább csak jelképesen jutalmaztak. — A négyszemélyes brigád mindegyik tagjának 200—300 forint juta­lomban volt része, de az olyan jól esett, mintha két- háromezer forintot kaptunk volna... Fekete György tudósító Az ismeretlen katona LEVELET írt Székesfehérvár­ról szerkesztőségünknek Matu- kovics Ferenc honvédőrn'agy azzal a kéréssel, hogy legyünk segítségére egy ismeretlen ka­tona felkutatásában, akit húsz esztendővel ezelőtt, a Budapest felszabadításáért vívott harco­kat megelőzően, a VIII. kerü­letben lévő, akkori Romanelli utca egyik pincéjében szerettek volna elrejteni a németek és a nyilasok elől, de ... De hadd mondja el Matuko- vics elvtárs maga, mint szemta­nú, mi történt az ismeretlen ka­tonával. „EMLÉKEZETEM szerint 1944. december 15—20-a között szüleimmel Budapesten, a VIII. kerületi Romanelli utcában lé­vő Lenkefi-féle géplakatos mű­helyben húzódtunk meg. A mű­hely az egyemeletes ház pincé­jében volt és egy nagy pince­raktár is hozzátartozott, tele ócskavassal. Egyik napon, délelőtt, egy ka­tona jött le a pincébe és kö­zölte édesapámmal, hogy csapa­tától megszökött, nem akar to­vább harcolni. Szeretne elbúj­ni, amíg a szovjet csapatok fel nem szabadítják a fővárost. A katonának civil öltönyt adtunk, katonaruháját pedig a műhely irodájának kályhájában eléget­tük ... Fegyverzetét is összetör­tük és az ócskavasak közé rej­tettük. KÖRÜLBELÜL három napig volt velünk a pincében, ami­kor váratlanul elénk állt azzal, hogy elmegy ... Megpróbál ki­jutni a városból és a németek védelmi vonalán átszökve, je­lentkezik a szovjet csapatoknál. Igyekeztünk erről lebeszélni, de ő hajthatalan maradt. — Nincsenek papírjai — mond­tuk neki —, s ha így civil ruhá­ban elfogják, kivé gzik. Nem hallgatott ránk, mit tehettünk.. Amikor elbúcsúzott, nagyon megsirattuk. Én vele akartam menni — Jánoshalmára! Mert odavalósinak mondta magát és azt is tudtuk már akkor, hogy nős. Csák az utónevére emlék­szem: Jánosnak hívták. Nem lehetett 24—26 évesnél idősebb. A haja barna volt, a magassága pedig körülbelül 170 centiméter. Szürke télikabátban ment el tő­lünk, a barna színű szőrmekucs­mát, a sajátomat, én ajándékoz­tam oda neki. Hogy eltávozása után mi tör­tént vele, hova lett, soha sem tudhattuk meg. Nevünket, lak­címünket sem jegyezte fel ma­gának, mert attól félt, ha eset­leg elfogják, mi is bajba kerül­hetünk. ARRA KÉREM a szerkesztő­séget hogy levelemet szívesked­jék a Petőfi Népében közölni, s ha János életben van, vagy jánoshalmi hozzátartozói, bará­tai, ismerősei tudnak a sorsá­ról, bizonyára kapok majd ér­tesítést. Címem: Matukovics Fe­renc őrnagy, Székesfehérvár, Berényi utca 1/b.” ENNYIT ír levelében Matu­kovics elvtárs, és mi reméljük: húsz esztendővel ezelőtt J á- n o s n a k sikerült átjutni a Bu­dapestet akkor már szoros ost­romgyűrűbe záró szovjet csa­patokhoz és épségben átvészel­ni a háborút. V. I. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Ktskun megyei Bizottsága es a megyei lanacs lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dánle Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállal a: Felelős kiadó: Mezei István tgazga Szerkesztőség: Kecskemét, vart i ranacsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok U-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tét t Telefon n-09 Terjeszti a Magyal Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési i 1’ nőnapra 13 forint Sacs-Kiskun -negyei Nyomda V. Kecskemét - Telelőn; U-8S. Index; 25 065,

Next

/
Oldalképek
Tartalom