Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

A KÁRTEVŐ VIZEK ELLEN Duna nem bújik már jégpáncél alá ezen a télen. S ha csak nem lepnek meg tartós és kemény- fagyok, jeges árvizek nélkül kö­szönt a Tiszára is a tavasz. Az eddigi hócsapadék egy része ugyancsak csendben lefolyt a két nagy vízi úton, más része azonban, az esővizekkel, behú­zódott a talajba. Ez viszont megemelte a talajvíz szintjét, A vízügyi szervezet felkészült A tanácsok feladatai Ami a lakosságon múlik A belvizek elleni védekezés másik előfeltétele a csatornák jó karbantartása. A vízügyi igazgatóságok kezelésében levő csatornahálózat tiszta, használ­ható. Általában kielégítő a víz­ügyi társulatok csatornáinak az állapota is, azonban a tanácsi kezelésben levő csatornák túl­nyomó többségben eliszaposod­tak és növényzettel benőttek. Hasonlóképpen elhanyagoltak a községek belterületén levő csatornák, esőátereszek, kapube­járók is. Az 1963. évi árvizek és belvizek idején sóik kár meg­előzhető lett volna, ha ezeket gondosan karbantartják. A ta­nácsok feladata, s a lakosság elsőrendű érdeke, hogy jól szer­vezett társadalmi munkával a vizek lefolyásának útját idejé­ben szabaddá tegyék. A belvizek levezetésénél néhol szükségessé válik a vizek átme­neti visszatartása réteken, le­gelőkön. Ez — amellett hogy fontos szántóterületeket óv meg a vizek kártételeitől — hasznos víztartalékot képez a nyári szá­razság idejére. Az érvényben levő rendeletek értelmében, ahol kiépített védő­művek nincsenek, a helyi víz­kárelhárítás a tanácsok feladata. Az állami vízügyi szervezet ter­mészetesen támogatja a tanácso­kat szakemberek helyszínre kül­désével,. és a védekezéshez szükséges anyaggal is. Rendkívüli készültség esetén Ha az ár- vagy belvízveszély súlyossága miatt rendkívüli ké­szültséget kell elrendelni, a vé­dekezési feladatok ellátására a vízügyi igazgatóságok területén árvíz- és belvízvédekezési terü­leti bizottságok működnek. Sú­lyos esetekben — a veszélyez­tetettségnek megfelelően — köz­erők, anyagok, eszközök és fel­szerelések is igénybe vehetők és egyéb kényszerintézkedések fo­ganatosíthatók. Az esetek jelen­tős részében viszont a rendkí­vüli veszélyek megelőzhetők, ha a helyi közigazgatási szervek és a lakosság Idejében elvégzi a vízkárok elhárításához szüksé­ges munkálatokat. F. L. ELŐRELÁTÁS ami a kitavaszodáskor okozhat | gondokat. Készenlétben Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság — és az általa irányí­tott vízügyi szervezet — az idén is felkészült az árvizek és a belvizek kártételei elleni véde­kezésre. Az árvizek elleni védekezés lehetőségeit megkönnyíti az idén a vízügyi szolgálat megnö­vekedett gépparkja. Könnyebbé és eredményesebbé vált a víz­ügyi kezelésben levő mintegy . 4000 kilométer hosszúságú védő­töltés karbantartása, s árvíz esetén e gátrendszer védelme. Szólni kell azonban már most a nyári gátak karbantartásáról is, ami a vízgazdálkodási társu­latok és a tanácsok feladata. Ezek a közepes nagyvizek ellen védő gátak értékes mezőgazda- sági területeket mentesíthetnek — csupán a Tisza völgyében százezer holdat — ha a szüksé­ges karbantartást megfelelően elvégzik. A belvizek ellen Országosan mintegy hétmillió katasztrális hold belvizes terü­letünk van. Ennek fele mélyár­téri terület, ahol fokozottabb vé­delemről kell gondoskodni. Ma­yer László főosztályvezető tájé­koztatása szerint a vízügyi szer­vezet kezelésében levő 260 szi­vattyútelep üzemképes állapot­ban és üzemanyaggal ellátva készen áll a belvízveszély elhá­rítására. A szivattyútelepek per­cenként 468 ezer liter átemelé­sére képesek. A hordozható bel­vízátemelő szivattyúk javítását is befejezték. Ezekkel kisebb táblákat mentesíthetnek a káros vizektől. Nagy szükség esetén az öntözőművek szivattyúit is igénybe veszifc PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bäcs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-36. Vidéki lapok: tl-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll i nőnapra 13 forint Bites-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-85. Jode« »0«. Korszerűsítik a Budapest — Kelebia és a Kiskunhalas-országhatár közötti vasúti vonalat Télidőben hideg a bor, hideg a sör, ilyenkor inkább langya- sítani kell, hogy ne ártson a to­roknak. Ám nyáron a jéghez folyamodnak a vendéglők, hogy jó hűvös legyen az ital. Ez téli gondot jelent, ilyenkor kell a jégtárolásról gondoskodni. Ezt teszi a fülöpszállási földműves­szövetkezet is: most gyűjti be a télen készen kínálkozó jeget. Képünkön: Abonyi János, Fá­bián Zsigmond és Varga Sándor jeget termelnek ki az egyik tó­ból. A MÁV az idén tovább foly­tatja a Székesfehérvár—Tapolca közötti elavult vasútvonal fel­újítását. Június 15-ig Révfülöpig korszerűsítik a vágányokat, úgy hogy az idény kezdetétől Buda­pesttől—Révfülöpig 80 kilomé­teres sebességgel közlekedhet­nek a vonatok. Még az idény kezdetéig átépítik Alsóőrs állo­másit és sor kerül Csajág állo­más korszerűsítésére is. Bővítik Káptalanfüred állomást is, ahol a nyári forgalomban elég sok utas fordul meg. A növekvő forgalmi igények kielégítésére a MÁV korszerű­síti a budapest—kelebiai vona­lat. Az idén átépítik a Kiskun­halas és az országhatár közötti szakaszt, a többi vonalrészt már korábban rendbehozták, s így az év végén Budapest—Kelebia között már 100 kilométeres se­bességgel haladhatnak a szerel­vények. Az idén befejezik a Győr— Sopron közötti vasútvonal fel­újítását, továbbá a Nagykanizsa —Szombathely közötti pálya korszerűsítését, folytatják a Ka­posvár—Gyékényes vonal átépí­tését. Az újszászi vonalon a forgal­mi nehézségek kiküszöbölésére a vasút a következő években megépítteti Budapest—Űjszász között a második vágányt, az idén a második pálya készül el Budapest—Maglód között. A pályafenntartásit és a vas­úti pályák korszerűsítését az utóbbi években igen erőteljesen gépesítették. A pályafenntartás az idén is kap kőzúzalék szállí­tására 100 önürítős kocsit és sa­ját erejéből készít hat olyan kü­lönleges nagy teljesítményű gé­pet, amely talpfa alá tömöríti a zúzalékot. Gyakorlatilag las­san teljesen ^ múlté lesz az egyik legnehezebb fizikai mun­ka, az úgynevezett krampácso- lás. (MTI) Összefüggés a terhességmegszakítások és a koraszülések között Tanácskozás a helyes családtervezésről Az egészségügyi felvilágosí­tás társadalmi tanácsának anya- és gyermekvédelmi szaktanács- adó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a terhes nők és a születendő gyermekek egészség- védelmének több fontos kérdé­sét. A tanácskozás középpontjában az abortuszkérdés és a családter­vezés állt. A bizottság megálla­pította, hogy a családtervezés a fejlett országokban az urba­nizációval párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül és ha­zánkban — az életszínvonal nö­vekedésével — ma már a falu­ra is kiterjed. Hiba azonban, hogy sokan a családtervezés leg­főbb, vagy éppen egyedüli esz­közének a terhességmegszakítást tekintik. A helytelen szemlélet és gyakorlat súlyos kövekezmé- nyekkel, károsodással járhat. Mint a tanácskozáson beszámol­tak róla, a Schöpf-Merei ko­raszülött kórházban például 10 esztendő mintegy 2000 esetét elemezve megállapították, hogy a legtöbb koraszülés és egyéb szülési komplikáció azoknál az anyáknál fordul élő, akik több térhességmegszakítás után szül­nek először. A legkedvezőbb vi­szont azok helyzete, akik az el­ső terhességüket kihordják. Ez, és egyéb vizsgálódások tapaszta­latai is amellett szólnak, hogy a családtervezés eszközei közül lehetőleg ki kell kapcsolni a mű­téti beavatkozást. A családi élet teljességét, iga­zi örömét a gyermek jelenti. Ha azonban a fiatalok különböző körülmények figyelembe vételé­vel mégis várni akarnak az el­ső gyermekkel, akkor se folya­modjanak művi abortuszhoz. Ma már különböző megbízható fo­gamzásgátló eszközök állnak rendelkezésre. Ezt a kérdést a fiatalok egészségügyi nevelésé­ben, a nemi felvilágosításban sem szabad megkerülni — hang­zott a tanácskozás résztvevőinek állásfoglalása. (MTI) Jogosítvány nélkül, ittasan Vasárnap este. Akasztó köz­ségben rendőrjárőr cirkált az­zal a feladattal, hogy igazoltas­sa a községen áthaladó jármű­veket. Nyolc óra felé járt az idő, amikor egy motorkerékpár lámpájának sárgás fénye tűnt fel az úton. A járőr piros lám­pával adott jelt a megállásra, a motorkerékpár vezetője las­sított is, de amikor a rendőrök­höz közeiért, gázt adott és a gép berregve vágtatott el mellettük. — Na ez megszökött, a rend­számát sem tudtuk leolvasni — mérgelődött a járőrparancsnok. Még be sem fejezhette szava­it, amikor éles csattanás hallat­Munkavédelmi filmfesztivál Hétfőn reggel kezdődött meg a Technika Házában a baleset- védelmi és munkaegészségügyi filmek 6. országos fesztiválja. Hétfőn és kedden a SZOT mun­kavédelmi osztálya, a munkavé­delmi filmbizottság és az egész­ségügyi felvilágosító központ rendezésében összesen 28 filmet mutatnak be, 1964. termését. A fesztiválon bemutatott fil­mek között a munkávédelmi, film-, egészségügyi és filmfor­galmazási szakemberekből ösz- szeállított zsűri három kategó­riában három-három díjat' oszt ki, ezenkívül nagydí.ijal tünteti ki az év legjobb filmjét és kü­lön díjazza a legjobb rendezői, színészi és operatőri munkát. (MTÖ A medve vadászlesen. szott a tőlük alig 150 méterre lévő éles kanyarban. — Felborultak! — kiáltotta, a járőrtárs — fussunk! Az árokban ott hevert a mo­torkerékpár, mellette a szabály- sértő járművezető, de a motor alatt véresen ott feküdt a pót­utas. A motorkerékpár vezetője Szeverényi Mihály nehezen állt fel, bár csak könnyebben sérült meg, de pótutasa Gráczia Pál alaposan összetörte magát. — Azonnal a mentőket, or­vost!— intézkedett a járőrpa­rancsnok. A körzeti orvos né­hány pillanat múlva megérke­zett. Kötözés közben az orvos megjegyezte: „Alaposan felön­töttek a garatra, mielőtt elin­dultak.” A járőrparancsnok most már tudta, hogy mi volt az oka an­nak, miért nem akartak megáll­ni a motorkerékpár utasai. — Vezetői igazolványát kérem •— fordult a járőrparancsnok Szeverényihez. — Otthon felejtettem ... az­az még nincs jogosítványom. A járőrparancsnoknak ezután már nem volt szüksége további magyarázatra. A motorkerékpár felelőtlen vezetője a saját és egy másik ember életét veszélyez­tette azzal, hogy ittasan, szak­képzetlenül ült fel járművére, s még az igazoltatást végző rendőr jelzésére sem volt haj­iadó megállni. Egyébként elke­rülhették volna a balesetet, ha a rendőr jelzésére megállnak, a rendőrjárőr nem engedte vol­na tovább az ittas motorosokat. Szeverényi Mihály ellen bünte­tő eljárást indítanak. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom