Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Vita a gyermeknevelésről „Kérem, adjanak tanácsot...” Szeretnék a fiamból okos embert nevelni, ezért mindent, amit csak tudok meg­adok neki. Sokszor még az uramnak sem mondom el, mit vásárolok a gyereknek. Mert ha például egy tornacipőt, vagy trikót veszek, mindjárt arra hi­vatkozik, hogy az ő idejében egy „klottgatya” volt a tornafel­szerelés, és most csak divatoz­nak az iskolában. De én bármi áron is megszerzem, amire a fiamnak szüksége van. Mindig olyan is a ruhája, hogy nem mondhatja senki: parasztember gyereke. A szomszédból a férj Kalocsára, a városba jár dol­gozni, de az asszony a gyere­ket foltos cipőben ereszti el az iskolába. Az én fiamnak mindig fényes, tiszta a cipője, mert es­te addig tisztogatom, míg tükör­fényes nem lesz. Ha könyvre kell a pénz, ha kirándulásra — mindig előte­remtem, mert azt akarom, hogy az én fiam ne tudja mi az, hogy nincs. Azt akarom, hogy őneki szebb élete legyen, mint az enyém, hogy jobban boldogul­jon az életben, mint az apja. Arra gondolok, hogy ha szépen indulna az élete, akkor a foly­tatásnak is jól kell sikerülnie. Wj'n magam sokat nélkülöz- tem fiatal koromban, így tudom, mi az, amit a gyerek­nek adni kell. A nehéz tanulás igénybe veszi a gyerek erejét, ezért a legjobb falatokat ne­ki adom, félre teszem a részére. Nagyanyjával szeretettel vesz- szük körül, várjuk, ha jön ha­za az iskolából, kísérjük, ha megy, tőlünk telhetőén segít­jük a tanulásba, illetve abban, hogy nyugodtan tanulhasson. Ha tanul magára hagyjuk, ha vele vagyunk, csendben mara­dunk. De nem könnyű dolog ez, mert az apja nem érti meg. Arra hivatkozik, hogy az ő ide­jében nem az apja hallgatott, hanem a gyerek, hogy ők nyol­cán voltak, és egyik írt, a má­sik olvasott, a többi meg han­gosan tanult. De ha az apjuk felnézett, olyan csend lett, még a lélegzetüket is vissszafojtot- ták... Az uram azt mondja, hogy az én nevelésem nem nevelés, mert elkényeztetem a gyereket. Ha például ilyenkor télutón egy narancsot veszek, már zsör­tölődik, nem érti meg, hogy vi­tamin kell a gyereknek. Ha a gyerek rossz jegyet vagy dor­gálást hoz haza az iskolából megveri, úgy kell kivenni a ke­zéből. Fél is az apjától, mert mindjárt ideges,, ha meglátja. És én hiába magyarázom, hogy így nem lehet modern életre nevelni. t/égül gondba vagyok a * gyerek tanítójával is. Azt mondja nagyon jó feje van a fiamnak, mert amit elmonda­nak előtte, azt megjegyzi, de amit a könyvből, magának kel­lene megtanulni — ahhoz már lusta. Szerintem ebben nem hi­bás a gyerek, a tanítónak kel­lene megkedvelteim vele a ta­nulást. Hiszen ha a föld jó, csak munkáskéz kell hozzá, hogy jó termés legyen. Kérem adjanak tanácsot, mert sokszor úgy ér­zem, hogy mindenki ellenem van. Egy aggódó édesanya. A fenti levél egy községi tu­dósítónk közvetítésével jutott szerkesztőségünkbe. Amikor kö­zöljük, egyúttal vitára is bo­csátjuk. Kérjük olvasóinkat, hogy a fentiekkel kapcsolatos véleményüket és tanácsaikat le­vélben juttassák el lapunk „A mi otthonunk” rovatához. YILAGITAS A LAKASBAM A fény nagy hatással van az emberekre. Megfigyelhető, hogy borús időiben általában 'egészen más ismerőseink, csa­ládunk tagjainak hangulata, mint napsütésben. így van ez a lakásokban is. Ahol „taka­rékosságból” csak 25-ös vagy 40 wattos villanyégőt használ­nak a szoba vagy a konyha világítására, a belépőt gyér fény és a háziak kedvetlensé­ge fogadja. Ott azonban, ahol az emberi igénynek megfelelő a világítás, sokkal jobb a han­gulat. A. „takarékosságból” vá­sárolt 40 wattos épő például a mennyezet közepére füg­gesztve nem ad megfelelő fényt az olvasáshoz, a varrás­hoz. S az árammennyiség ösz- szegét, amelyet a gyengébb körte „megtakarít”, később szemüvegre kell költeni. A kí­sérletek szerint minden lakás­ban 60-as, nagyobb helyiség­ben 100-as égő szükséges ah­hoz, hogy megfelelő fénnyel lássa él az embert. Hogyan biztosíthatjuk ezt például akkor, ha a szobában levő csillár' hat, esetleg nyolc­tíz ágú? Így valóban sok az áramfogyasztás, drága a vilá­gítás. A hálószobában a több karú csillár felesleges, nincs szükség nagy fényforrásra. Ugyanakkor nem világítja be a toalettükör előtt állót, vagy a dohányzóasztalhoz ad kevés fényt. i Milyen legyen hát lakásunk világítása, mi a legcélszerűbb, s egyben leggazdaságosabb? — A világítás is — mint az új. stílusú lakberendezés — az em­ber mindennapi életéhez alkal­mazkodik. A hálószobában a mennye­zetről függő, sok karú csillár a divatos opálüveg búráiya! csak növeli a homályt, s a sze­met rontja. Ahol hálószoba-be­rendezés van, ott az ágy fölé szereljünk falikart, lehetőleg olyan át nem látszó ernyő­vel, ami este olvasáskor, nem zavarja alvó élettársunkat. Sok helyen az éjjeliszekrényen álló lámpa mellett olvasnak. Ez nem célszerű, mert az ol­dalról jövő fény a könyv fe­hér lapjairól rossz szögben ve­rődik vissza, és fárasztja a szemet. Hasznos, ha az étkezőasztal felett — szintén van megfe­lelő fényforrásunk. A legtöbb családban változott az élet­rend. A szülők dolgoznak, a gyermekek pedig iskolában töl­tik idejüket, a család általá­ban az esti étkezésnél tartóz­kodik együtt. Az étkezőasztal Modern lakószoba mennyezetégővel, falikarral és hangulatlámpával. M éri nem kaptató Kecskemáten is? Nemrégen olvastam a Pe­tőfi Népében dr. Lindner Ká­roly Tejtermékek a táplálko­zásban című, s igen figyelem­re méltó cikkét. Sajnálkozás­sal kellett azonban megállapí­tanom, hogy a cikkben felso­rolt tejtermékek között egy ugyancsak fontos tejipari ké­szítmény, a joghurt nem sze­repelt. Vajon miért? — ötlött fel bennem a kérdés. Pedig a joghurt szintén közismerten kitűnő tápszer. Mintegy 38 szá­zalékban tartalmaz kazeint és albumint, s így, mondhatni, jó­formán a legolcsóbb „vérfor­rás”. Legyőzi a túlzottan fel­lépő úgynevezett bélerjedése­ket, másszóval: kitűnő gyógy­szer is mindazok számára, akik valamilyen bélbántalmakban, emésztési zavarokban szenved­nek. Ha tehát summázzuk a jog­hurt jó tulajdonságait bátran állíthatjuk, hogy egyik leg­egészségesebb tejterméktáplá­lékunk, s ezt étrendünkből — szerény véleményem szerint — semmi esette sem szabad ki­felejtenünk. A bökkenő csupán az, hogy Kecskeméten egyet­len tejivóban sem kapható már igen hosszú idő óta a joghurt. Miért? Nem tudom. S kíván­csi lennék arra is, hogy tej­üzemünk vajon miért nem ál­lítja elő — legalább olyan mennyiségben, mint teszem fel, a tejfölt vagy a tejszínt? Bulgáriában például igen ked­velt ital a joghurt, s miért ne lehetne nálunk is? Szeretném remélni, hogy cik­kem nem kerüli el az illeté­kesek figyelmét. Mihóczy Vendel eü. dolgozó, Kecskemét. * A levélíró csak Bulgáriát említette, ahol a joghurt va­lóban közkedvelt ital. Mi azon­ban még kiegészíthetjük az­zal, hogy Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániá­ban, sőt Ausztriában is! De ne menjünk ilyen messzire, elég ha Szegedet, Pécset, Sop­ront vagy éppen Miskolcot említjük példának, mert ezek­ben a városokban szintén kap­ható a joghurt télen, nyáron egyaránt. Ettől függetlenül mi is kíváncsian várjuk az illeté­kesek véleményét és válaszát, amely — reméljük — kedvező lesz. (A szerkj fölé lehetőleg áttetsző e^nyőjű, karos lámpát, vagy a meny- nyezetről függő lámpát szerel­jünk. A terített asztal porce­lánja, evőeszközei visszaverik a fényt, ezért az ilyen lám­pákba elegendő 60 wattos opál­égőt használnunk. Barátainkat leginkább a kis dohányzóasztal »ellett fogad­juk. Kellemesebb a hangulat, ha a fotelokkal körülvett asz­Az étkezőasztalt jól meg­világítja a kis állólámpa. tál felett is van egy, a meny- nyezetről függő lámpa, vagy hordozható állólámpa világítja meg a társaságot. Az állólám­pa praktikusabb, esti pihenés perceiben egy fotel mellé ál­lítva nagyszerűen biztosítja az olvasáshoz szükséges fényt. Sokan, este, még íróasztal mel­lett dolgoznak. A legmegfele­lőbb, ha a munkára —, könyv­re, papírra stb. veti a fényt a lámpa. Az ernyő legyen minél nagyobb kerületű, hogy az asz­talon minél nagyobb felületet világítson be. Arra azonban vigyázzunk, hogy a villanykör­tét az ernyő teljesen eltakarja, különben szemrontó hatása van. A konyha világítása is na­gyon fontos. Sok helyen elő­fordul, hogy a konyha köze­pére függesztett villany fényé­ben a háziasszony árnyéka ép­pen a tűzhelyre, vagy a mun­kaasztalra esik, rontja a lá­tást. Ezért a tűzhely és a mun­kaasztal fölé vigyük a villany- világítást, mert így nyújt leg­több segítséget a ház asszo­nyának. S végül, még egy hasznos tanács: a gyertyát tegyük a fiók legaljára, s az esti pad­lás- és pincelátogatáskor az ilyen veszélyes és rossz vilá­gítószerszám helyett használ­junk elemlámpát. Sokkal biz­tonságosabb és veszélytelenebb. Ne feledjük el, hogy a lakás célszerű világítása —, egyben egészségünk védelme és kultú­rált életünk fokmérője is. K. M. Tüszúrással a betegségek ellen Hazánkban is tanul mányozzák az akupunktúrát ORVOSOK, biológusok és fizioló- gusok kis csoportja hazánkban is elkezdte az ősi keleti gyógymód, az akupunktúra tanulmányozását. Kínában. Japánban, általában a Távol-Keleten több ezer éve gyó­gyítanak azzal, hogy könnyedén^ szinte csak érintve, mindenesetre vértelenüi megszúrják a test vala­melyik meghatározott, a beteg szervtől néha egészen távol fekvő pontját. Például a tenyér élén, majdnem a hüvelykujj leágazásá­nál egy pont rnegszú r asá vai vagy akár csak megnyomásával megszüntetik a legmakacsabb fej- görcsöt is. A vakbéigyuiladást a térdhajlat alatt, a szívpanaszokat a bokacsont táján, a magas vérnyo­mást a csukló tenyér felőli olda­lán alkalmazott kezeléssel gyógyít­ják. Főleg az emésztő, a légző és az érzékszervek megbetegedései esetén érnek el ezzel a módszer­rel sikereket. KÜLFÖLDÖN ma már az élettan és a fiziológia legkorszerűbb esz­közeivel is sokfelé tanulmányozzák ezt az ősi gyógyító tudományt. Azt például már kiderítették, hogy közvetlenül a bőr alatt, sőt inkább a bőr alsó rétegében valóban egy egészen különleges „vezetékrend­szer” szövi körül a testet, az úgy­nevezett meridiánok hálózata. Ezeknek a vékony, egymással összekapcsolódó, csőszerű szálak­nak a rendszerén — amely egyéb­ként nem azonos sem az ér-, sem a nyirok-, sem az ideghálózattal — összesen csaknem 950 olyan pont van, amelynek megszúrásávai a gyógyhatás elérhető. Helyüket a testen végigvezetett Ampermérő is megtalálja. Kim-Bong-Han észak- kóreai professzor, aki gazdagon felszerelt, modern intézetével eddig a legmesszebb jutott el ezekben a kutatásokban, e titokzatos meri­dián-hálózatban élő anyagot ugyan nem talált, de sikerült észlelnie a fehérje felépítéséhez annyira szük­séges amino- és nukieinsavak bizo­nyos mozgását. De annak a kide­rítésétől még ő is távol áll. hogy a tűszúrás milyen folyamatokon át fejti ki gyógyító hatását a test valamelyik meghatározott, sokszor egészen távoli szervében. A KIS magyar csoport tagjai egyelőre a külföldi szakirodalmat tanulmányozzák és arra készülnek, hogy előbb-utóbb megkezdik kísér­leteiket az akupunktúrával, termé­szetesen állatokon. Híradás a párizsi d vattái Párizsban már bemutatták az idei tavaszi, nyári ruhamo- delleket. A bemutatón a pliszí­rozott és körgloknis szoknyák, a nagy szélű kalapok, a világos színű harisnyák és az áttetsző, könnyű anyagok kerültek is­mét előtérbe. íme, a legfris­sebb híradás rajzban is az új párizsi divatról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom